Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-20 / 116. szám

(Foáyiatás m l. oldalról.) JyeseSjük az osztályharcot, a gyarmatosítók elleni liarcot, a nemzeti felszabadító háborúkat. A genfi leszerelési tárgyalá­sokról szólva Hruscsov kijelen­tette, hogy az amerikai monopo­listák úgy látszik még nem ju­tottak arra a belátásra, hogy az államoknak meg kell egyezniük a leszerelésről. — Genfben töb­bet teáznak, mint dolgoznak. Ez siralmas dolog, s mi mélyen saj­náljuk. Hruscsov megjegyezte, hogy az amerikai kormány a jelek szerint a genfi tárgyalásokon - elfoglalt álláspontjának alá­támasztására kezdte meg új­ra az atomfegyver-kísérlete­ket. A Szovjetunió határozottan az atomfegyver-kísérletek eltiltását kívánja és hajlandó aláírni a megfelelő szerződést, de csak az­zal a feltétellel, ha annak vég­rehajtását a nemzetek saját esz­közeikkel ellenőrzik. — Nekünk, uraim, nincsen szükségünk az önök kémeire és sajátjainkat sem kíván­juk önökhöz küldeni — fűzte hozzá, majd kijelentette: — Az Egyesült Államok kor­mánya nem akarja aláírni az atomfegyver-kísérletek eltil­tásáról szóló szerződést. Önök atombombákat robbantanak és így mi is rákényszerülünk az atomfegyver-kísérletekre. Sajnos, ilyen a szocialista államok sorsa, kénytelenek számolni azzal, hogy létezik a kapitalizmus, létezik az agresszív' monopoltőke. — Erőnk óriási — folytatta Hruscsov. — Az Egyesült Államok elnöke maga mondta nekem, hogy katonai erőnk egyenlő. Nem ellenkeztem, bár tulajdonkép­pen mi erősebbek vagyunk az imperializmusnál, «mert. erőinkhez nemcsak a szo­cialista államok tartoznak, hanem a föld összes haladó és békés ze- retó erői is, beleértve mindenkit, *dd szívén viseli a békét. E béke- szerető erők nagyobbak az im­perializmus, a háború erőinél. A szovjet minisztertanács el­nöke újból hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió bármely pillanatban hajlandó aláírni a nemzetközileg szigorúan ellenőrzött általános és teljes leszerelési szerződést, „mert elég erőnk van saját hazánk, az egész szocialista tábor megvédé­séhez. Megtámadni senkiit sem alkarunk, de készen állunk a vé­delemre és az ellenség megsem­misítő visszaverésére.” H r u8e»ov elvtárs beszéde Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szovjet és a bolgár kor­mány között jók a kapcsola­tok. Igen jó kapcsolatok áll­nak fenn a Bolgár Kommu­nista Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja között. Azóta, hogy Todor Zsivkov lett a Bolgár Kommunista Pár! Köz­ponti Bizottságának első titkára, sok minden történt a pártban és az országban fennálló helyzet ren­dezésére és megjavítására. Ez nagy eredmény. — A személyi kultusz követ­kezményeinek kiküszöbölése rendkívül nagy jelentőségű — folytatta. — Elítéltük és ma is elítéljük Sztálint a szemé­lyi kultusz miatt, az állami és pártéletben elkövetett tor­zításokért. Hruscsov emlékeztetett arra, hogy Lenin a proletárdiktatúra mellett volt, az ő vezetése alatt jött lére az első proletárállam, alakult meg a rendkívüli bizott­ság, mert ilyen szerv nélkül nem lehetett legyőzni a forradalom ellenségeit. A rendkívüli bizott­ság vezetője Dzerzsinszkij lett, a forradalom kardja, amely meg­védte a proletár államot és le­sújtott a munkásosztály ellensé­geire, a szovjet hatalom ellensé­geire. — Ez szükséges volt, elismer­jük, és nem ítéljük el, sőt di­csérjük érte Lenint. De Sztálint elítélj ük, mert saját osztálya, sa­ját pártja ellen rántott kardot. Hruscsov ezután kijelentette, hogy a marxizmus-leninizmus eszméi eljutottak a világ minden országában és semmiféle katonai tömb, semmiféle rakéta nem ál­lítja meg előretörésüket. A marxizmus-leninizmus vörös zász­laja fog lengeni az egész földön — mondotta — és ha eljutunk más bolygókra, ott is kitűzzük e győzelmes zászlót. — Még nem is olyan régen a Szovjetunió volt az egyetlen szo­cialista ország'. Ma már a szo­cialista tábor kiterjesztette hatá­rait, egységes testvéri családba tömörítette az európai szocia­lista országokat, a Kínai Népköz- társaságot, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságot, a Vietnami Demokratikus Köztár­saságot, büszkén lobog a szocia­lizmus zászlaja Kuba fölött is. Hruscsov hangisúlyozta, hogy azok az országok, amelyek­ben szilárdan lobog a szocia­lizmus vörös zászlaja, visz- szavonhatatlanul elvesztek a kapitalizmus számára. Sőt, a szocializmus eszméi évről évre erősebben hatnak a népek­re. A szocialista országok példá­jából egyre világosabban látják, ■ hogy csak a szocializmus, a kom­munizmus hozza meg az embe­reknek az igazi szabadságot és boldogságot. A tőkés rendszer ideológusai mindenképpen azt akarják bebi­zonyítani, hogy a kapitalista vi­lág a szabadság világa és a szo­cialista országokban állítólag nincs szabadság. Ezzel kapcsolat­ban Hruscsov kijelentette: — Igen, mi büszkék vagyunk arra, hogy nálunk nincs és nem is lesz szabadság a ki­zsákmányolok, a nép foszto­gatói, a tőkések, a monopo­listák kizsákmányoló tevé­kenysége számára. Viszont szabadság van és lesz min­dig nálunk a dolgozó embe­rek számára, hogy maga a ncp gyarapíthassa államát, kibontakoztassa erőit, fellen­dítse gazdaságát, fejlessze kultúráját. Hruscsov hangsúlyozta: — A szocialista országokban olyan Iiru«'CSov elvtár»« Nyikita Hruscsov pénteken es­te pohárköszöntőt mondott a szófiai szovjet nagykövetség fo­gadásán. A szovjet kormányfő a népek barátságának és a szocia­lizmusnak összefüggésével foglal­kozva rámutatott, hogy az új társadalmi rendszer győzelme megszünteti a kü­helyzei alakult ki, hogy minden állampolgárnak megvan a lehe­tősége a munkára, a tanulásra, ismereteinek gyarapítására, a tu­domány és a kultúra fejleszté­sére. E téren nálunk teljes sza­badság van minden állampolgár részére. A szovjet kormányfő ezután be­szélt a szovjet űrkutatás, a szov­jet tudomány sikereiről; majd rámutatotit arra, hogy a paraszt­ság a szövetkezeti úton jut el a szocializmushoz. A Szovjetunió után a szocialista országok közül Bulgáriában győzött elsőnek a szövetkezeti rendszer. Ez a Bol­gár Kommunista Pártnak, Köz­ponti Bizottságának, a Bolgár Népköztársaság kormányának, Zsivkov, Jugov és más bolgár elv társnak az érdeme — jelen­telte ki Hruscsov, majd befejezé­sül hangsúlyozta, hogy „csak a kommunista párt, mint a mun­kásosztály élcsapata vezetheti he­lyesén a népet a szocializmus és a kommunizmus lelépi léséért fo­lyó harcban”. |ioIiárli i)»zí)iitoje löubözó államok dolgozói kö­zötti ellenségeskedés és bizal­matlanság társadalmi gyöke­reit. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak meg kell szilárdulnia a szocializmusnak és magától vég­bemegy a népek kölcsönös köze­ledése. — Az új rendszer győzelme — hangsúlyozta Hruscsov — tág le­hetősegeket nyit meg a dolgozók előtt a barátság, a kölcsönös tá­mogatás és segítség vonalán, A népek barátsága nem saját magá­tól erősödik meg. A kapitalizmus­ból fakadó bizalmatlanság és gyűlölködés csak úgy tűnik el ha pártjaink, ha az öntudatos dolgozók felveszik a harcot elle­nük. A kis és nagy államok viszo­nyának kérdésére áttérve Hms- cov hangsúlyozta, hogy a szocialista országok közöt­ti viszony nem függ az egyes országok területének nagysá- ságától, a lakosság számától, vagy a gazdaság színvonalá­tól. Ez a viszony a teljes egyenlőség, a kölcsönös meg­becsülés, a tervek jegyében épül. Szocialista Családunkban minden­ki egyenlő, mindenki önálló, min­denkinek egyforma szavazati jo­ga van. Hruscsov * porhárköszöntőjaben végül kiemelte a testvérpártok közösen elfogadott kiáltványainak és nyilatkozatainak jelentőségét, leszögezte, hogy a Szovjetunió Kommunist Pártja legfőbb in­ternacionalista kötelességének tartja harcolni azért, hogy kö­vetkezetesen megvalósuljon a kommunista mozgalom kollektív módon kidolgozott irányvonala. II felszabadító hadjárat megkezdődött Suhandrio a nyugat-iriáni kérdésről Djakarta, (UPI, AP): Subandrio indonéz külügymi­niszter a Magyarországgal és Csehszlovákiával kötött barát­sági és együttműködési szerző­dések parlamenti tárgyalásakor kijelentette, hogy az ideológiai különbségek nem gátolják meg Indonéziát abban, hogy más nemzetekkel együttműködjék. A miniszter beszélt a riyugat- iriáni kérdésről is. Kijelentette, hogy Indonézia Nyugat-Iriánnal nem termé­szeti kincseket akar szerezni, vagy Indonézia lakosságának számát növelni, hanem e te­rületről el kívánja tüntetni az imperializmust és a kolo- nializmust. Jani vezérőrnagy, a nyugat- iriánj felszabadítási hadművele­tek vezérkari főnöke pénteken közölte, hogy egy holland bom­bázó Ceran szigete közelében lelőtt egy indonéz szállítórepülő­gépet. A vezérőrnagy megálla­pította, hogy az indonéz repülőgép lelövése azt mutatja: a hollandok töb­bé nem ismerik el Indonézia területi integritását. A UPI jelenti Nyugat-Irián- ból, hogy pénteken újabb indo­néz ejtőernyősök értek földet a déli partokon. A jól felfegyver­zett ejtőernyősök a Fakfak-tól keletre lévő Kaimana kikötő­városka mellett szálltak földre. Meg nem erősített hírek alap­ján közli még a UPI, hogy egy másik indonéz ejtőernyős cso­port is földet ért Kobash köze­lében. Holland katonai forrás szerint az elkövetkező napokban újabb indonéz ejtőernyős cso­portok érkezésével számolnak. New Yorkból jelenti az AFP és a Reuter iroda, hogy Sukard- jo indonéz ENSZ-íódelegátus pénteken U Thant ügyvezető ENSZ főtitkárral folytatott ta­nácskozása után adott nyilatkv zatában kijelentette, hogy az indonéz kormány a maga módján felszabadítja Nyugat- Iriánt és a partraszállások növekvő méretekben tovább folytatódnak, hacsak a hollan­dok meg nem szüntetik csa­paterősítések szállítását és nem bocsátkoznak tárgyalá­sokba az indonéz javaslatok alapján. Hangsúlyozta, hogy a Nyugat- Iriánba érkezett ejtőernyősök a népi erők önkétesei és csak né­hány katona van köztük. A fel­szabadító hadjárat megkezdődött és mindaddig folytatódik, amíg igazságos megoldás nem jön létre. Laoszi helyzetkép Kerek egy évvel ezelőtt, 1961. má­jus 14-én kötötték meg Laoszban a tör­vényes kormány s az őt támogató Patet Lao mozgalom, valamint a lázadó reak­ciós Boun Oum tábornok vezette csoport képviselői a fegyverszünetet. A fegyverszüneti egyezmény fettételeit a lázadók többször is megsér­tették. Több ízben ejtőernyős csapato­kat dobtak le a hazafias erők által elle­nőrzött. területekre, hadműveleteket foly­tattak a laoszi hazafiaik ellen, a leg­utóbbi időben pedig nagyszabású csa­patösszevonást hajtottak végre, s táma­dást indítottak el Északnyugat-Laoszban. A hazafias erők ellencsapásai után a lá­zadók feladták Nam Tha városát és Houei Sai-tt, mely a legnagyobb katonai támaszpontjuk volt Északnyugat-Laosz­ban s a Mekong folyón átkelve a szom­szédos thaiföldi területekre menekültek. A 237 000 négyzetkilométer nagyságú és 2,1 millió lakosú Laosz 12 tartománya közül jelenleg négy teljesen, további négy pedig jelentős részben a laoszi ha­zafias erők ellenőrzése alatt áll. {Térké­pünkön feketén ábrázoltuk azokaJi a te­rületeket, amelyeket 1962. május köze­pén a hazafias erők ellenőriztek). La­oszban, jelenleg négy város áll a poli­tikai érdeklődé* közeppon tjabeiv ........—rr:-vJ 4k Y taOSZÍ.h3Z3fl9S :-vMS> .....................V M _ %prüeffaffaést ■juiz-a—;--------^ ......... •fi.' " ' alatt leyS terület Élmtsak-tami KAMB.-i'a/rbstiss W.'Kelet-Pakisitán M.SIÖVrMatíjSimtség Hrßfepät UrSzinippirWteiertinmiDmokrahfaíötfársasit

Next

/
Thumbnails
Contents