Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-09 / 106. szám

A ,,hozzászólás“ és a beleszólás joga A NATO athéni tanácskozásáról néven ismert,.--és ..vasárnap letar- tóztatott vezetőjének kihallgatá­sát. Canal hallgatásba burkolózik, nyilván, hogy ézzel időt nyer­jenek bűntársai és a nyomo­zás elől menekülhessenek. Jacques Duclos, a Francia Kommuijista Páni •- központi bi­zottságának titkára beszédet mon­dott Amnevilleben. a két világ- háború áldozatai emlékművének felavatásán. ' • ■ ’ Hangsúlyozta, hogy Nyugat- Németországban Adenauer mögött ma ugyanazok a gaz­dasági erők állnak, amelyek Hitlert hatalomra juttatták. A Rurh-vidéki mágnások— mon­dotta — hatalmasabbak, mint va­laha. Terjeszkedő törekvéseik változatlanok. Jacques Duclos megjegyezte, hogy a nyugat-berlini probléma megoldása létfontosságú Francia- ország szempontjából, de e kérdés rendezését elsősorban a_ nyugati hatalmak álláspontja akadályoz­za, amelyek „a bonni Németor­szág érdekeik tartják szem előtt és nem hájíándó.k elismerni Né­metország jelén légi határait”. Az FKP Központi Bizottságá­nak titkára ezután, ismertette a párt álláspontját a német kér­désben. A Francia . Kommunista Párt — mondoda — javasolja a békeszerződés megkötését mind­két német állammal, Nyugat- Berlín demilitarizálását és sza­bad várossá tételét, a Bundes­wehr atomfegyver kezesének meg­akadályozását. a Franciaország­ban levő német katonai raktárak felszámolását. a Bundeswehr egységeinek kizárását Fránciaor- szág területéről, a’Német Demok­ratikus “ Köztársaság elismerését és Nyugat-Németország demokra­tikus erőinek támogatását.' A NATO MINISZTERI TA­NÁCSÁNAK mostani ülésszakára tulajdonképpen olyan időpont­ban került a sor. amikor a bé­kereszerető erők egyre határo­zottabb fellépése-folytán bizonyos fokig enyhült a nemzetközi fe­szültség. A Szovjetunió javasla­tára összeült a leszerelési konfe­rencia, amelynek el kellenne fo­gadnia az általános és teljes le­szerelés tervét.. S bar közeli eredményre a nyugati hatalmak átlátszó manőverei, kétszínű ma­gatartása miatt nem lehet szá­mítani. magának a konferenciá­nak a léte is bizalommal tölti el, új harcra serkenti az élethez, a jövőhöz ragaszkodó emberisé­get. A hidegháború konok bajnokai, az új háború kardcsörtető előké­szítői természetesen nekiláttak a kialakulni akaró normálisabb nemzetközi légkör megmérgezé- sének, Mégpedig a szó legerede­tibb értelmében. Kennedy elnök — az atomfegyver-kísérletek be­tiltásáról szóló tárgyalásokkal egyidejűleg elrendelte a légköri nukleáris robbantások újrakezdé­sét, ,s mostanáig öt alkalommal jelent meg a kísérteties, gomba alakú 5 atomfelhő a Karácsony­szigetek felett. Az atomfenyege- tódzés jegyében került sor az athéni NATO-értekezletre is. Bár a nyugati kommentátorok egy része aféle „rutinéitekezlet- hek” rendszeres ..időszaki tár­gyalásnak” próbálta beállítani ezt a tanácskozást, maga a napirend, s az ott elhangzott beszédek fon­tosabb, s egyben veszélyesebb dologra engednek következtetni. Az alapvető kérdést, amely meg­tárgyalásra került, röviden így lehetne összefoglalni: ,.