Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-09 / 133. szám
Bemutatókat, de ésszerűen! Méhészek a íuzséri erdőben Egymást követik megyénkben a különböző tapasztalatcsere-látogatások. Szinte nem múlik el nap, hogy valamelyik állami gazdaságban, tan- és kísérleti gazdaságban, termelőszövetkezetben ne szervemének, tartanának bemutatót. Az áldozat jó befektetésnek ígérkezik: elterjeszteni a szövetkezeti nagyüzemi gazdaságban is az új, a kísérletezések során bevált módszereket. A párt Központi Bizottsága 1962. márciusi ülésének határozata azt mondja erről: . . javítani kell a szakprooagandát és tegyük rendszeressé a gyakorlati bemutatókat”. Ennek egyik fontos feladatául jelöli meg a határozat a termelőszövetkezetek egymás közötti tapasztalatcseréjének szervezését, az élenjáró szövetkezetek és dolgozók jó tapasztalatainak, kezdeményezéseinek elterjesztését. Az okszerű, helyesen szervezett tapasztalatcsere bemutatókat, látogatásokat tehát csakis helyeselni lehet. Sőt: támogatni! Néhány jelenségre azonban — éppen az ügy érdekében — tel kell hívni a figyelmet. Nemrégiben a Baktalóránt- házi Járási Tanács mezőgazdasági osztályán érdeklődtem a tapasztalatcsere rendezvényekről. Csinálják, persze. Megtartják az erre vonatkozó tervet — tájékoztatott a könyvelési csoport egyik dolgozója. De arról, hogy a látottakat közvetlenül hol, milyen formában hasznosítják, csak any- nyit mondott: egyes helyeken vfjn eredménye. A győrteiekj Aranykalász Termelőszövetkezet volt elnöke, Antal János (most elnökhelyettes), tavaly és az idén majdnem tucat különböző bemutatón vett részt. Dicséri a látottakat, elismerően beszél róluk. Mit valósítottak meg belőle? Nem sokat. Legalább felerészben olyan bemutatókra kaptak meghívást, amelyeket sem anyagi, sem talajadott- sági viszonyaiknál fogva — legalábbis egyelőre — 'nem valósíthatnak meg. Legutóbb a nyíregyházi járásban. Vasmegyeren tartottak állványos lucernaszárítási bemutatót. A kemecsei Üj Barázda és a demecseri Dimitrov termelőszövetkezetek tagsága azonban még mindig idegenkedik ettől a hasznos módszertől. Miért? Mert lé^ nyegeben azt sem tudják, milyen az, mi az előnye és hogyan kell csinálni. A bemutatón részt vevő ..küldötteik” nem magyarázták meg az új módszer előnyét. Mindezek a példák azt mutatják, hogy nem elegendő csupán elkészíteni a meghívókat és a vendégeket illedelmesen fogadni. Többet kell törődni az illetékeseknek azzal, hogy egyes bemutatókra honnan, kiket kell meghívni. Nyilvánvaló, nem sok értelme van például egy szőlészeti, kertészeti bemutatóra olyan termelőszövetkezetbe is meghívást küldeni, ahol ilyen termelést megfelelő talajadottság vagy egyéb okok miatt egyszerűen nem is folytathatnak. Vagy rizstermesztési tapasztalatcserére olyan tsz-ből várni delegációt, amelyikben a látottak megvalósítása alkalmas talaj és vízhiányában eleve lehetetlen. Az egyes esetekben legfeljebb legyen kevesebb a látogatók létszáma, de akik jelen vannak, azokat érdekelje a bemutató, mert lehetőségeik biztosítva vannak kivitelezésre. Asztalos Bálint Méhek dongának, kergetöznek. Óvatosan közelítjük meg a méhész fabódéját. Csele János és Teleki Istvánné éppen a kereteken dolgozik. Építik a műlépet, gyorsítva a méhek mézszerző munkáját. Szívesen látják a vendéget, hiszen a tuzséri erdőben a vadőrön és a méhészen kívül hétköznap nem igen fordul meg más ember. Rágyújtunk, leülünk a domboldalba pihenni. A méhész mesél munkájáról. — ötven ésaláddal járjuk az erdőket, az első virágzástól az