Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-20 / 141. szám

^Cajnali eLLan&izfa — tanú/iá gokkal Acélt rendszeres ellenőrzéssel elejéi venni a nagyobb hibáknál«! Még alig volt reggel hat óra, amikor a járási központ elnöke és a vendéglátóipari előadó be­köszönt a fülpösi kocsmába. Ta­láltak is hibát az italboltban; a háromcentes pálinka nem volt rendesen megmérve! Igaz, azzal védekezett a kocsmáros, hogy amikor adta át a vendégnek, ki- löttyent a pohárból. Ez nem menti azonban őt — ha kicsor­dult, utána kellett volna önte­nie, csonkított mennyiséget nem adhat ki! Az ököritófülpösi kocsmában Is végeztek ellenőrzést és Pécsi Sándor italbolt vezetőtől lefog­laltak egy üveg pálinkát, mivel az a gyanú merült fel, hogy a szilvapálinkához gyümölcspálin­kát kevert — ez annál is súlyo­sabb, mivel itt már szándékos­ság merül fel. A lefoglalt italt elküldték vegyelemzésre, — amennyiben fennforog a csalás, súlyos büntetés vár az italbolt vezetőjére! Tóth Istváfi, az FJK körzeti ellenőre már hosszabb ideje vizsgálta a szövetkezet munkáját. Ellenőrzése kiterjedt a szövetke­zet minden irányú tevékenységé­re, sőt arra is, hogy egyik reg­gelre összehívja a szövetkezet választott vezetőit és mintaellen­őrzést tartson részükre. Igaz, a tsz-ben is akad ilyen­kor éppen elég tennivaló, de va­lamennyien szívesen áldozták er­re a munkára a szükséges időt — inkább majd este utána pó­tolják — mondották. Szécsi Ber­nét igazgatóságii tag, a MÉSZÖV választmányának tagja, Kiss Ká­roly, a felügyelő bizottság elnö­ke, Tordai Gusztáv, a felügyelő bizottság tagja, tsz brigádvezető, Rigó Lajos igazgatósági tag, va­lamint a boltos- és a vendéglá­tóipari bizottság tagjai, az fmsz igazgatóságának elnöke, főköny­velője indult el az V. számú bolthoz, hogy a helyszínen vizs­gálják meg Nagy Zsigmond bolt­kezelő munkáját. Tóth István vezette az ellenőrzést és pont­ról pontra ellenőrizte a boltos munkáját. Megállapította, hogy raktárkészlete nem haladja meg az, engedélyezettet, tervét isme­ri, a bolt rendje, tisztasága meg­felel a követelményeknek. Sem­mi szabálytalanságot, rendelle­nességet nem tapasztaltak, amit az ellenőrző könyvben rögzítet­tek is. Szarvasmarha export A Csengeri Állami Gazda­ságban 1960-ig ráfizetéses volt az állattenyésztés. Az utóbbi két évben változott a helyzet. Az állatállományt egy helyre összpontosították, s itt alakí­tották ki a takarmányterületet is. Változtattak a takarmányozá­son is. így a költségeket nagy­mértékben csökkentették. Ezek eredménye, hogy tavaly már 262 szarvasmarhát exportáltak a Német Szövetségi Köztársa­ságba és Olaszországba. Ez év­ben a szarvasmarha hizlalási tervük 470 darab. Ebből május végéig 133-at szállítottak az ola­szoknak, görögöknek és a hol­landoknak. Így 1 millió 372 000 forintot kaptak. Nagy mennyiségben íogialkoz- koznak apró jószág nevelésével is. Az idén 40 000 csirkét ne­velnek fel. Terv szerint 252 má­zsa baromfihúst kell biztosítani a gazdaságnak. Ezenkívül 7 ezer pecsenyekacsát biztosíta­nak közszükségletre. Ellenőrizték a központi iroda pénztárát is. Itt sem tapasztal­tak különösebb rendellenességet, a pénztár fillére egyezett, a bi­zonylatok jól voltak kiállítva, utalványozva és ellenőrizve! Hi­baként állapították meg, hogy a pénztárkönyv nincs ellátva rendes borítólappal és nincs hitelesítve sem.'