Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-22 / 117. szám

Kühfb-í:tinika Magas jövedelmet biztosít a babtermelés az árterületeken Évenként több ezer állat részesül gyógykezelésben az Állator­vostudományi Főiskolán. A képen: Pásztor János és Steiner József IV. éves hallgatók a gépi altatást gyakorolják a ku­tyán a sebészet kisállat műtőjében. (Bartal Ferenc felv.) Jó módszer9 jó eredmény A nyírbátori Űj Barázda Ter­melőszövetkezetben következete­sen megtartják az állatgondozók részére is a jóváhagyott anyagi érdekeltség kifizetéseket. Erre ál­talában' negyedévenként vagy havonta kerül sor. A szarvasmar­ha-állománynál dolgozó Baracsi Ferenc az első negyedévre 1560 forint prémiumot kapott. A hízó sertések gondozója, Puskás Jó­zsef — súly gyarapításért — 1500 forint prémiumban részesült. A tehenészeknél havonta és egyen­ként átlag 800 forint körül van a kifejt tej után járó prémium összege. A négy baromfigondozó anyagi érdekeltsége, ez évben máris közel 3000 forint, aminek nagy részét megkapták. Természetesen a dolgozók sze­retik és kedvvel végzik munká­jukat. Maguk igyekszenek szövet­kezetüknek minél jobb anyagi körülményeket teremteni. Egye­nes példa erre, hogy a tsz első félévi hízó marha értékesítési ter­vét már teljesítette. Méghozzá nem akármilyen áruval! A le­szállított jószágok export minősí­téssel kerültek átvételre. De rendezte a tsz a félévi ba­romfi értékesítési tervet is. 2500 csibét neveltek fel erre a célra — teljes veszteségmentesen. Kilenc- hetes korban 90 dekás súlyban adták át a gonddal nevelt csir­kéket. Most megint két és félez­ret nevelnek, amelyek ötheteskor rukban 55—60 detkásak. (ab.) Megyénkben a közelmúltban a folyók árterületének nagyrészét víz lepte esL Ezek a területek most kezdenek szikkadni és fo­kozatosan művelés alá lehet ven- I ni a földet. A hasznosítás szem­pontjából — tekintettel az idő előrehaladottságára — már nem nagy a választék. A népgazda­sági és termelői érdekeket néz­ve meg kell találni e területe­ket legjobban hasznosító . nö­vényt. Elsősorban olyan növényt kell termelni, amely a fejlődés kezdeti idején szereti, vagy leg­alább eltűri a sok vizet és a tenyészideje viszonylag rövid. Ilyen' növény többek között a bab, melynek a termelése biz­tosított és eredményes e felté­telek mellett. Különösen aján­latos a bab, a kukorica sávos vetése, amikor 1—2 gépalja ku­korica után 1—2 gépalja babot vetnek. így lehetőség válik a viszonylag rövid tenyészidejű bab könnyű betakarítására s a kukorica is védelmet nyújt a babnak. A bab termelése, altér táblásán, akár az előbb leírt módon sávosan vetve, feltétlen jövedelmező. A tapasztalati szá­mok azt mutatják, hogy meg­felelő időjárás mellett a bokor­bab holdanként 8—10 mázsás termést ad, de vannak kiugró eredmények, amikor 12—14 má­zsás termést is elértek már. Kü­lönösen1 a sávos vetés eredmé­nyességét igazolják az eddigi ta­pasztalatok. A babnövény a szemtermésen kívül más hasznot is hoz, mert a talaj nitrogén készletét gaz­dagítja. A babszalmát takarmá­nyozásra, mint fehérjedús takar­mányt felhasználhatjuk siló kö­zé szecskázva, vagy pedig köz­vetlen etetésre. INNEN—ONNAN URÁN - A TENGER VIZÉ­BŐL. Egy amerikai tudós szaba­dalmat kapott fémek tengervíz­ből történő kivonására. Vélemé­nye szerint legnagyobb érdeklő­désre az urán kivonása tarthat számot. A 'tengerek és óceánok vize ugyanis mintegy 3 milliárd tonna uránt tartalmaz. A ROMÁN KÖNNYŰIPARBAN széleskörű akció vette kezdetét a gyártási folyamatok automati­zálására és kiterjesztésére. A •textiliparban az elmúlt hónapok­ban mintegy 2500 új automata szövőeljárást vezették be, ame­lyekkel évente 60 millió négyzet- méter gyapot, selyem, relon, ken­der és lenszövetet gyártanak. A felvásárlási árak jövedel­mezővé teszik a bab termelését. Felvásárlási árak: fehér gyöngybab 460 Ft/mázsa, fehér cukorbab 460 Ft/mázsa, fehér laposbab 460 Ft/mázsa, fehér soproni hosszúbab 460 Ft/mázsa, sovány fehérbab 410 Ft/mázsa, gömbölyű, vagy hosszú íürjbab 410 Ft/mázsa. Egyszínű színes, vagy vegyes fürjbab 360 Ft/má­zsa. A fenti árak természetesen a szerződéses termelésre vonatkoz­nak, tehát mázsánként a 20 fo­rintos szerződéses felárat is tar­talmazzák. A szerződést kötő termelőszö­vetkezetek részére a földmű­vesszövetkezetek jó minőségű csávázott vetőmagot biztosíta­nak minden leszerződött mázsa bab után 10 kilogrammot. A szerződést kötő termelőszö­vetkezet minden leszerződött mázsa bab után 100 forint ka­matmentes művelési előleget kap, amennyiben saját vetőmag­ját használja fel. Ha vetőmagot igényel a termelőszövetkezet, úgy a 100 forint előlegből levo­násra kerül a vetőbab értéke. A víznyomásos területek hasz­nosítása, a nagyobb jövedelem érdekében szükséges, hogy a termelőszövetkezetek minél előbb kössék meg a földműves­szövetkezetekkel a terményérté­kesítési szerződést. Buzsáki László MÉK főagronómus Egymillió forinttal csökkent a tavaszi erdőtüzek okozta kár Az Országos Erdészeti Főigaz­gatóság tájékoztatása szerint an­nak ellenére, hogy száraz és szeles volt az idei tavaszi idő­járás, az erdőtüzek száma jelen­tősen csökkent. A múlt év ha­sonló időszakához viszonyítva egymillió forinttal kisebb volt az erdőtűz okozta kár. Az erdők védelme egyre in­kább társadalmi üggyé válik, s mind több önkéntes segítő köny­nyíti meg az erdészek munká­ját. A budapesti és a gyöngyö­si úttörővasútnál a gyermekek például rendszeresen figyelmez­tetik a kirándulókat a tűzve­szélyre. Miskolcon két gimná­zium diákjai vasárnaponként a leglátogatottabb kiránduló helye­ken önkéntes erdei őrséget szer­veztek. Az erdőtüzek megakadá­lyozásában részt vevőket „az er­dők védelmezője” jelvénnyel kí­vánják .jutalmazni. Bosszantó Fekete pontok a kenyérben Újra megjelentek a fekete pon­tok a kenyérben. Meg. S az elő­ző fekete micsodáknál nagyobbak, feketébbek és erősebben recseg­nek a fogak alatt. Tehát nem ugyanazokról a fekete csodabo­garakról van szó, mint előzőleg. Nem. Hogy mégsem elégedettek a kenyérevők az jellemző a lelki­világukra. Eddig kevés esetben fordult elő, hogy elégedettek let­tek volna. Egy időben spárgada­rabot, póklábat, egérlábat és egyéb nem mindennapi csemegét sütött a kenyérbe a pékségek ör­döge, sőt a technika kedvelőinek rozsdás szeget is, a fogyasztók igényeit mégsem sikerült kielé­gíteni. Most újra a megszokott, sablo­nos fekete pontok rejtőznek a kenyér belsejében. A kenyérevők nem szeretik az egyhangúságot, még egy darabig valószínű elvi­selik e pontokat. De bocsánat, a fogyasztóknak is van türelmük! Nem várják, hogy aranygyűrűt, avagy egy öttalálatos lottószel­vényt találjanak a kenyérben, de a fekete pontoknál valamivel töb­bet várnak. Ha csak ez nem mi­nősül túlzott igényességnek?! Pg ilyen nézet szüli azt a szűk prakticista gyakorlatot, amely képtelen az üzem helyi felada­tait a népgazdaság érdekeivel összhangba hozni. Más helyenken éppen ellen­kezőleg : a szakmai ismeretek lebecsüléseként az un. „tiszta pártmunka” jelei mutatkoznak. A két — merőben ellentétes — nézet és gyakorlat legfőbb ve­szélye abban rejlik, hogy a párt­szervezetek termelési és politi­kai tevékenységét különválaszt­ják, holott ennek a kettős fel­adatnak szoros egységben kell jelentkeznie pártszervezeteink termelést ellenőrző és segítő te­vékenységében. Nem tisztázott eléggé az a kér­dés sem, hogy a szakkáderek nevelése kinek a hatáskörébe tartozik. Egyes helyeken a párt- szervezetek csak a mozgalmi munkások nevelésével törődnek, a szakemberek nevelését pedig a gazdasági vezetésre bízzák. Az a helyes, ha mindkét terület kádereinek nevelésével foglalko­zik a pártszervezet, a szakembe­rek kérdésében természetesen a műszaki és gazdasági vezetéssel egyetértésben. A pártszervezet nevelése nélkülözhetetlen az el­jövendő szakemberek számára is, hiszen nem kisebb tét, mint a párt vezető szerepe dől el azon, hogy a káderek saját területü­kön hogyan alkalmazzák a párt politikáját. Ezen egységes nevelési irány­elvek mellett természetesen kü­lönbséget is kell tenni a mozgal­mi- és a szakkáderek nevelését illetően. Mozgalmi kádereknek olyan embereket