Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-24 / 146. szám

Q-ánű-s OftcLp^ vertSamer*» egyetlen köraaon- eataói álló Tersében többek kö­zött így emlékezik Guttenberg Janóéra, a mozgatható betű, a modem nyomda ősének feltaláló­jára: „Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből... Majd ha tanácsot tart a föld népsége ma- gával Es eget ostromló hangokon összekiált, S a zajból egy szó válik ki dörögve: „igazság”-. Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez Méltó emlékjelt akko­ron ád a világ.” Nem a véletlen műve, hogy a Világ jelentős részén — hazánk­ban is — 17 éve kihullott a kard az erőszak durva kezéből. Jóleső érzéssel gondolunk arra, hogy hazank felszabadulásáért, az ezer­éves rabság megszüntetéséért küzdő magyar munkásosztály tagjai között ott voltak Gutten­berg utódái. a szervezett nyomdá­szok is. Száz éve már, hogy el­sőnek a nyomdászság vállalkozott nálunk szakszervezet létrehozá­sára. Egy évszázada, hogy a ma­gyar nyomdászok megkezdték üldözéssel, kudarccal, lemondás­sal és reménykedéssel téli har­cukat azért, hogy következeteseb­bé, céltudatosabbá tegyék az el­nyomottak küzdelmét a kizsák­mányolok ellen. Guttenberg em­lékének adózó János ünnepélyeik évtizedek hosszú során át a szervezett nyomdai munkások tüntető demonstrációjává óriá- sodtak. Ma ismét ünnepelnek az em­beri haladas névtelen katonái, nyomdászaink. Akik a felszaba­dul ás előtt tüntetni gyűltek egy­be s a János ünnepély tiszta bevételéből az árva nyomdász­gyerekek karácsonyi szeretetcso- magjait állították össze, azok ma a felszabadult, szüntelenül gazdagodó életet köszöntik a Népligetben, és itt Szabolcsban először, a vásárosnaményi Tisza parton. Őszinte szeretettel köszontjük a szedő- és rotációsgépek. a könyvkötőtermek dolgozóit a nyomdasznapon, a jubileumi Já­nos ünnepélyen. A szocialista munkabrigád címért munkálkodik 19 csegöidi fiatal A csegöidi Baicsi-Zsilinszky 'Termelőszövetkezet ifjú dolgozói közül 19-en elhatározták, hogy kollektívát alakítanak a szocia­lista munkabrigád cím elnyeré­séért. Vezetőjüknek Deák Berta­lan ÍCISZ-titkárt választották. El­határozásuk komolyságát mind­járt munkasikerekkel bizonyítot­ták. Segédkezdek az egyik istál­ló tatarozásánál, majd az épülő sertesfiaztató alapozása során hánytak ki sok-sok köbméter föl­det. Ez utóbbi munkánál a fiúk asóztak, a leányok lapátoltak. Fogadalmat tettek, hogy a kü­lönböző munkák folyamán egy­mást segítik, egymás munká­jáért felelősséget vállalnak. A tsz megállapított termelési ter­vétől burgonyából 10. kukoricá­ból 2, napraforgóból 2,5 mázsá­val termelnek többet a részükre kiadott lem leien. Elsőnek alkal­mazzák a faluban az állványos lucemaszárítást. Elvállaltak szö­vetkezetük silózási tervének vég­rehajtását és ígéretet tettek a terv 120 százalékos teljesítésére. A 19 fiatal fáradhatatlanul élen jár a munkák végzésében és mindenütt ott van, ahol sür­gősen dolgos kézre van szükség. Egyébként a tsz vezetősége — a' közgyűlés határozata alapján — azt a brigádot, amelyik a tervet teljesíti és minőségi munkában Is a legjobb eredményt érj el. 3000 forint jutalomban részesíti, A szövetkezetben mindjobban erő­södik az a vélemény, hogy a jutalmat a szocialista munka­brigád cím elnyeréséért munkál­kodó fiatalok fogják kiérdemelni. —ab.— Ketten vitatkoznak a falu kárára Szervezetlenség, időfecsérlés — Elmaradt premizálás — összekeveredő hatáskörök Méhteleken Regen nem egyezik a két ve­zető: Szikora Sándor tsz-elnök és Nagy Lajos tanácselnök. En­nek a falu. Méhtelek látja ká­rát. Tavaly emiatt is gyengébb volt a zárszámadás. Az idén is ezért nem haladnak megfelelően a munkák. Szervezetlenség uralkodik a szövetkezetben, S a helyzet nem javul, hanem rom­lik. A két vezető idejének nagy része haszontalan dolgokra fe- csérlődik. A TANÁCSELNÖK — Mi az oka a rossz viszony­nak? — érdeklődöm Nagy La­jostól. — Szikora azt. képzeli magá­ról, hogy ő mindent