Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-26 / 121. szám
Vihar tombolt a holland képviselőházban a kormány nyugat-iriáni halogató taktikája miatt 800 holland katona lépett nyugat-iriáni területre Hága, (MTI): A holland parlament képviselőházának csütörtök délutáni ülésén viharos vita folyt a kormány nyugat-iriáni politikájáról. Az ellenzék követelte, hogy a kormány vonja ki a holland katonaságot es közigazgatást Nyugat-Iriánból és ismerje el Indonézia szuveré- nítását e terület felett. De Kadt ellenziéki képviselői felszólalásában megállapította, a kormány nyugait-iriáni politikája zátonyra futott, az idő Hollandia ellen dolgozik, és Hollandia helyzete napról napra rosszabbodik. Az ellenzék követelte a nyu- gat-iriáni kérdés megoldására a tárgyalások folytatását és az úgynevezett Bunker-terv elfogadását. Mint ismeretes, Bunker amerikai nagykövet, mint U Thant ENSZ-főtitkár megbízottja, azt javasolta, hogy Hollandia az ENSZ védnöksége alatt két éven belül adja vissza Indonéziának Nyugat-Iriánt. Jan de Quay holland miniszterelnök a hat óra hosszat tartó vita végén kertelő választ adott. Hangoztatta, hogy kormánya nem hajlandó tárgyalni az Indonézia szabta feltételek mellett, de hajlandó a Bunker-tervet tárgyalási alapnak tekinteni. Luns külügyminiszter felszólalásában őszintébben mutatta meg kormányának a tárgyalásokat halogató álláspontját, amikor kereken kijelentette, hogy „céltalan — azaz nem Hollandia gyarmati céljait szolgálja — a tárgyalás Indonézia mai kormányával.” A holland parlament szenátusa egyidejűleg tartott ülése pedig ! elvetette a Bunker-terv elfogadását tárgyalási alapként. Ugyanakkor Nyugat-Iriánból jelentik, hogy a „Zuiderkruis” holland csapatszállító hajó fedélzetén 800 katonával befutott Hollandia kikötőjébe. A hajó a kíséretében érkezett holland tenger- alattjáró-elhárí'.o hajóval együtt pénteken visszaindul Curacaóba, hogy további 800 íő holland ka- tonságot hozzon Nyugat-Iriánba. Tiltakozási hullám Franciaországban a Saian-ítclet miatt PÁRIZS, (MTI): A Salan-perben hozott botrányos ítélet franciaországi és külföldi visszhangja arra kényszerítette De Gaulle kormányát, hogy színleg elhatárolja magát a katonai főtörvényszéktől. Joxe államminiszter azt az aggályát fejezte ki, hogy az ítélet kedvezőtlenül befolyásolhatja az algériai karhatalmi erők. elsősorban a csend- őrség szellemét, a kormány pedig bizonyos „intézkedéseket” helyezett kilátásba .,az igazsságszolgáltatás hatásosabbá tételére”. Egyes hírek szerint az OAS-ügyeit a jövőben rendes bíróságok fogják tárgyalni. A kormány szánalmas alibi- keresése senkit sem téveszthet meg. — írja ezzel kapcsolatban a L’Humanité. A valóság az, hogy a botrányos ítélet a sokéves cinkosság gyümölcse. De Gaulle azért nem tör pálcát lázadókká vált régi hívei felett, mert nem adta fel a reményt, hogy ismét maga mellé állítja az „elveszett katonákat” bármennyire véres is a kezük. A polgári Le Monde is nyíltan rámutat: a degaulleista rendszer nem ítélkezhetett szabadon, mert túlságosan beszennyezte magát az Algériakor« li összeesküvésekben és cselszövésekben. A provokatív ítélet miatti tiltakozás egyre szélesebb hullámokat ver a francia dolgozok körében. Maui'ice Thorezj a Francia Kommunista Párt főtitkára Sainí-Maurban egy nagygyűlésen felhívta a francia antifasiszták figyelmét: az ítélet szabad utat nyitott az OAS előtt, hogy Algériában és Franciaországban is fokozza gyilkos terrorját, hogy szabotálja az eviani egyezményeket. De Gaulle: — nem lehetne valami más melódiára együtt táncolni? (Gerő Sándor rajza) INDONÉZIA A képen: az indonéz hadsereg egyik alakulata gyakorlaton. (MTI Külföldi Képszolgálat) Nyolcvanezer spanyol dolgozó töretlenül folytatja sztrájkját MADRID, (MTI): Hírügynökség: jelentések sze- | ríni a spanyol dolgozók töretlenül folytatják sztrájkharcukat. A I sztrájkoló munkások száma csü- ) törtökön is meghaladta a 80 ez- j rét. j Mini az AFP hírügynökség hírül adja, Asturiában nem volt közvetlen eredménye annak, hogy a munkások követelésére hivatalos közlönyben nyilvánosságra hozták a szén árának emelését. A szénbányák dolgozóinak javarésze továbbra sem hajlandó munkába állni. Barcelona, Bilbao, Leon és Madrid térségében szintén tart a sztrájk. A hatóságok Barcelonában hat munkást letartóztattak, mert a sztrájk mellett „agitáln lak”. II A Franco-rezsim nem kíméli a sztrájkólókkal egyre inkább szolidaritást vállaló alsó papságot sem. Három katolikus munkás- szervezet vezetőjét „izgatás” miatt 50 000 peseta pénzbüntetésre ítélték. Egy papot, a katolikus munkásfiatalok szervezetének .egyik vezetőjét eltiltották hivatásának ] gyakorlásától, nem misézhet, és Inem gyóntathat. Külpolitikai szemle Bíztatás az OAS számára Általában minden heti összefoglaló így szokott kezdődni: „Mi történt az elmúlt héten?” Moet azonban elsődleges gondolatként a „mi nem történt” fogalma uralkodik inkább