Kelet-Magyarország, 1962. április (22. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-08 / 82. szám

ARANYLAKODALOM Örsi Ferenc darabjának bemutató előadása A feáastabadalasi ünnepség ke­cetet*» az Állami Déryné Szín­ház művészegyüttese nagy siker­rel mutatta be őrei Ferenc új, háromtdtwonásc» színművét, az Anmylsekodailmav. A nyíregyházi színház ünnepi cozodcége nagy érdeklődéssel fo­gadta az előadást és elismerésé' nck sok tapssal adott kifejezést. Az Aranyatkodalom a paraszti sors fél évszázadát igyekszik meg­eleveníteni, amelynek utolsó sza­kasza már a jelen időkben zaj­ük. A magyar színpad legfőbb felkdata az új magyar dráma szol­gálata, Olyan művekre van szük­ségünk, amely korunkat, s a mai idők konfliktusait, útkeresését igyekszik kifejezésre juttatni. örsi Ferenc új színművében a XX. század első felében játszódó paraszti sorsot igyekszik megmu­tatni. De azt a célt is szolgálja művével, hogy megmutassa a múlt paraszti sorsot azoknak a fiataloknak, akik nem ismerték szüleik, vagy nagyszüleid ha­sonló életét. A színmű 1903-ban kezdődik. Akkor esküszik örök hűséget Nanica Jóskával. A fia­talasszonyt nem fogadják szíve­sen, mert föld nélküli, szegény parasztlány és mert Jóska anyja * földszerzésben elszikkadt, ‘ke­gyetlen és szívtelen öregasszony nem tekinti másnak, mint jött- ment cselédnek. Pokollá válik a fiatalok élete és hogy mégis együtt maradtak az aranylakoda­lomig, az Nanica felsőbbrendűsé­gét bizonyítja. Lelkiekben gazdag, dolgos és becsületes asszony ak­kor is, amikor a háború és a fog­ság elszakítja férjétől. A naptár lapjai hullanak és se. egymásra következő keserves évek napjaiban a kis paraszt- linyból igazi féleség lesz, anya, akit a mindennapi dolgok edzet­tek meg és formáltak igazi hős­sé. A színek és fények gazdag­sága az, ami sikerre viszi az új magyar paresztdrámát, melyet az Állami Déryné Színház művész­együttese olyan meggyőzően és hitelesen keltett életre. A szereplők játéka minden di­cséretet megérdemel. Gyulányi Sva megrendítően formálja mega feleség szerepét Bensőséges me­legség jellemzi minden szavát, mozdulatát. Nincs egy felesleges gesztusa, alkalmatlan mozdulata. A férj szerepében Hajdú Endre nagy ambícióval igyekezett életre kelteni örsi Ferenc darabjának hősét. A földszerzésben valóság­gal ‘kiégett, a földért minden aljasságra képes öregasszony sze­repében Jurik Julcsát kell meg­dicsérnünk. Ilyenek voltak a 20-as évek elején a tiszazugi arzénes gyilkosságok főszereplői, akik egy hold földért képesek voltak egíész családokat kiirtani. Fenyvessy Balázs ..orosz hadi­fogoly” alakítása minden dicsére­U3 FILM tét megérdemel. Érzőszívű, igaz embert formált meg. Béla szere­pében Vereczkey Zoltán, Ferkó szerepében Hollay Bertalan jeles­kedett. Jók voltak a többi szerep­lők is, Fülöp Sándor, Patay Jó­zsef, Gönczöl Anikó, Kálié Mar­git, Németh József és Virág Ilo­na. A darabot Kertész László rendezte. Igen egyszerű eszközök­kel segítette sikerre az előadást. Az Aranylakodalom kísérő ze­néjét Vavrinecz Béla szerezte. A fiatal zeneszerző nevét a rádióból ismerjük, két ízben kapott VIT- díjat is. Csendes, egyszerű kist baranyai népdal töredékei jó alá-* festést adtak az előadás hangú la-£ tának. * Farkas Falj A Boldogság országra című színes szélesvásznú szovjet film. A filmen egy tadzsik népmese elevenedik meg. Játssza a Dózsa mozi április 11-ig. Európa és Ázsia határán A Művelődésügyi Minisztérium és a KISZ központi bizottsága áp­rilis 9-én és 10-én rendezi meg Budapesten, a XI. kerületi Jó- Ifccf Attila Gimnáziumban a kő- népiskolai kollégiumok országos munkaértekezletét. A tanácskozá- *oo részt vesznek kollégiumi igaz­gatók, a diáktanácsok vezetői, me­gyei diákotthoni szakfelügyelők, előadók, valamint a KISZ megyei is budapesti bizottságainak kö- i népiskolai felelősei. Külföldi ven- | fürgéket is várnak. A többi kö­tött a Szovjetunióból, Romániá­ból, az NDK-ból és más baráti államokból. Az értekedet első napján kiál­lítás nyílik a középiskolai kollégiu­mok diákjainak életéről, munká­járól. Ezt követően hangzik el a Művelődésügyi Minisztérium és a KISZ központi bizottságának re­ferátuma »A középiskolai kollé­giumok nevelő tevékenységének eredményei és a továbbfejlesz­tés feladatai« címmel. A beszá­moló után külön vitatják meg a referátumot a felnőttek és az ifjúság küldöttei. Április 10-én folytatják a vitát, majd összege­zik a munkaértekezlet tapaszta­latait. Este a budapesti kollégiu­mok fiataljai műsort adnak a Új képanyaggal nyílik a nyíregyházi kiállítási terem A ho végen új képanyaggal megnyílik a nyíregyházi képző­művészeti kiállítási terem. Az anyagól a Művelődésügyi Minisz­térium bocsátja rendelkezésre. A képanyag főként illusztrációkból all, s jellegénél fogva segíti az irodalom oktatást. A kiállítás még Hajdu-Bihar megyében Időz. Ná­lunk körülbelül egy hónapig lesz nyitva. tanácskozás résztvevőinek tiszte­letére. Az országos értekezlet külföldi vendégei ellátogatnak vidéki kol­légiumokba is. E mondat Kállai Gyula elv- társ minapi ünnepi beszédéből való, amikor hazánk felszaba­dulásának 17. évfordulója alkal­mából egyetemeink és főisko­láink nevelőihez szólva ponto­san ezeket mondotta: „Most — a felsőoktatási reform megvaló­sításának keretében — nagy szükség van arra, hogy minden­napi oktató-nevelő munkájuk mellett, gazdag tapasztalatokkal, ötletekkel is siessenek az ország segítségére, hogy minél több és minél jobb kommunista szak­embert képezhessünk”. E gaz­dag tartalmú idézetből ezúttal csupán két problémát vizsgál­junk naeg röviden: 1. Miért szükséges kiképezni minél több és jobb kommunista szakembert? Pártunk 1962. évi márciusi ha­tározata megállapítja: „Mező­j gazdaságunk fejlődésében most új fejezet nyílik; az átszervezés befejeztével erőinket most már a mezőgazdaságban egyetlen fő feladatra, a termelés gyors üte­mű fejlesztésére fordíthatjuk”. Mit kell tennünk a gyorsütemű fejlesztés érdekében? A határo­zat pontosan elsorolja mind­ezt. Itt csupán utalunk a gyü­mölcs-, szőlő- és zöldségtermesz­tés megnövekedett feladataira. A második ötéves tervünkben Csodálatos látvány volt társaságunk számára a Grúz Hadiút a kaukázusi bércek között. Nézve az égnek meredő sziklákat, örök hóval fedte csú­csokat, gleccsereket, — úgy éreztük, mintha a mesék orszá­gába értünk volna. Délután Arsa faluba érkez­tünk; itt szándékoztunk eltölte­ni az éjszakát. Estefelé faluné­zést csaptunk. Kimentünk egy régi, nyolcszázéves kolostorhoz, ahonnan betekinthettük az egész völgyet. Éppen a napnyugtában gyönyörködtünk, mikor odaszólt hozzánk egy kaukázusi hegy­lakó: — Jól nézzenek széjjel! Ügy éreztük, a biztatás feles­leges; hiszen percek óta egye­bet se tettünk, mint a tájat szemléltük. Meg is kérdeztük: miért e figyelmeztetés? — Azért — felelte, — mert ez a föld már nem tartozik Európához, Ázsia területén vagytok immár! mintegy 200 ezer hold nagyüze­mű szóló- és gyümölcstelepités fontos és nagy feladata vár megoldásra. 1965-ig csak me­gyénkben több, mint 34 ezer hold üzemi gyümölcsöst kell te­lepítünk és 26 ezer holdon kell zöldséget termesztenünk. A jelenlegi méretek nagyarányú kiterjesztése mellett természete­sen a hozamok általános növelé­se, a termelékenység fokozása, a rendszeres ápolás, pótlás, a lakosság jobb kielégítése, expor­tunk fokozása stb. is fokozódó követelményeket állítanak nagy­üzemeink elé. Képesek-e szak­embereink a jelenlegi létszám­mal és szaktudással megoldani ezeket a feladatokat? Nyilván­való, hogy nem. Különösen nagy az igény jól képzett szakembe­rek iránt fiatal szocialista nagy­üzemeinkben, a termelőszövetke­zetekben, ahol a fejlett, szocia­lista gazdálkodáshoz legtöbb esetben inkább csak a keretek jöttek létre, de a nagyüzemi ta­pasztalatok még hiányoznak. „Pedig távlati célunk — írja Fekszi István, a megyei tanács vb. elnöke Legnagyobb nemzeti ünnepünk c. cikkében —. hogy a megye szinte az ország gyü­mölcs- és zöldséges kertje le­gyen”. Szükséges tehát a szakember­Megvalósult, amiről mint gyerek oly sokat álmodtam. Es milyen egyszerű volt az egész! Délelőtt elindultunk Ordzsoni- kidzéből — európai földről. S délután már Ázsia területén voltunk. Ázsia a múltban a kultúra, a civilizáció és a technika terüle­tén elmaradt Európától. Hogy miért? A híres „európai civili­záció” nagymértékben felelős az „ázsiai állapotokért!’