tud — vá­laszol a tanácselnök. — Ha va­lamit javaslok neki. azzal vála­szol, vegyem tudomásul, hogy neki én nem dirigálok. Ha meg jobban tudom, mint ő, legyek én a tsz elnöke. Ezt hangoztatja az emberek előtt. Felrúgja a szö­vetkezet közgyűlésének határoza­tait. A vezetőség megkérdezése nélkül, önkényesen intézkedik. Ezért nem alkalmazták a pre­mizálást a múlt évben, s elv­telenül osztották ki a szénát az idén. Mikor megbíráltam, durva hangon reagált. így bánik az emberekkel is. Egyik alkalom­mal heves szóváltásra került sor közte és Kövesdi Ferenc között, aki hibát követett el az állatok kiválogatásánál. Ezért az elnök megfeddte. A szócsata azonban odáig fajult, ha a jelenlévők köz­be nem avatkoznak, talán ütle­gelésre is sor kerül. Másik eset­ben Varga Józsefnével, a nyolc gyermekes anyával beszélt meg nem engedhető hangon és kiuta­sította az irodából. A TSZ-ELNÖK — Mi a véleménye Nagy La­josról? — kérdezem Szikora Sán­dort. — Olyan ember, aki szeret utasitgatni — így a tsz-elnök. — Több esetben nélkülem tartott ellenőrzést a tez-ben. Ezt helyte­lenítem. De azt is, hogy e célra füzetet rendszeresített, amelyben észrevételeit jegyzi, határidőt je­löl meg számomra, mikorra kell kijavítani, s kötelez, hogy alá­írásommal vegyem tudomásul. Végezze a tanácselnök a maga dolgát, s ne szóljon az én mun­kámba! ő csak javasolhat, de ilyen utasítást nem adhat. A hátam mögött kritizálja a mun­kám. Ezt sem így kellett volna, azt sem — hangoztatja az em­berek előtt. így aztán ha talál­kozunk, én is odamondom neki a magamét. AZ EMBEREK VÉLEMÉNYE Nézzük, hogyan vélekednek az emberek. Mit mond ifjú Juhász János és Illés Károly, a kétmun- kacsapatvezetö. — Tudjuk, hogy nem jó a vi­szony a tsz-elnök és tanácsel­nök között. Miért? Mert ejyik is tartja a jogát, meg a másik is. Ez az osztó igazság. Nem akar­nak egymásnak engedni, s en­nek a tsz és a dolgozók vall­ják kárát. — Igaz, hogy sokszor kemény hangon beszél az emberekkel Szikora elvtárs — vélekedik ifjú Juhász János. — Néha kell is, ennyi emberrel nem könnyű bánni. S bizony a spárgát is ad­dig húzzák, míg egyszer elsza­kad. így aztán az elnökünkből is kiprovokálják, hogy durva le­gyen. — Nem tagit attól, amit el­képzel — így Illés Károly. — De azért már kezd vált02»i. — Lehetne- nála rosszabb elnö­künk is — vélekedik Szakóráról a síró Vargáné, akit megsértett. — Csak né gorombáskodna, ne használna olyan szavakat nők­kel szemben, mint amilyet ne­kem is mondott. A TENNIVALÓ Ez a helyzet őrli az emberek idegeit Méhteleken. Értelmetlen bizalmatlanság és féltékenység az oka a két vezető között ural­kodó rossz viszonynak. S ha to­vábbra is kutya-macska barát­ság lesz közöttük, az idén még nagyobb károk származnak be­lőle. Tűrhetetlen tovább ez az állapot. Figyelembe kell vennie Szikora elvíát-snak is,- hogy a község vezetője a tanácselnök, az államhatalom helyi képvise­lője. Nagy elvtársnak viszont a munkamódszerén szükséges vál­toztatni. A tsz segítésének más, jobb módszere is van. Éspedig az, ha közösen beszélik meg a? együtt tapasztalt problémákat a pártvezetöségi .üléseken, a tanács vb. keretében. Kommunista módon nézzenek szembe a hibákkal és segítsenek egymásnak azok kijavításában, Ehhez azonban mindkét veze­tőnek meg kell változnia. Ha erre nem lesznek sürgősen ké­pesek. a dolgozók mindkettőjük­től megvonják a bizalmat. /Ifi­kor pedig fel kell adniok meg­tisztelő vezető posztjukat. Farkas Kálmán Több, mint egymilliót fordítunk évente új szakemberek képzésére Horváth Miklós, a megyei ianaes vb. művelődési osxUtlyánnk vexetöje a társadalmi ösxtöndijakról A társadalom az oktatásügy felé fordult. Nem túlzás ezt megállapítani, hiszen megyénk dogozoi őszinte lelkesedéssel kezdtek a munkához, amikor művelődési otthonokat, tanter­meket kellett építeni és most nagy igyekezettel segítenek egyik égető problémánk megoldásában; társadalmi úton akarják felszá­molni a szakemberhiányt. Hor­váth Miklóshoz, a megyei ta­nács vb. művelődési osztályának vezetőjéhez fordultunk, tájékoz­tassa olvasóinkat e fontos kér­désről. — Nagyra értékeljük váro­sunk, községeink erőfeszítéseit, amelyek országosan is jelentősek, A tanácsok, termelőszövetkezetek, üzemek, állami gazdaságok, föld­művesszövetkezetek é$ más in­tézmények az elmúlt év szep­tember 1-ig összesen 183 társa­dalmi ösztöndíjat adtak az egye­temeken, főiskolákon és felső­fokú technikumokban tanuló fia­talok közül azoknak, akiket há­rom, illetve öt év múlva vissza­várnak dolgozni. Sok agrár-szak­emberre és pedagógusra van szükségünk, amit az is mutat, hogy az ösztöndíjak jórészét az ilyen oktatási intézményekben tsBJulóknak juttatták. Tizennyolc tanító, 21 tanár, 55 agrár-szak­ember és 21 orvos részesül a társadalmi ösztöndíjak összegé­ből, különösen a tanácsok, ter­melőszövetkezetek és az állami gazdasagok megértése nyomán. Az elmúlt év szeptember 1-től létesített 85 társadalmi ösztön­díjból 37 a. pedagógiai főiskola- .jechfMjginu és 14 a jövőben megyénkben dol­gozó orvosoké. Dicséretre méltó a baktat, nagykállói. kisvárdái és nyírbátori járások törekvése, hiszen e négy járásban — bár gazdasági körülményeik nem a legjobbak a megyében. — 58 tár­sadalmi ösztöndíjat hoztak lét­re a jövő szakembereinek ta­níttatására. Évente csak ezek a járások mintegy 350 ezer forin­tot fizetnek erre a célra. Nem hagyhatjuk figyelmen kí­vül, hogy például a nyíregyházi és a mátészalkai járás — két nagy és jó adottságú területű — összesen csak hat, illetve nyolc egyetemi, főiskolai hallgató ta­nulását segíti anyagiakkal. Vé­leményünk szerint e járások ve­zetői többet tehetnének a szak­ember-utánpótlás gyorsításáért. A földmű vessző vetkezeti mozga­lom sem használja ki eleggé a társadalmi ösztöndíjban rejlő le­hetőségeket. Pedig kulturális alapjuk nagy, mégis csupán nyolc tanulót részesítenek ösz­töndíjban és közöttük sincs egyetlen felsőoktatási intézmény­ben képzett mezőgazdasági szak­ember. — Úgy vélem — mondta be­fejezésül Horváth Miklós elvtárs. — hogy idén még szebb eredmé­nyekkel dicsekedhetünk e tekin­tetben is, ami végső soron is gyorsan megtérülő és jó befek­tetés egész megyénknek, hiszen több száz kiválóan képzett fia­tal szakember segíti majd cél­jaink megvalósulását. K. J. Békaember az akváriumban Valóságos vízivilág. Növények, halak, békák s a zöldszinű „víz­ben” békaember tapogatózik, halad előre. Él, lüktet az egész, akárha valamelyik tőfenék len­ne, — pedig csak kirakat az egész. Szó szerint kirakat: a Nyíregyházi Állami Áruházé, a Malinovszkij utcai oldalon. Az áruház ötletekből kifogyha­tatlan kirakatrendezői újból meghódították a vásárlóközönsé­get. Hatalmas akváriumhoz ha­sonlítható kirakatuknak sok cso- dálója akad a nap minden órá­jában, de különösen este. amikor a világítás még jobban érzékel­teti a vízhatást. — Pályázatra készítettük — a dekoratőrök, jól akar­nak szerepelni a Belkereskedel­mi Minisztérium strandcikkeket népszerűsítő kirakatversenyén. Stilizált hullámok között a legújabb vonalú fürdőruhákat, strandcikkeket helyezték el megtalálható itt a gyermekeknek, a felnőtteknek, férfiaknak és nőknek való strandújdonságok egész sora. Utoljára öt évvel ezelőtt lettek országos elsők a nyíregyháziak a mostanihoz hasonló kir.akatvetél kedésben. Azóta sok dicsérő ok­levelet kaptak, munkájukat, te hetségüket bizonyítja az aruház nagy forgalma is. Valószínű, legújabb ötletükkel sem vallanak szégyent a legjob­bak versenyében. F otoriporterünk a BalkánvS Államé Gazda^áorban A Balkányi Állami Gazdaság kertészetének egyik büsz­kesége a 120 holdas budalaposi terület. A termőgyümölcs­fák alja szép, gyommentes. Nagy figyelemmel végzik » gyümölcs-kártevők irtását. Ábrahám Sándor főkertész és Jolsvai Jozséf gyümölcs- kertészeti brigádvezető megelégedéssel szemléli, bogy as ágak jól rakottak, a permetezés tökéletes. (Hammel József'

Next

/
Thumbnails
Contents