Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-24 / 119. szám
ünnepségek keretében vették át személyazonossági igazolványukat a nyíregyházi tizenhat évesek. (Foto: Hammel József) Cigány soron Feneketlen, vályogvetö gödrök. Innen nőttek ki a varsányi házak, magasak, világosak. A vályogvetők viskói közben nem sokat változtak: szükek, sötétek, vertfalúkat szüntelenül emészti az idő. Kisvarsány és Nagyvarsány mezsgyéjén öt viskó áll a gödrök peremén. Ennyi maradt, a többit elnyelte a gödör, lakói beköltöztek a községbe. Az öt házacska akár egy sziget. Az egyikből nagyterhű asszony lép ki,'“ mögötte négy szénfekete hajú gyerek. — Az ötödik! — mutat, megvastagodott testére. — Ez a legidősebb, a Sanyi ötös tanuló. . . — tol maga elé egy élénk szemű gyereket. — Az ember? —, A vasúton. Odajár már három éve. Benn nagy összevisszaság, az asszony restellkedik: — Hát így vagyunk, szegényesen. Mit csináljunk. A Balogh-család félig már kilépett a vályogvetö gödrök mögül. a férje vasúti pályamunkás, megszokta a nehéz munkát, minden hónap másodikén az asztalra teszi a pénzes borítékot. A sertésólban mangalica röfög. Jövőre elbontják a füstös putrit, új házat építenek, elől, a kövesül mentén. A másik görnyedthátú putriban idős asszony, Balogh Teréz lakik két fiával, lányával. Teli vödör vizet cipel: — Az állomásról kell hozni, itt beomlott a kút! — mutat egy szeméttel határolt, üregre. Korholóan, mégis alázatosan említi, két éve ígérik: rendes kutat kap a cigánysor... Az idős asszony házaknál keresi a kenyerét, kemencéket tapaszt, kosarat fon. A két fiú felhagyott a régi mesterséggel: a tsz-ben fogalosok. Apjuk két hajitásnyira lakik, az ő szemükéi) 000 forint n vúi tenyésztésből Egy éve működik a 12 tagból álló kisállattenyésztő tsz Kisvárdán. Már a múlt évben is átlagosan 10 ezer forint jövedelmet biztosított a nyúltenyésziés. Jelenleg 10 ezer darab nyúl átadására kötöttek szerződést. Az állatállomány egészséges fejlődését orvosi felügyelet biztosítja. A törzsállományt kilogrammonként 25, míg a konzerváru készítésére alkalmas nyulakat 17 forintos árban értékesítik. A tsz fel nem osztható alapot létesített. Az 1962-ben elért tiszta jövedelem minimum 10 százaléika ebbe az alapba kerül. Ebből p rém készítéshez szükséges gépek, szecskavágók kiadását fedezik. A jövedelmet növelni fogja az is, hogy a prém feldolgozását a Osztagok végzik. A számítások szerint ebben az évben a nyúltenyésztésből származó jövedelem egy-egy tagnál el fogja érni a 30 ezer forintot is. N. Gy. ben idegen, elhagyta a családot. Embereket, sorsokat határol egy-egy mély gödör. ★ Apró ember szalad a vasúti töltés felé, meztelen lábát pirosra horzsolja az út köve. — Hová mész? — Virágot szedni! — Minek? — Hát. . . Odaadom valakinek, kapok pár forintot. — Mire költöd? — Hát... fagylaltra. — És mi szeretnél lenni? — Autót szerelni... — Hogy hívnak? — Haga Béla. Az anya is közelebb merészkedik, karján csecsemő, a tizedik, kettőt elvitt a tüdőgyulladás. Kíváncsi szemek merednek ránk, a kezek mohón nyúlnak a cigaretta után, öregek, gyerekek eregetik a füstöt. Szederbokor von kerítést a házacskák köré, a pár lépésnyi tisztáson zöldséges kert. Régi és új keveredik itt, és az új elé gyakran állít sorompót a viskó. Vágyak, tervek érlelődnek a, fejekben, a Balogh- család házal akar építeni, Haga Béla autószerelő szeretne lenni... Sikerül-e mindez a faluszéli „szigeten”? Hogy eltűnjenek a viskók, ehhez kevés a cigányok akarata, ereje... Páll Géza Európában mi fogyasztjuk a legtöbb baromfihúst A Dunántúlon barom fi-fel dolgozó kombinát, Ljtebérlón baromfi-' gyár épül — Kétszeresére nő a baromi!ipar termelése A baromfiipar az élelmiszer- ipar egyik leggyorsabban fejlődő ágazata. A fejlesztés ütemét az export és a hazai igények gyors növekedése diktálja. Az exportlehetőségek szinte korlátlanok és itthon is mindjobban nő a baromfihús fogyasztása és az egy főre jutó 14,1 kilós évi átlagfogyasztással Európában máris az első helyen állunk. A világon is csak az Amerikád Egyesült Államok előz meg bennünket 15,2 fejadaggal. A második ötéves terv a baromfifeldolgozás 100 százalékos, a Lojástermelésnek pedig 70 százalékos növelését Írja elő. A terv teljesítésének megalapozása kétirányú: az egyik a nagyüzemi baromfitenyésztés kialakítása, a másik pedig a feldolgozó üzemek korszerűsítése. A nagyüzemi baromfitenyésztés kialakítását és továbbfejlesztését szolgálja a keltetőállomás országos hálózatának kiépítése és magasabb hozamú baromfifajta kitenyésztése. A nemesítésben számottevő, hogy már vannak olyan baromfitörzsek, például a Bábolnai Állami Gazdaságban, amelyek a korábbi négy és fél —öt kiló takarmány helyett két és fél—három kiló takarmánynyal elérik az egykilós súlygyarapodást. A nemesítés másik iránya a tojáshozam növelése. A baromfitenyésztés mindinkább ebbe a két irányba specializálódik. Az ötéves terv során több olyan nagyüzem létesül, ahol vagy húsra, vagy tojásra te- í nyésztenek baromfit. A tenyésztés gyors növekedése miatt kevésnek bizonyul a 11 baromfi-feldolgozó vállalat telje- ' sítő képessége, pedig gépesítettségük igen magas színvonalú. Már tervezik a 2000—2500 darab teljesítményű kopasztógépet, s a jövőben ilyeneket is kapnak a vállalatok. Ezekkel elérik, hogy a feldolgozó üzemek napi termelése az 50—55 vagonról az ötéves terv végére 70—75 vagonra nő. Megkezdték a tervezését egy hatalmas baromfifeldolgozó kombinátnak, amelyet mintegy 100 millió forintos költséggel a Dunántúlon építenek fel. Az újfehértói Vörös Hajnal Tsz-ben megkezdték egy korszerű, villanyfűtéssel és központi vízellátással biztosított baromfigyár építését. A baromfikombinátban helyet kap egy 5 ezres tojatóház, takarmányelőkészítő, 10 ezres csirkenevelő és a gondozók löszére pihenő. Állami hitelből 1 millió 100 ezer forintot fordítanak: rá, s a terv szerint ez év júliusában adják át az építők rendeltetésének. A tsz baromfigyárában hemsyrei vegyeshasznositású csirkéket keltetnek és nevelnek a megye tsz-ei részére tovább- tenyésztés céljára. Május végére várják az első 7000-as állományt, melyet Dunántúlról szállítanak Üjfehértóra, s ezek képezik majd a barömfigyár részére a törzsállományt. Ebben az évben már 1000 darab hemsy- red fajta tenyészkakast adnak a megye tsz-ei részére. Katona Józsefné gondos munkájának eredményeként szépen fejlődik a felsősimái Béke Őre Tsz csibeállománya. Rövidesen 3000 darab rántani való jószág kerül piacra. (Foto: Hammel József) GEORGIJ MARTINOV TUDOMÁNYOS- FANTASZTIKUS REGÉNYE 19. Megdobbenten, sőt bizony kissé meg is ijedten és gépiesen kikapcsoltam a készülékemet. Kámov mélyet sóhajtott. Arca nagyon sápadt volt. Elővette zsebkendőjét s fáradt mozdulattal megtörölte homlokát. Mi volt ez? — kérdeztem halkan. — Aszteroid — felelte