Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-24 / 146. szám
A népfront fórumának napirendjén: A második otéTes terv és a társadalmi tartalékok Hagyomány, hogy -a Hazafias Népfrtíht megyei, városi, járási és falusi bizottságainak fórumán rendre megvitatják azokat a témákat, kérdéseket, amelyek az egész ország lakosságát érintik. A Hazafias Népront Országos Tanácsánál a jelenlegi napirendről tájékoztatták a Magyar Távirati Iroda munkatársát. — A második ötéves tervvel foglalkozunk, s most arról számolhatunk be, hogy a munka új szakaszába léptünk. Lényegében lezárult az általános jellegű ismertetés, amely az elmúlt hónapokban sok százezer embert mozgatott meg. Bizottságaink az esetek legnagyobb részében jól megoldottak feladatukat. Széles körben magyarázták, „tanították” az országos előirányzatokat, tervszámokat, számos községben, városban pedig arra is jutott erejük, Hogy az átfogó adatokat kiegészítsék a megyei, járási és — alkalmanként — falusi tervszámokkal. Volt olyan vidék is, ahol arról is beszéltek, hogy egy- egy szakterületre vagy szakmára milyen tennivalók várnak. — Jelenleg a népfront fórumának cselekvésre késztető jellegét kamatoztatjuk. A napokban országos ankétsorozatot rendezünk, amelyen egy-egy szakterület, tudományág legkiválóbb művelői, a Hazafias Népfront megyei társadalmi vezetői, valamint az érintett területekkel foglalkozó kutatóintézetek és főhatóságok képviselői részletenként megvitatják a második ötéves terv legfontosabb céljait, s figyelembe veszik a terv megvalósításánál felhasználható társadalmi tartalékokat is. Elsőként a kenyérgabona-termesztés kérdéséről tartunk nagyszabásúnak ígérkező véleménycserét, majd a mezőgazdasági árutermelés kérdéskomplexumát vitatjuk meg. Ezenkívül sorra kerül még a gyümölcs- és szőlőtermesztés, telepítés, az öntözéses gazdálkodás, valamint a termelőszövetkezetek üzemszervezése. — Az ankétsorozat anyagát közreadjuk és ^ városi, falusi népfrontbizottságok rendelkezésére bocsátjuk. Az országos hírű szakemberek útmutatásai alapján pedig a kisebb települések népfronlbizottságainak fórumán is megvitatják, hogy a község lakói hogyan segíthetnék a .legjobban, a leghatásosabban az országos célok elérését. Szép kis társaságból" PÉLDAMUTATÓ kollektíva — Ne kacagtassátok ki magatokat! — Ugyan, mit akarsz ezekkel, Gyuri? . — Nahiszen, szép kis társaság vagytok! Három évvel előbb hangzottak el ezek a mátészalkai tejüzemben, Nemessályi György bejelentése után: a kocsikísérők is megpróbálkoznak a szocialista cím elnyerésével. Egyesek nevettek, mások sajnálkoztak. „Mindent elhiszünk, csak azt nem, hogy sikerül nekik. Dobbal verebet fogni? Ugyan, kérem”. Súlyosak voltak az indokok; sok közöttük az iszákos, a semmirekellő, nagyrészük iskolázatlan falusi, még a nevét is alig tudja leírni; zilált családi viszonyok stb. Nem lett volna baj a munkával, Szárnyas hajó a Dunán A szovjet Rakéta nevű szárnyas hajó bemutató utat tesz a Dunán s ebből az alkalomból Budapestre érkezett. A szárnyas hajó egynapos tartózkodás után tovább ment Komar- noba, majd onnan Becsbe. Lajos György felv. Az Országos Mezőgazdusági Kiállítás egyik áj létesítménye: a nagyüzemi baromfibemutaíó A nagyüzemi baromfitenyésztés és tartás térhódítása, fontossága szükségessé tette, hogy a kiállításon az előzőekhez képest nagymértékben bővítsék a téma bemutatását. Három nagy épülethajóban és 2—3 ezer négyzet- méter szabad területen ismertetik a baromfitenyésztés eddigi eredményeit és legújabb, bevált eljárásait Két korszerű, nagyüzemi tojóházat ismémek meg majd a látogatók. Mindkettőben csak szárazetetés folyik, tojótáppal és szemes takarmánnyal, ezt természetesen a szükséges hatóanyagokkal is kiegészítik. Mesterséges világítással hosszabbítják a napot Az egyik tojóházat középen elhelyezett, trágyaakna feletti ülörudakkal, kaparóláncos automataetetővel és túlfolyós önita- tokkal rendezik be, a tojófészkeket a fal mellett két oldalon helyezik el. Ebben a húsra keresztezést mutatják be new-hamp- shirei jércékkel és Plymouth kakasokkal. A másik tojóházat a középfolyosón közlekedő etető és t# jásbegyűjtő kocsival, öni tatokkal, a trágyaakna feletti egy szintes ülörudakkal és a közép- folyosó két drótfalán felül elhelyezett tojófészkekkel rendezik be. Ebben Leghorn jércékkel árutermelést és tenyész-tojástermelést mutatnak be. A világítást mindkét épületben részben természetes, részben mesterséges fényforrás adja Az almozás kukoricacsutkával, szalmaszecskával ét faforgáccsal történik. ezer A tojóházak összesen 4 férőhelyesek. Kaparóláncos automata etető A húscsibenevelő egyik felében az etetés és az itatás kézzel, etetővályukkal és önitaíók- kal, a másikban kaparóiár.cos automata etető- és túlfolyós önitatóberendezéssel történik. Kukoricacsutkával és faforgáccsal almoznak. Az első ' részt teremfutéssel (meleg levegő befúvásával) és parabolatükrös műanyákkal fűtik, a másikat teremfűtéssel. A csibéket csak száraztakarmánnyal etetik, csibetápot, gazdasági abraktakarmányt, lucernalisztet és a szükséges kiegészítő hatóanyagokat kapják. Mind a tojóházakat, mind a csibenevelőt egyik oldal hosszában végighúzódó üvegfalon át lehet megtekinteni. Az eljárások előnyeit, üzemszervezési és technológiai tudnivalóit s/.akfel- világosítók ismertetik. Ezekhez az üzemelés közben látható bemutatókhoz fotókkal, tablókkal, átvilágított fóliákkal ábrázolt és feliratos ismertetés kapcsolódik. A tojástermelés eredményei, a célkitűzések, a termelés növelése és a nagyüzemi tartás bevált módszerei, a baromfihús-termelés, a csibenevelés eljárásai, a kacsa, pulyka, gyöngytyúk, lúd tenyésztésének, tartásának tudnivalói szerepelnek ebben a részben. Pecsenyekacsa-nevelési bemutató A szabad téren fajta- és ered- mény bemutatót tartanak a különböző fajokból, bemutatják a rekordereket, elit tojókat. Ugyanitt pecsenyekacsa-nevetési bemutatót rendeznek egyszerű 200 férőhelyes nyáriszállás felhasználásával. Itt állítják ki a háztáji mintaólakat, a szükséges eszközökkel, berendezésekkel. Bemutatják egy tipikus falusi ló- vagy szarvasmarhaistálló célszerű átalakítását 50-es baromfi törzsállomány és csibenevelő számára. Az épület mellett alkalmi elemekből épített korszerű háztáji kacsa, lúd és pulyka törzs- i ólakat láthatunk. a teljesítmény alakulásának számaival, de szaladt egyszer Mészáros István, mit tegyen, rárogy a ház a családjára! Nemes- sályinak melege lett. Túdta, nem lesz könnyű kézben tartani az embereket, ilyenre azért nem számított. Ha legyintenek egyet, ezzel még nem szegik meg a fogadalmat. Házat nem adhat senkinek a szocialista brigád! Mégis. Szegény Pista. Hat gyerekkel-•• Előbb biztatták, húzódjon meg valameddig a telekre épített kunyhószerü lakásban, majd lesz valahogy. És lett nagy öröm tavaly, ahogy Mészáros családja bevonult a két-' szobás, frontos új házba, ök csinálták, tizenkilencen, a „szép kis társaság’'. Munka után;.