kell választani, akik a gazdasági vezetőket szubjek­tív érzésüktől függetlenül, a ténylegesen elvégzett munka alapján képesek elbírálni. Fon­tos, hogy a mozgalmi munkába jó értelemben vett népszerű em­berek kerüljenek. Olyanok, akik véleményüket még akkor is ki­fejezésre juttatják, ha az álta­luk! megbírált gazdasági vezető egyben a felettesük is. A gazdasági vezetők kiválasz­tásánál nem lehet követelmény a párttagság. Nem kell félteni a párt vezető szerepét a pár- tonkívüliektől. Sok példát lehet­ne sorolni arról, hogy becsületes pártonkívüli vezetők tökéletesen érvényesítik saját területükön a párt politikáját. Minden pártszervezet politi­kai munkájának fokmérője, hogy az adott területen hogyan ér­vényesíti a párt szövetségi po­litikáját. Üzemi pártszervezeteinkben a gazdasági és a műszaki veze­tők iránti bizalom a párt poli­tikája megértésének legfőbb jele. A részletes, aprólékos gazda­sági vezetést minden pártszer­vezet teljes bizalommal rábíz­hatja a műszaki és gazdasági vezetőkre. Sok pártszervezet ma is úgy képzeli el a termelés pártellenőrzését, hogy maga ve­szi vállaira az egész termelés gondját és elmerül operatív gazdasági feladatok intézésében. Nem ritka ma sem az olyan1 párttá tkár, aki maga megy anyag után. Éveken át hangoztattuk annak a bizonyos „transzmissziónak” a szerepét, amely a párt és a tömegek közti elszakíthatatlan kapcsolat legfőbb biztosítéka — miközben állt a gépezet a transzmissziós szerkezet tökélet­lensége miatt. Nos, most elér­kezett az ideje, hogy a hajtó­szíjak a gyakorlatban is hajszál­pontosan, fennakadás nélkül működjenek. Ez a mozgalmi élet nyelvére lefordítva annyit je­lent, hogy ma már minden ilyen szervezetnek végeznie kell a ma­ga tömegmozgósító feladatát és sajátos eszközeivel segíteni kell a párt politikájának érvényesí­tését soraiban. Ma már egyet­len pártszervezet sem bírálhat­ja a helyi szakszervezeti vagy KISZ bizottságot anélkül, hogy önbírálatot ne. alkalmazzon sa­ját irányító tevékenysége fe­lett. E nehéz társadalmi-politikai feladatok megoldásának fő fel­tétele, hogy elsősorban a párt- szervezetek vezetői lássák vilá­gosan, hogy az új helyzet e té­ren is új feladatokat követei. Ez a belátás azonban1 még csak előfeltétele annak, hogy üzemi pártszervezeteink élenjárói le­hessenek a szektás, értelmiség­ellenes nézetek felszámolásának. A jól működő szakszervezeti hálózat valóságos kinyújtott karja lehetne a pártszervezetek­nek. Sok pártszervezet azonban tőből metszi le e karokat bi­zalmatlanságával, meg nem érté­sével. Másutt meg arról feledkeznek meg üzemi pártszervezeteink, hogy a tömegszervezetd munka sajátos módszereket igényel. Több meggyőző szóra van szük­ség mint a pártszervezetben, ahol a kommunistáktól meg le­het követelni bizonyos feladato­kat. Ugyanakkor egyik-másik- üzemi tömegszervezet vezető gárdája is mechanikusan másol­ja a pártéletet. Tömegszerveze­teinfc némelyike hajlamos arra. hogy eltemetkezzen a maga szűk problémáiba, megfeledkez­ve arról, hogy a párt politiká­ját hajtja végre. Mindezek a hibák és súrlódások elkerülhe­tők, ha a pártszervezet össze­hangolja a tömegszervezetek te­vékenységét és megteremti az agitáció összhangját. Természetesen üzemi pártszer­vezeteink egyike sem képes át­ütő sikert elérni felelősségteljes társadalmi- és' gazdaság-politi­kai feladatában, ha egyedül akar hozzáfogni. A siker döntő feltétele, hogy pártszerveze­teink osszák meg a vezetés gondját a párttagsággal. Az a helyes gyakorlat, ha az ellen­őrzés nagyobb részét a taggyű­lésre helyezik át, így az egész kommunista kollektíva nagyobb felelősséget vállal a párt politi­kájának helyes alkalmazásáért, és egységesebb lesz a szemlélet az egyes pártszervezeteken be­lül is. A jól irányított kollek­tív vezetéssel a gyakorlatban bizonyíthatjuk be a marxizmus elévülhetetlen tételét, mely sze­rint a párt erejét és bölcsessé­gét nem egyes pártfunkcionáriu­sok, hanem a párttagság, a kom­munisták nagy közössége jelenti. 5 KELET-MAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents