Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-25 / 120. szám

Pártmunkás küldöttség utazott a Bolgár Népköztársaságba A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meg- ! hívására csütörtökön pártmunkás küldöttség utazott a Bolgár Népköztársaságba. * A küldöttséget Benkei András, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkára vezeti. Ilyen a VIT-ruha Kocsma helyett klubest Sxói'aUoxva is lehet tanulni — 3 ér után a negyedik — A* első siher — Fiatalok a „világ végén“ Elkészült a magyar fiatalok \ IT-ruhaja, amelyben képvise­lik hazánkat a helsinki Vitágifjúsági Találkozón. Jó versenyirányítás, nagyobb munkaegység A közelgő pártkongresszus' tiszteletere megyénkben először a milotaiak tettek vállalást. A járási pártbizottság helyeselte a kezdeményezést. Kibővített járá­si partbizottsági ülésen vitatták j meg a milotaiak tervéit. Java- | soltak, minőén szövetkezeti í partszervezet elsőrendű párt- i munkaként foglalkozzon a kez­deményezéssel, tegyék tömeg- mozgalommá a kongresszus tisz­teletére indított versenyt. Helyes volt, hogy a versenyt kezdeményező községben vitatta meg a járási párt-végrehajtó bi­zottság a kongresszusi munka- verseny tapasztalatait. Az ala­pos vita, előremutató határoza­tok megvalósítása nyomán to­vább szélesedett a verseny, a közös gazdaságok. brigádok, munkacsapatok és tsz-tagok pá­rosversenye. Fontosabb a 100 holdra eső árutermelési és áruértékesitési tervek teljesítése. Ezért vizsgál­ták meg — többek között — a járás barom} lérlékesitési tervét. Megállapították, egyes közös gazdaságokban nem hasznosítják kellően a lehetőségeket. Figyel­meztették erre a szövetkezet ve­zetőit. Ennek nyomán Milotán. Kispaládon. Tiszakóródon és még több szövetkezetben a ter­ven felül további 2—3 ezer da­rab naposcsibét nevelnek fel és értékesítenek. Hízott sertésérté- kesitési tervük 7 ezer darab. Kdeiig csaknem 3 ezer darab sertés értékesítésére kötöttek szerződést a járásban. Előrelát­hatólag kétezer darab sertéssel értékesítenek többet az előirány­zottól. A járási pártbizottság és a járási tanacs szinte naponta ér­tékeli a szövetkezetek munká­ját, Tudják, hogy a cégénydá- nyádiak végeztek leghamarébb a vetéssel, s nem sokkal marad­tak el mellettük a gyügyeiek és szamosújlakiak. Ismerik a nö­vényápolásban élenjárókat. A já­rási székhely legforgalmasabb pontján elhelyezett versenytáb­lákon mindig megtalálhatók a legfrissebb adatok. A járás szö­vetkezeteiben is van verseny­tábla. A járási és községi verseny­bizottságok szambavették a já­rás legjobb szövetkezeti dolgo­zóit. A járás vezetői munkahe­lyükön keresik }el az élenjáró­kat, ismerkednek munkamódsze­rükkel, hogy azokat más gazda­ságokban is hasznosítsák. Két évvel korábban még 16 szövetkezet volt mérleghiányos a járásban, az idén már csak egy. A tavalyi kedvezőtlen idő­járás ellenére jelentősen növel­ték az egy munkaegységre eső részesedést. Idén a partmunka hatékonyságának növelésével, a szövetkezeti pártszervezetek megfelelő irányításával, a gaz­dasági vezetés javításával, a szö­vetkezeti tagok jó munkájával tovább emelik az eredményeket. Ha pedig ez így lesz, több jut az országnak, több marad a szö­vetkezetnek. értékesebb lesz a munkaegység. Nagy Tibor A világ vége, Tiszatelek, — mondogatták meg egy éve is a község fiataljai. Elvágyódtak, mert már a legkisebb faluban is kell a szórakozás, megnőtt a fia­talság kultúrigénye. A legnagyobb probléma a nyolcadikból kikerült fiata­lokkal volt. — Mi lesz velünk egy ilyen el­dugott helyen? — gondolkodtak sokan. a törzsgarda — Október óta vagyok itt, há­rom tantárgyam van — mondja Berecz László a fiatal pedagógus, a Vörös Október Tsz KISZ tit­kára. — Pedagógus és tsz KlSZ-szer- vezetben? — Novemberben felkértek és én elvállaltam. Nem először dol­goztam tsz KISZ-szervezetnél. Eleinte sok problémát jelentett. Három éve nem volt szervezeti élet a községben. — Összehívtam az első KISZ- taggyűlést, tízen jöttek el. Ez így nem mehet tovább, hozzáláttam a munkához. Segítőim is akad- ák. Az iskolaigazgató, a vb. el­nök és a tsz párttitkára minden ehetőséget megteremtett a mun­kához. A következő taggyűlésre már tizennyolcán jöttek el. Később ebből alakult ki a törzsgárda. AZ ÜJ VONZEREJE Különösen a léli esték unal­masak falun. A fiatalok sűrűn ellátogattak a kocsmába. A törzs­gárdából egy ellenőrző bizottsá­got szerveztünk es akár KISZ- tag, vagy KISZ-en kívüli fiatal járt a kocsmába, ebeszélgettünk vele, meghívtuk a klubesténkre és az újonnan alakult kultúrcso- port próbáira. Ott, ahol azelőtt kihasználatlan volt a kultúrház, ahol a fiatalok három évig soha nem jöttek ösz- sze, az elmúlt télen majd min­den este volt közös foglalkozá­sunk. Televíziót néztünk, moziba is együtt jártunk el és elhatároz­tuk — a többi pedagógusokkal együtt, — hogy megtanítjuk a fia­talokat tanulva szórakozni. A könyvet is megszerettettük a falusiakkal. A József Attila ol­vasómozgalomba minden KISZ­tag és igen sok szervezeten kí­vüli fiatal is benevezett. Olva­sás után megbeszéljük a könyv tartalmát, megtanítjuk őket: ho­gyan kell megválasztani olvasni­valójukat. A kultúrcsoport még fiatal, de már sikerekkel büsz­kélkedhet. Nagyon megszerették őket a községben. KOLLEKTÍVÁN A MEZÖGAZ- DASAGI KIÁLLÍTÁSRA Nemrég versenyt indított a já­rási KISZ-bizottság. A verseny­feltételek közt szerepelt a tag- díjfizetés, amit mi 100 százaléko­san teljesítettünk. A társadalmi munkában is jó eredményeket értünk el, s kedden elnyertük a járási KISZ-bizottság vándorzász­laját. Jutalmul a fiatalok a tsz- től három hold földet kaptak, en­nek a termését eladjuk és ősszel a KISZ-szervezet közösen elmegy Budapestre a Mezőgazdasági Ki­állításra. Takats F eremé Paraffinos oldatba mártott szőlő vesszők Mezőgazdasági találmány az Ipari Vásáron A Budapesti Ipari Vásár újí­tási és találmányi bemutatóján az idén egy mezőgazdasági jelle­gű találmány Is helyet kapott. Dr. Eifert József, a Balaton- bogiári Állami Gazdaság labora­tóriumának vezetője a Gumiipari Kutató Intézet két kutatójának, dr. Bartha Zoltánnak és Kovács- né. Juhász Margitnak segítségé­vel kísérletezte ki azt a legmeg­felelőbb paraffinos bevonatot, amelynek alkalmazásával a sző­lőszaporító anyag termelésnél mellőzni lehet a hagyományos bakhátas dugványozást. A három évi kísérletezés után kidolgozott új módszer szerint az oltványokat a paraffinos oldatba mártják, ami megakadályozza a szőlővesszők kiszáradását. Mivel a bakhátké- szítés, kézi gyomlálas és szétbon­tás így elmarad, hat holdanként és körülbelül százezer dugvá­nyonként 4000 forintot takaríta­nak meg. Emellett — az eddigi tapasztalatok szerint — az eredési százalék is lényegesen javul. Az üzemi kísérletek tavaly kezdőd­tek, amikor hárommillió vesszőt gyökereztettek az új módszerrel, laz idén pedig már 23 millió vesz­szőt mártottak meg a paraffinos | folyadékban. A magyar feltalálók 1 által kidolgozott új eljárás nagy­mértékben elősegíti az ötéves szőlőtelepítési tervhez szükséges szaporítóanyag előállítását, Kileuc vagy tizenöt hónap ? Általában felfelé ívelő a va> sárosnaményi járásban az ák lattenyésztés. Főleg sokat ja» vult az utóbbi időben a sértés- hizlalás helyzete. A nagyvarsá­nyi Szabadság, gergeiyiugomyat Új Élet, vásarosnaményi Vörös Csillag, barabási Béke es meg egy sor tsz-ben átlag tíz hó- nap a nevelési, illetve hizlalás? idő. De nem egy közös gaz­daságban, mini a gergelyiugor- nyai Üj Élet Tsz-ben is, már kilenc hónapos korban átadás­ra kerülhetnek a hízó sertések. Ezzel szemben olyan szépséghi­ba is akad, mint a vitkai Kossuth esete, ahol 15—16 hói nap a nevelési-hízlalási idő (!?). Márpedig ez nagyon nem mindegy; a vitkai Kossuth Tsz- nek is fel kell zárkózni a töb­biek mögé. Mint a tények bi­zonyítják; nem lehetetlen. mil, ,j„,m (a. W Annak a nevezetes falunak, ahonnan e történet való, most ne legyen neve. Mintahogy a pár száz évvel ezelőtt idetelepí­tett őreiknek is csak híre van meg. Ezek az ősök Würtemberg környékéről nemcsak szorgalmat hoztak magukkal, hanem vallá­sosságot is. Mindennél elébb va­ló vallásosságot, ami nemcsak abban nyilvánult meg. hogy a rossznyelvek szerint a nadrág­foltozás napját is megünnepel­ték. Hanem abban is, hogy min­dennek védőszentet választottak. Pl.: külön szentje volt a temp­lomnak, külön az iskolának, szintén a csípős nyelvek szerint, talán még a cifra elejü csűrök­nek is. Hát akkor hogyne imádkoz­tak volna Pongráchoz, Szerváé­hoz, Bonifáchoz, amikor azoktól a termés fügött! A búza, a ten­geri. meg a legfontosabb, a sző­lő. De legbuzgóbban azért Or­bánhoz fohászkodtak, mert az gyakran elvitte, amit a másik három meghagyott. Hogy melyik esztendőben, me­lyikben nem, de imájuk meg­hallgatásra talált. Orbán üres tarisznyával távozott. Meghagy­ta a szőlőt, vele együtt a ten­gerit is. Volt öröm. Lesz disznó, lesz Kirbály, lesz minden, mon­dogatták jókedvűen és nagyo- i kát húztak cserépkancsókból, Szállási László : ORBÁN... amiben csak úgy csillogott a kétszer fejtett noabor. Egy ilyen bormelletti felbuzdu­lás alkalmával el is határozták, hogy hálásak lesznek Orbánnak. A másik háromnak úgy is ott van a szobra a templomban, de az övét kiviszik a szőlőbe. Épí­tenek egy parányi kápolnát, könnyen ment, hisz a fél falu kőműves volt és életnagyságban beleállítják. Hadd vigyázzon mégjobban meinen szőlőnkre mondogatták. A következő tavaszon mégis kegyetlen volt Orbán. Nem tö­rődött a felmagasztolással, az áldozattal. Elsepert mindent. Ügy a szőlőt, mint a tengerit. Még a búzának is megcsapdosta a tetejét. A leheletre valóbb gazdák már hajnalban elindultak szőlőt lát­ni. Csizmában, nagykabátban, kucsmásan, természetesen belső melegítőnek egy fél kancsó bor­ral. Tízen is összeverődtek, mire a szölökapuhoz értek, ahol aztán még a maradék kedvük is el­ment. Csonkig lefagyott minden hajias, még a diófa levele is megfeketedett. Bánatukban, keserűségükben betértek tehát az egyik gazda szalmafedeles pajtájába és amed­dig az ottlévö csobolyó borból tartott, nem jöttek ki. Ittak mint a gödény. Mire a kápolna felé haladtak, már egyeseknek tarkó­ján volt a kucsma. Beszéltek, hadartak, szemük meg csillogott, mint a dérharmatos fű. — Ájh szakrlént! Log ábráuá — azaz nézzétek csak a szak- ramentumát, kiáltott fel az egyik amint benézett a nyitott kápol­naajtón. — IVoosz, kérdezték egyszer­re hárman is és a mámoros fe­jek figyelésre feszültek. — Ez a lusta Orpán, hát nuh afpásszá unzeren Weinbergen (vagyis, nem vigyázott a sző­lőnkre). — Ájh! Tényleg, úgy van — mondogatták csodálkozva félig magyarul, félig az ősök nyelvén. — Hébmr und trogn mr aus den Weinberge! Tehát fogjuk meg és vigyük ki a szőlőből, mert nem érdemli meg, hogy ott legyen — adta ki valaki a jel­szót, amit egy emberkent foga­dott meg a bátorrá vált tárapr ság. A szőlőkapuig nem is votx semmi baj a szoborral. Ölelték, markolták, emelték, ki hol érti„ és vitték. A kapunál azonban a fejét tartó Fáter megbotlott es magával rántotta a szobrot, CS volt, aki legtöbbet csókolta mep a csobolyó száját. Őrá Orbán esett, a többiek Orbánra, úgy, hogy pillanatok alatt káromkodással, kiabálással lett tele a szőlő. Végül mérgük­ben teljesen összetörték a szob­rot. Mire végeztek a művelettel, az egyik gazda, akit keresztnevén szintén Orbánnak hívtak, odaér­kezett. Mint józan ember, azon­nal megfedte őket. Nem szégyel­lik magukat, micsoda dolog es.„ — Krucifiksz! Még te beszélsz, hisz te is Orbán vagy, te is gaz­ember vagy — és azon melegé­ben úgy nekiestek, mint a ku­tya a mosatlannak. Elébb csak kézzel. De amikor az sem hagyta magát és visszaütött, karóvaL Úgy annyira, hogy azon a neve­zetes Orbán napon lepedőben vitték haza Orbánt— Tehát azóta nincsen ez em­lített kápolnában szobor és az­óta nem keresztelnek stmfctf Or­bánnak a faluban. . ­■---------------------------- , 3 KELET-MAG-LASOSS^ZAjö

Next

/
Thumbnails
Contents