Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-31 / 125. szám

Képek a nyírbátori Üj Barázdából TanuSságos esztendő Az 1961-es zárszámadások tapasztalatai Az idén száz holdon termelnek dohányt a termelőszövetkezet tagjai. A meglévő pajta kicsinynek bizonyul. A tagok hozzá­láttak, hogy saját kitermelésű anyagból egy 40 hold dohány- termés befogadására alkalmas dohánypajtát épitsenek. A TSZ-MOZGALOM örvende­tes módon tovább fejlődött 1961-ben. Az év végén az ország szántóterületének ' 95,6 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz. A régebbi tsz-ek gazdaságilag, szervezetileg és politikailag to­vább erősödtek. Az előző évek tapasztalatait hasznosítva, terv­szerűbben és szervezettebben in­dult meg a közös munka az új és jelentősen megnövekedett szö­vetkezetekben is. Az aszályos időjárás azonban különösen a növénytermesztés­ben okozott nagy terméskiesése­ket. S bár a korábbinál jóval I több állattal rendelkeztek a ts2-ek, a tavalyihoz képest még­is csökkent valamelyest az egy tsz-családra jutó jövedelem. Vi­szont legalább ennyivel több is le­hetett volna, ha minden közös gazdaságban igyekeznek jobb munkával, szervezettebb, előre­látóbb gazdálkodással, új jöve­delemforrások keresésével, vagy a régebbiek, például az állatte­nyésztés — fokozottabb bővíté­sével ellensúlyozni az aszály pusztításait. Ezt azonban — saj­nos — nem mindenütt tették meg. Gyakran éppen a gyenge tsz-ek szomszédságában korszerűen, ki­egyensúlyozottan gazdálkodó szö­vetkezetek vannak, amelyek adottságai, lehetőségei semmivel Mind jobban érdeklődnek megyénk közös gazdaságai a nagy­üzemi gazdálkodásra jellemző új módszerek iránt. Képün­kön az Üj Barázda Tsz-ben renlezett állványos lucernaszárító bemutató látható. Foto: Hammel József sem különbek, mint a botlado­zó közösségé és hozzájuk ha­sonlóan azok is alig egy-két éve­sek. Ebből és a régi 'szövetkeze­tek példájából látszik, hogy azo­nos adottságok között is külön­bözőképpen gazdálkodnak még a szövetkezeti parasztemberek. S ahol nem értek el tavaly jó eredményeket, ott együttes érő­vel keresni kell a korszerűbb, szervezettebb, sikeresebb gaz­dálkodás módszereit. Annál is inkább, mert a tapasztalatok tanúsítják, hogy a jobb ered­ményekért maguk a szövetkezeti parasztok tehetnek legtöbbet és a kedvező változásoknak ők lesznek fő haszonélvezői. HOGY MELYEK A LEHETŐ­SÉGEK? Első és legfontosabb kö­vetélmény a szövetkezeti gaz­dák és családtagjaik szorgalma, helytállása Eddig is az volt a jó zárszámadást elérő termelő- szövetkezetek egyik „titka”, hogy a szövetkezeti gazdák, felesé­geikkel, gyerekeikkel együtt egész éven át nagy szorgalom­mal és szakértelemmel szorgos­kodtak a közösben. Természetesen a tsz-tagság szorgalma csakis akkor lehet igazán gyümölcsöző, ha jó a szövetkezet vezetése. Több száz szövetkezet példája tanúsította azt is, hogy a sikeres közös gaz­4 mátyási asszonyok követendő példája A tavaszi munkák kezdete előtt Mátyuson asszonyokból, lányok­ból Kállai Éva néven szocialista címért küzdő brigád alakult a termelőszövetkezetben. Több terü­letet vállaltak kapálásra, mint a szövetkezeti átlag, a terméshoza­mokat pedig 10 százalékkal nö­velik. A részükre kimért kuko­ricában szerződéses köztesbabot termelnek. A brigád tagjai egymást segí­tik, gyermeknevelésben, tanulás­ban. Mozi, színház látogatást, közös színdarab tanulást vállal­nak. Már eddig is példamutató mun­kát végeztek: Buda Sándorné, Ba­rabás Sándomé, Sebestyén Sán­dorné, Gerő Lászlóné, Lombos Istvánná, Tóth Endréné, Balogh Erzsébet és Gombos Katalin. A mákot kétszer megkapálták, most végzik a cukorrépa második ka­pálását. A cukorrépa fejtrágyázá­sát