Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-20 / 116. szám
cÁ bííuSs sapka (Dán népmese) Volt egyszer egy pásztorfiú. Egy szép napon a dombtetőn üldögélt és hallgatta a faluból felhallatszó lakodalmas nép zsivaját. De egyszerre csak valami dorombolás hallatszott a föld alól és hangos kiabálás: — Hol a sapkám? Hol « sapkám? Elcsodálkozott a pásztorfiú, aztán megkérdezte: — Nem adnátok egy sapkát nekem is? — De nem ám! — kiáltotta valaki a mélyből. — De mégis! — kiáltott egy másik. — Nesze az édesapánk ócska sapkája! Azzal a domb gyomrából egy regi,' rongyos sapka perdült a pásztor fiú , lába elé. Fejére tette. Uram í?ocsá, mit látott! Amikor leért a faluba: ha emberekkel találkozott, azok nem térlek ki az útjábél, sőt, majdnem fellökiék. Ha pedig megszólított valakit, az csodálkozva nézett körül és nem felelt. Most jutott eszébe a fiúnak a sapkája és mindjárt arra gondolt, hogy ezért nem látják az emberek. Alighogy észbe kapott, gondolt egy nagyol. Agón tűnődött, milyen szép is volna körülnézni a lakodalmas házban. Be is ment, de senki sem vette észre. Az emberek szeme-szája elállt a csodálkozástól és senki sem értette, hova tűnik a rengeteg étel, mert alig tettek valamit az asztalra, úgy elillant, mintha ott sem lett volna. A fiú így alaposan belakmá- rozott. Mikor már nem tudott enni, degeszre tömve zsebeit, kezdte hazaszállítani az elemózsiát. A végén már alig maradt ■étel az asztalokon. A lakodalmas nép hozzákezdett táncolni, fent az emeleten. tKedve kerekedett a fiúnak ott is nézelődni. De nem volt köny- inyű dolga, nehezére esett a já- rráz, úgy teletömte magát mindenféle étéllel; mindig a falhoz bújva osont és nagyon vigyá- \zott, el ne tapossák. Iszo-nyú magy volt a tolongás, mit volt mit tennie, előre furakodott az iélső sorba, hogy baja ne essék, finnen nézelődött aztán nagy gyönyörűséggel. De amikor a menyasszony eltáncolt előtte, úgy repült utána dz uszálya, hogy leverte a sapácát a fiú fejéről. Alig esett le m sapka, vége volt a varázslatának, mindenki meglátta a fiút. Ott állt szégyenszemre az első sorban, csak úgy rogyadozott a sok jó ennivalótól. De mikor mindenki kicsodálkozta magát, faggatni kezdték, hogy került ide. Szépen sorra elmondott mindent. A háziak alaposan kiporolták az irháját és ráadásul visszakövetelték a lopott ételt is. Csak az maradt az övé, amit megevett, többi fáradtsága kárba veszett. , A bűvös sapkának azóta se híre se hamva. Gyér méh -re j tvény Vízszintes: 1. Megfejtés második része 10. Megfejtés negyedik része. 11. Becézett Pál. 13. Azonos magánhangzók. 14. Qsztályügyeletes. 15. A víz- szint 11-ből képzett családnév. 17. Töltés. 19. Keleti eredetű ital. 20. Megfejtés első része. 21. Megszűntess (tüzet). 24. Elnevezés egy elmesportban, mikor a királyt közvetlen támadás éri. 25 Megfejtés harmadik része 26. Nehézipari alapanyag. 26. Azonos -mássalhangzók. Függőleges: 3. KAAÁLY. 