Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-08 / 105. szám
I’lfgyvrnlid«“«! Orideóból Smefc^SpaesotoEsraeban betek - óba sofc eaar bányász sztrájkol láitatozásBl a npunorbadönté taefnipnaáPilPtesf és a terror étién. Pratíco. <seo«Jőrei legutóbb Megjwenbeiefc ■ eJb*in»itak közötök. Negyvertfrét oradeoi bányászt börtönbe '»etettek. Az a vád ettemik, hogy „kormányét teoes propagandák” folytattok. Borgos nincs messze Ovideóíol. Ez volt az . a - váeos, ahol a r.épi szabadságharc > éveiben a fasiszta kormány székeit, ahonnan Hitler és Mussolini segítségével Francó a spanyol munkások és parasztok elleni gyilkos hadjáratot irányította. Alig néhány hete hogy a világ demokratikus közvéleményét megrázta egy Burgoebol erkeaett üzenet: 465 politikai elitéit segélykiáltása áttört a váróé börtönének vastag falattá. ; Hírül adták, hogy hatvannyolcán több mint húsz éve ; sínylőditek középkori katakombákban, együttesen már 3196 j évet töítottek börtönben, s még 3811 év vár rájilk a fasiszták | ítélete szerint. Csupán Burgos-| ban. És sok ezer társuk szenved hasonló körülmények között a madridi, a barcelonai, a bilbai börtönben. Számuk most negyvenhatul növekszik. A fasiszta dílctátor tavaly októberben közkegyelmet hirdetett, hogy becsapja a világot. Az antifasisztákat nem engedte szabadon. Sőt, amint az ovideoi bányászok példája mutatja: engesztelhetetlen gyűlölettel pusztítja tovább a jog és a szabadság szószólóit... Banm. u% ti t űm klubban ATHÉNBAN megkezdődött a NATO miniszteri tanácsának háromnapos tavaszi ülésszaka. A tanácskozásra a görög fővárosba érkeztek a nyugati katonai szervezet országainak külügyminiszterei, s velük együtt a hadügyminiszterek is. Athén e napokban csak úgy hemzseg a katonai vezetőktől. Ez a tény arra késztette McNamara amerikai hadügyminisztert, hogy megérkezésekor kijelentse, a katonai kérdéseknek nem tulajdonítanak túlzott jelentőséget a mostani ülésszakon. Ennek alapján nem kell túlságos merészség annak megállapításához, hogy úgylátszik, a NATO vezetői fontos katonai jeUegú kérdéseket is megvitatnak értekezletükön. Az athéni tanácskozás napirendjén a hírek szerint a többi között szerepel a nyugat-berlini kérdés, valamint annak a régóta vajúdó problémának a megvitatása, hogyan változtassák „negyedik atomhatalommá” a NATO-t. Sok jelből arra lehet következtetni, hogy az athéni tanácskozás egyik fő témája lesz a fegyverkezési verseny folytatása és fokozása, ami ez esetben körülbelül azt jelenti, hogyan készítsék elő a 15. NATO hatalmat a nyugatnémet militaristák atomfelfegyverzésére. Ez a lé- r.yeg és minden egyéb csupán frázis ennek a lényegnek az el- leplezésére. Tulajdonképpen ezt a célt szolgálja az a porhintés is, amit az amerikaiak úgy fogalmaznak meg. hogy az atomfegyverek közössé tételének „újfajta megközelítése”. Strauss nyugatnémet hadügyminiszter nem azért utazott Athénbe, hogy semmitmondó általánosságokról csevegjen amerikai kollégájával. hanem azért, hogy rávegye az Egyesült Államok képviselőit, lépjenek rá végre Nyugat-Németország atomfelfegyverzésének útjára. Erősen tartják magukat azok a hírek, amelyek szerint Rusk amerikai külügyminiszter valamiféle tervezetet terjeszt elő a NATO ülésén. A tervezet lényege a következőkben foglalható össze: kezdetben az Egyesült Államok tájékoztatja európai szövetségeseit az amerikai atomfegyverek elhelyezéséről és az az ország. atnelyrJek területén ezeket a fegyvereket elhelyezték, beleszólási jogot kap a fegyverek fel- használásába. Később a nyugat- európai kilövőhelyeken tárolt atomrakéták: ..közös ellenőrzésének” súlypontja az Egyesült Államokból fokozatosan átkerülne Nyugat-Európába, közelebbről Bownba. Mit takar ez az „újfajta megközelítés”? Ismét csak az a lényeg, hogy a német militariz«JE3ueETMAG^A»r>B,Sy«AG 2 mus nem egyszerre, hanem fokozatosan jut atombombákhoz. Tehát, Kennedy elnök, miközben azt bizonygatja, hogy nem ad atomfegyvereket Nyugat-Németországnak, kerülő úton beengedi Bonnt az atomklubba, íme, a kismalac és a farkas meséjének atomkorszakbeli változata. Strauss ma még csak I „atomtársulásról” és az atom- j fegyverek harcbavetésenek kér-: désebe való „minimális beleszólásról” beszél, de mit követel majd holnap? Természetesen, ] nem valószínű, hogy a kérdés j ben végleges döntés születik az ' athéni megbeszélésen. Már csak azért sem, mert az Egyesült Államok fölöttébb kétértelmű magatartást tanúsít, igyekszik nyomást gyakorolni a franciákra és a nyugatnémetekre, de nem utolsó sorban a Szovjetunióra is. Ezzel azonban csak azt éri el, hogy mind jobban belegabalyodik a bonni revár.