önálló atomhatalom legyen-e a NATO — avagy sem.” Mint ismeretes, az északatlan­ti szervezet tagállamai közül az USA-nak, Angliának és Francia- országnak vannak atomfegyverei, de a NATO-nak, mint integrált haderőnek nincsenek. Az agresz- szív nyugatnémet imperializmus, amely hovatovább a legerősebb szárazföldi hadsereggel rendelke­zik Nyugat-Európában, régóta szeretné a kezét saját atomfegy­verekre rátenni, vagy legalábbis ..beleszólási” jogot nyerni az amerikai atomfegyverek esetleges felhasználásánál. Az USA kor­mánya azonban óvakodik ennek a követelésnek eleget tenni, mi­vel fel tudja mérni, hogy egv ilyen lépésnek beláthatatlan kö­vetkezményei lennének. Egyrészt ugyanis a világ közvéleménye mérhetetlen felháborodással rea­gálna a német militaristáknak tömegpusztító fegyverekkel való ellátására, másrészt a Szovjetunió kénytelen lenne megfelelő ellen- intézkedéseket tenni. A MOSTANI NATO-ülésszak előkészítése képpen a Német Szövetségi Köztársaság új propa­ganda _ és zsarolási hadjáratba kezdett, s ennek eredményeként azt várta, hogy a NATO tény­legesen önálló atom-hatalommá válik, vagyis — képletesen szól­va — a magas NATO-tisztsá- geket, betöltő német tábornokok is megkapják az atombomba rak­tárak kulcsát. Az amerikai kor­mány, amelyet Rusk külügymi­niszter és McNamara hadügymi­niszter képviselt, nem mert a né­met követelésre feltétlen igent mondani, de nem akarta , egy nyílt „nem”-mel sem kedvét szeg­ni a leghűségesebb európai csat­lósának. így azután a titkos tár­gyalásokon lefolyt eszmecsere eredményeként ködös megfogal­mazású határozatok születtek. A záróülésen elfogadott közös nyi­latkozat hangsúlyozza, hogy a jö­vőben a NATO-tagállamok „tel­jes szerepet” kapnak a nukleáris politika kialakításában. Ezt a kommentátorok zöme úgy érté­kelte, hogy Adenauerék „hozzá­szólási” jogot kaptak a nukleá­ris fegyverek felhasználásánál, de ez nem jelent tényleges „bele­szólási” jogot. Ennek veszélyes­ségét sem szabad azonban lebe­csülni, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy McNamara had­ügyminiszter a konferencia bezá­rása előtt bejelentette: az USA öt Polaris-rakétával felsze­relt atom-tengeralattjárót bocsát a NATO rendelkezésére. A bonni kormány így tehát „fél-győzelmet” ünnepel és Straus hadügyminiszter nem is csinál titkot abból, hogy foly­tatni kívánja a harcot az atom­fegyverek teljes megszerzéséig. Aligha kétséges azonban, hogy Sí ráüss vérgőzös álmainak betel­jesülése nemcsak a washingtoni és stratégák egymás közötti al­kudozásától függ. A nemzetközi események alakulását mind ha­tározottabban befolyásolják a bé­ke és a szocializmus erői. Ezek a legyőzhetetlen és napról napra növekvő erők követelik, hogy az USA kormánya folytasson nyílt, tisztességes tárgyalásokat, szün­tesse meg a nemzetközi légkör mérgezését mutasson végre haj­landóságot a megérett kérdések békés tárgyalások útján való ren­dezésére. BONNÉ A „HOZZÁSZÓLÁS" joga — de a végső beleszólás jo­gát a népek megtartják maguk- aak! Társaságunk megtekintette a Livádia- kastélyt Jaltában. A napos krímy tengerpart egyik legszebb iajá; Gyönyörű hatalmas park veszi körül a Livádiát. Szűk ösvény kanyarog a sziklák között, s köröskörül fenyvesek és cédrusfák sűrűje húzódik, érdekesen mutatva az észak és dél találkozását. Különösen tetszett nekünk is a kilátó. Köralakú emelvényen görög oszlopsor, befuttatva vadszőlővel, s innen nézheti az ember a környező zöld erdő­ket, barna vagy szürke sziklákat és a kék tengert egyaránt. Aki itt áll, úgy érzi, valóságos földi paradicsomhoz érkezett: amit láthat, minden olyan megnyugtató és szemet gyönyörködtető. Megnéztük ezután magát a kastélyt. Va­lamikor a cári családé volt. Láttuk hatal­mas termeit, s a kert szökőkútját, a lép­csőket és a környező szobrokat. A kastély lábánál, a lépcsősor alján furcsa szobor tűnt szemünkbe. Valamilyen szörnyeteg állat testét ábrázolta, ördög­fejjel és a tátott szájból kinyúló csúf hosszú nyelvvel. Fogalmunk sem volt, mi lehet ez, és ■ mit kereshet itt. Egy idős bácsi segített nekünk. Odalépett hozzánk és magyarázni kezdett: — A cári család kívánságára állították fel ezt a szobrot. Az volt a ren­deltetése, hogy távoi tartsa innen a gonosz szeitemeket... — Micsoda?... — Igen, a cári család nagyon babonás Vött. Persze, tegyük hozzá, hogy maga ez a "kastély a' lakott területektől eléggé tá- vol-épiiit, siezen a vidéken a nép fantáziája mindenféle kísérteties lények létezését ki- taááBta, A cári udvarhölgyek, s rajtuk kc- xesztüé- a. tfóakyaifbF, -*--ae13^í>uska”. - többi hozzátartozói tudomást szereztek ezekről a, mesékről, s babonás hitükben maguk is félni kezdtek. — Milyen kísérteties lényekről szóltak ezek? — Hát... szerepelt a nép képzeletében a hegyi gonosz lélek, amely éjszakánként A kasítlQ cs a gonosz szellem leszállt a partmenti síkságra, és kiszívta az alvó emberek vérét. Egy másik szellem a tengerben lakozott, s időnként ő is ki- jött ide, hogy rajtaüssön az itt lakókon és elhurcolja magával a nagy vízbe. Egy har­madik, ilyen kísértet a föld mélyében ütötte fel tanyáját, s‘ ha éjszaka feljött, az volt a szokása, hogy tűzbe borította az egész környéket... Hát persze, hogy a cári család- félt tőlük; Ezért állították fel ezt á szobrot, mert úgy vélték, hogy ettől a szörnyetegtől megijednek a gonosz szel­lemek, és békén hagyják őket... tagadás, nevettünk bizony ezen a babonán. Hiába, végtelen tud lenni az emberi butaság. — Ök persze hittek ebben a szamárság­ban? — kérdeztük az idős bácsit. — Nyilván... Pedig úgyis hiába állították fel. Mert mikor aztán tényleg eljött a go­nosz szellem erre a vidékre, ez a .szobor bizony nem tudta feltartóztatni... —-Hö&'an, mégis volt ilyen? — Van bizony, de nem a mesében, ha­lnem a valóságban. Húsz évvel ezelőtt járt ezen a földön, s hozott ide pusztítást, gyil­kolást és elhurcolást egyaránt. Horogke­reszt volt a jele ennek a szörnyetegnek. Rosszabb volt ez minden mesebeli gonosz szellemnél. Ettől aztán nem óvott semmi­féle imádság, meg bűvös erejű szobor. Sze­rencsére maga az ember képes volt ezt le­győzni... Otthagytuk a szobrot, s megnéztük a kastély tanácskozótermét. Világtörténelmi jelentőségű esemény színhelyén jártunk. Itt zajlott le a híres jaltai konferencia ti­zenhét évvel ezelőtt. Nagy országok kép­viselői találkoztak itt, olyan nemzeteké, amelyek elhatározták, hogy véget vetnek a barbárság gonosz szellemének. Ez utóbbi már sarokba volt szorítva, és nem mene­külhetett. A Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia kormányfői arról tanácskoztak hogyan semmisítsék meg vég­leg a szörnyeteget. M egilletödve jártunk ebben a helyi­ségben. Nem volt ez olyan komor élettelen, mint a kastély többi része. Ba­rátságos légkört árasztottak itt e falak, s el tudtuk képzelni, hogy ugyanilyenek vol­tak azok a tárgyalások, amelyek akkori­ban itt lezajlottak. Sorsdöntőek voltak ezek számunkra is. Utána három hónappal be­következett a győzelem, amely megszaba­dított minket, magyarokat is a háború borzalmaitól. A 17 éve legyőzött erők azonban újból szervezkednek. Ezért