. . . A felvásárlótelepen is részle­tes vizsgálatot folytattak. Ba­logh András felvásárló általában rendesen ellátja munkáját, de kevés gondot fordít a rendre és nem írja ki mindennap a felvásárlási árakat sem. A jelenlévő választott veze­tők valamennyien hasznosnak tartották a mintaellenőrzést, ami nagy segítséget adott további munkájukhoz. bi Hígítás, súíycsinkitás, árdrágítás Megbüntették a vásárlókat megkárosító bolti dolgozókat Még mindig akadnak olyan bolti dolgozók és vezetők, akik a vásárlók bizalmával visszaélnek, a rendelkezéseket nem tartják be. Az ellenőrzések több keres­kedelmi egységben találtak hiá­nyosságot, szabálytalanságot és ezek elkövetőit megbüntették. Bodnár Andor a rakamazi fő­könyvelő azért kapót 150 forint büntetést, mert ellenőrzéseit fe­lületesen látta el. Kovács Miklós cukrász nem tartotta be a termelési nor­mákat, kisebbre vágta a kré- mcseket, ezzel megkárosította a fogyasz­tókat és így illetéktelen haszonra tett szert. Nádasi Ferencné a tir szanagyfalui vegyesbolt eladója többrendbeli árdrágításért, Torna László vendéglőVezető pedig az ételek helytelen árazásáért és a rendelkezések be nem tartásáért kapott 300—300 forint büntetést. Steibert János az üvegbolt vezetője az osztályos — ol­csóbb — árukat a rendes áron adta el a vásárlóknak, az árjelzőket nem tette td minden árura. Vámosi Gizella az 5. számú bolt vezetője árdrágított, és a vásár­lóktól felvásárolt tojásokért nem a hivatalos árat fizette. Mind­kettőjük 200—200 forint bírságot fizetett. Cserhalmi János italbolt ve­zetőt 3 fokos hígításon érték tetten, a rendelkezéseket nem tartotta be, s ugyanakkor a kiöntő — stand — üvegekre nem tette ki az ár jelzőket. 150 forint bünte­tést kellett fizetnie, de kötelez­ték az 120 forint minőségvizsgá­lati díj megfizetésére • is. Az ál­talános kereskedelmi üzletsza­bályzat be nem tartásáért, árdrá­gításért 100 forint büntetést kel­lett fizetnie Sum Bélánénak a 3. számú bolt vezetőjének. Ajánlatos lenne a rakamazi fmsz vezetőknek nagyobb figyel­met fordítani a vásárlók érdek-* védelmére, és a bolti doigozók fokozottabb ellenőrzésére. Mozgóboltok o földeken Hogyan segítik a földművesszövetkezetek a nyári mezőgazdasági munkákat Visszaadni egy-egy fmsz hétköz­napját, sokrétű tevékenysége kö­zül kiválasztani a legjellemzőb­beket és ezeket felvillantani az olvasó számára — nem könnyű dolog. Nem is törekedtünk erre. íme néhány példa az egyik so­ron következő legfontosabb fel­adatról. Kiszolgálás helyben Kilenc termelőszövetkezet mű­ködik Tiszavasváriban, Kapcso­latuk mégsem rossz az fmsz-el. Érthető Is: sokan a választott ve­zetők közül mindkét szövetkezet­nél vezetőségi tagok. Nemrégiben együttes ülésen tárgyalták meg a nyári mezőgazdasági munkák alatti szorosabb együttműködést. A mozgóboltok iránt igen nagy az érdeklődés. Hiába, ennek tra­díciói vannak! A kilenc tsz fel­váltva és naponként négy szeke­ret ad, az fmsz-i dolgozók pedig a határt járva árulják a legfon' tosabb cikkeket: a szalonnát, ; kolbászt, a cukorkát, trafikot, hű­sítő italt, sört, kenyeret, süte­ményt és — természetesen — a fagylaltos kocsik is segítik eny­híteni a rekkenő nyári meleget. Hivatalsegéd a triciklin Nyírbélteken mindenki ismeri és szereti az fmsz hivatalsegé­dét. Másodállása is van: ő a mozgóárus. Kora hajnalban vele lehet legelőször találkozni a köz­egben. Háromkerekű triciklijét taposva Omboly felé tart, hogy az utat építők semmiben se szén, vedjenek hiányt. A tricikliről’ gyorsan fogy az áru, mert mindig friss és jéggel hűtött. A népszerű mozgóárusnak nem kis része van abban, hogy a nyír- bélteki fmsz vendéglátóipari üzemága tervteljesítésben a leg­jobb az egész járásban. , Hol a fagyialtosok helye? Szép, korszerű egységeiről or­szágszerte híres a nyírbátori fmsz. S nemcsak erről, de jó munkájáról is. Hiányosság azon­ban — úgy látszik — itt is van. A körzethez tartozó nyírcsászá­riak, nyírderzsiek és nyírvasvá­riak ugyanis csak akkor jutnak fagylalthoz, ha beutaznak Nyír­bátorba. A szövetkezet két moz­góárusa egyszerűen nem jár vi­dékre. Amikor találkoztunk velük éppen a cukrászda és az espresso között' „dolgoztak”. Először is: nem ártana, ha gyakrabban jutnának el a szom­szédos községekbe. Másodszor: ilyen kezdet után attól tartunk, hogy az idén nem igen kapnak torokgyulladást az aratók!... 4 lyukodiak figyelmébe: A szép és a jó boltnak is kell a cégér Tyúkodon nagyon szép cuk­rászda és kisvendéglő húzódik meg a iák árnyékában. Ez a két létesítmény beillene akármelyik járási székhelyre Is — és ott sem kellene szégyenkezni vele, méltán lennének büszkék arra. A tyukodi szövetkezet : vezetői azonban vagy szégyellik ezt a két helyiséget vagy pedig el akarják titkolni mindenki elől — mert valóban a fáik árnyékában húzó­dik az meg — egy árva felírat vám csak az épület falán, de azt is csak az fedezi fel. aki anélkül is tudja hol keresse. Még a község másik oldalán la­kók sem találják meg a cukrász­dát, pedig a fagylaltot és a hi­deg sört ott is kedvelik. Hát még azok hogyan találnának rá, akik először járnak Tyúkodon? A rossz nyelvek szerint van is egy szép és a célnak megfelelő megállító táblája a cukrászdának és a vendéglőnek, azonban ezt a szövetkezet vezetői maguknak Hatszögletű zsebkendő Egy angliai textilgyár hat­szögletű zsebkendőket hoz forga­lomba. Ezzel a figyelmességgel akarja segíteni feledékeny vevőit, hogy több csomót köthessenek ■zsebkendőjükre. tartogatják — valószínűleg na­gyon tetszik valakinek — mert már egy éve ott őrzik az irodá­ban, ahelyett, hogy kiadták vol­na és felhasználnák a célnak megfelelően. Azt javasoljuk, hogy ne titkol­ják tovább a cukrászda és kis­vendéglőt a tyukodi szövetkezet­nél, hanem tegyék ki a táblát és ne feledjék, hogy a legszebb bolt­nak, — a hideg sörnek és a fagylaltnak is — ez esetben a tyukodi cukrászdának igen is kell a cégér!... — Pista! Ugye, jól esik? — De jól ámL Longauer Imre rajza Korszerűsítik a váserosnaményi áruházát Megyénk egyik legnagyobb ke­reskedelmi központja és áruel­látó bázisa a vásárosnaményj áruház. Évekkel ezelőtt, amikoi építették nem igen gondoltak ar­ra, hogy az még kicsi is lehet, hatalmas méretei ellenére. Na- mény ellátási körzeti központ lett és ez megkívánja, hogy mind több árut mutassanak be a vá­sárlóknak, de a forgalom állan­dó növekedése is alátámasztja ezt a tényt. A szövetkezet vezetősége úgy határozott, hogy a kultúrcikk osztályt az áruházon belül meg­szünteti és egy nagyobb önálló üzlethelyiségben helyezi el. A készruha osztály az emeleten, van elhelyezve a cipőosztállyal; etíviitL ezért a növekvő forsaA­mat nem tudják ellátni, mivel elegendő árukészletet nem tud­nak a helyszűke miatt tárolni. Az átszervezés során a cipőosz­tályt a földszintre helyezik és így a konfekcióosztály az egész emeleti részt elfoglalja. Ezzel a megye fmsz boltjai kö­zül az egyik legnagyobb osztály- lyá lép elő. A vásárlók közötti vélemény- kutatást az egyik legfontosabb feladatának tekinti a szövetke­zet és ennek eredménye lett, hogy az áruházon belül vala­mennyi osztályt önkiválasztóvá alakítják át, és ezzel is a kultu­rált kereskedelem törvényszerű­ségét biztosítják. — d —

Next

/
Thumbnails
Contents