Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-23 / 145. szám
Vizsgázik a szamóca Legjobbak a vad-gyümölccsel keresztezett új hibridek A mezőgazdasági üzemek gyümölcsöseiben és a házi kertekben nyolc különböző fajta szamócát érlelt meg a júniusi nap. A nyolc fajta egyrésze külföldről származik, a többit évtizedekkel ezelőtt itthon nemesítették, de a fajták tényleges értékét, jó és rossz tulajdonságait eddig még nem vették pontosan számba. Az idén megkezdték a szamócafajták „vizsgáztatását”. A Mezőgazdaságú Minősítő Intézet kísérleti állomásain azonos körülmények között nevelték a különféle szamócákat. Valamennyi elterjedt szamócáim! jobbnak ígérkeznek a Fertödi Kutató Intézet új hibridjei. A bogyós gyümölcsnemesítésben most első ízben alkalmazott bel- tenyésztéses módszerrel valószínűleg olyan fajtákat sikerül előállítani, amelyek jól megfelelnek a nagyüzemi termesztés és a szállítás követelményeinek. Egyelőre csak 40—50 tő van belőlük, de ezek igen bőven termőnek mutatkoznak, jóízű bogyójuk kívül-belül szép sötétpiros és igen kemény, tömött. Néhány hibrid kinemesítéséhez vad-szamócákat is felhasználtak; ez kellemes, sajátságos aromát ad a gyümölcsnek és a belőle készülő szörpnek. Kép szöveg nélkül. Talaj jelölő növények Befejeződött az ország erdötipológiai felmérése A különböző tájakon, talajokon és éghajlati viszonyok között kialakult erdötípusokat' két évtizeddel ezelőtt kezdték tanulmányozni a tudományos kutatók. Ennek a világszerte művelt tudománynak általános, gyakorlati felhasználását hazánkban valósítják meg először. Csaknem 200 erdészeti kutató és kiváló erdőmérnök részvételével felmérték a magyarországi erdőket, talajszelvényeket készítettek, megállapították, mi volt az ősnövény- Zet, s hogy' milyen fafajták számára a legkedvezőbbek a biológiai feltételek az adott területen. A felmérés alapján erdő tipológiai szempontból 50 tájegységet állapítottak meg. A jövőben már mindenütt az adottságoknak legmegfelelőbb fafaj iákat telepíthetik. A munka jelentőségét mutatja, hogy a régi telepítésekben, ahol a lehetőségeket nem vették kellő mértékben figyelembe, mintegy 40 százalék volt a sarj- erdő, illetve rontott erdő, így Magyar „automata csapos“ A Székesfehérvári Finommechanikai Vállalat elkészítette az első magyar folyadékadagoló berendezést, amely különösen a vendéglátóiparban segíti az önkiszolgálást. Az „automata csapos” formára ugyan nem közelíti meg az igaziakat, de szó nélkül, mindig egyforma pontossággal szolgálja ki vevőit Tartályában egyszerre 20 liter folyadék, tej, kakaó, . vagy bor tárolható. Az egész berendezésből — amely egy műszerfalhoz hasonlít — tu- lajdonképnen csak az ellenőrző tartály és egy csap látszik. A vendég érmével hozza működésbe az automatát. ‘ A hitelesített kis tartály a szeme láttára telik meg, s ezt gombnyomással &nt.hot| jaoiiafába. a fák növekedése nem érte el a kívánatos mértéket. A továbbiakban az erdőtipológiai tapasztalatok felhasználásával mintegy 15—20 százalékkal nagyobb fa- iömeget nyerhetnek, mint eddig. Készen a kenyércsatára Hatvanegy kalapál* — 4 kereset: munkaegység — Friss sertéshús» — Nem hagynak gaaos tőidet Tunyogmatoleson A tagoknak is lesz másodvetésük Már több mint négy hete foglalkoznak az aratás. előkészítésével, szervezésével a tunyogma- tolcsi Szabadság Hajnala Termelőszövetkezetben. Nem akarnak kapkodást, meglepetést, összesen 765 hold kalászos vár aratásra a tsz-ben s ebből 520 hold búza, 180 hold őszi árpa, a többi zab és takarmánykeverék. Segít a kombájn is 210 állandó, munkaképes tagja van a szövetkezetnek, akik a növénytermesztésben dolgoznak. Eddig 41 kaszapár jelentkezett a növényápplók közül aratásra. Még legalább 10 kaszapárra számít a vezetőség. A kertészetből, gyümölcsösből, állattenyésztésből további harmincán veszik ki részüket a kenyércsatából. 100 hold búza aratását és csépiedét kombájnra szerződték le a Fehérgyarmati Gépállomással. Az aratnivaló mindenütt olyan szép egyenes, fennálló, mint a nyíl, megdőlve sehol . nincs. A tagság és vezetőség úgy határozott, hogy csakis munkaegységért történik az aratás. Nyolc nap alatt végeznek Pontos ütemtervet dolgozott ki a vezetőség. Megállapították, hogy az őszi árpa aratását jóval előbb kezdhetik. Levágásával, keresztberakásával legfeljebb négy nap alatt rendben lesznek. Az „igazi” nagy csala ezután követkfezik. Az általános aratással nyolc nap teljesen kész' akarnak lenni. Az aratás megkezdése előtt előlegosztásra kerül sor a szövetkezetben. Munkaegységenként hét forintot adnak. A legnagyobb nyári munka idejére két kövér sertést vágnak, hogy a tagok önköltségi áron friss húst, szalonnát is fogyaszthassanak. A vezetőség gondoskodását bizonyítja az is, hogy a tél • óta 50 liter saját főzésű almapáiinkát tartalékol az aratás, cséplés munkáiban részt vevőknek. A növényápolás sem szünetel A napokban értékelte a tsz vezetősége, hogy aratásig 80 hold kivételével mindent kétszer kapálhatnak meg. Sőt 110 hold burgonyát és ugyanannyi cukorrépát háromszor is. Kapálást vár azonban még a kukorica és a napraforgó egyrésze. De itt sem lesz hiba. Mintegy 50 fő azoknak az idősebbeknek, kisgyermekes anyáknak a száma, akik aratás alatt növényápolást vég.-nek. Jakó Károly, a tsz föagronómusa örömmel jelenti ki. nem marad műveletlen, vagy gazos kapás terület. Az aratással szinte egyidóben kezdik meg a tarlóhántást, nyári mélyszántást. Ezt a fontos munkát a tsz négy saját erőgépe és a fogatok egyrésze végzi. Tervük, hogy szántatlan tarlót nem hagynak. 400 holdat nyári mélyszántásban, 50 holdat pedig egyszerű tarlóhántásban — másodvetés alá — részesítenek. 30 hold tarlórépát, 10 hold csalamádét és 10 hold silókukoricát vetnek. Lehetőséget adnak a tagoknak is, hogy igényükhöz mérten vethessenek másodvetésű növényeket. Az ilyen területet 300-tól 500 ölig határozták meg. A szövetkezet leszántja az igényelt területet és a tagok tetszés szerint. vethetik azt be háztáji jószágaik számára. Asztalos Bálint Megszűnnek a takarmányozási gondok a tiszadobi Uj Harcos Tsz-ben A tiszadobi Oj Harcos Tsz 850 hold szántóföldön gazdálkodik, s jószága mintegy 200 számosállatot tesz ki. Az állatok takarmányozásánál már februárban nagy gondok voltak, mivel erre az időre felélték a szűkös takarmánykészletet. A takarmányozási nehézségek nagyságát mi sem bizonyítja jobban a tsz-ben, mint az, hogy egyik dohánypajtájuknak a szalmafedelét is mégetették a jószággal. A késői hideg tavasz kényszerítette őket errs, mert későn hajthattak legelőre, az őszi takarmánykeverék is gyenge hozamú volt. Ilyen körülmények között takarmányozták fel az első kaszálású lucerna szénájának a felét. is. Az állatállományt ekként sikerült átmenteniük a legnehezebb időkön — lényeges veszteség nélkül. Veszteségük az, hogy romlott, a jószág kondíciója, a tehenek tejtermelése, hiányt szenvedett az első fél évi áruér- tékesitési terv. Mit tesz az Üj Harcos Tsz veA zsurki „árvízi hajós” Emlékezés egy kitüntetés alkalmából Zsurk. Kicsiny falu a Tisza partján. Záhony szomszédja a szovjet határ mentén. Egykor cselédeinek, zselléreinek verítékén a földesurak híztak. Lakóit háborúk tizedelték. Sújtotta őket árvíz. Ezekért mondták Zsurk- ra, hogy szerencsétlen falu. A felszabadulás után, 1947-ben alig maradtak 870-en. Jelenleg 1038 ember él itt. Kép 1936-ból. Idézi Orbán Géza. — Olyan kánikula volt, mint most. Kasza alá érett a búza. Hozták a hírt az uraságtól, hogy aratni kell. Megelőzte azonban a Tisza. Kicsordult medréből. Könny gyűlt az emberek szemébe. Pedig akkor csak a kom- menciót sirathatták, a föld nem a miénk volt. Csendőrökkel hajtották ki a népet a határba. Derékig érő vízben arattunk. Asszonyaink az árban maguk előtt tolták a teknőket, azokba szedték a kalászokat. Doktor Károlyné valósággal őrjöngött. Egy köblös OMB földecskéje volt. Rajta búza, de mind víz alatt. A sok éhes száj meg hiába várta a kenyeret. Éhezett a zsurki nép ebben az évben. S ez minden, ötödik esztendőben bekövetkezett, mikor rájuk rontott a Tisza. Ma is retteg, ha látja a szeszélyes folyó vizének emelkedését. Rájuk tört 1948-ban, majd 1952-ben. Aztán J&őé-ben s&iiiiQiUi sutra az ,cai-v bereket. És legutóbb most ez- év tavaszán. Április 4-re virradóra, mikor ünnepelni készültek. De erről már másképpen