Paj- csadze. Törpebolygó, amelyet csillagászaink nem ismernek. Mi voltunk az elsők, akik láthattuk és. .j ilyen közelről! — A sok millió közül ez az egy esélyünk volt erre a találkozásra — jegyezte meg Kámov. — De én soha nem bocsátom meg magamnak azt a magabiztos kijelentésemet, hogy lehetetlen előfordulnia. — Miért beszél így? — ráncolta össze homlokát Pajcsadze. — Ez egy egészen kivételes, ritka eset. — De az életünkbe kerülhetett volna — mondta Kámov. — Magának is — szólt közbe Belopolszkij. — A mai technika még nem képes megelőzni az ilyen összeütközéseket. Ha bekövetkezett volna, senki sem lett volna oka. Kamov átadta a szolgalatot HAMUD A M ARSON Belopolszkij nak és elhagyta a fülkét, — Jpjjön pihenni — fordult hozzam Pajcsadze. — Mára elég volt! Beléptünk fülkénkbe és kényelmesen elhelyezkedtünk a kerek ablak két oldalán függő hálókban. — Parancsnokunknak éles a szeme, biztos a keze! — szólalt meg Pajcsadze. — A találkozás pillanatában éppen egy előttünk lévő objektumot figyeltem, s amikor feltűnt ez a parányi bolygó, a vészjelzés után azonnal észrevettem. Röppályánk vonalától jobbra és feljebb haladt. Elkerülhetetlen vele az összeütközés. Útvonala keresztezte űrhajónk útját. Bárki Kámov helyén elfordította volna az űrhajót, de Szergej csak lefékezte a gépet olyannyira, hogy elengedje maga előtt a bolygót. Hibátlan szemmérték, hidegvérű nyugalom kell ehhez a manőverhez. Egyetlen másodpercnyi gondolkodási ideje sem volt. Pajcsadze látszólag nyugodtan beszélt, de nekem feltűnt, hogy Kámovot keresztnevén említette. Ez csak olyankor történt meg vele, amikor nagyon izgatott volt. Csak akkor fogtam fel a veszély teljes nagyságát, amelyet elkerült űrhajónk, amikor szomszédom közölte velem, hogy alig 600 méterre repültünk el az apró, 30 kilométer átmérőjű bolygótól. Elmondtam, hogy az aszteroi- dok övezete a Mars és a Jupiter pályája között húzódik. Feltételezik, hogy ott valaha egy nagy bolygó keringett, de ismeretlen okból darabokra hullott. A kis bolygók egy nagy bolygó törmelékei. Ma közelről láttunk egy ilyen törmelékbolygót és meggyőződhettünk, hogy csak törmelék, nem pedig egy önállóan képződött test, amely gömbalakú. Igazolást nyert az az elmélet, mely szerint az aszteroi- dok egy nagy bolygó törmelékei. Ez a mai találkozás igen fontos eredménye. A Marson 19.. december 27. A Mars!... Milyen távolinak és elérhetetlennek tűnt onnan a Földről! És most itt vagyunk a Marson! Odakint éjszaka vaa. Hat hónap alatt az első éjszakánk! A Napot nem látni. Lenyugodott a látóhatár mögött, éppúgy, mint a Földön. Napnyugta! Ez az oly egyszerű, oly jól ismert jelenség szokatlannak, titokzatos értelműnek tűnt A mi földi Napunkhoz képest kicsi és hideg volt. Utolsó sugarait rávetette mozdulatlan űrhajónkra, aztán lenyugodott. Gyémántként ragyogó csillagok mi- riádja borította el a sötét égboltot. Ez a sötétség nem hasonlított a földi éjszakára. A homoksivatagot, a világoskékszürke bozótokat, a mozdulattal», vizű tavat, amelynek partjául, űrhajónk leszállt, elnyelte a sötétség. Holnap, napkeltekor km széliünk az űrhajóból. HolnapS Kámov ránkparancsolta, hogyv pihenjünk. Pajcsadze a ijj^géír- ágyban alszik. Én az ágyamotÖ ülök. Kerül az álom! FelajzOtÖ idegeimet le keltene valamivé^ csillapítani. A napló — régi, Klí próbált eszköz! Leírom megérkezésünket a Marsra. (Folyt aíjuky 5 kelet-magyakokszag
