Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-27 / 122. szám

A TEKINTÉ Embereket vezető posztok- | sa az illetékes szervezetek ! csak érdemek alapján állíta- | nak. Ezzel előlegezik a bizal- | mat is, s alapot biztosítanak | részére, hogy munkahelyén í az emberek szemében tekin- i télyt vívjon ki magának. Elő­legezik, de nem adják, mert nem is adhatják. Ezt min­den embernek — legyen az vezető, vagy beosztott — magának kell kivívnia. S nem szavakkal, hanem tudá­sával, a tetteivel. Az emberek az ítélő bírák, ők állítják ki a bizonyít­ványt erről vagy arról az igazgatóról, tsz-elnökről, mér­nökről, párttitkárról vagy ta­nácselnökről. S ahol a veze­tők tekintélyének nincs meg az aranyfedezete: a munka, az elvhűség, emberiesség és igazságosság, ott az emberek csak képmutatásból, muszáj­ból tisztelik vezetőjüket, de belül mást éreznek. A tekintély nem olyan do­log, hogy ha ma megszerzi valaki, az örökké tart. Min­dennap újra és újra, munká­val és bánásmóddal, eivhű- seggel és tisztakezűséggel, nagy akarattal kell megküz­deni érte. Csorbát ejthet raj­. ta még egy ártatlannak tűnő i figyelmetlenség, egy eifelej­V___________ tett „Jó napot”, „Jó egészsé­get ”, elvtelen előnyszerzés másokkal szentben vagy ud­variatlan fogadtatás. Nem szólva arról, ha az emberek megtudják, hogy jogtalan pré­miumot vett fel a vezető vagy több háztáji földje van a taz-el nőknek vagy főköny­velőnek, mint a többi tag­nak, ha látják, hogy valame­lyik funkcionárius visszaélve beosztásával, rokonait helye­zi el ebbe vagy abba az üzembe, hivatalba, mikor ar­ra akadnának rátermetteb­bek és rászorultabbak is. Tekintélyt csak szerény és soha nem a fennhéjázó, nagyhangú ember szerezhet magának, aki legalább any- nyira becsüli beosztottjait, mint önmagát. Csak az, aki nemcsak az örömökben, de a bajban is együtt érez mun­katársaival, s megtesz min­dent boldogulásukért. Ehhez azonban kommunista önzet­lenségre van szükesége min­den vezetőnek, aki tekintély­re pályázik, s úgy érzi, neki minden percben életeleme az emberek bizalma. Igen. mert ez a tekintély lelki áru, melyet az emberek nem adnak könnyen. Farkas Kálmán ________________________________; Képek az Ipari Vásárról Nagy érdeklődéssel vették körül a japánok hordozható, tran­zisztorral működő táska-televíziós készülékét. A Szentgotthárdi Kaszagyár forgó boronája. A gyümölcsös­ben » fa megsértése nélkül tud dolgozni, haránt irányban M megműveli a talajt 4,2—8 méter szélességben. Hegedűs Mihály fellebbezése Munkaadók és munkavállalók vitái — A bolti eladó leltárhiányé fl lehajtók fagyszabadsága — Egy elírt nyereségrészesedés Hetenként 10-12 ügyben határoz a TEB ... A Területi Egyeztető Bizott­ság helybenhagyja a kállosemjé- ni födművesszövetkezet intézke­dését, megállapítja, hogy Tamás- kovics Irén bolti eladó elbocsáj- tása nem ütközik a szocialista törvényességet védő paragrafu­sokba. Jogos a felmondás Valahogy így szól egy határo­zat, amely a TEB legutóbbi ülé­sén a sok között született. Heten­ként 10—12 esetben kell dönteni­ük a bizottság tagjainak: kinek van igaza, a munkaadónak, vagy a munkavállalónak? Az ideérke­ző ügyek jó része alkalmatlanság­ra alapított munkaviszony meg- szüntelés. A fenti példa is ilyen, hiszen a kállósemjéni földműves­szövetkezet azzal mondott fel Ta- máskovics Irénnek, hogy 1959-től háromszor volt nagyobb összegű hiánya, legutóbb 16 ezer forintos. A felmondást megelőző vizsgálat ezeken kívül jó néhány, bűncse­lekményre utaló szabálytalansá­got is észrevett, csak az elmúlt évről 1000 szabálytalanul kiállí­tott blokkot találtak a textilbolt­ban, ahol dolgozott. Tamáskovics Irén mégis fellebbezett az elbo- csájtás ellen, a járási egyeztető bizottság elutasította, így került ide az ügye. A bizottság tagjai mit tehettek mást. megmagyaráz­ták neki, hogy hibázott, jogos a felmondás. Hanem az ügynek ezzel még nincs vége. A TEB-nél jól emlé­keznek rá, hogy ennél az ímsz- nél hasonlók miatt már bocsáj- tottak el munkavállalókat. Ha a felsőbb szövetkezeti szervek re­vizorai mos* nem vizsgálnak Kál- lósemjénben, a hiány még ma sem bukkan fel. Gyenge és hiá­nyos tehát a belső ellenőrzés, ami feladatot ad a járási és megyei központ illetékeseinek! Tóth Sándor igazsága A munkaügyi viták tekinté­lyes része munkaberkövetelés. Egy példa rá: a megyei tanács vb. határozata alapján több dol­gozó került a Mátészalkai Ve­gyesipari Vállalattól a Megyei Építő- és Szerelő Vállalathoz, kö­zöttük Tóth Sándor és Bakosi Ist­ván lóhajtók is. Amikor jelent­keztek új munkahelyükön, fagy­szabadságra küldték őket, bár előző munkahelyükön nem kap­tak idény pótlékot, aminek alap­ján jogos lett volna a szabadsá­golás. A panaszosok a vállalati Az Orion-gyár asztallal egybeépített TH 61 59 típusú, 12 csatornás „Alba Regia" 59 cm képernyőjű tv-je 1963-ra ke­rül forgalomba. Hozzávetőleges ára 1000—8000 forint lesz. egyeztető bizottsághoz fordultak, amely nem adott nekik igazak. A TEB felülvizsgálta a döntést és elrendelte, hogy fizessék la mindkét dolgozónak a fagy&za- badság idejére a segédmunkás munkakörre megállapított also bérhatár 80 százalékát. Szezonját éljük á nyereségré­szesedéssel kapcsolatos vitáknak. Legtöbbször azok fellebeznek, akik évközben kiléptek a válla­latukból, ugyanis a legtöbb helyen ez kizáró ok a részesedésből. A TEB — a Legfelső Bíróság állás­pontja alapjan — el kell fogad­ja a vállalat által készített nye- reségreszesedési szabályzatot ak­kor is, ha az hibás, vagy egyolda­lú. Áthelyezés helyett hozzájárulás Legutóbb tárgyalták Jón István nagyhaiászi tsz. traktoros pana­szát, aki az elmúlt év első felét dolgozta a gépállomáson. A veze­tők szerint is igen jó traktoros, a tsz. azért kérte áll. A gépállo­más igazgatója „áthelyezéssel”-t is írhatott volna Jóri munka­könyvébe, de nem ezt tette, hoz­zájárulással engedték el. A nye­reségrészesedési szabályzatuk sze- rimt csak áthelyezéssel elkerült dolgozó kaphat jutalmat. így Jó­ri, — bár szorgalmas, nagycsalá­dos, s a tsz. segítségére siető em­ber — elesett a nyereségrészese­déstől. Általános tapasztalat: a válla­latok helyesen törekszenek a nye­reségrészesedési szabályzattal is a törzsgárda kialakítására, általá­ban a dolgozók megkérdezésévé! készítik el szabályzatukat. Nem ; egyszer fordul viszont elő, hogy a szabályzatot csak a vezetők ké­szítik, s a dolgozók érdekei j nem a legjobban érvényesülnek abban. Azt tanácsolhatjuk: az j SZB. titkárok, vezetőségi tagok ne csak aláírásokkal működjenek ’ közre a szabályzat készítésénél, vigyék a dolgozók véleményét a vállalat vezetőségéhez. Elkerülhe- tik így a jogvitákat, nem lesz | annyi belső torzsalkodás, s bi­zonnyal jobban megy a munka. Az igazgató tévedése A korábbi évekkel szemben egyre több a megalapozott válla­lati határozat, de még sok a jogellenes is. A Nyíregyházi Ker­tészeti Vállalat igazgatója anél- ; kül helyezte más munkakörbe Hegedűs Mihály SZB. tagot, hogy j a felsőbb szakszervezeti i szerv hozzájárulását kérte volna. Ez pedig egyszerű dolog, illene tudni a rendelkezéseket, hogy a szakszervezeti vezetőségi tagokat bizonyos védettség illeti meg. A vállalati egyeztető bizottság tudta is. megsemmisítette az igazgatói döntést, mire az igagató feli ebe- zeit, a TEB-hez. Itt magyaráz­ták meg neki, hogy nem intéz­kedett helyesen. Kopka Jénai Utolsó tanítási nap: junius 9. Az általános és középiskolák­ban az utolsó tanítási nap jú­nius 9-e, míg a szakközépiskolák­ban egy héttel később, június 16-án ér véget a tanulás, s ezt követően kerül sor a fiatalok 4 hetes kötelező, tanév végi szakmai gyakorlatára. Az általános és a középiskolákban június 11-én a szakközépiskolákban pedig a jú­nius 18-án kezdődő héttel tart­ják az összefoglalókat az I„ II., HL osztályosok részére. Az álta­lános iskolákban június 20-án, a középiskolákban pedig 23-án tart­ják az évzáró ünnepségeket, s egyidejűleg kiosztják a bizonyít­ván yokait is. 3 KELEX-MAGYA^I^y^G A „Szabolcs” T 175 és D. 125 köbcentiméteres áruszállító ■notoroskocsikra méltán lehetnek büszkék a Nyíregyházi Vas- és Fémipari KTSz tagjai. Nagy sikert arattak az Ipari Vásáron. (Sági István íelv.)

Next

/
Thumbnails
Contents