Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-23 / 145. szám

Védjük a népgazdaságot!

Az „új igazságok" apostola

17 éve annak, hogy népi demokráciát építő hazánkban a munkának van értelme és van miért dolgoznunk. A dolgozó nép gazda ja lett országának, és a . gazda ' féltő. szemével figyeli munkánkat,' féltő gonddal vigyáz arra, hogy szabad országunk gazdasági alapja, a társadalmi tulajdon sérthetetlen legyen. Törvényt alkotott a nép vagyona védelmére, büntetni kívánja azokat, akik a közösség vagyonát „Csáki szalmája”-ként kezelik. Minden becsületes és öntudatos dolgozó tudja és érzi, hogy munkája gyümölcsét magasabb életszínvonalának zálogát rabolja el az, aki a társadalmi tulajdont fosztogatja.

A felszabadulás előtti években a „Horthy úri Magyarországion, amikor hárommillió koldus nyomorúságos viszonyok közt tengette .saját és családja életét, törvényszerűen adódott, hogy a mindentől megfosztott és sa.- nyargatott dolgozók ahhoz folyamodtak, hogy' munkájuk gyümölcsének egyrészét a tőkésektől, a földbirtokosoktól megszerezzék. Ez igy volt a múltban. Ma másként van. A mi társadalmunkban megszűntek azok az okok, amelyek a kapitalizmusban a tömeges bűnözéshez vezettek.

Mindezek ellenére megyénk területén gyakran találkozunk a társadalmi tulajdon elleni bűn- cselekmények 'különböző elkövetési módozataival. A társadalmi tulajdon, a közösség vagyonának rágcsálói ezek az emberek, akiket nem a kényszerhelyzet, a holnaptól való félelem, vagy a nincstelenség visz a bún útjára, hanem a munka nélküli keresethez való jutás, a könnyelmű életmód, a kirívó italozás és ■itkább esetben, de mégis szá- ottevöen a napi munkavégzés jván előforduló hanyagság, fe- ületesség.

Mi indította pl. a cselekmény 'követésére Molnár Anna 20 ;s tsz-főkönvvelőt, aki a tár- idálmi tulajdonból 154 000 foltot eltulajdonított, ha nem a nt említett ok, amikor szülei ayagi gondoktól mentesen élk. a fiatal leány kb. 3000 fo- ntót keresett havonta, vagy az M. Jánosnál, akinek eltartásra zoruló gyermeke nincs, mint hozgoárus, 43 éves létére havi erese te a 3000 forintot elérte.

A bírósági tárgyalásokon ál tanban tapasztalható, hogy a bűncselekmény útján megszerzett pénz nem a család, a gyermek jobb anyagi életkörülményeit,' vagy az elkövető szorult helyzetének kisegítését célozta, hanem az éjjelbe nyúló tivornyázásokon felmerült költségeket fedezte, különböző luxuscikkek megszerzésének lehetőségét biztosította, vagy éppen a szerető kívánsága vált valóra.

A szándékos cselekmények mellett nagyfokú társadalmi veszélyességgel jelentkezik a gondatlanság, felületesség folytán keletkezett károkozás is. Gyakori elkövetési módozata, amikor az ellenőrzésre jogosult, vagy kötelezett személy nem, vagy hiányosan, felületesen látja el feladatát, elmulasztja beosztottjától megkövetelni az egyébként kötelezően előírt szabályok és utasítások betartását, melynek következménye, hogy ha későbbi időszakban is, de a társadalmi tulajdonban károsodás áll elő. Hasonló a helyzet az esetben is, ha a boltvezető az árukiszgllí- tótól anélkül vesz át árul, hogy annak számlaszerinti mennyiségéről és minőségéről meggyőződnék. Az ilyen magatartás is veszélyes a társadalomra, mert nemcsak arról van szó, hogy a társadalmi tulajdonban keletkezik kár, hánerri. arról is, hogy kellően nem ellenőrzött személy a későbbiek sorát) újabb szabálytalanságot követ el.

Sok esetben tapasztalható, hogy az áruszállítók a lopott .áru értékesítésére orgazdákat szerveznek, akik azután az árut a tényleges áron alul megvásárolják. Erre volt példa a nemrég megtartott bírósági tárgyaláson az Sz. József és társai ellen indított bűnügyben, amely bűnügyben az orgazdák számos tagja került a vádlottak padjára.

Büntetőjogi politikánk elvi magva és célja, a nevelés. Az igazságügyi szervek e jogpolitikai elvek- helyes alkalmazásán keresztül is kívánják erősíteni gazdasági rendünk alapját, a társadalmi tulajdont. A társadalmi tulajdon védelme azonban csak akkor lesz eredményes, ha. olyan erkölcsi légkör,; alakul ki a tömegekben, amelyben minden dolgozó kötelességének tartja a nép vagyonának védelmét és ennek . érdekében mindent - meglesz a maga munkahelyén.

Dr. Nagy Sándor ügyész

A Isse és a határtalan lehetőségeit — A iáradsá» és az eredmény Pál Sándor mezőgazdász maradt földijei között

.4 vasdálkodús ahipjai

A piros Pannónia éles berregéssel fut a dűlóuton. Nyomában felhőként kavarog a fínomszemcsés por. Pál Sándor, a fiatal mezőgazdász fürgén ugrik le a motor nyergéből a Tisza partján ott, ahol a két vízemelő szivattyú dolgozik.

Amíg ax ember bebizonyítja

Rekkenő a hőség. Az embernek mohó vágya támad, hogy belevesse magát a hús .hullámokba. Az agronómus azonban csak egy percet tölt a motoroknál: érdeklődik, nincs-e valami- hiba, s indul tovább.

Huszonhat szórófej forog-forog fáradhatatlanul a konyhakertészet területén. Körülöttük „esik az eső”, amelyet ezüstszínű csövek szállítanak — a Tiszából. Itt megállunk a Pannóniával. A nedvesség-támasztottá friss szellő jólesöen csiklandozza az arcunkat..

— Hosszú volt az út, amíg ide eljutottunk — mondja mosolyogva Pál Sándor, miközben csupasz karját a csiklandó vízsugár alá tartja. — Nézze! Ugye szép?, — mutat oda, ahol a vízcseppek milliárdjain táncol a napfény. Aztán visszazökken csendes modorába: — Amíg az ember bebizonyítja az új igazságokat, addig százszor is rekedtre beszélheti magát. De eredménye mégis van.

Pál Sándor harmadéve került haza szülőhelyére. Tiszalökre. Hazahívta a Kossuth Tsz az egyik állami gazdas^goól. Már letelt a kétéves kihelyezési ideje, s ö maradt tovább ..az új igazságokat’’ nehezen befogadó földijei körében...

— Egy mezőgazdász előtt a termelőszövetkezetben nyílnak meg a határtalan lehetőségek. S olyan jó érzés, amikor lépésről lépésre haladunk előre.

Technikumban érettségizett, s most a mezőgazdasági akadémiát végzi. Még többet akar jtudni, hogy többet, jobbat adhasson... A gondok között lelkes segítőtársra talált Honvári János elnökben, aki az állami gazdaság igazgatói posztját cserélte fel mostani munkájával. Megteremtették a tagokkal összefogva a gazdálkodás alapjait. Hogy csak példának említsük: 1960-ban tíz kocával és 18 tehénnel kezdték az évet. Ma ötven-ötven törzskönyvezett kocájuk, tehenük van, s azok szaporulata. Az idén juhval vesznek részt az országos mezőgazdasági kiállításon. Olyan juhokkal, ahol az anyáknak 6,8 kiló volt a nyírási átlaga. Nyolc-kilenc hónapos korban értékesítik a hízókat, s nem félnek a borjak mesterséges nevelésétől sem. Konyhakertészetük tavaly ötven holdas volt, és 600 000 forint lett a jövedelme. Az idén 115 hold a kertészet, modern öntöző berendezéssel, s csupán a negyven hóid paprika- ból egymillió forint bevételre számítanak.

A vegyszer győzelme

A község másik szélén, a vasúti őrháznál megtorpan a motor.;

— Itt vagyunk. Ez az, amit még meg akartam mutatni — s int a hatalmas kukoricatáblára. — Vegyszeres — teszi hozzá soli a tmond óan.

Igen, látom. Szép kukorica. Itt-ott félmóter magas, elég sűrű.. Lehajolok, kitépek egy bokor makacs perjefűvet. Az agromémua elérti a mozdulatot.

— Láthatja, akad benne gaz. — felel a ki nem mondott kérdespe. — Sajnos, ebben a nagy száraz^ Ságban a Hungasin nem tudja teljesen kifejteni még' a halasat Egy jó eső, és vége a gyomnak. A kétszázból ötven holdat kezeltünk vegyszerrel. Nagy' segítség ez. A növényápolásnál nem volt' rá gondunk és nem is lesz beta-' karításig.

Ahogy haladunk, messzirSl észre lehet venni, hogy a kukoricatábla ketté van „vágva”. — Ez az, amit mutatni akartam — áll meg az agronómus a tabia szélén. — Egyszerre vetettük, egyformán kapott tápanyagot a két tábla kukorica. Ezt itt már kétszer megkapáltuk, és mégis, fele akkora mint az, amelyikbe a kapát se vágtuk bele.

— Hat ez az, látja, amelyik még nekem is új volt...

Samu András

: „Nem is találok szavakat, méllyel leírjam, milyen jó volt viszontlátni húsz év után a fiúkat, és megállapítani, hogy kedélyben és baráti érzelmekben ugyanolyanok vagyunk,

mint két évtizeddel ezelőtt...”

☆

.Néhány mondat egy levélből, mely egy húsz év utáni találkozás hangulatai idézi. A napokban találkoztak Nyíregyházán az 1 942-ben érettségizett Kossuth- diákoR. Húsz évvel ezelőtt ötvennégyen járták végig a tantermeket, búcsúztak az iskolától, egymástól.

Újra együtt hát az osztály! A nyugdíjas pedellus, a 80 éves Karászi Mihály csengetett he az órára,, mint rég... Néhány hely üresen maradt. Tizenketten. nincsenek életben, négy külföldön él, négy betegség és más ok miatt nem hallhatta a csengő hangját. Lada Lajos Noviszádról táviratozott, "ahol hivatalos úton van.

Harmincnégy öreg diák állt fel Sorbán, felelni... Húsz év anyagából. A megviselt osztálynaplóba a nevek után rövid megjegyzések kerültek: orvos, ügyvéd, gyógyszerész, agronómus... Sokan közülük kerülővel érték el céljukat. Egyikük, Földes István, jelesen érett, származása miatt nem tanulhatott tovább, inasnak szegődött, ma nőgyógyász-orvos Budapesten. Mások is megjártak hasonló'utat. A fiúk közül minőén második diplomás ember lett.

„...misst hét

évtizeddel ezelőtt66

Kibomlottak húsz év rejtett szálai: küzdelmeik, nehéz napok. A negyvenkettőben végzők a háború szelében „értek”. Bár év- számuk nem érte el a húszat, meglepően józanul’ szemlélték a körülöttük zajló életet. Ahogy, egyik régi. tanáruk mondta: Nagyon fogékonyak . az új iránt, amolyan „nemes, küzdő, szabadlelkű diákok” voltak. A szomorúság éveiben is megőrizték, táplálták egymásban a bizakodást.

— Valakiről meg kell emlékeznünk, aki nincs közöttünk, de soha nem fogjuk elfelejteni. Kun Sanyiról... Belohórszky Ferenc emlékező szavait csend fogadta. Valamennyien a korán elhunyt Kun 'Sándorra, a szamosszegi suszter fiára gondoltak. Ö nem

jöhetett el a’ találkozóra, hihetetlen kegyetlenséggel végzett vele a tüdővész, érettségi előtt néhány nappal. Pedig, mepnyire hitt az' életben, a jövőben. A háború tüzében meglátta a mát 1942-ben le merte írni a „Nyíregyházi Kossuth Diák”-ban, hogy a háború végzetes, de van kiút.