2 Személyes névmás* 3. Fordított lak. 4. SaEgyre könnyebben jönnek világra az újszülöttek: GsöEilien a csecsemők testsúlya Az elmúlt harminc év alatt több ízben vizsgálták hazánkban, milyen súllyal jönnek világra a? egészséges, „érett” újszülöttek. Az úttörő, dr. Kont- sek Béla főorvos — akinek erre az eredményére azóta is állandóan hivatkozik a nemzetközi szakirodalom — a debreceni egyetem szülészeti klinikájának 1934, évi statisztikájából az újszülött fiúk súlyára 3436, a lányokéra 3264 grammos átlagot kapott. Dr. Mélán Mihály, az embertan professzora és dr. Zi- mányi István főorvos 1948-ban a budapesti újszülöttek átlagos testsúlyát már csak 3186 grammnak találta. A súlycsökkenés, tehát feltűnő. Figyelembe kell Megbántott féri azonban1 venni, hogy Debrecenben jóval több falusi anya hozta világra gyermekét, mint a fővárosban, márpedig a születés előtti kilenc hónap alatt falun törvényszerűen nagyobbra nő a magzat, mint városban. Ez a tény játszik szerepet abban is, hogy az országos átlag — dr. Acsádi György adatai szerint — még 1950-ben is nagyobb volt a régebbi budapestinél: 3343 gramm. Nyolc évvel utóbb viszont hajszálnyival már annál is alacsonyabb értékre esett: 8185 grammra csökkent. 1949-ben és 1959-ben ismét Debrecenben végzett hasonló tanulmányokat Bordás Katalin. Eredménye 3208, illetve 3185 gramm volt. A legutolsó közlemény szerint pedig 1958-ban Körmenden, a járási kórház „termése” alapján Eiben Ottó biológus 3251 grammos átlagot talált. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy itt igen sok falusi anya gyermeke látott nap- ! világot, feltehető, hogy a súly- í csökkenési irányzat továbbra sem változott meg. A fiús mamák mindig valamivel súlyosabb csecsemőt hoznak világra, mint akiknek leányuk születik. De nálunk a kismamáknak mindenképpen könnyebb a dolguk, mint sorstársaiknak a világ különböző részein. Hiszen a legutolsó adatok szerint pél- I dául Göttingenben 1948-ban át- j lag 3371, Amerikában pedig 11954-ben 3380 grammos súllyal Uattak napviláSDt az ujáiaüpttek. Lődi Ferenc: FIATALOK í. Nem szóltak semmit, úgy inaltak él, mint börtönből, mely nehéz vasra ver. Nadrágszíj volt, csak annyi az a föld, amelyért apjuk, jaj, még vágyva ölt. Lehúzta volna őket, mint a sár, s a nyár hiába szőkült rajta már. Sírnak sok volt, az életnek kevés, s a kevesen a sok: istenverés... Inkább szaladtak szét, húszévesen, városbatérő új ösvényeken, mely vissza is visz, vissza-út lehet, ha egybeszánták mind a földeket. II. 5 elnézem őket, jönnek vissza már: végesteien a táguló határ. Ezért volt csupa tűz a hallgatás, szivük mélyén a fölizzó parázs, a néma vád: „Csak másképp lenne már! Fiú és apja addig szemben áll”. S amint akik tudták, így lesz, így a jó, az apák szava most a biztató. S mint a jegenyék, ha, rájuk tűz a Nap, a fiatalok rábólintanak, s dehogy törnék meg azt a mondatot, há egyszer végre fölszakadhatott... Labdarózsa, Anyaga 60-as, vagy 80-as horogló- cérna. 1. sor; 10 láncszemből gyűrű. 2. sor: A gyűrűbe 24 egyráhajtásos pál- I cát horgolunk. 3. sor: Minden pálcá- i ra egy kétráhajtásos pálcát kötünk, I a pálcák között két láncszemmel. 4. | sor: 1 egyráhajtásos pálca és 3 lánc- j szem változik a kétláncszemes ívekbe kötve. 5. sor: 3 egyráhajtásos I pálca és 6 láncszem simétlődik kör- I be, minden második láncívbe öltve. ' 6. sor: 3 egyráhajtásos pálca, 6 lánc- .szem és 3 egyráhatjásos pálca kerül 1 az első hatláncszemes ívbe; láncszem nélkül körbe ismételünk 7—8, sor: I azonos a 6. sorral, de a 7. sorban a kétszer háromtagú pálcacsoportok között az átmenetnél 1 láncszemet, a 8. sorban pedig két láncszemet horgolunk. A sor végén a fonalat eltépjük. 9. sor: a hatláncszemes ívből kezdve 1 rövidpálca, 15 láncszem változik körbe. 10. sor: A láncívekbe IS egyráhajtásos pálcát horgolunk, és láncszem nélkül megyünk át a következő ívbe 11. sor: 10 láncszem és egy rö- yidpálca váltakozásával minden pálcacsoport fölé két ívet horgolunk. 12. sor: A tízláncszemes ívbe 2. az átmenetnél egy 7 láncszemes pikót horgolunk, és ezt körbe ismételjük. A csillagokat a minta szerint 2—2 helyen a pikóknál kapcsoljuk; PÖK: 1. sót: io láncszemből gyűrű. 2. sor: a gyűrűben 6 láncszem és egy rövidpálca váltóik négyszer. 3. sor; a hat láncszemes ívelő?« 10—10 egyráhajtásos pálcát horgolunk. 4. sor: A pálcacsoportokra 5 faétláneszemes pikót öltünk. A pókot minden ötödik pikónál összesen négy helyen kapcsoljuk a csillagokhoz; Gyógyvíz szépségápolásra A modern kozmetika a közelmúltban ismét felfedezte a vizet, mint a fiatalság, a szépség megőrzésének egyik leghatásosabb eszközét. Az új felfedezés szerint meg kell őrizni a bőr víztartalmát, időről-időre fel kell újítani „vízháztartását” ahhoz, hogy üde maradjon és időik múltával is minél kevesebb ránc keletkezzék. Ehhez azonban nem akármilyen víz alkalmas. A kozmetikusok rájöttek arra, hogy egyes gyógyvizek — a bőr természetétől függően különböző ásványi sókat, rádiumot, stb. tartalmazó víz — és gyógyfű-kivonat keverékéből a leghatásosabb szépség- ipolószert készíthetik. Ha a kezelést a gyógyvíz iszapéból készült pakolással is kombinálják, nég jobb eredményt érnek el. A magyar nőknek szerencséjük van, mert bőségesen rendelkezünk mind gyógyvizekkel, mint gyógyfüvekkel. A Kozmetikusok Nemzetközi Szövetségének legutóbbi; Athénben lezajlott konferenciáján, ahol megerősítették a víz kozmetikai alkalmazásának jelentőségét, a magyar kozmetikusok képviselője már beszámolhatott arról, milyen eredményes hazánkban a hidroterápiás kezelés, A Magyarországon kikisér- letezett gyógyfűves krémek, a pa'Kojaehnr - sailtaáges gyóggKÚek é> a finomított iszap exportálásai a is felkészült a CHEMOLXOMFEX Külkereskedelmi Vállalat, mivel erre kedvező lehetőségek kínálkoznak. Felvetődött az a gondolat is, hogy külföldi nagyvárosokban, a magyar éttermekhez hasonlóan, magyar kozmetikai szalonokat is kellene felállítani, ahol ezeket a különleges haza: készítményeket bemutatnák. Szobanövények ápolást Gev élte* vek a kaktoSHtt: Zöld vagy fehér levél tefcvefee* a kaktuszról úgy távolítunk eh hogy finom ecset segítségével közönséges spiritusszal beten tűk a leveleké'.. Ha régi virágcserepekei öjsa használatba veszünk, alaposat« mossuk ki őket, s aztán töröljük szárazra, mert a nedvesség következtében a cserép belső fedarv könnyen penészréteg képzőffis/ amely árt a növényeknek. A dohányfüst nagyon árt «»-növényeknek. Azért olyan gribábaay ahol növényeket tartunk# KsssÉ► szabad sokat dohányoz»' ... . — ' .1 >--9--&EU£r-ai4£iA£ai8&eá& vanyú ételízesítő 5. Vrn 1 értékegység 6. EÖEA. 7. Ilosvai Péter. 8. Portás 9 Alápakol. 10 Kocsi (a vonatszerelvénynél). 12. ILRKK 16. Ékezethiány- nyal fénymáz. 13. Kevert tát! 22 Sándor Róza. 23. E napon. Megfejtendő: vízsz. 20, 1, 25 és 10 Múltheti megfejtés: (Főzeléknövények:) kapor — sóska — paraj —tök Könyvjutalom: Vincze Gabriella Ti- ; szavid, Jókai út 28. sz. Szakács II- : öikó Nyíregyháza, Szántó Kovácf J. u. 4 és Kazár László NyíregyMá- ! za, Orgona út 14. — Egyszer jövök haza korábban, és akkor neked vak- bélgyulladasod van.\.. falanxán Anna rajsaj
