Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-27 / 122. szám
Kölcsönzés szabadpolcról Jelenleg 600 rendszeres olvasója van a nagykállói járási könyvtárnak. A mintegy 8 ezer kötetes könyvtárban a közelmúltban vezették be a szabadpolcos könyvkölcsönzést. Megjelent a Szabolcs-Szatmár megyei Nevelő első száma A Nílus partján ezekben a napokban forgatják az első egyip- torm-magyar koprodukció« játékfilmet. Éveikig tartó tárgyalásokon formálódott az újdonság story-ja, forgatókönyve, s egyeztették, hogy ki, mivel járul hozzá a film készítéséhez. Nagyot néztek a magyar- filmesek, amikör a befejező megbeszéléseken az egyiptomi fel váratlanul különleges kívánsággal állt elő. ök adjak — többek között — az egyiptomi környezetet, mi „szállítsunk” havas, téli tájat a filmhez, — kérték. A kívánság annál is meglepőbb volt, mert a cselekmény legnagyobb része Kairó környékén és Alexandriában játszó- di. Azután megoldódott a rejtély: az egyiptomi filmszakemberek a forgalmazás üzleti szempontjaira gondoltak, amikor szóba hozták új feltételüket. Egyiptomban és álitalában az arab nyelv- terület országaiban soha nem esik hó, s a csillogó, fehér ruhába öltözött téli táj látványa külön vonzóerőt jelent majd az ottani mozilátogatóknak. Mondanunk sem kell, a kérést teljesítették. A történetet kiegészítették, s még január-februárban, a film forgatásának hivatalos megkezdése előtt, elkészítették a téli felvételeket. így született meg legújabb „exportcikkünk” a havas téli táj — filmszalagon. A végleges terv szerint 11 községben kerül sor író—olvasó találkozóra május 27 és június 3 között. Ma Fehérgyarmaton, Nagyhalászban, Tiszaszaikán rendeznek író—olvasó találkozót, Nyírmeggyesen pedig könyvbarát napot is rendeznek. Délelőtt meseműsort rendeznek a gyermekeknek, házról házra könyvárusítást tartanak. Az irodalmi műsor után a MÉSZÖV 5 ezer forintos ajándékot ad át a községi könyvtárnak. „Az iskolareform — amely az oktató munkának az élettel, a termeléssel való összekapcsolását jelöli meg egyik igen fontos feladatként — követeli, hogy keressük az új célokat elérő legrövidebb utat, a feladatok megvalósítását legjobban biztosító módszereket és eljárásokat, hogy az oktató-nevelő munka hatékonyságát jobban biztosíthassuk” — írja Horváth Miklós, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője a Szabolcs-Szatmár megyei Nevelő első számának előszavában. És ezzel meg is szabta az időszakos kiadvány programját, célját. A hel,'#t kezdeményezéseket, a jó tapasztalatokat adja tovább a kiadvány. Nevelő ír a nevelőnek arról, ami mindnyájukat érdekli, amiből tanulhatnak. Az oktató-nevelő munka elméletéből és gyakorlatából című rovatban Bereznai Gyula: Indirekt bizonyítás a középiskolai matematikatanításban. Erdős Jenő: A fogalmazás tanításának időszerű kérdései és Bartha Irén: A munka megbecsülésére és szeretetére való nevelés módszered, eredményei óvodámban és járásom területén című írásokat olvashatjuk. Az iskolai munka műhelyéből cím alatt az alábbi írásokat találjuk: Bory Zsolt: Feljegyzések az író-olvasó találkozókról, Mar- gócsy József: Gondolatok nyelv- tanítás közben az általános iskola VIII. osztályában, Abari Attila: A kollégiummá válás minőségi változást jelent a diákotthonok életében, dr. Csomár Zoltán: A felnőttoktatás ered-1 menyei a Mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumban, Fekete Piroska: Hogyan' próbálom kiala- . kítani a gyermekközösséget? 