Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-23 / 118. szám

z CT véleményűnk : a túlórázásról Ez ev első negyedében jelen­őm több túlórát mutattak ki egyénk ipari vállalatai, mint )61 hasonló időszakában. Az ál. mi iparban 0,1 százalékos az nelkedés, amely kis híján azt ilenti, hogy a teljesített mun- aorak századrészét műszak után tak fel a jelenléti lapokra. Ha- >nló helyzet tapasztalható a unisztériumi vállalatoknál. Ránézésre kicsi szám: egy szá- ílék. Gyors számítás után el- ondolkodunk. Száz főt foglal- oztató üzemben például ez a terény egy százalék azt ered- íényezte, hogy negyedév alatt 5 nyolcórás műszakkal lett osszabb a munkaidő, több, íint 4 ezer forint be nem ter­eseit bért kellett kifizetni. Helytelen volna egyértelműen ijelenteni, hogy a túlórában aló dolgoztatás rossz dolog, sökkenti a vállalatok eredmé- syeinek értékét. Az érvényben évó rendeietek lehetőséget ad- iak arra, hogy a váratlan ne- íézsegéket, vagy az ismétlődő núnkatorlódásokat mérsékelt ulórázással küzdjék le. A baj ott kezdődik, amikor egyes vál­lalatoknál elnéznek a mértékte­len, indokolatlan túlórázás fe­lett. Ez már tossz fényt vet a munkára. Tervszerűtlenséget, hiányos munkaszervezést árulel. Nem lehet objektív nehézségnek tekinteni azt, ha az adminiszt­ratív dolgozók rendszertelen te­vékenysége túlórákba torkollik. A folyamatosság, a naprakészség náluk is olyan alapvető, mint a szalagban dolgozóknál. Ki­egyensúlyozatlanságot jelez az is, ha egyes üzemrészek hó, vagy negyedév végén féktelen túlórá­zás közben „húznak rá”, hogy ne essék csorba a tervfelada­tok teljesítésén. A túlórában végzett munkán ] meglátszik a kapkodás, s ez ki- I hat a minőség romlására, fe- j szüitség jelentkezik a bérgazdálko- í dásban. S mindez együtt felbo­ríthatja a vállalat gazdálkodásá­nak, termelésének rendjét. E jelenség szemmel tartása fontos kiegészítője a teljes ér- tékü harmonikus munkának. Angyal Sándor Hozzászólás „Az alkoholellenes küzdelem és az italboltok nyitvatartása“ című cikkhez Ki sienwed sérelmet? ^zabo Béla szamossályi olva- onk írja: a vendéglőt, a cuk- ászdat, amelyeket a legkisebb alukban is büfékké alakítanak ít, nem az alkoholisták szesz- ogyasztásának kielégítésére hoz- ak létre. Legalábbis nem lehet :elja a vendéglátóiparnak, a öldmü vessző vetkezetnek, családi íaborúskodás, balesetek okozása. A megrögzött alkoholisták be- egek. A betegséget pedig gyó- yítani kell, mégpedig gyógysze­re orvosi beavatkozással. Ezek íz emberek rabok, az ital ráb­ai. Az ilyen embernek helyre sell állítani a lelki egyensú­lyát, újból tekintélyt kell, hogy szerezzen önmagának. Ehhez a tár­sadalom segítő, fegyelmező ere­jére van szükség. Szerintem az alkoholista sze­mélyes szabadsága nem szenved sérelmet, ha munkahelyén az il­letékesek felelősségre vonják rendetlen, iszákos életéért. Sérelmet szenved-e az az al­koholista, akinek megkeresett illetményét vállalata, munkaadó­ja családjának kiutalja? Veszí­tene-e a vendéglátóipar tekin­télyéből, ha az úgynevezett törzsvendégeket nem szolgálnák ki? Ügy hiszem, nem! Szolgáltatók «Drótfonás és iratszekrény «Bútorzat sátortáborba «Etető- és itatóválvú «Új telephely? népes Kritikai barangolás Nyíregyházán A kcrckpáir-haiűlíád, a szalma, a lökdösődés és a figyelmesség Egy szombat délelőtt Nyíregy- lyén. Bontják az elavult háza- házan. Ilyenkor a leggyorsabb kát, de hogyan? Feltűnik a járó- a város lüktetése, vidéki és he- kelőnek a „nekem teljesen lyi vásárlók ezrei lepik el a mindegy” munka. A bontó em- boltokat, az autóbuszok, villa- berek törik, zúzzák a még ér­mosok színültig megtelnek. tékes téglákat, anyagokat. Desz­Roham a busznál Szombaton sok a siető em­ber. Közéjük sodródtunk fényké­pezőgépünkkel, s eközben felvé­telekkel mondtunk véleményt ar­ról, mi nem tetszett ezen a forgalmas délelőttön. Nem színe, foltja a boltok bejáratának a ládahegy, mely néhány helyen teljesen minden­napos. A Széchenyi utcai zöld- ség-gyümölcsbolt előtti csend­életet vette filmre gépünk. Nem­csak a szemnek nem tetsző az, de igen nehezíti a járókelők gyors lépteit is. kából pár perc alatt készíthető csuzda oly elérhetetlen lenne? Vagy oly sok az építőanyagunk? Sokszor bosszankodunk: miért szemetes a város. Egyik pilla­natképünk válaszol a kérdésre, az üveg- és porcelánárukat szál­lító gépkocsi naponta intézmé­nyesen beszalmázza az úttestet, a város több pontján. Miért? És meddig szalmáznak még „A tiszta Nyíregyházáért” mozga­lom jegyében? Kerékpárok tömege a járda­Bontanak, de hogyan? Egy érdekes szám hívta fel i figyelmet rájuk: a tavalyi 3,5 millióval szemben az idén közel 7 millió forintot érő munkát kell végeznie a Kisvárdai Ve­gyesipari V állatainak. Hanuszek István igazgató mondja: — A drótfonástól a modem iratszekrények készítéséig a munkák egész sorát végezzük. Eetonelemgyártó részlegük a járás régi és új téeszei részére nagy mennyiségű etető- és itató­vályút, valamint kűtgyűrűt és betonkadat 'készit. Kőműveseik a községi tanács megbízásából tatarozzák, felújítják az állami lakóházakat, az iskolákat, ovo dakat, napközi otthonokat. Az asztalosokkal együtt jelenleg a dombrádi gyógyszertárat fiatalít­ják kívül, belül, — 120 ezer fo­rintért. Külön figyelmet érdemel az asztalos részleg, amelynek lét­száma fél év alatt megkétsze­reződóét. A lakosság részére vég­zendő bútorjavítások, nyílászáró szerkezetek készítése mellett — az idén beszerzett gépek segít­ségével — olyan bútorféleségek gyártására térhettek át, ame­lyek hiánycikként jelentkeznek. Legújabb termékük a kőbányai típusú dörzsölt, kétajtós irat- szekrény. Ebből az első negyed­év során 200 darabot adtak át a kereskedelemnek, — még eb­ben az évben újabb nyolszázat gyártanak. A KISZ Központi Bizottságá­nak megbízásából most dolgoz­nak azon az 1200 darab ülőkén és 100 darab asztalon, amely a nyári ifjúsági táborok „bútor­zata” lesz. Igyekezetük elismeréseképpen termelési körülményeik javítását határozta el a megyei tanács. Kinőtték a jelenlegi telephelyet, újra van szükség. Meglesz — hangzik a válasz a megye ta­nácson: az illetékes osztályok most végzik a telepítés előké­szítését —gyal. Űj, modern palota épül a szélhez támaszva, gyakori lát- Széchenyi és Engels utca sár- vány. kán, a földszintes házacskák he- — Sietek, csak pár percre ug­Országos első megyénk a pénztakarékosságban Mikor fizetik vissza a takarékbélyeg-betétet ? Nemrég még arról adtunk számot, hogy Szabolcs-Szatntár megye a -takarékossági mozga­lom kiszélesítése érdekében fo­lyó versenyben Heves megye mögött a második helyet foglalja el. Április hónapban megyénk­ben tovább nőtt a takarékos­kodók számá, a takarékbetét-ál­lomány összege. A takarékszö­vetkezetek, postahivatalok, OTP fiókok, valamint az egyes szer­vek és azok takarékmegbízottai- nak jó munkája révén az ápri­lis havi kiértékelés szerint — az országos versenyben — Sza­bolcs-Szatmár megye az első helyre került, — beleértve a bu­dapesti kerületi fiókokat is. Eredményesen takarékoskodtak az 1961—62-es tanévben az is­kolai tanulók. Megyénkben eb­ben a tanévben 3 millió 700 ezer forintot gyűjtöttek össze az is­kolások. A takarékbélyeg-beté- tek visszaváltása június 1-vel veszi kezdetét, mely időponttól kezdve az OTP valamennyi fiókja és a postahivatalok meg­kezdik az iskolai takarékbélyeg- betetek visszaváltását. —nemes— Láda-csendélet a bolt előtt róttam be — védekeznek a ke­rékpártulajdonosok. Esetünkben a Zrínyi Ilona utcai férfi ruha­bolt előtt halmozódtak fel a ke­rékpárok. A világtalanok legve­szedelmesebb ellensége a járda­szélhez támasztott kerékpár. De csak a világtalanoknak okozhat­nak balesetet, csak az ő közle­kedésüket akadályozzák? Csúcsforgalom bonyolódik a Beloiannisz téri autóbusz állo­máson. Megindul a roham, hogy Kerékpár-találkozó senki se maradjon le, a jegy­kezelő próbál rendet teremteni, ragaszkodni a helyes felszállás­hoz, előre tessékeli a betegeket, időseket, a kis gyerekkel utazó­kat. De nem lehetne nagyobb önfegyelem az utazóknál? Ha kevés egy busz, indítják a men- tesítőt, nincs szükség tolongásra. S nem lehetne körültekintőbb az AKÖV is, hisz van a buszálio­Szalmázás, gépesítéssel máson terelőkorlát, miért nem oda állnak az induló autóbu­szok? Egy kevés figyelmesség, meg­értés, és mennyivel kevesebb bosszúság érné az embert, még szombaton délelőtt is, amikor a leggyossabb a város lüktetése. . Páli Géza (Hammel Józseffelvételei.* 3 KELET-MAGY ARORSZÄG

Next

/
Thumbnails
Contents