- sisták hálójába. A Szovjetuniót az ilyen átlátszó csélv été sekkel sem becsapni, sem megfélemlíteni nem lehet. WASHINGTONBAN a legutóbbi napokban sok szó esett a nyugat-berlini kérdésről. Egyebek között erről tanácskozott Kennedy elnök Macmillan angol miniszterelnökkel és Brentano volt nyugatnémet külügyminiszterrel. . § erről tárgyalt Rusk amerikai külügyminiszter Dobrinyin szovjet nagykövettel. Nem kevés szó esik erről a problémáról az athéni NATO- üléser.' is. A nyugatnémetek azt követelik az amerikaiaktól, hogy azok semmilyen formában ne ismerjék el az NDK-t és mindenképpen tartsák fenn a nyugati megszállási rendszert Nyugat- Berlinben. S Washington, amely pedig egyes részletkérdésekben már-már hajlik az ésszerű kompromisszumra e kérdésben a Szovjetunióval folytatott tárgyalásokon. újabban mintha agresszívebb hangot ütne meg. s ezzel súlyosan veszélyezteti a tárgyalások eredményes kimenetelét. Ilyen magatartással semmit sem lehet elérni a Szovjetuniónál, s ezt Kennedy ugyanolyan jól tudja, mint Adenauer kancellár. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK VÉGREHAJTOTTA ÚJABB ATOMKÍSÉRLETÉT WASHINGTON. (MTI): Az ; Egyesült Államok hétfőn 0.45 órakor végrehajtotta az, ötödik légköri kísérleti atomrobbantását Karácsony-szágiet térségében, — jelentette be az atomenergia bizottság. Ezúttal egy Polaris tengeralattjáróról lőtték fel. a nukleáris tölteté rakatat. Felszabadulási ünnepére készül az első német békeállani Adenauer kancellár provokációs látogatása Nyugat-Berlinben Waker Ulbricht interjúja a Pravdának és az Izvesztyijának A Német Demokratikus Köztársaság népe május 8-án ünnepli a fasizmus alóli felszabadulásának 17. évfordulóját. Az NDK fővárosa, a demokratikus Berlin már ünnepi pompát öltött. Immár bevett szokás, hogy amikor az NDK dolgozói ünnepelnek, akkor nyugatnémet államférfiak Nyugai-Berlinbe látogatnak és onnan uszítanak az NDK ellen. Május elsején Heinrich Lübke nyugatnémet szó Gtségi elnök mondott provokációs beszédet a brandenburgi kapu szomszédságában, hétípn délelőtt pedig Acienauer nyugatnémet kancellár érkezett • kétnapos látogatásra Nyugat-Berlinbe. Az amerikai katonai repülőgépen érkező kancellárt a Tempelhof-i repülőtéren ünnepélyesen fogadták Megérkezése után mindjárt a szenátusi palotába hajtatott, ahol Willy Brandt nyugat-berlini polgármesterrel folytatott megbeszélést, majd sajtóértekezleten -válaszolt az újságírók kérdéseire. Utána találkozott Clay tábornokkal, Kennedy elnök volt nyugat-berlini külön megbízottjával, akinek a program szerint már május 6-án el kellett volna hagynia a frontvárost. Clay azonban Adenauer látogatása miatt két nappal meghosszabbította itt tartózkodását és csak 8-án hagyja el véglegesen Nyugat-Berlini. A Neues Deutschland, a Német Szocialista Egységpárt központi lapja hétfői számában fűzött j I kommentárt Adenauer látogatásához. „Adenauer jelenteiével azt akarja demonstrálni — írja a lap —, hogy a nyugatnémet \ militaristák igényt tartanak Nyugat-Berlinre. I A nyugat-berlini kérdés megol- i dásanak feltétele éppen az, hogy i megszüntessék végre a nyugatnémet militaristák illegális nyu- gat-béi'lini támaszpontjait. Adenauer látogatásával megkísérli, hogy elgáncsolja a nyugat-berlini kérdés békés megoldását, azt i szeretné, ha Nyugat-Berlin to- 1 vábbra is a puskaporos bordó í szerepét töltené be.” Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt központi bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság' állam- j tanácsának elnöke interjút adott P. A. Szatyukovnak és A. I. Ad- ! zsubejnek, a Pravda, illetve az Izvesztyija főszerkesztőjének Németország felszabadulásának közelgő évfordulója alkalmából. „A : Szovjetuniónak, a dicső szovjet népnek és a szövetségesek csapa- i tainak, amelyek a hitleri fasizmus ellen harcoltak. hálásak vagyunk azért, hogy harcukkal és győzelmükkel megteremtették a döntő feltételt a német nép új, békés útja számára” — mondotta Ulbricht bevezetésképpen, majd általános áttekintést adott arról, hogy a második világháború vége óta milyen különböző módja volt a fejlődésnek Németország két részében és en nek kapcsán állást foglalt a Né metországrg vonatkozó idöszen kérdésekben. Az 1945-ben megkötött pots dami egyezmény azt a feladató adta’ a német népnek, „gondos kodjék arról, hogy sohase ícnye gethesse ismét német földről ki indulva háború Európát és a világot.” Németország keleti részé ben megteremtették az első né met békeállamot és végleg megszüntették a német fegyverkezési monopóliumot, militaristák és nagybirtokosok uralmát. Németország nyugati részében eddig, sajnos, nem tudtak felülkerekedni az antifasiszta demokratikus erők. „A bonni kormány politikájának az volt és most is az a célja, hogy a NATO-ba való belépéssel megszerezze a vezető pozíciókat Nyugat-Európában és a szövetségeseket belevonja- a német revan- sisták agresszív kalandjaiba.” Walter Ulbricht ismételten s;k- raszállt a békés együttélésért és azért, hogy a két német állam egy konföderáció keretében közeledjék egymáshoz és építse ki az utat a jövőbeni újraegyesítéshez. „Ezen az úton az első lépés -a békeszerződés megkötése és a Nyugat-Berlin átalakítása demi- litarizált, szabad várossá” — mondotta többi között Walter Ulbricht, Tüntetés az OBS ellen Franciaországban Dnclos beszéde az eviani egyezmények szabotálásárél — A FLN a foglyait szabadon* bocsátását követeli — Letartóyptták az Algériai Kommunista Párt egyik vezetőjét _ Újabb OAS gyilkosságok PÁRIZS, (MTI): Issy-Les-Moo- lineaux-ban. Párizs külvárosában, ahol az OAS gépkocsis banditái a múlt hetén bombatámadást intéztek az FKP helyisége ellen és géppisztolyból lőtték az épület«., az antifasiszták nagy tüntetést rendeztek a merénylet színhelyén. A tüntetők a tiltakozó gyűlés után végigvonultak a városon, Jouhaud, Sálán és a bombamerénylők kivégzését, a fasiszták megsemmisítését követelték. A dokkmunkások kedden Franciaország valamennyi kikötőjében beszüntetik a munkát, válaszul az algíri kikötők arab dolgozói ellen elkövetett véres iasiszta merényletre. Az Algerie Presse Service legújabb közleményében elítéli a francia kormánynak azt a döntését, amellyel felfüggesztette a fogvatartott algériai . hazafiak szabadon bocsátását. Az FLN saj- tószolgaiata rámutat: miközben az algériai nép véres és hősies áldozatokat hoz az eviani egyezmények megtartásáért, egyes francia körök az állítólag algériai fogságban levő francia katonák álproblémájával akarják aláásni Franciaország és Algeria jövőbeni együttműködését. Az algériai nemzeti felszabadító hadsereg, mint ismeretes, a közelmúltban átadta a francia hatóságoknak az utolsó öt fogvatartott francia katonát. Mint a L’Humaníté jelenti. Algírban letartóztatták dr. Szádok Hadzsareszt, az Algériái Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját A Francia Kommunista Párt lapja tiltakozik az ellen, hogy az OAS elleni harc ürügyén az algériai kommunistákat üldözik és dr. Hadzsaresz azonnali szabadon bocsátását követeli. Jacques Duclos vasárnap beszédet mondott a Moselle megyei Amnéville-ben. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára főleg az algériai kérdéssel foglalkozott. — Az államhatalom — mondotta — nem veszi igénybe a rendelkezésre álló eszközöket az OAS leveréséhez. A hivatalos körök cinkossága a gyilkosok szervezetével tovább tart. A tények az eviani egyezmény szabotálására vallanak. Vasárnap este 13 merényletet ! jelentetitek Algériából. A merény- j leteknek 11 halálos áldozata volt | és hat sebesültje. Nyolc robbanás is történt a nap folyamán, hat Algírban, kettő Constantinebcn. Az OAS az utóbbi hetekben n»ind gyakrabban középületek és iskolák ellen intéz támadásokat. Vasárnap Algír két főiskolájában robbant bomba, s komoly anyagi károkat okozott, Adenauer Achiles-sarka — Jajj, csak ehhez ne nyúljanak: (Endrhdi István rajz&á
