Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-08 / 132. szám

r XIX. ÉVFOLYAM, 1». SZÁM ArO : 50 fillér 1962. JÚNIUS 8. PIN TIK Baktériumok, Típusok a növényvédelem szolgálatában [ f növényvédelmi módszerek a biológiai egyensúly fenntartásúra A Növényvédelmi Kutató In­tézet munkatársai ..rovarszámlá­lást’ tartottak az őszi búzával és lucernával bevetett földeken. Megállapították, hogy az előb­bi n száznál, az utóbbin ötszáznál több különféle rovar él. Ezek közül 14. illetve 128 faj kártevő, de ezeknél körülbelül háromszor nagyobb a hasznos rovarfajok száma. Csak a kártevő pusztuljon A növények kártevői ellen az állami gazdaságok, termelőszövet- kezetek mind szélesebb körben védekeznek. A növényvédő sze­rek többsége azonban egyaránt pusztítja az ártalmas és a hasz­nos rovarokat. Évtizedekkel eze­lőtt történt meg az Egyesült Ál­lamokban, de szakkörökben még ina is gyakran emlegetik: a nagy­arányú növényvédelem annyira kjpu_szt.itotta a lucernásokban a hasznos darazsakat, hogy repülő­géppel kellett azokat nagy tömeg­ben odaszállítani, nehogy elma­radjon a következő évi termést biztosító beporzás. Nálunk még nem fenyeget ilyen veszély, hi­szen a permetezések, porozások nem olyan gyakoriak és inten­zívek, de máris gondolni kell a biológiai egyensúly fenntartására, arra, hogy ki ne irtsuk azokat a rovarokat, amelyeknek akár a növények beporzásánál, akár a kártevők pusztításánál meghatá­rozott, fontos szerepük van. Ért­nek érdekében a Növényvédelmi Kutató Intézetheti több érdekes kísérletet folytatnak. Sávos, szakaszos permetezés Éppen a lucernamag-termesz- lesben, ahol különösen nagy sze­lepük van a megtermékenyülést elősegítő kis darazsaknak, pró­bálták ki a sávos, szakaszos per­metezést. A módszer azon a ta­pasztalaton alapszik, hogy ezek a darazsak fürgébbek, mozgéko­nyabbak, mint a kártevők, tehát ha sávonként szórják ki a pusztí­tó szert, a hasznos rovaroknak még van idejük elmenekülni. Egyes esetekben viszont az is ele­gendő, ha a kártevőt is csak me­nekülésre késztetik. Ehhez hasz­nálják az úgynevezett riasztó sze­reket, amelyek szagukkal elüldö­zik az állatot, A burgonyabogát ellen például a bordói levet pró­bálták ki. Ugyancsak a burgonyabogai’ elleni védekezésnél kísérleteznek a növényvédelemnek egy teljesen uj. s távolabbi tudományos prob­lémákkal is őssztüggő módszeré­vel. Abból indulnak ki, hogy a rovarok teste olyan anyagokat tartalmaz, amelyek mérgező ha­tással vannak ugyanarra a ro­varfajra. így az elpusztult álla­tok maguk szolgáltatjuk élő tár­saik pusztíio szeret. Ez az eljá­rás azonban még igen sok kuta-j last igényel, s bár a kísérletek J már az idén megkezdődnek, I egyelőre a biológiai növényvé­delemnek egy másik területe ke­rül előtérbe. Mesterséges fertőzés A rovaroknak megvannak a maguk ’ természetes ellenségei nemcsak a többi rovarok, oariem a betegséget okozó baktériumok és vírusok között is. Ez újabb fegyver az ember kezében a nö­vények védelmére: mesterséges fertőzéssel, járványos betegséggel pusztíthatja a kártevőket. Az Idén több ilyen kísérlet indul: a kukoricamoly ellen a bacillus thüringiensist használják fel, az amerikai szövőlepke ellen vírus­sal fertőzött hernyóit, mivel a vírust nem lehet önállóan te­nyészteni. A Növényvédelmi Ku­tató Intézetben a rovarpatológiai kutatások során felfedeztek egv I eddig ismeretlen rovarbetegséget is, amit egy vírus okoz a fiatal fenyvesek ellenségében, a fésűs darázsban. A Vas megyei jeli fe­nyőerdőben meg is Kezdték a I permetezést a vírussal fertőzött megőrölt