utolsóig. Nekem 21 család méhem van és a 8—10 mázsa méz meglesz idén is, ami szép jövedelem. A többi Telekiéké. A férje vasutas, és az asszony jár a méhekkel. Ügy hiszem, nem kell bizonyítani: jó kis ..mellékes". Közben Telekiné az ebéd készítésével foglalatoskodik. Vígan lobog a láng a bogrács alatt, készül a méhészebéd. ízes, paprikás leves, sok fűszerrel, csípősen. Közel vagyunk a kaptárakhoz, beszélgetés közben sűrűn tekingetünk a zsongó méhek felé. Jó étvágyat! Ebéd a szabadban — Nem kell félni — nyugtat meg a méhész — csak' délben, repülnek ki. Az ebédhez bennünket is invitálnak, jó ízű az étel és utána csúszik a jó házi bor. Ebéd után aztá-i sok a munka. Csomagolnak, a kapt árakat javítgatják, mert mint Csele János mondta, az az igazi méhész, aki maga készíti el felszereléseit. Ezzel búcsúzunk: — megyün> tovább, a dombrádi erdőben van most sok virág. Takats Fereno Foto: Hammel J. A védekezés sikere: a szakszerűség Mikor és hogyan pusztítsuk a burgonyabogára! ? A méhész maga készíti felszerelését 1 Szabolcs-Szafcmár megyében j idén is állami feladat a burgo- | nyabogár elleni védekezés. Az 1960. és 1961. évi tervszerű és alapos védekezésnek köszönhető, ; hegy a megyében jelentősebb kárt a burgonyabogarak nem okoztak. Eddig a bogarak összegyűjtése és a nagyobb gócok felszámolása volt a cél, hogy ezzel is gyérítsük a tojásaikból kikelő lárvanemzedéket. A korán lerakott tojásokból a lárvák kelése már mégkezdődött és folyamatosan tart toGEORG1.I MAKTUNOV TUDOMÁNYOS - FANTASZTIKUS REGÉNYE vább. A tojásokból az időjárástól függően 8—12 nap után kikelnek a lárvák, amelyek először a levetek íonákát hámozgatják, majd később a leveleken apró lyukakat rágnak. Fejlődésük folyamán étvágyuk megnő, a leveleket ka- réjosan rágják és ezzel a lombfelületet jelentősen csökkentik. A lárvák 4 fejlődési fokozaton ménnek keresztül, 20—30 nap alatt elérik teljes kifejlettségüket. Ezután a talajba vonulnak és ott bebábozódnak. A báb-állapot 5— 12 napig tart és ebből a második nemzedék bogarai június végén, vagy július elején jelennek meg. Ezek újból megkezdik a tojásrakást. A védekezés sikere a szakszerűségen múlik. Ezen az előírásoknak megfelelően történő végrehajtást és a védekezés helyes időpontjának megválasztását értjük. Nem mindegy, hogy mikor védekezünk. Leghatásosabb a lárvák elleni védekezés, amikor a 2-es stádiumú lárvák tömegesen megjelennek, de már 3-as stádiumban lévő lárváikat is lehet találni az első lárva kikelésétől számított másfél-két hétre. Az I-es nemzedék fiatal lárvái ellen legjobban bevált az 50 százalékos DDT tartalmú permetezőszer. Ebből kh-ként 1—1,2 kg szükséges 150—400 liter vízben oldva. Ugyancsak jó eredményt ad a 20 százalékos DDT porozószer, amelyből 5—8 kg szükséges 1 kh-ra. A permetezés mindenesetre olcsóbb és tökéletesebb hatású védekezést biztosít. Ott ahol a Növényvédő Állomás Dieldrin- nel permetezett, a burgonyát a! permetezéstől számított 4 hétnél.’ előbb felszedni nem szabad. Védekezéskor vigyázzunk a környéken levő Virágzó növényekre^ mert a szerek a méhekre veszéJ lyesek. HCH tartalmú porozó, vagy. permetezőszert használni burgo-,- nyára nem szabad, mert az a< burgonyát élvezhetetlenné teszi.'. Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédő Állomás KiLET-MÁGVjAEOFSZA G HAMUD A MARSOM 33. Melnyikov ijedten rántotta vissza kezét: — Gyilkosnak?! — Ennek az amerikai banditának a golyója sebesitette meg Árasén Georgijevicse ! — felelte Kámov szándékosan angolul. Tudta, hogy Melnyikov érti ezt a nyelvet. — A gyilkosság nem véletlenül történt... Előkészítették a fülkéjét? — Igen, előkészítettük. — Zárja be oda. Melnyikov undorodva nézett végig a váratlan vendégen. A sebesültet átvitték az űrhajóra. A nyugtalan Belopolszkij fogadta őket. Melnyikov nyomban közölte vele, amit az imént Kámovtól hallott. Aztán elvezette az amerikait a tartalékíül- kebe, kívülről rázárta a kerek ajtót és visszatért az obszervatóriumba, ahol Kámov már sietve készülődött a műtéthez. Az operáció öt percig tartott. — Most aztán csak nyugalomra és ápolásra van szüksége — mondta Kámov. — A seb nem súlyos. Az ájulást a szállítás okozta. Azt hiszem, hogy három nap múlva, a start pillanatára, már elég jól fogja magát ére&ii. Befejezte a kötözést és erélyes mozdulatokkal kezdte eszméletre téríteni a sebesültet. Három perc múlva Fajcsadze iányitotta a szemét. — Hogy érzi magát? — Jól — felelte Pajcsadze. — Minél kevesebbet mozogjon. Állandó ügyeletet tartunk maga mellett. Felváltva... Kámov arra gondolt, hogy ez a szerencsétlenség kissé felborítja tervüket, Bár hárman is ösz- sze tudják szedni a növénymintákat, s lőhetnek néhány állatot, Holnap Melnyikowal még- egyszer meglátogatja az amerikai űrhajót. Felkutatják Hap- good földi maradványait, hogy eltemethessék. AZ UGRÓ GYÍK Másnap alig kelt fel a Nap. a terepjáró ismét útnak indult. — Körülbelül hat—hat óra múlva térünk vissza — mondta Kámov Belopolszkij nak. aki ki- kísérte őket. — Mára is érvényes az a parancsom, amelyet tegnap adtam arra az esetre, ha a terepjáró nem térne visz- sza többé. — Minden rendben lesz! Szerencsés utat! — felelte Belopolszkij. Kamov a korntaajaaki mögé ült, Melnyikov mellette foglalt helyet. Filmfelvevőgépét a térdére fektette, hogy megóvja az esetleges rázástól. Mögöttük voltak berakva a lapátok, csákányok, kötelek, huzalok és a vil- lanycsörlő. Felbúgott a motor. Melnyikov oxigént eresztett a fülkébe. Mind a ketten levették álarcukat. Aztán a terepjáró elindult tegnapi nyomdokán. Amikor, befordult a növények közt .iúzódc „folyosóba", Kámov teljes sebességre kapcsolt. Az egyhangú marsbeli síkság lakatlannak látszott. Egyetlen ..nyúl” sem került útjukba. A gép gyorsan nyelte a kilométereket. A két űrhajós hallgatott. — Nézzen csak előre — szólalt meg váratlanul Kámov Melnyikov szeméhez illesztette távcsövét, de semmi figyelemre méltót nem látott. A terepjáró megállt. A ..mocsár” semmiben sem különbözött a környéktől. Csak a homok volt kissé sötétebb és a növények valamivel magasabbak, mint a „száraz” helyeken. Mind a ketten féLöltötték a gázálarcot és kiszálltak. — Gyakran nézzen körül — mondta Kámov, — Ha idejében nem vesszük észre a „sárkányokat”, amelyekről Bison beszélt, csúnyán végezhetjük. Nyílt térségen tartózkodtak. Jóllehet elég sok növény volt köröskörül, amelyek csökkentették a látási viszonyokat, a Mars természeti viszonyaihoz szokott ragadozó észrevétlenül odalo- pódzhat az embei-ekhez. Döbbenetes csend uralkodott. A homok, a levegő a növényzet mozdulatlannak látszott, mintha megdermedt volna a hűvös napsugaraktól. Melnyikov erősebben megmarkolta pisztolyának agyát és feszülten figyelte a közeli bokrokat. Ügy rémlett neki, hogy a hosszúkás levelek alatt mozog valami, ösztönösen közelebb lépett Kámovhoz. — Valami van ott! — mondta. A parancsnok odanézett, ahová társa mutatott, aztán hirtelen előkapta pisztolyát és lőtt. — Amint látja, semmi sincs ott — mondta. — Kicsit jobban uralkodjak magán. Valóban félelmetes a légkör. (Fzibtäpfrrurjc.l