befejezték. Elültették a köz- íesbabot és gyomtalanították a hagyma területüket. Az általuk művelt földek mindenütt kivál­nak, szebbek, gyomtalanabbak. Bogdán Miklós GEORGIJ MARTINOV TUDOMÁNYOS - FANTASZTIKUS REGENYE as. Bison tudta, hogy a sötét főit — vér, a lábcsont pedig a mars- beii sárkány által szétmarcan­golt útitársának maradványa. Egész teste remegett. Lábait gyengeség fogta el és kénytelen volt a falhoz dőlni. El innen, ebből a borzalmas világból!... Befejezni... azonnal! Erősen megmarkolta a hideg acélt és a következő pillanatban szájához emelte pisztolyát. De hirtelen összerezzent és karja lehanyat­lott. Alig háromszáz méternyire a rakétától egy csillogó, gyorsan közeledő tárgyat fedezett fel. A napfény meg-megcsillant felüle­tén, amely valószínűleg fémből lehetett. A növényektől nem tudta jól kivenni formáját. Az ablaküveghez nyomta arcát és szeme rátapadt a rakétához kö­zeledő tárgyra. Autótetőre hason­lít — gondolta. — De honnan került volna autó a Marsra? Ta­lán csak a marslakók közeled­nek az űrhajóhoz? Az utolsó pil­lanatban érkezett volna segít­ség? Bison szíve vadul kalapálni kezdett a váratlan reménytől. Ha a marslakók gépkocsiszerű járművet tudnak alkotni, tech­nikájuk igen fejlett lehet. Vagy Pedig egy másik marsbeli vad­állat páncélja csillog? Ki tud­ja, miféle lények lakják ezt a bolygót? HAMM) A MARSOM A csillogó tárgy nagy .sebes­séggel közeledett. Célja nyilván az amerikai űrhajó. Néhány ’má­sodperc múlva Bison meggyő­ződött arról, hogy nem állat az, amit lát, hanem t emberalkotta tárgy... Jól látta, hogy a titok­zatos gépkocsi teteje ragyogó fe­hérre lakkozott. Észlények kö­zeledtek a rakétához. A következő pillanatban egy kisméretű; hernyótalpas, hófe­hérszínű kocsi növényszárakat tiporva gördült ki a homokos térségre és hirtelen megállt. Ab­lakaiban emberek látszottak. A kormányrúdnál ülő most előre­hajolt és Bison hátratántorodott, aztán felkiáltott. Felismerte a fényképekről jól ismert Pajcsad- ze arcát! Reggel A Naprendszer összes bolygója közül a csillagászok azt a boly­gót ismerik a legjobban, amely­nek az ókoriak Mars hadisten nevét adták. Azért kapta ezt a nevet, mert színe narancssárga­vörös s ez különbözteti meg a többi „bolygó-csillagtól”. Egyet­len égitest sem váltott ki annyi vitát, feltevést, találgatást,, mint a Mars s egyik sem játszott oly nagy szerepet a csillagászat fejlődésében. A zseniális Kepler éppen a Marsot figyelve fedezte fel a bolygók mozgási törvé­nyeit. A Mars kis bolygó. Átmérője fele a Föld átmérőjének. Cse­kély vonzereje miatt légköre nagyon ritka és sűrűsége meg­közelíti a földi sztratoszféra ha­tárán találhatót. Másfélszer tá­volabb van a Naptól, mint a Föld és jóval kevesebb hőt és energiát kap tőle. Két kis hold­ja van. A Naptól való távolsága miatt pályája jóval hosszabb, mint a Földé s lasabban is mo­zog. 687 földi nap alatt végzi el a teljes fordulatot. De mivel ten­gelye csaknem ugyanolyan szög­ben hajlik el, mint a Földé, ugyanolyan évszakok váltják ott egymást, mint a Földön, csak éppen kétszerte hosszabbak. A Mars volt eddig az egyet­len égitest, amelyen a csillagá­szok az élet jelenlétét feltételez­ték. Egyes részein megfigyelt évadbeli színváltozások ugyanis nagyon hasonlítottak a földi nö­vények őszi-tavaszi színváltozá­saira. Vitás kérdés maradt: van­nak-e állatok a Marson? S ép­pen a földi lakók óriási érdeklő­dése miatt lett az első űrutazás célja ez a rejtélyes bolygó. 