beszél Orbán, akiből tanácselnök lett. [ — Negyvenöt óta nem kell parancs. Ha baj van, jönnek az emberek. így volt az idén is. Még a hetven éven felüli öregek: Juhász Mihál}', Antal Mihály, Juhász Géza és a többiek is a gátra álltak. Ök évtizedek tapasztalatából tudják, hogy drága árat követel a Tisza, ha egyszer megbokrosodik. Ott voltak a fiatalok, . lányok, asszonyok. Mórus Ilona, Varga Bertalanná, Varga Ilona és ki tudná hányán hordták kosarakkal a földet. Tíz napig küzdöttek az árral a zsurkiak. Éjjel, nappal. Három műszakban százával váltották egymást a gáton. És az elsők között ott volt Orbán Géza, ,a tanácselnök is. Tíz napig nem került le lgbáról a' cipő. Ásót fogott Bogár Balázs, a Kossuth Tsz elnöke, Pénzes Béla, a párttitkár, a brigádvezetők, mindenki. Mentették, ami menthető volt. Pedig a Zselye dűlőben veszélybe kerültek. Tiszaszentmárton- nál a folyó átszakította a gátat. Erre nem számítottak. S höm- pölygött az ár. Bekerítette őket. Az utolsó pillanatban mentették ki Orbánt és . embereit csó- nn lck.a.1 — így is 700 holdat ragadt el a falu határából a folyó — magyarázza Orbán. — De 1200 holdat azért sikerült megmenteni. Az öreg Doktor Károlyné, aki már hetvenéves, most is könnyezett mikor megtudta, mekkora kár érte a falut. Az idén azonban lesz kenyere neki is és mindenkinek Zsurkon. Nem úgy, mint 1936-ban. Visszahúzódott a Tisza medrébe. Az emberek homlokáról eltűntek a gond ráncai. S akik az árral dacoltak, újra magvetők lettek. A megsemmisült búza helyére kukoricát, napraforgót, silót vetettek. A dinnye helyén uborka terem. Növelték a baromfi és a sertés létszámát. Ha nem is térül meg teljesen a 150 000 forint kár, a közösség ereje és akarata törleszt belőle csaknem 100 000 forintot. — Csak egy 65 holdnyi mélyebben fekvő terület van még víz alatt. De arról nem is apad le év végéig — mondja Orbán Géza. — Le tudnánk vezetni. De most a nagy dologidőben nem lenne hasznos. Minden munkáskézre szükség van a növényápolásban — érvel Orbán Géza, akit helytállásáért becsül a falu népe. De ezt fejezi ki az az elismerő oklevél is, amit a megyei tanács elnökétől most kapott Zsurk árvízi hajósa. zetősége, hogy az idei és a jövő évi takarmányozásnál megszűnjenek az eddigi gondok? Fontos ténykedésük volt, hogy tavasszal száz holdon telepítettek lucernát és vörösherét, amelyről még a nyáron egy kaszálást nyernek. Ősszel még 30 hold lucernát vetnek gabonával — mely utóbbi tavaszi zoldtakarmány lesz. A legfőbb takarmánytömeget a silókukorica adja, amelyből a tervezettnek a há- romszorást, 45 holdat vetettek. Másódvetésként még 25 holdat akarnak az árpa tarlójába. Hogy tartalékolni tudják a további kaszálású lucerna szénáját, csalamádét vetettek a szarvasmarha részére, s hogy folyamatossá tegyék a zöldetetést — a gyenge legelő mellett —, aratás után borsóscsalamádót vetnek. A szénaellátást is másodvetésekkel igyekeznek megoldani. 50 holdon vetnek szudánifűvet, ts- karmánycirokot, kölest. Abraktakarmánnyal nem lesz problémájuk: 70 hold őszi árpájuk, 10 hold takarmányborsójuk, 10 hold San Pastore búzával vetett árpájuk szép termést igér. Szép a kukoricájuk, amelyet már majdnem teljes egészében kétszer kapáltak. A takarmányozási gondok -Uh a háztáji gazdaságokban is nagyok voltak. Kétszer annyi szarvasmarha van a háztájiban, mint á közösben! A szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy az árokpartok fühozamát térítésmentesen a tagoknak adja. Az első lucerna egyharmada, majd a tarlókaszálások 30 százaléka szintén a háztáji jószágé. A tagok által adott magból 30 holdon vetnek majd tarlóba silókukoricát, amelyet közösein sdlóznak be a háztáji állomány részére. Állva utazott a vontató pótkocsiján, leesett és meghalt % Szerdán délután idős Révés55 Mihály, 62 éves balsai lakos Molnár György ' vontatóvezető pótkocsiján utazott a tiszai ári ei» rületen. Amikor a vontató 3 komp felé közeledett, Révész Mijt hály felállt a pótkocsiban. Közben egyensúlyát vesztette és hanyattesett a földre. 1 Sérüléseibe belehalt. A vizsgálat: megállapította, hogy a balesetért az elhal: idős ■Révész Mihályt terheli a felelősség.