1 Végh Antal: Remény (elbeszélés). A Szemle rovatban Porzsolt István: A tanulás és az iskolai szocialista nevelés megjavítáKISZ szervezel van. Oláh István elvtárs, KISZ titkár, szívvel lélekkel látja el feladatát. Gyakran rendeztek közös kirándulásokat, kultúrműsort. Azonban a probléma mindég a kultúrműsor előadásánál lépett fel. Nincs színpad, se kultúrház. Kultúrházat mégcsak tudták helyettesíteni az iskolával, de a színpadot már nehezen sikerül pótolni. A hiány megszün telesére a KISZ tagság összefogott és elhatározta, hogy megszerzik a pénzt, és építenek egy szétszedhető színpadot. A Búzakalász Termelőszövetkezettől két hold földet kapsáért című írását és MesérrjJ László: Tapasztalataim a Szop»* jetunióban című írását találjuk. A megyei tanács művelődésügyi osztályának Bachát Ldsztá szerkesztésében megjelent időszakos kiadványa a napokban kerül megyénk nevelőinek »-kezébe. tak, melyet napraforgóval vetettek be. Tő és sorszámnöveléssel kapcsolalosan végeznek kísérletet. A napraforgó már szépen kikelt, egy hét múlva lehet kapálni. A munkákat szombatonként végzik, 25—30 KISZ fiatal közreműködésével.. Már felvettek 800 forint előleget. Ebből a pénzből június 18-tól 5 napos kirándulást szerveznek Egerbe. Közepes termés esetében is 3 500 forint tiszta jövedelmük lesz. Ebből már megtudják vásárolni a színpadhoz szükséges kellékeket, faanyagot, függönyt, stb-t. (bf) MODERN NYUGATI MŰVÉSZET Bővült az ünnepi könyvhét megyei programja Ahol jól dolgozik a KISZ-szervezet Két hold föld — Kirándulás Egerbe — Napraforgóból színpad Gelénes községben jól működő Homlokukon nagy fekete felhők vonulgatnak, hallgatnak, elzárkóznak, hisz én agitáló vagyok. Szóval — mondom a legénynek — én nem mennék. Aztán miért? — kérdezi. Hát csak azért, mert jöttünk ide vagy négyszázan. Annak fele mind fiatal, nőtlen tanító. Ha sokáig itt maradunk a télen, talán fele is megnősül. Aztán olyan csinos lányok, mint amelyik ott ül maga mellett — szóval meg kell gondolni az elmenetelt. Mert lesz időnk udvarolni, hisz egyebet sem teszünk, csak megyünk majd házról házra. Nézegetjük a lányokat. Azt mondja a fiú, maga biztos már nős, ugye? No, nem rólam van szó, mondom, ugyan én sem vagyok még nős, de a társaim. Kétszázan. Van itt kétszáz lány a faluban? Annyi van! — húzza fel a szemöldökét fontoskodva az ember bátyja. Az asszonynak nem tetszik, hogy barátkozunk. Nős maga már — csipked újra — csak biztos lehúzta a gyűrűt. Olyanok maguk az agitálok. Beszélnek mindent. Mégis szívesen fogadnak bennünket, — ellenkedek — hiszen a maguk címe is föl volt írva a tanácsházán, hogy elszállásolnak egy agitálót. T gén — csatorázik az asz- szony mérgesen —, mert végigjárta a falut a kisbíró, aztán megnézte, hogy kinél hány ágy van szabadon. De — folytatja az asszony — ágynemű nincs! Nem baj az — szólok bele. Ha meleg a szoba, eltakaródzom én a nagykabátommal is. Bárány- bunda a belseje. „Nem meleg! Nem fűtöttünk a felső házban. Nincs fa! Meg ha lenne sem tudnánk fűteni! Nincsen kémény”. Mondom, akkor csakugyan jót fogok aludni az éjszaka, mert az biztos, hogy a friss levegőn tud legjobban aludni az ember. Mit nem adnék érte, ha otthon a hálószobámban is lenne ilyen kedves illat. Amit ez a rozmaring ad — mutatok a zöld virágra —, hogy elaltatja az az embert. Ott, ahol maga alszik, a felsőszobába, nincs rozmaring! Oda nem viszünk be sose. — Sziszegi mérgesen az asszony. No majd csak elleszek valahogy, amíg be nem megy a falu. Mert mi addig itt maradunk. Akkor szólt a lány először: és ha nem megyünk be egy fél évig? Nekem akkor is csak jó lesz, mert legalább addig magát nézegetem. Meg a többit. — Csörög a szó az asszonyból. Hátha még van ilyen sok csinos lány a faluban, azokat is! Miért ne? Jól tud maga agitálni, — saól közbe a lány. Ezen megint nevetnek egy picit. Agitálni? Hisz még nem is agitáltam! HolnaÄh kezdem. Na és maga Kit fog legelőször? Érdeklődik a lány. Én? Hát mindenkit, legelőször a házigazdát. Arra adtak egy-két napot, aztán megyünk a szomszédba. Rámnéz az egész család. Hát én leszek! Na, ezt nem gondolták, hogy éppen én leszek, aki őket agitálja. Méghozzá meg velük is lakom. Tulajdonképpen holnap reggel már nem is leszek idegen. * l^'s mit fog apámnak mon- dani? Hogy fogja beagitálni? — kíváncsiskodik a leány. Nézze... — azt még én sem tudom —, de megmondom őszintén, én sokkal szívesebben agitálnék itt mást. Talán engem? — hetykélke- dik a legény. Na nem! Éppenséggel, hogy nem magát. Inkább aki maga mellett ül a lócán. Látja, — fordulok a leány felé —, azon már nem is kellene gondolkoznom, hogy magát hogyan agitálnám. Üjra csend van. Érdeklődöm a falu felöl. Azt mondja az ember, hogy nem akarja itt a múltat senki. Nem szerették Odes- chalyt, a herceget. Valamikor övé volt az egész falu. Ismerték — kérdezem. Egyszerre nevet mindenki. Hogy ismertük-e? De mennyire! Az -mber bátyja el is mondja: szemtől szembe sose láttuk, mert mindig repülővel járt a herceg. Lassan repült alacsonyan. Egyszer éppen a Tisza- parlon voltunk, cukorrépát kapáltunk. Felettünk szállt a repülő. Hát csepeg belőle valami. Az öcsém — mutat a testvérére — még a kezét is kitette, hogy ugyan mi az, ami csepeg. Az ám! A herceg kipeselt a repülőből. Mindig úgy tett, nemcsak akkor. Kacag rajta mindenki. Ezek szerint csak ismertük — különösen meg az öcsém — fejezte be az ember bátyja. Törölgeti a két szemét, olyat nevet. A legény készül hazamenni. Azt mondja, hogy nem búcsúzik. Reggel még lenéz, úgy gondolja, hogy nem megy Úzdra a hatossal, megvárja a délutánt. Én a lány arcát figyeltem, huncutul nevet a szeme, de csak én látom, mert éppen nyílik már az ajtó. Hazajött a nagylány, és elkísérte a vőlegénye. TVagyot néznek, hogy idegen embert látnak itthon váratlanul. Azt mondja a lányok apja: 6 lesz a mi agitálónk, mutatkozzatok be ti is. A nagylányból csak úgy árad minden, amit magába szívott a színházban. Jaj, édesanyám! Az a Bánk bán! Meg Tiborc! Hogy tudtak azok szerepelni. Gyönyörű volt. Még sírtam is, édesanyám! A vőlegény is saól: haűölfcs» hogy megjöttek az agitálok- Nekem mindegy, bigyeszti a szája szélét — az leszek, ami a falu. Azt mondja a másik legény: ha ilyen szép az a Bánk bán, én sem megyek holnap özdra, esetleg majd elutazok holnapután. Holnap este meg mi is megnézzük az előadást. — Jó, Erzsiké? Nagyon eltelt már az este. Látom, búcsúznának a legények. Üjra csendben űldögéliinkj de ez a csend már egészen! más. Hív az ember, nézzünk ki az istállóba, mert megmutatja lóvéd t. Közben elintézzük a dől-, gunkat is. Szalmát tesz a lovak' alá, kezét végighúzza a hátukon, s mire bemegyünk a házba újra, a lányok már megágyaltak, készülünk a lefekvéshez. Engem bevezet az ember a félsóházba kezet rázva köszönünk él. No, reggel akkor kezdjük — búcsúz- ködöm. Még az asszony is mosolyog. Egyedül vagyok a szobában. Körülnézek. Szép, fehér dunyhs van az ágyon, meg két párna, és itt a friss jó illat. Csak most látom, hogy az ágy mellett az éjjeliszekrényen van egy váza, Benne két szép rozmaringszál. Levágták a tőről és oda tetté«: míg mi kint jártunk az ember- cél az istállóban. KELET-MAG YAKOKSZÖXi 3*j Porcsalmán az ünnepség könyvbarát nappá alakul. Itt hatezer forintos ajándékkal segíti a MÉSZÖV a községi könyvtárat. Ezen a napon Dombrádon, Nyír- lugoson lesz még író—olvasó találkozó. Kedden Tiszadadán, Ófehértón, Jánkmajtison és Érpatakon, június harmadikán pedig a község dolgozóinak kívánságára Gulá- cson tartanak író—olvasó találkozót. Legújabb „exportcikkünk“ a havas téli táj — filmszalaqon
