Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-26 / 121. szám

Vihar tombolt a holland képviselőházban a kormány nyugat-iriáni halogató taktikája miatt 800 holland katona lépett nyugat-iriáni területre Hága, (MTI): A holland parlament képviselő­házának csütörtök délutáni ülé­sén viharos vita folyt a kormány nyugat-iriáni politikájáról. Az el­lenzék követelte, hogy a kormány vonja ki a holland katonaságot es közigazgatást Nyugat-Iriánból és ismerje el Indonézia szuveré- nítását e terület felett. De Kadt ellenziéki képviselői felszólalásá­ban megállapította, a kormány nyugait-iriáni politikája zátonyra futott, az idő Hollandia ellen dolgozik, és Hollandia helyzete napról napra rosszabbodik. Az ellenzék követelte a nyu- gat-iriáni kérdés megoldására a tárgyalások folytatását és az úgynevezett Bunker-terv elfoga­dását. Mint ismeretes, Bunker amerikai nagykövet, mint U Thant ENSZ-főtitkár megbízottja, azt javasolta, hogy Hollandia az ENSZ védnöksége alatt két éven belül adja vissza Indonéziának Nyugat-Iriánt. Jan de Quay holland minisz­terelnök a hat óra hosszat tartó vita végén kertelő választ adott. Hangoztatta, hogy kormánya nem hajlandó tárgyalni az Indonézia szabta feltételek mellett, de haj­landó a Bunker-tervet tárgyalá­si alapnak tekinteni. Luns kül­ügyminiszter felszólalásában őszintébben mutatta meg kor­mányának a tárgyalásokat halo­gató álláspontját, amikor kere­ken kijelentette, hogy „céltalan — azaz nem Hollandia gyarmati céljait szolgálja — a tárgyalás Indonézia mai kormányával.” A holland parlament szenátusa egyidejűleg tartott ülése pedig ! elvetette a Bunker-terv elfoga­dását tárgyalási alapként. Ugyanakkor Nyugat-Iriánból jelentik, hogy a „Zuiderkruis” holland csapatszállító hajó fedél­zetén 800 katonával befutott Hol­landia kikötőjébe. A hajó a kísé­retében érkezett holland tenger- alattjáró-elhárí'.o hajóval együtt pénteken visszaindul Curacaóba, hogy további 800 íő holland ka- tonságot hozzon Nyugat-Iriánba. Tiltakozási hullám Franciaországban a Saian-ítclet miatt PÁRIZS, (MTI): A Salan-perben hozott botrá­nyos ítélet franciaországi és kül­földi visszhangja arra kényszerí­tette De Gaulle kormányát, hogy színleg elhatárolja magát a ka­tonai főtörvényszéktől. Joxe államminiszter azt az aggályát fejezte ki, hogy az ítélet kedvezőtlenül befolyá­solhatja az algériai karhatal­mi erők. elsősorban a csend- őrség szellemét, a kormány pedig bizonyos „in­tézkedéseket” helyezett kilátásba .,az igazsságszolgáltatás hatáso­sabbá tételére”. Egyes hírek sze­rint az OAS-ügyeit a jövőben ren­des bíróságok fogják tárgyalni. A kormány szánalmas alibi- keresése senkit sem téveszthet meg. — írja ezzel kapcsolatban a L’Humanité. A valóság az, hogy a botrányos ítélet a sokéves cinkosság gyümölcse. De Gaulle azért nem tör pálcát lázadókká vált régi hívei felett, mert nem adta fel a reményt, hogy ismét maga mellé állítja az „elveszett katonákat” bármennyire véres is a kezük. A polgári Le Monde is nyíl­tan rámutat: a degaulleista rendszer nem ítélkezhetett szabadon, mert túlságosan be­szennyezte magát az Algéria­kor« li összeesküvésekben és cselszövésekben. A provokatív ítélet miatti til­takozás egyre szélesebb hullámo­kat ver a francia dolgozok köré­ben. Maui'ice Thorezj a Fran­cia Kommunista Párt főtitkára Sainí-Maurban