. Ázsia el­maradottsága szégyene a barbár európai gyarmatosítóknak. Az utóbbi időben hatalmas változások voltak földünk e leg­hatalmasabb kontinensén. Mi az igazság Ázsiáról? Erről már so­kai olvastunk és hallottunk. Most azonban saját szemünkkel nézünk meg mindent... Ezek a gondolatok töltöttek el az első éjszakán, egy másik vi­lágrész földjén. S utána követ­kezett három, élményben gazdag hét. Jártunk a Kaukázustól dél­re és nagy távolságokat utaz­tunk keresztül. Láttuk Ázsiának azt a darabját, amely már negy­ven év óta szabadságban él. képzés ütemének meggyorsítása is. Amint a határozat mondja: „Nagy figyelmet kell fordíta­nunk a mezőgazdasági szakok­tatás erőteljes fejlesztésére; ez előrehaladásunk nélkülözhetetlen feltétele”. Az ültetvénykultúrák és velük együtt mezőgazdasá­gunk fejlődését úgy tudjuk leg­célszerűbben elősegíteni, ha el­sajátítjuk a nagyüzemi termelés­hez szükséges elméleti és gya­korlati ismereteket. Ilyen célzat­tal létesítette a Minisztertanács 1961-ben a Nyíregyházi Sza­muely Tibor Felsőfokú Mezőgaz­dasági Technikumot, amelynek gyümölcs- és szőlőtermelési sza­kán jelenleg is folyik a szak­emberképzés. í. Mit nyújt a felsőfokú mező­gazdasági technikum a hallgatói­nak? Az üjtípusú főiskolai jelleggel működő oktatási intézmény két év (négy félév) alatt gyümölcs­ös szőlőtermelő szakspecialistá­kat képez ki. Az intézetnek jól működő tangazdasága van, ahol az elméleti oktatás mellett a gyakorlati oktatás folyamán a hallgatók a legkorszerűbb agro­technikai eljárásokat sajátítják el. Az 1962 szeptember elején kezdődő iskolai évre már foly­„Mesék, rejtélyek es titokza­tosságok Ázsiája?” Nem láttunk abból bizony semmit. Csak ne­vettem naív gyermekkori elkép­zeléseimet. ^Sötétség, tudatlan­ság és babona Ázsiája?" Nincs ilyen azon a területen, ahol mi jártunk. „Az álmok földje” és „sötét­ség hona” helyett láttuk a va­lóságot!’ az új Ázsiát. Sok ta­pasztalatot szerezhetiütik erről a kaukázusi vidékeken. Modern üzemeik technikája nem marad el Európa régi ipari államai mögött. Üj épületeiknek szépség dolgában nem kell szégyenkez­niük Nyugattal szemben. A kau­kázusi népek magas műveltségi színvonalát megirigyelhetné né­hány ország odaát, a mi Euró­pánk atlanti oldalán... A Szovjetunió kaukázusi vidékei — a földrajz törvénye* szerint — Ázsiához tartoznak. De az életforma, a kultúra és a civilizáció foka miben, sem különbözik Európától. Merényi László. nak a jelentkezésele A jeáee tan­évben érettségizők iskolájukhoz, akik 3 éven belül érettségiztek azok volt középiskolájuk igaz­gatójához adják be az erre a célra rendszeresített nyomtatvá­nyon kérelmüket. Kívánatos volna — és ez a felvételnél előnyt számít —, hogy a jelent­kező termelési gyakorlattal is rendelkezzék az érettségi mellett. Ilyen esetben csatolni kell a kérelemhez a munkáltató írás­beid javaslatát is. Ugyancsak előnynek számit a felvételnél, lia a jelentkező társadalmi ösztön­díjjal rendelkezik. A jelenlegi hallgatók között számos olyan hallgató van, akik 300—500 fo­rint társadalmi ösztöndíjat él­veznek, pl. Tóth Ilona Üjfehér- tó, Cseh Ferenc Eger stb. A’ termelőszövetkezeti tagok emelú lett bizonyos munkaegység-jóvá-4 írásban is részesülnek (pl. napi! 0,50—0,75 mua). Ilyen hallgatói pl. Szalai Jenő. a mérki Kossuth» MTsz tagja. Az intézet ebben az évben 19 hallgatónak adót* •50—200 forintig terjedő álland havi ösztöndíjat és számos tanu­lónak egyszeri tanulmányi se­gélyt. A felvételi korhatár 18—40 év. Katonai szolgálat alól a- hallgatók felmentési kapnak A távol lakók kollégiumi elhelye­zést, a bejárók 50 forint téri »és ellenében menzát élvezhe' -k Tandíj nincs. <z»; KELET-M AGYAKOKSZÁG V ■ Április 9-10: ci középiskolás kollégiumok országos munkaértekezlete mer, „uk.ég_,. a mezőgazdasági technikum „Minél több és minél jobb kommunista szakembert!"

Next

/
Thumbnails
Contents