- szívességből, külön kérés nélkül. Pipásék megváltoznak Vagy, itt van Pipás, teljes nevén Papp István. Vidám ember, ég a keze alatt a munka, nagy szenvedélye a dohányzás, állandóan szájában a pipa. Csak köny- nyelmű volt. Ha betért a kocsmába, megfeledkezett a nyolc gyermekéről. Minden faluban tartott egy pohárbarátot. „Szólni kellene neki.” Szóltak. Falra borsó. Később duzzogott, prüszkölt, amikor „elsősegélyben'’ részesítették és áttették egy idegen járatra. Ez használt. Nem győzött hálálkodni... Hasonlóképpen Nagy Imre bácsi. Nem lehetett bírni vele, elengedte a füle mellett a jó szót, alig hitte, hogy egy kocsmát találjon. — Nézd Imre, ha ez így megy tovább is, egyikünk megválik a brigádtól! Nemessályi szavaitól megijedt az öreg. Homály fedi, hogy, hogy - nem, Imre bácsi leszokott a szeszről. Lukács Mihályról azt tartják, párját ritkítja, fő részese a 19 tagú brigád sikerének. Hat éve jár be Nagydobosról, — még egyszer. sem hiányzott. Övé. az egyik leghosszabb szakasz, de mindig elsőként érkezik a tejjel a központba. Ha valamelyikük többször késik a friss tej beszállításával, Lukáccsal „ijesztgetik”: akarod, hogy bebizonyítsa, lehet azt gyorsabban is? Mi a titka? Nem titok ez. A szocialista brigád tagja rugalmas ember, jó szervező, éles szemű. Nemcsak sietteti a tejkezelőket- túljár az eszükön is. Börtön után Hihetetlenül hangzik, de igaz: két börtönviselt ember is tagja a szálkái tejüzem Immár háromszoros szocialista brigádjának. Másutt követték el a bűnt, sehol sem akartak szóbaállni velük. Nemessál yiék felkarolták őket „Meglátjuk, hajlandók-e tisztességesen élni, dolgozni?” K. Antalért ma már valóságos közelharcot vív két üzemrész. Kérik, adja át Nemessályi. Tehetséges ember, szükség van rá a sajtüzemben. P. Gyulánál sem kíván szorgalmasabb embert a szocialista brigád vezetője. Új várományosok Pár hónapja nagy „bajban” van Nemessályi. Az egykori mosolygók, sajnálkozók naponta jelentkeznek, vegye fel őket a brigádba. Még gépész is ajánlkozott már! Ami nemrég még hihetetlennek tűnt, az ma már irigylésre méltó valóság. — Azt mondtam a kérelmezőknek, vágjanak neki ők is. Legalább versenyezhetünk. Ragadós a példa. Ma már újabb brigádok reménykednek a kitüntető cím elnyerésében. Jó hatással van ez az üzem életére. Sokan drukkolnak, vajon az idén melyik brigád kerül az élre, kiket „keresztelnek el”. Nem lesz könnyű a győzelem. A kocsikísérők szorongatnak: az első negyedévben 20 forint helyett . 14-ért szállították be a tej százliterjét, 80 községből, napi két fordulóval. Összesein napi 60 ezer litert. A központiak dolga, hogy időben útnak indítsák a főváros felé. Angyal Sándor SZERELŐK Evenként rendszeresen átvizsgálják az elektromos távvezetékeket. Ilyenkor egész brigád megy végig a vonalakon, s ha a vezetéknél, szigetelésnél, vagy a transzformátoroknál hibát észlelnek, kijavítják. A Kóta.j—Tisza- bercel—Balsa—Rak amaz és Esz- lár között húzódó magasfeszültségű vonalon Bodnár Mátyás művezető 10 tagú csoportja dolgozik. Az egyik képen: Steiber István, Bocskai Mihály és Puskás Imre szerelnek az oszlopon. A másikon a brigád egyik legtapasztaltabb szerelője, Tóth András, javítja a villámrongált» kapcsolókat. (Hammel József felvételei! Baleseteket okozlak a tehenek Az utóbbi napokban két helyen is közlekedési balesetet okoztak megyénkben az úttesten őrizetlenül sétáló tehenek. Tóth Miklós csegöldi lakosú autóbuszvezető Fehérgyarmaton szabálytalanul előzte az út mellett parkírozó teherautót, ami mögül egy őrizetlenül hagyott tehén került eléje. Az összeütközés következtében a tehenet kényszervágásra kellett vinni, & az autóbuszon is jelentős anyagi kár keletkezett. A másik közlekedési balesetet Sallai István mátészalkai lakos idézte elő, aki anélkül, hogy körülnézett volna, az országút másik oldalára terelte teheife. így történt, hogy Suhajda Mátyás motorkerékpárjával belehajtott az állatba, és a motorost súlyos' sérüléssel kórházba kellett szállítani. A motorkerékpár utasa is kisebb zuzodást szenvedett.