Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-01 / 126. szám
FALUSI HÉTKÖZNAPOK Gondosabb munka — több pénz A kemecsei Űj Barázda Termelés zovekezet ben különös gondot fordítottak az állattenyésztésre és az ott dolgozók premizálására. A hizlalással foglalkozok minden kilogramm ráhizlait súly után 30 fillért kapnak. A növendékállatok után pedig az év \Tegén 30 forintot darabonként. A tej literére 20 fillér a prémium, amit a munkaegység ertekenek 60 százalékával együtt minden hónapban kézhez kapnak a gondozók. A 40 százalékot természetben kapják. A jelenlegi fejési átlag 10,1 liter. Az éves tervük 80 000 liter tej és naponta 500 litert adnak el. Az első negyedévi tejértéke- sitési tervüket 125 százalékra teljesítették. Fejik a juhokat is, naponta 100 liter tejet adnak el a Tejipari Vállalatnak. Az anyagi érdekeltség a naposcsibe nevelésben is meghozta az eredményt. Nyolc hét alatt kilós átlagot értek el és 3 kilogramm abrak etetése után egy kilót híztak a csibék. A tervet 126 százalékra teljesítették. Cs. B. Az ital ára: HALÁL Gondatlanság, hanyagság— 4z üzemvezetők felelősségen balesetekért — 24 000 elveszett munkanap Miért sovány » nyírmihalydi határ ? Nem lehet, a termő földet becsapni. Mindig csak várni tőle,- semmii „vissza nem adni:’ neki — megbosszúlja magát. Akkor viszont miért gyűjtik, halmozzak évről évre az istállótrágyát Nyirmihálydiban ahelyett, hogy a határt gazdagítanák vele? És Tóth Lajos, a Petőfi Termelőszövetkezeti Csoport elnöke éppen azon panaszkodik: nagyon sovány a földjük. Dehát miért nem trágyáznak? Miért nem használták ki ilyen értelemben is a telet, tavaszt? Oknak azt tartják, hogy a csoportban egyik évről a másikra „változik” kinek-kinek a területe. Az őszi kalászosokat lehetőleg táblásán vetik s ez a következő esztendőre összekavar)a a területeket. „Másnak” meg nem trágyáznák, nem gazdagítják a talajt. Inkább hagyják a trágyát az udvarokon. Aki kicsit is ismeri a szerves- trágyázás jelentőségét, az tudja, hogy a trágyázott föld mindjárt az első évben is igen meghár látja a. talajerő visszapótlást. Sőt, épp en óz első évben! A szervestragya hasznosulása, illetve termést javító foka az első évben körülbelül negyven, a másodikban harminc, harmadikban húsz, negyedikben tíz százalék. Tehát az első esztendőben majdnem annyi, mint a következő háromban együttesen. Teljesen helytelenül gondolják a tszcs tagjai, hogyha rendszeresen trágyáznák a területet, azzal „másnak” csinálnának hasznot. Azon egyébként ők maguk segíthetnek, hogy idejében megtudják ki melyik területet műveli. A nyílhúzásokkal ne várjanak a vetés idejéig, hanem intézzék azt el a szántás, vetési munkálatokat jóval megelőzően. És east meg is lehet csinálni. így jut idő trágyakihordásra, szétteregetésre. Kövérebb lesz a földjük, több termésre számíthatnak. Könnyebben valóra válthatják azt a szándékukat, hogy hasznos gépeket ve gyenek és egyéb közös tervüké is sikerre vigyék. A. B Merza Gabor, a megyei Köz- ; üti Igazgatóság főmérnöke iro- i dajának falán hatalmas térkép függ: Szabolcs-Sza tmár megye úthálózati térképe. _ Úthálózatunk minőségét illetően országos viszonylatban előkelő helyet foglalunk el mondja Merza elvtárs. — 1928 kilométer hosszú közút 36 százalékát pormentesítettük eddig. Ezt jelzik a térképen a fekete vonalak. Nyíregyházáról csaknem kivétel nélkül kifogástalan műúton el lehet jutni a megye legtávolabbi helyére is. A távolabbi cél az, hogy a keskenynyomtávú vasútvonalakat megszüntetik és az utasforgalmat mindinkább a közutakra terelik át. Ez természetesen fokozottabb karbantartást, korszerűsítést kíván. Már ez évben nagyarányú munka vette kezdetét a közutak minőségének megjavítására. Rossz állapotban van a Kisvárda—Záhony közötti útszakasz. Ennek portalanítása a vasúti építkezések miatt csak részben oldódik meg: 4 méter szélességben portalanítják. A Debrecen—vásárosnaményi útszakasz kétharmad része megyénkben van. Még ez évben 6 méter szélességben portalanítják. A megye egyik legszebb útvonala lesz. a Baktalórantháza—Nyírbátor közötti . szakasz. A 21 kilométer hosszú vonalat, teljesen korszerűsítik, felújítják. Jelen| leg Nyirmihálydi és Ópályi kör- i nyékén folynak .útkarbantartási 1 munkálatok. 1962 végére 76 kilométer hosz- szű közutat portalanítanak. A költségek meghaladják az 54 millió forintot. B. F Az ország, a megye legnagyobb problémái közé tartozik az üzemi balesetvedelem. Az utóbbi időben megnőttek a baleseti statisztika számai, 1960- ban 1397 baleset, volt, ami 24 ezer 989 munkanap kiesést jelentett. Az elmúlt évben 1382-ré csökkent a balesetek száma, viszont 24 ezer 461 marad a munkanap kiesés. A halálos balesetek sem ritkák a megyében. Az elmúlt évben tízen vesztették életüket. A balesetek többsége egyébként nem a munkagépeknél történik, vagy ha előfordul, akkor is elővigyázatlanságból történik. Az okok közt a szállítási munkáknál a kocsiról való le- és felugrálást, a gondatlanságot, a hanyagságot, a munkafegyelem megszegését és az itasságot lehet felfedezni. Ezeket találhatjuk meg az idei két halálos balesetnél is. Április 7-én a tuzséri vasútállomáson Dorogi János pályamester pálya- kocsijával beleszaladt egy áru- szerelvénybe. A vizsgálat kiderítette, hogy Dorogi mielőtt a kocsira ült, nagyobb mennyiségű szeszesitalt fogyasztott. Az ital ára Dorogi élete lett. A másik halálos baleset szintén vasúti dolgozóval történt. A nyír- egyházi kisvasút fűtőházánál dolgozó Barta Lajos egyik ebédszünetben benn maradt fusizni. Saját, rossz permetezőgépét javította, közben az felrobbant. Az eset után tíz nappal, április 21-én belehalt sérüléseibe. Az SZMT balesetvédelmi felügyelősége részletes vizsgálatot folytatott, melynek során kiderült, hogy az üzem vezetője többször elnézte a íegyelmetlenkedést és ezzel ő maga is okozójává vált a balesetnek. Az elmúlt év hasonló időszakához képest idén már csökkent a balesetek száma. Ám, az még mindig magas. Az SZMT balesetvédelmi felügyelősége havonta nyolcvan megelőző ellenőrzést végez. Társadalmi aktivistákat is bevontak a balesetvédelembe. Januárban és februárban a megye ösz- szes gépállomásán balesetvédelmi filmbemutatókat tartottak, amelyre meghívták a környező tsz-ek tagjait. Ügy tervezik, bogy idén anketra hívják össze a balesetvédelmi felelősöket. A második fél évben „Balesetvédelem megyénkben” címmel kiállítást szerveznek. Nagy segítséget nyújthatnak a balesetvédelemben a vállalatok vezetői is. Intézkedési terveket dolgoznak ki, amelyek elősegítik a dolgozók mind nagyobb számú bevonását a balesetvédelembe. Jelenleg megyénk 78 vállalatánál működik munkavédelmi őrség* amelynek 1418 tagja van. Különösen a Szabolcs megyei Tejipari Vállalatnál járt ered-, ménnyel e munka. Itt különböző, munkavédelmi, műszaki intézkedésekkel majdnem teljesen megszűnt a baleset. T. F. Nem nagy ügy? is, ami nem a vendéglátó illetékeseinek jóvoltából jár, hanem társadalmunk berendezkedéséből, népi államunk létéből, politikájából jogos. Elmondták, súlyos cselekményként értékelik. ami ott megtörtént, hogy a bérezés megtárgyalásakor a gazdasági vezetők kiküldték szobájukból a szakszervezeti bizottság legilletékesebb jét, a bérfelelőst. Helyes határozatok születtek, . amelyekkel két héten belül megkell szűnniük a sérelmeknek, mindenki megkapja jogos járandóságát. A VÁLLALATI VEZETŐK a gazdasági, és társadalmi vezetők egyaránt — egyetlen esetben sem bagatelizálhatjak á dolgozók érdekeit sértő, mégoly aprónak tűnő ügyeket sem. Vigyázzanak arra az illetékes felügyeleti szervek — ez esetben' ' a megyei tanács vb. kereskédel- ' mi osztálya, — hogy a ‘ törvényesség ne szenvedjen csorbát, s büntessék meg a rendelkezések megszegőit. Kopka János 3 KEJJEX-MAGVAKOßSZÄO 76 kilométer utat korszerűsítenek 1962-ben Nagyarányú portalanítás kezdődött — Bakto- Nyírbátor között lesz egyik legszebb útvonalunk Hízott sertésből az előirányzat 600,' s helyette 750 darabot adnak át a kereskedelemnek. Baromfihúsból a tervük 30 mázsa, de ezl is' túlteljesítik 20 mázsával. 4<K pulykát is nevelnek. Állattenyésztésből a bevételi tervük 2 millic 501 ezer forint, s ezzel szember 3 millió 400 ezer forintot vár í közösség, melynek biztosították az alapját. A gacsályi Dózsa Termelőszövetkezet nagy gondot fordít az állattenyésztésre és hizlalásra, mely aagy jövedelmet biztosít a közösségnek. Terv szerint ebben az esztendőben csupán 60 darab hízott bikát kellene a szerződés szerint átadniok, de ezzel szemben 108 darabot értékesítenek- < Ezenkívül 80 szarvasmarhát is hizlalnak. Így a tervet előreláthatólag 150 százalékra teljesítik. óráztatok, azt a dolgozók érdekében teszem!” Enyhén szólva furcsa álláspont. Felelősség terheli érte a gazdasági vezetőket is, akik még a legelemibb, kötelező előírásokat sem teljesítették, még ma sincs meg á dolgozók szabadságolási terve, amely egy vállalat zökkenő- mentes munkájának biztosítéka, ugyanakkor megnyugtatja a dolgozót is. MINDEZEK ELLENÉRE jelentette ki a vizsgálat nyomán összehívott értekezleten a vendéglátóipar egyik illetékese: nem egetrengető dolgokról van itt szó, az egész nem egy nagy ügy.. Az ottlévők megmagyarázták az illetékesnek: , a vállalatnak talán valóban nem az, de a dolgozóknak igenis nagy ügy, hogy érvényre jussanak törvényes jogaik, hogy megkapjak ok írásban, mire olyan válaszokat sapott, mint ez: ... bérét csak ikkor rendezhetjük, ha a cuk- -ászdákban reggelenként már hét órakor lesz friss sütemény...” Nem tudjuk, mi köze a terminusnak a jogosan járó bérhez, i olvasóinkra bízzuk a megálla- oítást: mennyire érdemel komolyságot az ilyen intézkedés? RENDELET INTÉZKEDIK: havi 42 forintos mankópénz jár a pénzkezeléssel foglalkozóknak a vendéglátóiparban. A gazdasági vezetők — ma sem tudni miért — ezt helyileg 21 forintra csökkentették. Szótlanul tűrték azt is, hogy egyes üzemekben nem kapják meg az alkalmazottak jogos szabadnapjaikat, túlóráz- tatják, túlterhelik őket, ami bizony sok táppénzébe kerül államunknak. de nem növeli a val- lalatvezetóseg népszerűségét sem, Az Anna cukrászda vezetője ezzel védekezett, amikor a bizottság felelősségre vonta: „Ha tulBIZOTTSÁG VIZSGÁLTA a KPVDSZ megyei szerve javaslatára nemrégiben: milyen a bérpolitika, hogy tartják meg a törvényeket, megfelelők-e a dolgozók munkakörülményéi a Nyíregyházi Vendéglátóipari Vállalatnál? A vizsgálat közben kiderült, ideje és helye volt az alapos, átfogó elemzésnek, hiszen nem kevés esetben találtak a szak- szervezet megbízottai törvénysértő intézkedést, voltak tanúi, hogy e vállalatnál nincsenek tisztában a Munka Törvénykönyv paragrafusaival, a miniszteri rendeletekkel, illetve önkényesen figyelmen kívül hagyták azokat. Csak néhány példát ismertetünk a sok közül. Három dolgozónál nem alkalmazták az őket megillető besorolást, évek óta a törvény által biztosított kategória alatt kapták meg fizetésüket. Nem volt veletlen, mert a dolgozók többször kérték a jogos különbözeiét, csak a vallalat vezetői mereven elzárkóztak a teljesítés elől Horonkai Albertné cukrász például háromszor fellebbezett A nyíregyházi Ságvári Tsz építőbrigádja sok segítséget ad a felsősimái Béke Őre Tsz építkezéseihez. A képen: Bodnár János, Tóth Sándor és Ladányi András, a brigád tagjai egy 300 férőhelyes sertéshizlalda építésén dolgoznak. Foto: Hammel J. állattenyésztésből — 3 millió