darázslárvákból készí­tett „növényvédőszerrel”. Új általános iskolai rendtartás Az általános iskolai új rend­tartás első, nyers kéziratát vitat­ták meg legutóbb annak készí­tői: iskolaigazgatók, tanulmányi felügyelők, oktatási osztályveze­tők, gyakorló pedagógusok. A Művelődésügyi Minisztérium- ben elmondották, hogy a készülő új általános iskolai rendtartás az iskolát mint kö­zösséget fogja fel. s az igazgatót — aki a közösség vezetője — tanácsokkal, útbaiga­zításokkal, irányelvekkel ^átja el. A régihez képest feltétlenül ru­galmasabb, s szabadabb kezet ad az igazgatói feladatok megoldá­sához. A rendtartás szerint az is­kola három rétegből: a pedagógu­sok, az ifjúság és a szülők kö­zösségéből tevődik ősszé. Csaknem száz létesítmény terve X társadalmi munkában Három övvel ezelőtt a község- fejlesztési feladatok megvalósítá­sában a legnagyobb gondot a tervdokumentáció hiánya okozta Szaboles-Szatmar megyébén. A tervező irodának nagyon kevés idejük maradt ezek elkészítésére. A községek sok esetben — terv hiányában — meg sem kezdhet­ték az építkezéseket a kitűzött időben. A Hazafias Népfront és tanács felkérésére a műszaki ér­telmiségi dolgozók szívesen vál­lalkoztak arra, hogy támogatják a községeket: szabadidejük egy részéről lemondanak, s társadal­mi munkában készítik el a terve­ket. Azóta két és fél év telt el. A kezdeményezés kiszélesedett, s tóbb mint ötven mérnök kapcsa-. lódott be a munkába. Ez idő alatt összesen 97 kisebb, nagyobb — községfejleszlésben előirányzóit — létesítmény, tervét bocsátották az érintett tanácsok rendelkezésére. Néhány érdekesebb számadat: 52 általános iskolai tanterem, nyolc termes politechnikai műhely, 8 óvoda. 11 orvosi rendelő, vagy. egészségház, 22 művelődési ott­hon, 6 bekötőút készült el töb­bek között ilymódon. Ezzel 1 millió 840 gzer forint tervezési költséget takarítottak meg, amit más célra használhattak fel a köz­ségek. A gyors segítségért és jó munkájuk eléréséül a tanácsok megjutalmazták a mérnököket. 0ü) Az uj rendtartás is elsősorban a közösségi neveiéi» céljait szolgálja. A tervezetet előreláthatólag ősszel, a tanév kezdetén — szá­mos budapesti és vidéki iskolának megküldik. A tapasztalatokat, észrevételeket, a pedagógusok ja­vaslatait összegyűjtik és a rend­tartás végleges formájának kidol­gozásánál felhasználják. Az általános iskolák új rend­tartása az új tantervekkel és ne­velési tervvel egyidőben 1903 szeptemberében lép érvénybe. Megjeleni a Társadalmi Szemle júniusi száma A Társadalmi Szemle leg­újabb számában az első helyen Sándor Józsefnek „A szövetségi politika néhány időszerű kérdé­se” c. cikkét találjuk, melyben a szerző elemzi a munkásosz­tály és a parasztság viszonyá- | nalí problémáit, valamint az ér- ! telmiségben végbement változá­sokat és a munkásosztálynak a i í társadalom más rétegeihez való viszonyát. Jánosi Ferenc és Sík György | cikke sok érdekes, új gondola­tot tartalmaz az iparfejlesztés távlati tervezésének módszerei­ről. A tudományos távlati ku­tatási terv készítésének eddigi tapasztalatait és e terv megva- j lósításónak fontosabb problémáit j Erdei Grúz Tibor tanulmánya ; ismerteti. Csizmadia Ernő cikke a tér- ’ melőszövetkezetek közös vállal­kozásaira hívja fel az olvasók •figyelmét. Az OAS folytatja a „felperzselt föld44 politikáját tegnapi eredmények és érdekességek Chiléből lJa n a szók, ja m sl átok a. Szabolcsiak l'ót unióban ' _______J A pártsajtó terjesztéséről AZ ELMÚLT NAPOK­BAN széles körű \ politikai munka indult a Kelet-Ma- gyarország elői’izieLói táborá­nak növeléséért. A szervező munkát a megj’ei pártbizott­ság fontos politikai föladat­nak tekinti. Ezért kapott pártmegbízatást kétszáz me­gyei aktíva, látott munká­hoz megyei szervezési bizott­ság, dolgoznak az eddigiektől fokozottabban és felelősség­teljesebben a postások. Min­den járásban külön, erre a célra alakult bizottságok se­gítik a szervezést, a közsé­gekben kollektív felaaáttá kell tenni a lapelhelyezésért végzett politikai munkát. Sok szó esett már az új­ság, különösen a megyei lap olvasásának jelentőségéről, fontosságáról. Több tízezer dolgozónak, vezetőnek vált’ mindennapi segítőjévé. Mégis akadnak sokan, akik az élet, a munka különböző terüle­teinek irányításához, felada­tuk jó teljesítéséhez nem tartják szükségesnek a napi sajtóból való rendszeres tájé­kozódást. tanulást, jó tapasz­talatok megismerését, általá­nosítósál, elvi, politikai, gaz­dasági és kulturális kérdések megismerését, alaposabb el­sajátítását. Sajnos, megyei és járási szervek vezetői, dol­gozói közül is akadnak, akik egyáltalán nem járatnak új­ságot, lebecsülik a pártsajtó szervező, nevelő hatását. A most kibontakozóban lévő nevelő munka közben bizo­nyára eljutnak minden újsá­got nem járató megyei, já­rási és községi vezetőhöz a népnevelők, s beszélnek a pártsajtó olvasásának jelentő­ségéről. megrendeléséről. A megyei pártbizottság ál­tal meghatározott szervezési feladatokat máris sok helyen eredményesen végzik, A Hús­ipari Vállalat kollektívája 20 helyi lap elhelyezésére kapott megbízást. Néhány nap alatt 27 új előfizetővel növelték az olvasók számát. Lelkesen szerveznek a megyei nőta­nács dolgozói, a Takarék­pénztár aktívái. Kindruss András elvtárs, a vasutasok között érvel, szervezi az elő­fizetőket. eredményesen. Sar­kad i elvtárs, a Beruházási Bank vezetője Nylrgyulajban máris teljesítette pártmegbí- zatásat: a meghatározottól több újságot helyeztek el a falusi olvasók között. Több járási pártbizottság és postahivatal titkári érte­kezleten, aktívaüléseken és más, fontos összejöveteleken tette párti'eiadattá ezt a mun­kát. Szászi István elvtárs Má­tészalkán fáradtságot nem is­merve dolgozik, hogy minél több dolgozóhoz jusson el naponta az újság. Sorolhat­nánk tovább, naponta hányán es hányán beszélnek ismerő­seikkel. munkatársaikkal, hogy ezáltal is fokozzák az olvasás iránti érdeklődést. Nemcsak arra lehet és kell hivatkozni, hogy júliusban nagyobb terjedelemben jele­nik meg a Kelet-Magyaror- szág, hanem arra is, hogy a helyi lap olvasása nélkül ne­hezen lehet eligazodni sok fontos kérdésben. Az ipari es mezőgazdasági feladatok megoldása gondolkodásra, új eljárások alkalmazására kész­let. Olvasás közben ismer­kedhetünk hasznos módsze­rekkel, termelési tapasztala­tokkal, pedagógiai ismeretek­kel, a vezetés színvonalának növeléséhez szükséges isme­retekkel. Mindezek ellenére akad­nak, akik lebecsülik az olva­sótábor növeléséért indult ne­mes törekvést. Akadnak, akik beosztásukhoz méltatlannak tartják az ilyen irányú párt­munkát. A KISZÖV, az AKÖV vezetői, egyes községi vezetők „nem érek rá” hi­vatkozással közömbösek az­iránt, hogy sikerül-e több dolgozó asztalára eljuttatni a párt lapját. Ha a pártbizottságok, párt­szervezetek — egyéb fontos tennivalók mellett — a párt­sajtó olvasóinak növeléséért végzett munkát fontos poli­tikai tennivalóként támogat­ják, irányítják, bizonyára nem marad el az eredmény. Ha» Tiber YiUf pTektcrJtrf, §gye«<Weftlr ? Mesterséges földlökések Nyíregyháza környékén — az Qlajkutatás szolgálatában

Next

/
Thumbnails
Contents