a tudatban, méghozzá éppen a Sálán perben hozott sajátos ítélet nyomán. A tárgyilagos közvélemény világszerte azt várta — minden különösebb vérszomj nélkül —, hogy az ügyész által felsorolt súlyos vádpontok alapján sok algériai közvetett gyilkosát halálra ítéli a francia bíróság. Ezt látszott alátámasztani az a körülmény is, hogy nyilvánosságra hozták az OAS De Gaulle elleni merénylettervét. Gyanússá akkor kezdett válni az ügy, amikor a tárgyalóteremben lezajlott és kellően visz- sza nem utasított ultraprovoká- ciók mellett egyszerre „elhurcolt, megcsonkított és megölt” franciáikra bukkantak Algériában. Nem vetjük el a súlykot annak feltételezésével, hogy az OAS minden eszközzel folytatta harcát Sálán életéért és ennek érdekében semmiféle módszertől sem riadt vissza, hogy „megdol- goraa” a francia közvéleményt KELET-MAGKARORSZÁG 2 és De Gaullet és megakadályozza a halálos ítéletét. De Gaulle, akit sokjátszmás és nehezen követhető kül- és belpolitikai vonalvezetése egyre inkább elszigetelt helyzetbe hoz, úgy látszik, nem akar vagy nem mer valóban hozzálátni az OAS terrorszervezet felszámolásához. Az ítéletet az OAS nyilván a „Francia-Algéria” szempontjából pozitiven fogja értékelni és ez súlyos kihatással lehet az eviani egyezmény végrehajtására és Algéria békéjére. Adenauer háttérbe szorul ? Kennedy szerdai sajtóértekezletén, ha finomabb formában is, újból megmutatkozott az amerikai türelmetlenség a Párizs— Bonn tengely európai koncepciójával és különösen Adenauer kancellár merev magatartásával szemben. Adenuer nem hajlandó érdemben tanulmányozni a Berlinre vonatkozó javaslatokat — írta a múlt héten a New Statesman szemleirója, majd így folytatta: „ő szemben áll magával a tárgyalásokkal, mert tisztában van vele, hogy azok sikeres kimenetele esetén — függetlenül attól, hogy milyen gyakorlati előnyöket hoznának a Nyugat, sőt maga Németország számára is — feltétlenül magukba foglalnák az 1945. évi határok végleges elismerését. Kennedy, miután egy teljes évig türelmes erőfeszítéseket tett, hogy maga mellé állítsa Adenauert, most rájött a kancellár szembenállásának alapvető jellegére és elhatározta, hogy egyszerűen túlteszi magát rajta.” A szemleíró befejezésül Adenauer távozására célozva bizonj’os optimizmussal szemlélve a várható eseményeket, kijelenti: „a történelem haladásának gyors ütemét lehet mérni azon a körülményen. hogy Dulles legmeghit- tebb szövetségesének távozása a porondról most az Egyesült Államok legfőbb célja lett.” A németekre gyakorolt amerikai nyomást tükrözi a Newseek legutóbbi számárak cikke is. melyben többek között a következőket olvashatjuk: „a német vezetőknek azonban nem szabad tülfesziteniök az amerikaiaknak azt a hajlandóságát, hogy elfelejtsék a múltat. így például Amerikában szinte egyöntetűen helyeslik Kennedynek a döntését, hogy nem hajlandó a Bundeswehr! atomfegyverekkel ellátni. Bonnak azt sem szabad feltételeznie, hogy az amerikaiak valamennyien visszavonhatatlanul oroszellenesek.” Bár a bonni külügyminisztérium némi visszavonulót fújt és az amerikaiaknak kedden átnyújtott emlékiratában kívánatosnak tartja, hogy tovább folyjanak a tárgyalások Berlin kérdésében, mégis az emlékirat a hangsúlyt a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi elismerésének megakadályozására helyezi. Ez és a Bundeswehr atomfelfegyverzésének sürgetése sem jelent lényegi változást az eddigi vonalvezetéshez képest. Kennedy sajtóértekezletén „sajnálatosnak” minősítette azt a lehetőséget, ha Angliát nem vennék fel a közös piacba. Ez a kijelentés a Párizs—Bonn tengely és az Egyesült Államok közt fennálló ellentétek másik sarkalatos pontját tükrözi. Helytelen volna a nyugati szövetségesek közt fennálló ellentéteket figyelembe véve ezeket túlbecsülni óe az amerikaiak tárgyalási készséget nem a sürgető szükségszerűség felismerésének, hanem valamiféle békepolitikai megnyilvánulásának értelmezni, A tárgyalások természetesen a megegyezés érdekében és annak reményével folynak, de a túlzott derűlátástól számos jelenség óv bennünket, így például az amerikai csapatok thaiföldi partraszállása és ott tartózkodása. Kennedy elnök szerdai sajtóértekezletén nem volt hajlandó a laoszi koalíciós kormány majdani megalakulását olyan eseménynek tekinteni, melynek nyomán Visszavonják a thaiföldi amerikai egységéket. Az amerikai politika úgy látszik, a dél-ázsiai szükség-, szerűséget még nem ismerte fel és nem mond le az ottani adena- uerek támogatásáról. * Újabb ember az űrben A világűr úttörő hajósainak köre a héten Carpenter Korvett- kapitánnyal gyarapodott. Az emberiség csodálattal és reménykedés-- sel figyeli a világűr meghódítására irányuló szovjet és az utána haladó amerikai kísérleteket. Csodálattal az emberi tudomány és teljesítő képesség ragyogó megnyilvánulásai iránt és reménykedéssel, hogy minden eredmény végül is csak a békés fej lődést fogja szolgálni.
