Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-03 / 127. szám

Százhetvenezer szénbányász sztrájkba lépett Félmilliárdos ajándék az acélipari trösztöknek Gépfegyveres támadás a Francia Kommunista Párt St. Denis-i székháza ellen PÁRIZS, (TASZSZ): A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése v.é- get ért. Az ülésen megvitatták Georges Frischmann-nak, a párt Politikai Bizottsága tagjának a munkásosztály gazdasági és szo­ciális helyzetéről elmondott be­számolóját, és Paul Courtier- nek, a Központi Bizottság tagjá­nak a párt nevelő munkájáról elhangzott jelentését. A megvita­tott kérdésekről a Központi Bi­zottság határozatokat hozott. Az egyik határozat hangsúlyoz­za: Franciaországban az OAS-£é- le lázadók büntetlen tevékenysé-1 gének fokozódása és a degaulleis- ta állam í'uslzúlódása következté­ben növekszik a iasizmus vészé- “ lye. De Gaulle rendszere — mond­ja a továbbiakban a határozati — az állam iasizálása révén egy­re inkább a valóságos diktatúra felé tart. A iasizmus elleni harc­nak, a demokratikus úton való haladásnak egyetlen eszköze a dolgozók, az egész demokratikus érzelmű lakosság összefogása és akcióegysége. \ Központi Bizottság plénuma felhívja a munkásokat cs a de­mokratikus érzelmű állampolgá­rokai, lógjanak össze, amíg nem késő, és együtt harcolják ki az OAS megfékezéséhez és az eviani egyezmények becsületes végrehaj­tásához szükséges intézkedésekéi. Azt, hte,ay végezzék ki Jouhaud-t, vizsgálják télül a Salan-pert és ítéljék halálra Salaid. fosszák meg parlamenti mentelmi jogá­tól, tartóztassák le' és ítéljék el BicLault-t. valamin! az OAS fő tá­mogatóit és cinkostársait, távolít­sák el a fasiszta elemeket a rendőrségből, a hadseregből és az államaparutusból. — Közös akcióink jelentik az egyetlen eszköz;, ahhoz. hogy Franciaország megmeneküljön a fasizmus szégyenétől; nyissuk meg az utat az igazi demokrácia Helyreállításához — hangsúlyozza a' határozat. Fríschinann-nak a munkásosz­tály gazdasági és szociális helyze­téről elmondott beszámolójával kapcsolatban hozo.l határozatá­ban a Központi Bizottság kifej­ti, hogy a francia dolgozók sztrájkpiozgaima a dolgozók élet­körülményeinek és munkai-iszo­nyainak rosszabbodása miatt fo­kozódott. A De Guulle-i'éle ura­lom eddigi négy éve alalé erősö­dött az ellentét a társadalom gaz­dag és szegény rétegei között. De Gaulle kormánya a munkás- osztályra hárítja a növekvő ka­tonai kiadások és a francia atom- ü.őerő megteremtésére küldött óriási összegek fő terhét. — Az a tény, hogy Pompiodu, a bankok közvetlen képviselője került a miniszterelnöki székbe — folytatja a továbbiakban a ha­tározat — ékesen bizonyítja, hogy a degaulleisfa személyi hatalom folytatni kívánja a reakciós, an­tiszociális politiKát. A Francia Kommunista Párt javasolja az összes pártoknak és szervezeteknek. amelyek síkra- szállnak a demokráciáért, hogy ?gyesítsék erőfeszítéseiké; egy Dlyan program alapján, amelyet az arányos képviseleti rendszer alapján megválasztandó alkotmá- nyozó gyűléstől kapott felhatal­mazással rendelkező kormány hajtana végre. Ez a program többek közót előirányozza a néptömegek vá­sárlóerejének fokozását, a mun­kabérek, segélyek és nyugdíjak felemelése révén, a természeti erőforrások 'tűszerű kihasználá­sát, széleskörű lakás- és iskola- építkezést, az adórendszer de­mokratikus reformját, a monopó­liumok államosítását. Végezetül Frischmann bejelen­tette, hogy csak az év első há­rom hónapjában 35 300-zal növe­kedett Franciaországban a párt­tagok szánja. A francia kormány elhatároz­ta, hogy három százalékkal fel­emeli a cement árát és tervbe vette az acél árának öt százalé­kos emelését, > A ■ kormány ezzel eleget tett a nagy trösztök‘kí­vánságának. A degaulleista konnány gazda­ságpolitika jura jellemző, hogy az elmúlt három év alatt a rész­vény. ársaságok vagyona három­szor olyan gyorsan növekedett, mint az általuk fizetett adó. Az államháztartás bevételéinek 73 ■zázaléka a lakosságot sújtó köz- reveit adókból ered, a résxvény- ársaságok egyenes adói az