Kézről-kézre adták az. öreg! diakok a sargafedelü „Nvíregyhá zi Kossuth Diák”-ot, melyeit; máiq megőrzött egyikük. E füzetecsk sokuk gondolatát egyesítette akj kor, újakat ébresztett most.

Lassan végéhez közeledtek a feleletek, becsukódott az osztály- napló. Miska bácsi kinn megnyomta a csengőt

Páll Géza

A rakamazi Győzelem Tsz építkezéseit a Szabolcs megyei Építőipari Vállalat végzi. Az itt dolgozó munkások^ elhatározták, hoiflk az építkezés belejezésének időpontját 3 héttel előbbre hozzák. A képen; munka közben a 100 férőhelyes tehénistállónál. (Hammel József felvétele)

256 000 forint- értékű jutalom a gyümölcstermelés! verseny legjobbjainak

Pályázati felhívás a legjobb nevelési eredmények és tapasztalatok összegyűjtésére

A Művelődésügyi Minisztérium az általános iskolai nevelőmunka színvonalának további emelésére pályázatot hirdet az elmúlt tanév legjobb nevelési eredményéinek és tapasztalatainak összegyűjtésére.

A megjelölt témákra, esetleg azok egy részére, vagy más témákra vonatkozó tapasztalataikat, pedagógiai általáhosítasaikat

a nevelők tanulmány formájában összegezzék. Az érdeklődők tájékoztatást, . útmutatást a Művelődésügyi Minisztérium alsófokú oktatási főosztályán kaphatnak.

A pályaművek beküldésének határideje 1962. szeptemben 30. A pályázat célja, hogy az összegyűjtött legjobb tapasztalatokat a pedagógusok széles körevei ; roegismertesssek.

Az idén újra sor kerül a gyű- mölcstermelési1 versenyre. A verseny most is kettős: megyei teli alma- és országos szilvatermelési verseny. Úgy a megyei, mint az országos versenybe az összes közös kezelésben lévő téli. almával és szilvával lehet benevezni.

Á jelentkezési határidő július 15. Jelentkezési lapokat a járási •tanács mg. osztályától lehet kérni, s azokat kitöltve oda visszaküldeni. A versenybe benevezett tsz-ek gyümölcsöseinek az ellenőrzését a Növényvédelmi Szolgálat, a Megyei Növényvédelmi Bizottság, a járási mg. osztály és a növényvédő állomás végzi.

A verseny feltétele, hogy a megtermelt gyümölcs pajzstetű- től 95, egyéb kártevő fertőzéstől legalább 92 százalékban legyen mentes. Szüret idején amerikai fehér szövőlepke-fertőzés sem a gyümölcsösben, sem a tsz, sem a háztáji gazdaságok területén nem lehet. A megtermett gyümölcsnek legalább 60 százaléka kerüljön exportértékesítésre.

A korábbi években azok a tsz-ek előnyösebb helyzetben

voltak az exportarány tekintetében, amelyeknek kevesebb — néhány, vagy tíz—húsz holdas — gyümölcsösük volt. Ezért az értékelésnél nem az egy holdra jutó exportmennyiséget hanem ennek egy kulcsszámmal beszor- zott értékét veszik majd figyelembe. (Például a 20 holdas gyümölcsösnek 0,85, a 140 holdasnak 1,45 a ; szorzószáma.)

A gyümölcstermelési verseny jutalmai.

Megyei téli almatermelési, verseny:

I. díj 1 db Rapidtox II. permetezőgép szivattyúval 71 269 Fit, II—III, díj 1—I db Rapidtox III.' permetezőgép 36 156—36 156 Ft, IV—V. díj 1—1 db Spp sarag- lyás permetező-porozó 12 621— 12 621 Ft.

Országos szilvatermelési verseny:

X—II. díj 1—1 db Rapidtox III. permetezőgép, III. díj 1 db Spp saroglyás permetező-porozó, IV. díj 1 db Kiss Bálint permetező' töltőszivattyúval 2683 Ft.

2 lUiÉET-MAGl AKOJRÖZ&G