egy nagygyűlésen felhívta a francia antifasiszták figyelmét: az ítélet szabad utat nyitott az OAS előtt, hogy Algé­riában és Franciaországban is fokozza gyilkos terrorját, hogy szabotálja az eviani egyezménye­ket. De Gaulle: — nem lehetne valami más melódiára együtt táncolni? (Gerő Sándor rajza) INDONÉZIA A képen: az indonéz hadsereg egyik alakulata gyakorlaton. (MTI Külföldi Képszolgálat) Nyolcvanezer spanyol dolgozó töretlenül folytatja sztrájkját MADRID, (MTI): Hírügynökség: jelentések sze- | ríni a spanyol dolgozók töretle­nül folytatják sztrájkharcukat. A I sztrájkoló munkások száma csü- ) törtökön is meghaladta a 80 ez- j rét. j Mini az AFP hírügynökség hírül adja, Asturiában nem volt közvetlen eredménye annak, hogy a munkások követelésére hivata­los közlönyben nyilvánosságra hozták a szén árának emelését. A szénbányák dolgozóinak java­része továbbra sem hajlandó munkába állni. Barcelona, Bilbao, Leon és Madrid térségében szintén tart a sztrájk. A hatóságok Barceloná­ban hat munkást letartóztattak, mert a sztrájk mellett „agitáln lak”. II A Franco-rezsim nem kíméli a sztrájkólókkal egyre inkább szo­lidaritást vállaló alsó papságot sem. Három katolikus munkás- szervezet vezetőjét „izgatás” miatt 50 000 peseta pénzbüntetésre ítél­ték. Egy papot, a katolikus mun­kásfiatalok szervezetének .egyik vezetőjét eltiltották hivatásának ] gyakorlásától, nem misézhet, és Inem gyóntathat. Külpolitikai szemle Bíztatás az OAS számára Általában minden heti össze­foglaló így szokott kezdődni: „Mi történt az elmúlt héten?” Moet azonban elsődleges gondo­latként a „mi nem történt” fo­galma uralkodik inkább a tu­datban, méghozzá éppen a Sálán perben hozott sajátos ítélet nyo­mán. A tárgyilagos közvélemény vi­lágszerte azt várta — minden különösebb vérszomj nélkül —, hogy az ügyész által felsorolt sú­lyos vádpontok alapján sok al­gériai közvetett gyilkosát halál­ra ítéli a francia bíróság. Ezt látszott alátámasztani az a kö­rülmény is, hogy nyilvánosságra hozták az OAS De Gaulle elleni merénylettervét. Gyanússá akkor kezdett válni az ügy, amikor a tárgyalóte­remben lezajlott és kellően visz- sza nem utasított ultraprovoká- ciók mellett egyszerre „elhur­colt, megcsonkított és megölt” franciáikra bukkantak Algériá­ban. Nem vetjük el a súlykot an­nak feltételezésével, hogy az OAS minden eszközzel folytatta harcát Sálán életéért és ennek érdekében semmiféle módszertől sem riadt vissza, hogy „megdol- goraa” a francia közvéleményt KELET-MAGKARORSZÁG 2 és De Gaullet és megakadályoz­za a halálos ítéletét. De Gaulle, akit sokjátszmás és nehezen követhető kül- és belpolitikai vonalvezetése egyre inkább elszigetelt helyzetbe hoz, úgy látszik, nem akar vagy nem mer valóban hozzálátni az OAS terrorszervezet felszámolásához. Az ítéletet az OAS nyilván a „Francia-Algéria” szempontjából pozitiven fogja értékelni és ez súlyos kihatással lehet az eviani egyezmény végrehajtására és Al­géria békéjére. Adenauer háttérbe szorul ? Kennedy szerdai sajtóértekez­letén, ha finomabb formában is, újból megmutatkozott az ame­rikai türelmetlenség a Párizs— Bonn tengely európai koncepció­jával és különösen Adenauer kancellár merev magatartásával szemben. Adenuer nem hajlandó érdem­ben tanulmányozni a Berlinre vonatkozó javaslatokat — írta a múlt héten a New Statesman szemleirója, majd így folytatta: „ő szemben áll magával a tár­gyalásokkal, mert tisztában van vele, hogy azok sikeres kimene­tele esetén — függetlenül attól, hogy milyen gyakorlati előnyö­ket hoznának a Nyugat, sőt maga Németország számára is — fel­tétlenül magukba foglalnák az 1945. évi határok végleges elis­merését. Kennedy, miután egy teljes évig türelmes erőfeszítése­ket tett, hogy maga mellé állít­sa Adenauert, most rájött a kan­cellár szembenállásának alapvető jellegére és elhatározta, hogy egyszerűen túlteszi magát rajta.” A szemleíró befejezésül Adenauer távozására célozva bizonj’os op­timizmussal szemlélve a várható eseményeket, kijelenti: „a tör­ténelem haladásának gyors üte­mét lehet mérni azon a körül­ményen. hogy Dulles legmeghit- tebb szövetségesének távozása a porondról most az Egyesült Ál­lamok legfőbb célja lett.” A németekre gyakorolt ameri­kai nyomást tükrözi a Newseek legutóbbi számárak cikke is. melyben többek között a követ­kezőket olvashatjuk: „a német vezetőknek azonban nem szabad tülfesziteniök az amerikaiaknak azt a hajlandóságát, hogy elfe­lejtsék a múltat. így például Amerikában szinte egyöntetűen helyeslik Kennedynek a döntését, hogy nem hajlandó a Bundes­wehr! atomfegyverekkel ellátni. Bonnak azt sem szabad feltéte­leznie, hogy az amerikaiak vala­mennyien visszavonhatatlanul oroszellenesek.” Bár a bonni külügyminiszté­rium némi visszavonulót fújt és az amerikaiaknak kedden átnyúj­tott emlékiratában kívánatosnak tartja, hogy tovább folyjanak a tárgyalások Berlin kérdésében, mégis az emlékirat a hangsúlyt a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi elismerésének meg­akadályozására helyezi. Ez és a Bundeswehr atomfelfegyverzésé­nek sürgetése sem jelent lényegi változást az eddigi vonalvezetés­hez képest. Kennedy sajtóértekezletén „saj­nálatosnak” minősítette azt a le­hetőséget, ha Angliát nem ven­nék fel a közös piacba. Ez a ki­jelentés a Párizs—Bonn tengely és az Egyesült Államok közt fennálló ellentétek másik sarka­latos pontját tükrözi. Helytelen volna a nyugati szö­vetségesek közt fennálló ellentéte­ket figyelembe véve ezeket túlbe­csülni óe az amerikaiak tárgya­lási készséget nem a sürgető szük­ségszerűség felismerésének, ha­nem valamiféle békepolitikai megnyilvánulásának értelmezni, A tárgyalások természetesen a meg­egyezés érdekében és annak re­ményével folynak, de a túlzott derűlátástól számos jelenség óv bennünket, így például az ame­rikai csapatok thaiföldi partra­szállása és ott tartózkodása. Kennedy elnök szerdai sajtóér­tekezletén nem volt hajlandó a laoszi koalíciós kormány majda­ni megalakulását olyan esemény­nek tekinteni, melynek nyomán Visszavonják a thaiföldi amerikai egységéket. Az amerikai politika úgy látszik, a dél-ázsiai szükség-, szerűséget még nem ismerte fel és nem mond le az ottani adena- uerek támogatásáról. * Újabb ember az űrben A világűr úttörő hajósainak köre a héten Carpenter Korvett- kapitánnyal gyarapodott. Az embe­riség csodálattal és reménykedés-- sel figyeli a világűr meghódítá­sára irányuló szovjet és az utá­na haladó amerikai kísérleteket. Csodálattal az emberi tudomány és teljesítő képesség ragyogó megnyilvánulásai iránt és re­ménykedéssel, hogy minden ered­mény végül is csak a békés fej ­lődést fogja szolgálni.

Next

/
Thumbnails
Contents