19... december 29-én a Mars aerográfiai délkörén, ahol föl­det ért a szovjet űrhajó, bekö­szöntött a reggel. A Nap las­san haladt felfelé az ibolyaszín árnyalatú, sötétkék égbolton, amelyen most is ragyogtak a leg­nagyobb csillagok. A köröskörül szétszórt tavakon lágy hullámzás vonult végig. A jég olvadt, amely az éj folya­mán vonta be tükrüket. Gyorsan elolvadt, és a víz ismét moz­dulatlanná vált. A növények széttárták és a Nap felé fordí­tották leveleiket. A növények színe a világoskék szürkéből a kék árnyalatokba ment át. Ma­gasságuk 1—1,30 méter. Vastag száruk egyenesen nőtt, mint a fenyő. Rajta lent ritkán, fent sűrűn, egyméteres hosszúkás, fo- gazottszélű levelek. Kemények és rugalmasak. Az éj beálltával összecsukódtak, mint a lepkék szárnyai. Nappal kinyíltak, a Nap felé fordultak. Déltől nap­nyugtáig az egész folyamat for­dított sorrendben ment végbe. (FótyfcrijakH dálkodás nél k ü 1 öShetetlen felté­tele a jó elnök, a tapasztalt szakember, főkönyvelő, s az egész közösség érdekeit védel­mező vezetőség. Csakis így cse­lekedhet helyes célok érdekében szervezetten, egységesen az egész tagság. A jó vezetésnek sok ismérve van. De talán leglényegesebb, hogy milyen a kapcsolat a ve­zetőség és a tagság között, meny­nyire veszik figyelembe a szövet­kezeti gazdák észrevételeit, ja­vaslatait. AHOL ÍGY DOLGOZIK A VE­ZETŐSÉG, ott megszűnnek az eléggé gyakori, végeláthatatlan személyi viták, ellentétek a szö­vetkezeten belül és egységesen, egy szívvel, egy akarattal cse­lekedhet az egész tagság. ■ Jó szövetkezet elképzelhetet­len fejlett üzem- és munkaszer­vezés, az új termelési, tenyész­tési módszerek alkalmazása nél­kül. Sok közös gazdaság azért tudott bizonyos fokig felülkere­kedni a tavalyi aszályon is, mert szívesen és bátran alkalmazta az új módszereket és ugyanak­kor betartotta az alapvető köve­telményeket is. S ez szintén fontos, mert hiába etetnek egy szövetkezetben takarmánytápo­kat, ha ugyanakkor nem gon­dozzák megfelelően az állatokat. A legjobb szövetkezetek tavaly is következetesen és szervezet­ten törekedtek arra, hogy mi­nél több terményt, húst és állati terméket termeljenek és értéke­sítsenek. Árutermelésük 85—95 százalékát az államnak adták el, és ez újabb fontos forrása volt jövedelmüknek. CSAKIS ÍGY NÖVEKEDHET egyenletesen a szövetkezet kö­zös vagyona, ami a szövetkezeti gazdák jövedelmének legfőbb forrása. Csakis abban a szövet­kezetben számíthat szép részese­désre a tagság, ahol megfelelő mértékben anyagi áldozatokat is hoznak a termelés bővítéséért. A jelenlegi jó szövetkezetek egyebek között éppen azzal ala­pozták meg a tagság jólétét, hogy évről évre tekintélyesen növelték és védték a közös va­gyont. S ugyanakkor tavaly is sok szövetkezet éppen azért ke­rült el«g nehéz helyzetbe, mert valóságos csáki-szalmája volt a szövetkezeti tulajdon. A múlt esztendőben' a jól gaz­dálkodó szövetkezetek nagy gon­dot fordítottak az anyagi érde­keltség fokozására is. Emellett pontos volt könyvelésük, nyil­vántartásuk, betartották az alap­szabályt, maradéktalanul, igaz­ságosan végrehajtották a köz­gyűlések minden határozatát és csorbítatlanul érvényesítették a szövetkezeti demokráciát. Ha ezeket a tanulságokat, tapaszta­latokat felhasználják, érvénye­sítik minden szövetkezetben, egész biztos tovább szilárdul, fej­lődik az egész szövetkezeti moz­galom, és biztatóan halad pa­rasztságunk az új úton1 a kor­szerű mezőgazdaság, a jobb élet­mód felé. Nemzetközi bélyeg­kiállítás VARSÓ, (TASZSZ): A varsói Lenin múzeumban nem­zetközi postai bélyegkiállítás nyílt „Lenin és eszméi” címmel. Ä kiállításon körülbelül egymillió bélyeg látható, ezeket Bulgáriá­ban, Magyarországon, az NDK- Mongóliában, Lengyelországban, ban, a Kínai Népköztársaságban, Romániában, a Szovjetunióban és Csehszlovákiában adt&k ki. 5 KELET-M AGYARORSZA G

Next

/
Thumbnails
Contents