állam jövedelmének alig egytized ré­szét teszik ki. Szombaton 170 ezer francia szénbányász 24 órás figyelmez­tető sztrájkba lepett. Tíz száza­lékos béremelést, egyheti fizetett pótszabadságot és negyven órás munkahetet követelnek. A francia szénbányák ma 67 ezerrel kevesebb bányászt foglal­koztatnak. mint 1938-ban, a ter­melés azonban 57 százalékkal na­gyobb, mint a háború előtt volt. A bérek nem tartottak lépést az áremelkedéssel. A bányászoknak ma heti 45 órát kell dolgozniok, hogy keresetük vásárlóereje el­érje az 1938. évit, amikor 38 órás volt a munkahét. Pénteken este az OAS autós- banditái géppuskás támadást in­téztek Párizs külvárosában, S'.-Denisbcn a Francia Kommu­nista Párt székháza ellen. Az épület falát és helyiségeit har­minc golyó érte. Szerencsés vé­letlennek köszönhető, hogy c pártház őrsége közül senki sem sebesült meg. A fasiszta táma­dók elmenekültek. A Francia Kommunista Párt Rhone megyei szervezetének tit­kárával közölték a fasiszták, hogy „tekintse magát halálra üéltnek". negyei Kitüntetettek a pedagógus nap aiUalmáOOl A gyarmatosítók Összeesküvésre készülnek Huandikban és Urúnáiban döntést. amely meghirdetné Ruanda és Urundi függetlensé­gét, de látszólagossá lenné ezt a függetlenséget — írja pénteken az Izvesztyija azzal kapcso­latban, hogy az ENSZ közgyűlés soron lévő 16. ülésszakán megvi­tatják majd újabb afrikai álla­mok nemzeti függetlenségének kikiáltását. Urundi kormánya a nép aka­ratának megfelelően ragaszkodik ahhoz, hogy a belga csapatokat haladéktalanul kivonják terüle­téről. Ruanda elnöke ugyancsak kijelentette, hogy a belga csa­patok jelenléte összeférhetetlen a j közeljövőben ‘kihirdetésre kerülő függetlenséggel. Az Izvesztyija figyelmeztet ar-1 ra, hogy jelenleg a belga diplo-1 mácia NATO-beli szövetségesei | segítségével igyekszik megdol­gozni az ázsiai, afrikai és latin­amerikai országok ENSZ-képvi­selőit. Már készülnek is határo­zati javaslatok, melyek szerint Ruandában és Urundában ott maradnának a belga fegyveres erők. Az amerikai diplomácia, amely nincs meggyőződve e kí­sérletek sikeréről, monopóliumai segítségével igyekszik mélyebben behatolni Ruandába és Urundiba és ugyanakkor előkészíteni a ta­lajt arra, hogy ezeknek az or­szágoknak a területén megte­remtse saját támaszpontjait. „Meghiúsítani ezt az összees­küvést — kötelessége a gyarmati rendszer minden ellenfelének az ENSZ-ben és az ENSZ-en kívül” — írja az Izvesztyija. A IX. Pedagógus Nap alkal­mából megyénk 28 oktatási és művelődési dolgozója kapott ki­tüntetést. Szombaton délelőtt Fekszi István, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyújtotta át a megjelenteknek a kitüntetéseket. Szocialista munkáért érdem­érem kitüntetést kapott: Hor­váth István fehérgyarmati kö­zépiskolai igazgató. Az Oktatásügy kiváló dol­gozója lett: Gamier Gézáné ÜJ- fehértó—Vadas-tagi általános is­kolai tanító, Longer a János nagyecsedi általános iskolai igazgató, Bereznai Gyula nyír­egyházi középiskolai tanár, Kő- csőn Gyula, a csengeri járási tanács elnökhelyettese, Figula Gyula, a megyei tanács vezető szakfelügyelője, Topschall Jó­zsefivé nagykállói szakfelügyelő, Biró Tibor, a csengeri járási ta­nács művelődési osztályának gazdasági felügyelője. Szarka László, a vásárosnaményi járá­si tanács osztályvezetője, Márton József nyírkarászi általános is­kolai tanító, Nagy Mihály ránio- csaházi általános iskolai tanító és Bejczi Ferenc, a Nyíregyházi Gépjavító Vállalat igazgatója. KELET-MAGI AKORSZAG . 2 ■ -az— . A Szocialista kultúráért ki­tüntetést kaptak Sipkay Barna újságíró, Varga Gusztáv kisari általános iskolai igazgató, Oláh László, a Nyíregyházi Faipari Vállalat igazgatója. Miniszteri dicsérő oklevelet kapott Makkár Magdolna nagy­kállói szakfelügyelő, H. Molnár í Sándorné szorgalmatosi általá­nos iskolai igazgató, Fodor Jó­zsef, a megyei tanács tervosztá- j lyának előadója, Kozma Mik- ! lós csengeri vb-titkár, Siket San- j dór vásárosnaményi agronómus (politechnikai tanár), Bállá Jó- • zsef nagykállói politechnikai \ szakfelügyelő. Kiváló tanár kitüntetést ka- i pott: Szakács Ferenc, a tiszalöki j gimnázium igazgatója. Kelemen . Lajos, a tiszadobi gyermekott­hon igazgatója, Végh Endre kis- náményi általános iskolai igaz­gató. Kiváló óvónő kitüntetést ka­pott: Lautner Krisztina nyírbá­tori óvónő. Kiváló dolgozó kitüntetést ka­pott: Havacs Mihály nyíregy­házi hivatalsegéd, Setét Ernőné nagykállói kollégiumi gondnok és özv. Horváth Miklósné kó- taji óvodai dolgozó. Ä führortol cs Btmd@swehrig Egy karrier Kragujerac egy kis városka Belgrádtól délre. Az idegen utazó, kiérve a város alacsony házsorai közül. különös föld­hányásokat pillant meg az or­szágút mindkét oldalán. Har- __ minchárom dombocska sorako- ‘ •zik itt egymás mellett, és mindegyik egy-egv tömegsírt története valahol az USA zónában. Nem­sokára aztan ismét feltűnt, mint ..demokratikus újságíró. Az amerikai megszállók Jóvol­tából a brémai „Weser-Kurier'’ című lap főszerkesztője lett. Egy ideig taktikai okokból jobbnak, látta antifasiszta új­ságírónak kiadni níagat. míg 1941-ben a náci filmújság hasábjain így nyilatkozik Felix von Eckardt: „Mindenkinek készen kel) állania, hogy helytálljon a lührerért cs a Birodalomért!” takar. 7300 férfit és fiatal fiút öltek meg egyedül ebben a vá­roskában a megszálló fasiszta hordták. 1941. október 21-cn a Harmadik Birodalom titkos- rendőrsége M00 tanulót tartóz­tatott le itt huszonnégy óra alatt. Valamennyit íöbelötték. Miért kellett megliainiok ezek­nek az ártatlan gyerekeknek? Nekik és még százezreknek. aztán 1950-ben elérkezettnek látta az időt, hogy újra beáll­jon az antikommu(listák tábo­rába. 1952-ben már a nyugat­német hadsereg űjraielfegyVér­zését követelte lapjában, es még' ugyanebben az évben Ade­nauer kancellár kinevezte őt szövelsígi sajtófőnökké. Ade­nauer e szavakkal iktatta be Eckardtot magas tisri-égebe: Ugyanez a Felix von Eckardt 1960-ban így nyilatkozik: „Mutálunk szabadság van, mindenki azt rajzolhat a fal­ra, amit akar.” millióknak!? „A szerbek nem emberek, hanem közönséges ku­tyák!” — írta és hirdette a második világháború éveiben Felix von Eckardt, Göbbeis jobbkeze, a náci propaganda- filmek legzseniálisabb „szülő­atyja” és rendezője. Felix von Eckardt filmjeiben agyon töm- jénezte Hitler vezér és kancel­lárt és igyekezett a népgyilko­sok tette:, hőstetteknek feltün­tetni. Az „Emberek a vihar­ban” cimű propaganda filmjé­ben Jugoszlávia népét barbár és kegyetlen tulajdonságokkal igyekezett felruházni, akik szá­mára a német csapatok a „megváltást'’ hozták el. Nem kell csodálkoznunk tehát azon, hogy Göbbeis Eckardt tilmjeU „állampolitikaí , szempontból igen értékesek"-nek minősítet­te. Ma Felix von Eckardt Ade­nauer propagandafönöke. Az agg kancellár tehát egy sokat tapasztalt és gyakorlott szak­embert szemelt ki magának en­nek a fontos pozíciónak be­töltésére. Felix von Eckardt 1945-ben — akárcsak sok ezer más náci társa — eltűnt a szem elől. Szürke kis emberként éit „Egy sajtófőnökkel szemben a legmagasabb erkölcsi és poli­tikai Követelményeket kell tá­masztanunk...” így aztán Eckardt, aki a nád időkben Hitler terveit propagálta „Európa újjárende- zéséről” és filmhősei által ezt hirdette: „Nekünk Európában minden határt le kell rombol­nunk”, ma a Bundeswehr atomfegyverekkel való felsze­reléséért száll síkra. 1959. má­jus 26-án egy genfi sajtókonfe­rencián cinikus hangon így nyilatkozott: „A Bundeswehr katonái nem azért lesznek atomágyuk használatára kiké­pezve, hogy szórakozzanak, ha­nem azért, hogy egy napon ki is lőjék rakétáikat,” Ma ő ha­tározza meg Nyugat-Németor- szágban, hogy mit írjanak az újságok, milyen híreket sugá­rozzanak a rádióállomások, ő Nyugat-Németország nyilvános véleményének legfőbb cenzora. Munkatársainak és tisztviselői­nek körét is volt SS tisztek és náci aktivisták és hivatalno­kok soraiból válogatta össze. így néz hát ki egy magaí polcra felkapaszkodott náci po­litikus karrier)«. . A gyarmatosítok keresztül akarnak erőszakolni az ENSZ közgyűlés ülésszakán egy olyan

Next

/
Thumbnails
Contents