szemléltük kissé nyugtalankodva a kastély tanácstermét. Nemcsak történelmi emlék, — emlékeztető és figyelmeztető... Merényi Laszte 1000 halott, 1500 sebesült Algériában a fegyverszünet óta Nagy érdeklődés előzi meg Ben Khedda szerdai beszédét FofykUó tagos 0AS terror — A „fekete monokli6t hallgatásba burkolózik Odenaaer mögött Hitler uralomra-futtatói állnak, - mondotta Duclos a világháború áldozatai emlékmű felavatásán PÁRIZS, (MTI): ! A francia kormány már meg- < határozta, de még nem hozta < nyilvánosságra az algériai nép­szavazás időpontját Párizsi po-- litifcai körökben valószínűnek! tartják, hogy a népszavazásra^ július 8—10-e körül kerül sor. Peyrefitte itájékoztatásügyi ál­lamtitkár, majd Abderrahman Faresz, az algériai ideiglenes végrehajtó szerv elnöke kijelen­tette, hogy a népszavazást, te­kintet nélkül az OAS-ra, min­denképpen megtartják a kitűzött időben. Az FLN köreiben vi­szont hangoztatják, az út az új Algéria felé az OAS megsemmi­sítésén keresztül vezet. Ezt húz­za alá Mohamed Jazid tájékoz­tatásügyi miniszter hétfő esti nyilatkozata: az algériai nép előtt kettős feladat áll, a hazája függet­lenségéről döntő népszavazás előkészítése és a fasiszta bűn­szervezet felszámolása. Az algériai ideiglenes kormány­nak eme vonatkozó irányelveit ismerteti Ben Kheckla szerdán este a tuniszi rádióban. Ben Khedda beszédét, amelyet Kairó, Tri polisz, Rabat és Tanger is közvetít, Franciaországban is nagy érdeklődés előzi meg Az FLN hivatalos sajtóirodája az utóbbi napokban nyíltan rámutatott a francia hatósá­gok bűnös tétlenségére és az OAS-hoz fűződő cinkosságára. A fegyverszünet óta eltelt hét hét megdöbbentő mérlegei,-,- 1000 halott és 1550 sebesült vilá­gosan mutatja az algériai hely­zet tarthatatlanságát. Algériában hétfőn 30 halottja és -29 sebesülje volt a terrornak. A legtöbb merénylet színhelye Algír volt, majd Órán és Tlem- cen következett. | A hétfő délutáni arab tünte­tés két órán át igen nyugta­lan légkört teremtett Algír­ban. Az európai lakosság kö- zott pánik tört ki. ‘A kávéházak becsuktak, a keres­kedők lehúzták üzleteik redő­nyét és a járókelők futva mene­külitek lakásaikba. A mintegy 300 főnyi arab fiatalt, aki a vá­ros központja felé tartott, a kar­hatalom visszaszorította. Néhány európait, akiben plasztikőrt gya­nítottak, az FLN • rendfenntartó csoportja átadott a katonaság­nak. Az algíri nagyobb méretű ház­kutatások során a leigazolt 1204 személy közül 152 embert tartot­tak őrizetben további nyomozás céljából. Száznyolcvankét ! gép­pisztolyt és 172 más típusú lő­fegyvert találtak. Az algíri kikötőben mindössze 500 rakodómunkás jelentkezett a szokásos három-négyezer fő he­lyett. A rakodómunkások a múlt- heti vérengzés után nem moz­dulnak ki otthonaikból. Oranban az új város arab ne­gyede közelében lévő laktanya előtt két erős robbanás történt. A robbanást lövöldözés követte, öt polgári személy meghalt. Az algírból kiinduló'vasúti for­galmat megszakította a pályatest fölötti egyik átjáró híd beom- lása. A hidat öt plasztik bombával robbantották fel. Dél-Franciaországban az OAS emberei megrongálták a Párizs- Barcelona vasútvonalát. A plasz- tikfoomfoa-robbanás néhány órá­ra forgalmi akadályt idézett elő. A francia államvédelmi ható­ság hétfőn megkezdte André Canal az OÄS franciaországi há­lózatának „fekete monokli”" fedő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents