Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-24 / 119. szám

„Könnygáz-háború“ az argentin kongresszus épülete előtt 4 Képviselők „megszakították a Kapcsolatot44 (»iiidó kormányával Buenos Aires, (MTI): Kedden délután valóságos „könnygáz-háború” zajlott le az argentin kongresszus épülete előtt. Az utcákon nagy tömeg gyűlt össze, s követelte a március 18-i választásokon mandátu­mot szerzett képviselők bebo­csátását, a kongresszust feloszlató elnöki rendelet visszavonását. Az épüle_ tét több száz acélsisakos rendőr őrizte. Az őrségnek utasítása volt arra, hogy csak a régebben meg­választott képviselőket engedje be az épületbe. Az elnöki rende­let által érvénytelenített márciu­si válosztásokon mandátumot szerzett peronista és más pártok­hoz tartozó képviselők az épület körüli kávéházakban, vendéglők­ben találkoztak, vagy autón vár­tak arra, hogy bebocsássák őket. A rendőrök, mintegy két órán keresztül próbálták visszaszorí­tani a tüntető tömeget. Az AP becslése szerint a „csatában” 700 könnygáz-gránátot dobtak a tün­tetőkre. A felrobbanó gránátok három asszonyt megsebesítettek. A rendfenntartó erők ezen­kívül piros festéket szóró fecskendőket is felhasználtak az összecsapás során. hogy később megállapíthassák, kik voltak a tüntetők. Az őrök kíméletlenül léptek fel a képviselők ellen is: így pél­dául Gomez Machadot. a polgári radikális párt egyik újonnan megválasztott rokkant képviselő­jét az árokba lökték. Moszkva, (TASZSZk Nyikita i Hroscsovnak, a szovjet Minisz­tertanács elnökének vezetésével 1962 júniusának második felében szovjet pórt- és kormányküldött­ség utazik baráti látogatásra a Rontani Népköztársaságba. A könnygáz-háború felhői kö­zött három peronista képviselő­nek sikerült bejutnia a kong­resszus épületébe, ahol a még érvényes mandátummal rendel­kező képviselők mintegy 70 főnyi csoportja tartott „kisebbségi ülést” — A 198 tagú parlamentben ez kevés volt a határozatképesség­hez. Az ülésen heves vita, majd ökölharc alakult ki annak el­döntésére, felszólalhat-e a bejutott három peronista kép­viselő. Ricardo Gonzalez, Frondizi volt elnök radikális pártjának egyik vezetője felhívta a képviselőket, védjék meg a kongresszust, amely „a demokrácia utolsó bástyáját” jelenti Argentínában. Ez azt je­lentette volna, hogy megadják a szót a peronista képviselőknek is A párizsi katonai főbíróság szerdán délben 12 órakor meg­nyitotta az algériai ultra-vezér Sálán extábornok bűn perének hetedik tárgyalását. Algírból jelentik, hogy az OAS terrorlegényei szerdán délelőtt is hajtóvadászatot rendeztek az ara­bokra. A szovjet küldöttség a Román Munkáspárt Központi Bizottsá­gának, a Román Népköztársaság Államtanácsának és Miniszterta­nácsának meghívására látogat Romániába. — amivel viszont nem mindenki értett egyet. Az ülést. íelfüggesz- ' tették. A peronisták megpróbál­tak gyűlést rendezni a parlament előtt, de a rendőrök szétszórták a tömegeit, A viharos események után Olegario Decerra, a képvise­lőház elnöke kijelentette, ; hogy a kongresszus „megsza­kít minden kapcsolatot a kormánnyal” A képviselők a jövőben távol­maradnak a kormány minden megmozdulásától. Ugyanakkor az újonnan megválasztott peronista képviselők, akiket kirekesztettek az épületből, a Democracia című újság szerkesztőségében szintén összejövetelt tartottak és elítél­ték Guido elnök diktatórikus in- i lézkedéseit. Az úgynevezett terrortámadá­sok következtében 15 ember vesztette életét a déli órákig. Algír arab negyedében délelőtt 10 nagy hatású plasztikbomba rob­bant. y Az OAS-kommandó szerdán a déli órákban összpontosított tü- [ zet nyitott a francia csendőrség | egyik gépkocsijára. A csendőrök j viszonozták a- tüzet; a belvárost j a kormányzati negyeddel össze- : kötő st. Aens sugárút félóráig visszhangzott a fegyverropogás­tól. A harcba még a francia lé­gierők helikopterei is beavat­koztak. Az OAS fegyveresei sértetlenül menekültek el a helyszínről. Az Oran tartománybeli Saida helységben az ultrák plasztik­bombával rombadöntötték a pre- I fektura épületét. ürnscsov vezetésével szovjet párt- és kaanáiiykiililöttség utazik Romániába Francia csendőrök cs €kAS-*eri*orisíak Folytatódott tűzharca ű Sfl,on-í,ef Világpolitika sorokban SZOVJET ÉS MALI ÁLLAM­FÉRFIAK szerdán megvitatták a szovjet—mali kapcsolatok to­vábbfejlesztésének kérdéseit, va­lamint a nemzetközi helyzet problémáit. ☆ BRIT-GUAYANA AZ ENSZ- HEZ KÍVÁN FORDULNI füg­getlensége kérdésében — hangoz­tatta Jagan, Brit-Guayana főmi­nisztere az ENSZ New York-i központjában —, ha az angol kormány nem hajlandó végleges időpontot kitűzni azoknak a tár­gyalásoknak megkezdéséhez, amelyeknek eredményeképpen az országban megszűnik a gyar­mati uralom. ☆ BRAZÍLIÁBAN nagy érdek­lődést tanúsítanak a szovjet ke­reskedelmi és ipari kiállítás iránt. A reakciónak a kiállítás elleni aknamunkája kudarcba fulladt. A kiállítás megtekintése után Archer külügyminiszter- helyettes »úgy nyilatkozott, hogy a szovjet kiállítás hozzásegíti a brazil népet ahhoz, hogy még jobban megismerje a Szovjet­unióban fennálló tényleges hely* zetet. ★ LONDONBAN a spanyolorszá­gi nemzetközi brigád tagjai és a köztársasági Spanyolország ba­rátainak társasága kedden közös felhívást bocsátott ki, amelyben felhívják a világközvélemény fi­gyelmét a spanyol munkások hősies harcára a Franco-rend- szer elnyomó politikájával szem­ben, s felszólítják az angol mun­kásokat, hogy minden eszközzel nyújtsanak segítséget a spanyol dolgozóknak. A KORMÁNYVÁLSÁG, amely a napokban robbant ki Ecuador­ban, megoldódott. Helyi körök véleménye szerint a kormány szilárd álláspontot foglalt el' a jobboldali puccsistákkal szem­ben. , -ér STADIONT és iskolavárost épít a Szovjetunió Bamakoban, a Mali Köztársaságban. A Franco féle „ meosso4í Helyzetkép a nyomor«»« Spanyolországról Husszonhárexn éve. hogy lever­ték a spanyol nép hősi harcát és uralomra jutott, a fasizmus. Ér­demes egy kicsit közelebbről is megnézni, mit adott azóta a nép­nek, milyen is hát valójában az a rendszer, amelyet Francoék ci­nikusan „katolikus neoszocializ- mus” néven ajánlgatnak mások­nak. Egy kiló krumpliért négy és fél órai munka A fasiszta diktatúra első tette a köztársaság vívmányainak meg­semmisítése volt. A kiosztott föl­deket, az államosított gyárakat visszaadták volt tulajdonosaik­nak, az országot börtönökkel rak­ták tele. A külvárosokban nyo­morúságos, düledező, szemétdom­bokkal körülvett viskók állnak, nincsenek iskolák, kórházak és gyógyszertárak, nincs telefon és nem látni televíziós antennákat. A csatornázatlan, piszkos utcá­kon munkanélküliek ezrei ődön- genek, vagy „ülnek órák hosszat a földön a kutyák és a tyúkok között. Nem kémek alamizsnát senkitől, de könyörgő szemmel néznek azokra, akiken ing és nyakkendő van. Ezek az embe­rek nagyrészt az ország mezőgaz­dasági vidékeiről vándoroltak ide munkáért, mert ott, ha lehet, még nagyobb a nyomor és az éhínség, minit a városokban” — írja egyik cikkében a Mondo cí­mű római lap. ENSZ-adastok szerint a spanyol munkások reálbére alig egy har­mada a közepesen fejlett orszá­gok - dolgozóiénak. Míg 1936-ban fél órát, tavaly már két és felet kellett dolgozniok egy kiló ke­nyérért. Egy kiló burgonyát 1936-ban egy órai munkabérért vásárolhattak, most pedig már négy és fél órai bér kell hoz­zá. Társadalombiztosítás és nyug­díjellátás egyáltalán nincs, vagy csak szimbolikusan létezik. A gyárakban a munka még min­dig ugyanolyan embertelenül ne­héz és kimerítő, mint huszonöt évvel ezelőtt, hiszen berendezé­sük nagyobb része még a polgár- háborút megelőző időszakból származik, r Évszázados elmaradottság A parasztság heiyze.e még a munkásosztályénál is siralma­sabb. Az összes gazdaság hetven­hét százalékát kitevő, öt hektár­nál kevesebbel rendelkező pa­raszti bérlők és földtulajdonosok a földterület 28.2 százalékán ten­gődnek. míg az ötven hektáron felüli nagybirtokosoké a föld 52,8 százaléka, köztük a kétezer legnagyobb laíifundimé 15 szá­zaléka. A négymillió földnélküli mezőgazdasági munkás többsége évenként csak két-három hóna­pot dolgozik, egyébként munka nélkül van. A legfeltűnőbb szám azonban, amely hűen illusztrálja a spa­nyol mezőgazdaság helyzetét: a húszmillió hektár megművelés­re alkalmas, de íelszántatlan te­rület, amely az összes szántóte­rület negyven százaléka. Hatal­mas elhagyatott, csaknem telje­sen lakatlan sávok ezek, ahon­nan a lakosság az éhínség elől a varosba menekült, bár ott is csak a munkanélküliek számát szaporítja. Az utolsó tíz eszten­dőben ilyen módon több, mind fél­millió paraszt hagyta ott faluját, ahol ugyanolyan körülmények között élnek az emberek, mint egy évszázaddal ezelőtt. Nincs villany világítás, nincsenek utak és a mezőgazdaság termelése je­lenleg is körülbelül az 1929. évi szinten mozog. Ez a mezőgazda­ság ugyanis, éppen úgy, mint az ipar, alá van rendelve a Franco- rezsimet támogató és végered­ményben uralmon tartó amerikai imperializmus érdekeinek. Klerikális sötétség így néz ki tehá' — röviden és ömören — ez a bizoijvos „neo- szocializmus”. Ami pedig a ;,ka- tolikus"-t illeti Francoéknak eb­ben az egészen újfajta elnevezé­sű rendszerben, nos, arról is né­hány mondatot. A gazdasági nyo­mor mellé a szellemi nyomorú­ságot, a nép sötétségben tartását, az egyhaa üfiSätt- biztosítani» M egyház, amely hű szövetségese a földesuraknak és a városi burzsoá­ziának, hiszen maga is földbirto­kos, mégpedig a legnagyobb, s „mellékesen” bankokkal, ipar- és közlekedési vállalatokkal is ren­delkezik. Spanyolországban — ahol a ka­tolikus vallás államvallás — az egyház kezén van az iskolák hat­van százaléka, de a többi negy­ven százalék felett is felügyele­tet gyakorol. Az oktatás felüle­tes, gépies és ijesztően alacsony színvonalú. A tankötelesek csak­nem harminc százalékának azon­ban még ez sem jut, mert nem járhatnak iskolába. 1939 óta 11 600 iskolát zártak be, s ezré­vel bocsátották el a pedagóguso­kat. Nem csoda hát, ha a lakos­ságnak csaknem húsz százaléka analfabéta. A lányok közül különösen ke­vesen tanulnak tovább. „Spa­nyolországban a nő számára lé­nyegében a templom és különö­sen a gyóntatószék az igazi is­kola — írja ugyancsak a Mondo riportere. — Itt tanulja meg, akár csak századokkal ezelőtt, hogy engedelmeskedjék atyjának, fér­jének és az egyháznak”. A szere­lem és válás tiltott dolog, s ül­dözésben a rendőrség nem ki­sebb - szerepet játszik, mint az egjtetzk -Ha^meglatják, hogy egy nő csókolózik. beviszik a rendőr­ségre, ahol őrmesterek oktatják ki arra, hogyan őrizze meg tisz­taságát. Ilyen körülmények között ter­mészetesen csak az erőszakszer­vezetekre, a féktelen diktatúrára alapozhatja uralmát a Franco- rendszer. A felfegyverzett fasisz­ta alakulatokkal, a rendőrséggel és a csendőrségget együtt nvolc- százezer ember áll fegyverben. 1949-től 1960-ig 374 millió dol­lár katonai segélyt kapott a Caudillo az Egyesült Államoktól, amelynek hat szárazföldi és Két tengerészeti támaszpontja van spanyol területen. Franco — nem! Szabadság — igen I A börtönökben százával pusz­tulnak el a már régen elitéit po­litikai foglyok, de számuk még­sem csökken, mert a cellák új­ból és újból megteltek a legkü­lönbözőbb Franco-ellenes irány­zatok képviselőivel, munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel ér a velük tartó kispapokkal. Ez a véres és kegyetlen dikta­túra sem tudja azonban megtörni a nép hősi harcát, amelyet az illegális kommunista párt szervez és vezet. S ez a harc egyre job­ban és egyre átfogóbban az egész rendszer elleni harc jellegét ve­szi fel. Tavalyelőtt és tavaly már tót>t> száz kisebb-nagyobb sztrájkot, tüntetést és egyéb meg­mozdulást számláltak ősszé, amelynek az ország legkülönbö­zőbb területein zajlottak le. És most ismét visszhangzik a jelszó spanyol földön: Franco — nem! Szabadság — igen* Ötéves tervünk beruházási összege az idén 34,8 milliárd forint. Ennek ezredrésze 34 millió nyolcszázezer forint, Mit szól­na népünk, ha csak ezt az ezredrészt is egyetlen személynek fizetné ki a kormány, hozomány gyanánt? Ilyesmi nálunk nyil­vánvalóan elképzelhetetlen. De nem így Görögországban. A görög kormány 1962-re 9 milliárd drachma közületi beruházást irányzott elő. Ennek ezredrésze 9 millió drachma. Es épp ennyit kap a görög par­lament reakciós többségének jóvoltából a „szépséges” - Sofia király leánya — hozományul. Pedig a görög nép távolról sem érte el azt az életszínvona­lat, amelyet a magyar. A lakosság negyedének, kétmillió, gö­rögnek évi jövedelme 140 dollárnak megfelelő érték alatt van. A munkások 30 százaléka — háromszázezer — munkanélküli. Az éhség — mint tavaly az Anexartikosz Tiposz című görög lap írta — a német megszállás éveire emlékeztet. Korántsem rit­kaság. hogy éhező emberek és gyermekek a szemét közt tur­kálnak élelem után. Még a szélsőjobboldali Grivaszt tábornok is kénytelen volt elismerni: a görög falvak nyomorúsága éles ellentétben áll a határ túlsó oldalán lévő bolgár falvak jö: létével. Hiába, a királylány férjhez megy, kell a kilencmillió drachma. Talán azért is, mert a vőlegény, Don Juan Carlos spanyol trónkövetelő, akinek sem trónja, sem szakmája nirics

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents