Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-21 / 142. szám
Kádár elvtárs fogadta a Dahomeyá Köztársaság küldöttségét Töbi> áj gyümölcsös négy év alatt, mini eddig összesen Elkészült Szabölcs-,Szatmár 37 000 holdas telepítési terve Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az Országházban fogadta a hazánkban tartózkodó 0a- homey-i Köztársaság jószolgálati küldöttségét, Sourou Migan Apithy, a köztársaság elnökhelyettesének vezetésével. Reszt vett a látogatáson Kállai Gyula, a kormány elnökhelyettese ás Péter János külügyminiszter. A képen: Kádár János fogadja Sourou Migan Apifhy-t. Magyar tudósok a békéről, a leszerelésről A Parlament Vadász-termében, szerdán, az Országos Bekelanács tudományos bizottságának rendezésében. megtartották az első országos tudományos békekonferenciát. A tanácskozáson részt vett tudományos és kulturális életünk mintegy 250 kiválósága, megjelent Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a' Központi Bizottság ágit. prop. osztályának vezetője, valamint társadalmi éltünk számos képviselője. Ott volt több külföldi vendég is, köztük a Finn Népi Demokratikus Unió hazánkban tartózkodó küldöttsége. Szádecz- ky-Kardoss Elemér akadémikusnak, áz Országos Béketanács tudományos bizottsága elnökének megnyitója után tír. Ortutay Gyula akadémikus,- a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára az értelmiség; szerepe és feladata a békeharcban címmel tartott előadást. Amikor az egyéni érdek nem találkozik a közössel — Félremagyarázott szainályok Munkajogi anicél Kfíregyházán A Magyar Jogasz, Szövetség- Szaboics-Szatmár megyei Szervezete és a Szakszervezetek Megyéi Tanácsa a vállalati igazgatók, jogtanácsosok. munkaügyi dolgozók és egyeztető bizottságok soros elnökei -részére tegnap délelőtt munkajogi ankétot tartottak a Móricz Zsigmond Művelődési Ház kultúrtermében. A megjelent mintegy 400 hallgató előtt Dr.. Deák László. a Legfelsőbb Ügyészség csoportvezető ügyésze „A társadalmi tulajdon védelmének munkaügyi eszközei" címmel tartott előadást. Beszédeben ismertette. melyek a munkaügyi viták keletkezésének okai? Leggyakrabban az^ egyes jogi szabályokat félre magyarázzak, helytelenül értelmezik. Előfordul, hogy a vállalati igazgatók egyéni érdekeiket a közös érdek felé helyezik. Az előadó néhány negatív példát említett a munkaügyi jog alkalmazásáfa, Előfordult, hogy a fgluról városba került segédmunkást az első kisebb fegyelmi vétség után azonnal elbocsájtották, holott először nevelő célzatú fegyelmi határozatot kellett volna hcszni ellene. Egy üzemben létszámcsökkentés miatt felmondtak egy segédmunkásnak, ugyanakkor a vállalat másik üzemében létszámemelést hajtottak végre. Ilyen esetben a felmondás teljesen alaptalan. Gyakoriak a szélsőséges esetek. Az egyik vállalat igazgatója felmondott egy konyhalanynak, mert 7 tojást lopott a konyháról. A másik helyen 11 zsák cement jogtalan eltulajdonításáért a raktárost mindössze írásbeli megrovásban részesítették. Gyakori jogügyi vita a szerződéskötések pontatlansága is. Ha pl. valaki 4 órás munkahelyen van alkalmazásba, és a vállalat vezetősége önkényesen 8 órás munkakörbe helyezi jogtalanul jár el. Ez csak akkor lehetséges, ha mind a munkáltató, mind a munkavállaló beleegyezik. A példák negatívok, de tanulságosak. Az 1950-«s években a Területi Egyeztető Bizottságok elé került ügyeknél - '52r—54 .^zúzalékban a dolgozóknak volt. igazuk. Ez a szám az Utóbbi években lényegesen megváltozott, 1959—60— 61-es években már csak 40 százalékban adtak a munkavállalóknak igazát. Az. arányok ilyen alakulása' azt bizonyítja, hogy egyre kevesebbek a jogvitás ügyek, A dolgozók erkölcsileg és politikailag képzettebbek, a vezetők jobban megfontolják..a döntéseket. Dr. Deák László előadása után dr. Sebők István, a Munkaügyi Minisztérium munkajogi osztályának dolgozója válaszolt az írásban előre begyújtott és a helyszínen feltett kérdésekre. A mezőgazdasági termelés észszerű, a szocialista országok kölcsönös gazdasági együttműködésének megfelelő fejlesztése megyénktől a gyümölcstermesztés nagyarányú fellendítését várja. Nálunk ugyanis jók a talajadottságok. magas a népsűrűség, s rendelkezünk megfelelő termelési tapasztalatokkal. Az alma és a szilva A megyei termelőszövetkezeti üzemszervezési szakbizottság elkészítette és hamarosan a megyei tanács elé terjeszti Szabolcs-Szat- már 1965-ig szóló gyümölcstelepítési tervét. Az előterjesztés hangsúlyozza, hogy az alma és a szilva termesztése nálunk általános, éppen ezért sem lenne helyes e két, gyümölcsfaj termesztési körzetét, külön meghatározni. Az új almatelepítések zömét azonban úgy helyezik el, hogy azok a silányabb homokvonulatokban egészítsék ki a meglévő állományt, s így alkossanak ösz- szefüggő tömböt. A már meglévő kisebb almásokat 2—300 holdasokra fejlesztik, hogy minél korábban kialakulhasson a nagyüzemi gyümölcsös. A telepítési javaslatok a korábbi termörefor- dulást. kevesebb munkával elérhető nagyobb termést szolgálják. Megyénk egész területén, de elsősorban a kisvárdai, baktaló- rántházi, nagykállói. nyírbátori, mátészalkai és a nyíregyházi járásokban kerül sor nagyarányú telepítésre. Mintegy 31 000 holdon, szántóföldi művelésre kevésbe, alkalmas területen létesítenek 1965-ig új almásokat nagy részt vadalanyon álló oltványokkal, alacsonytörzsű, sudaras koronával. Az almások háromnegyede a világhírű és kedvelt jonatán, másrészt Starking. Golden Delicious és Húsvéti Rozmaring lesz. A körtetelepítés aránya A terv szerint 500 holdon telepítenek körtét a fehérgyarmati, csengeri és a mátészalkai járások találkozási pontjain fekvő öntéstalajokon. A körte fele vadalany, fele ..A" birs, faja pedig Clapp, Vilmos. Bőse kobak Esperen Borsamett és Papkörte. Számba vették a Tisza árterében lévő dzsungel-gyümölcsösök hasznosításának lehetőségét. Eszerint az eddig alkalmazott alanyokkal 250 holdas területen felújítják az ős-szilvásokat, kitűnő Besztercei, Pacole és Olaszkék fajtákat nyernek a mindeddig étkezésre alkalmatlan szilva helyett. 1535 holdon telepítenek a nyíregyházi, nagykállói és mátészalkai járásokban meggyet és cseresznyét. Az arány 50 százalékban Pándy, 25 százalékban Cigány-meggy. 25 százalékban Ger- mersdoríi, Badacsonyi és Egri korai cseresznye. Az őszi és a kajszi Üzemi méretű gyümölcsösünk őszi- és kajszibarackból még nincs, a fogyasztási és konzervgyári igény azonban egyre nagyobb iránta. Magasan fekvő és. jobb minőségű homokon, a nyíregyházi, nyírbátori, baktalórántházi és nagykállói járásokban 700 hold Mayflewer Amstem, Sumbean, Ford, Champion, Halle, Siberia őszibarackot, Magyar kajszi és Rózsa típusú sárgabarackot telepítünk. Agyag és homokterületeinken egyaránt jól diszlenek a diófák, a legjobb termés mégis a Tisza árterületén elhelyezkedő diósokon van ezért ezeket ritkítás, pótlás, rendezés és felújítás útján kulturdiósokká alakítják át. A cél, hogy e gyümölcsösnél is vegetatív utón szaporított fákat alkalmazzanak, amelyek termó- refordulása korai. Általánosan kedvelt és keresett termék a málna, szamóca, és fekete ribizke. Ezenkívül máris nagy a konzervgyári igény. Csak málnából 700 hold telepítése szűk' séges a már málna-termesztéséről ismert nyíregyházi, nyírbátori és mátészalkai járásokban, de jövője van a fehérgyarmati és a csengeri járásokban is a Kneweth, Nagymarosi és a Melling Promis fajtáknak. A szamóca adottságai is kedvezőek, nálunk mégsem honos növény. A bizottság ezért azt javasolja: először állami gazdaságaink kezdjék meg a telepítését mintegy 350 holdas területen. Nagy jövő előtt áll a fekete ribizke, ebből minden termést elhelyezhetünk a külföldi piacokon. Vizenyős, gyenge talajokon is jól megél, ezért egyelőre 200 holdon indokolt a telepítése. A jó megélhetés terve A terv végrehajtásával az 1961-ben meglévő 34 416 kataszt- rális hold gyümölcsös 1965-re a 37 000 holdas új telepítéssel együtt több, mint 71 000 holdra növekszik. Azt jelenti ez, hogy megxe- remtjük az alapét, hogy Sza- bolcs-Szatmár hazánk gyümölcsös kertje legyen, s nyugodt, jó megélhetést nyújtson a megye lakóinak, a termelőszövetkezeti tagoknak, A megyei tanács végrehajtó bizottsága joggal várja tehát: küldjék el hozzá a tervvel kapcsolatos észrevételeket az érdekeltek, később pedig munkálkodjanak becsülettel e nagyszerű jövőt ígérő munkán. Háztartási kisgépet kölcsönöz, cipőt javíttat, ruhát tisztíttat a fai vak lakosságának a tAid m n resszövetI« eitet Sok olyan községe van me. gyénknek, ahol nincs ktsz, de még kisiparos sem tevékenykedik. Ez az áldatlan helyzet nagyon sok bosszúságot okoz a falusi lakosságnak, mert ha a cipőre egy flekket kell tétetni, akkor több kilométert gyalogolnak, vagy h;- éppenséggel sürgős a ruhatisztítás a járási székhelyre. dé jobb esetben Nyíregyházára kell A televízió • nagy sikerű „Ki mit tud” című műsorának Jubileuma alkalmával munkatársunk beszélgetést folytatott Folyton Álmossal, a televízió műsorszerkesztőjével, aki a kővetkező nyilatkozatot adta: — Műsorszámunk, amely a televízió fennállása óta a- legjobb tévé ötlet volt, sajnos befejezése felé közeledik. Bele kell abba törődnünk, hogy kis nemzet vagyunk és • összlakosságunk száma mindösz- sze tízmillió: Ebből a tízmillióból eddig kilencmillió-kilenc százötvennégyezer ember mulatta, be a nagy nyilvánosság előtt, hogy mit tud. Hátra van még egy maroknyi negyvenhatezres csoport, kiknek szereplése után ezt a műsorunkat vagy be kell fejeznünk, vagy újra kell kezdenünk. Sajnos, a lakosság nem elég szapora és ez műsorszámunk elhalálozásához vezet. Ez is csak nálunk ■ fordulhat elő. Ilyenkor sajnálom, hogy nem, születtem Moszkvában, Pekingben, vagy New Yorkban, mert ebből az ötletből nyugdíjazásomig jól megélhetnék, ha a hős orosz, kínai vagy amerikai nép fiaként látom meg a tévé kameráját. — Hogy jutott eszükbe ez a zseniális ötlet? — tesszük fel a kérdést a kitűnő szakembernek. — Az ötlet úgy jutott ötmillió szereplő után mi is úgy ereztük, hogy a második ötmillió nem mindenben éri el a kívánt színvonalat. Az óbudai kávénénik gúlagyakorlata kissé vontatott volt, nem volt elég meggyőző, a süketek szimfonikus zenekara sem érte el pz áltálunk várt sikert. — Hátra van meg negyvenhatezer ember Ki mit nem tud az eszünkbe, hogy semmi nem jutott eszünkbe, és műsort kellett adnunk. És akkor azt mondtam, hogy csináljon ki mit tud, én hazamegyek aludni. Hat így kezdődött. A műsort először csak fiatalokkal kezdtük. de később bekapcsolódott az egész nép. — A tévé kedves nézőinek véleménye szerint az utóbbi években csökkent a „Ki mit tud” műsorok színvonala. Igaz ez? —.. Lehet, hogy van benne valami. Az első fellépése. Milyen számok sikerében bizhatunk? — tesszük fel az újabb kérdést. — Nagy sikert jósolunk Bimbó Mari néninek, a mocsoladi téeszcsé fejönöjenek, aki a „Dalold el ezüstgitár” című dalt adja majd elő szájharmonika kísérettel. Korhely Tibor kátéesz főkönyvelő kesztyűbe fog dudálni és Tejfel Vendel úttörő egy kis verset ad majd elő az empiriókn- ticízmusról. De ezeken kívül még számos meglepetést tartogatunk kedves nézőinknek. — És mik a további tervek? — „Ki mit tud” című műsorunk után megrendezzük a „Ki mit nem tud” című műsorunkat. Biztos sikerünk lesz, mert tízmillió ember mutatja be majd a televízió képernyőjén keresztül, hogy mit nem tud. — Befejezésül hallhatunk egy-két meglepetést ebből a műsorból is? — Nagyon szívesen. Bemutatjuk majd Major Tamást, amint éppen nem tud libát tömni, Németh Lehelt, amint éppen nem tud akácmézei pergetni, Albert Flóriánt, amint éppen nem tud űrhajót tervezni és Gyurkovíts Máriát, amint éppen nem tud toronyugrani. És szerepel majd természetesen a televízió műsorszerkesztősége is. Hogy mi mit csinálunk, azt még nem tudjuk, de biztos, hogy van amit mi sem tudunk. — Mi is biztosak vagyunk ebben és további sikereket kívánunk. M. O. beutazniok, ami felesleges időtöltést és pénzkiadást jelent. Ezen kíván segíteni a föld- múvesszövetkezet. A községekben a földművesszövetkezetek végzik a lakosság mindennemű szükségletének kielégítését. Több faluban már a szolgáltatásokat is bevezették, így a vásárosnamé- nyi járás három községében — Gulácson, Tivadaron és Lónyán — a szövetkezetek gyűjtik össze a rossz lábbeliket és adják át javításra a ktsz-nek. A nyírbátori járásban Terem. AporLget Nyírpilis, Nyírderzs és Nyírbél- tek községekben a nyírbátori Cipész KTSz önálló javítórészlegeket létesített a földművesszövetkezet kérésére. Nemcsak a nyírbátori, de a megye több községében megoldatlan még a rádió és a különböző háztartási kisgépek javítása, mivel a ktsz-ek nem rendelkeznek megfelelő szállítóeszközzel, pedig igen sok rossz rádió és más kisgép van. amelyek javításra szorulnak. Vásárosnaményban a szövetkezet a háziasszonyok második műszakjának megkönnyítését kíván-, ja elősegíteni. Ez évben 12 ezer forint értékű különböző háztartási kisgépet vásárol, amelyet kölcsönhasználatra kiadnak. Működik már a tolljavító, képkeretező részlegük is, de a: nők kérésének is eleget tettek, bevezették a harisnyaszem felszedést. Gacsályon, Jékén, Szabolcsbá- kán a szövetkezet és a tanacs megfelelő helyiségeket biztosított a fodrász ktsz-nek heti 1—2 napra. Tiszalökön ruhatisztító felvételi hely kezdte meg működését. Szilva Lajos 3 KELEI-MAűX ALÖRliiÁG
