Kelet-Magyarország, 1962. április (22. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-07 / 81. szám

Eredményesen tanultak... 51 hallgatója volt Rakamazon az ezüstkalászos gazclatan- folyamnak. A hallgatók eredményes tanulásról tettek bi­zonyságot. Képünk a sikeres vizsga ünnepségéről készült. (Hammel J. felv.) Emberek u gáton Hogyan lehet növelni a szálastakarmányok tápértékét? MEZÖGAZDASÄGI nagy­üzemeinkben az állatállo­mány növekedésével párhuzamo­san emelkedik a pillangósvirágú takarmánynövények vetésterüle­te. A jó minőségű pillangósszéna állatállományuknak nélkülözhe- [tetlen takarmánya, különösen téli lidőszakban, mert gazdag fehérjé­iben és vitaminokban. Szinte 'egyedüli tömegtakar m-5: nk, [mellyel az állatok téli Ccl.érje- (szükségletét tökéletesen l:i Md- íjuk elégíteni. Magas fehérjetar- 'talma mellett jelentős mennyisé- [gű A-vitamint is tartalmaz ka- p-otin alakjában. Az A-vitamir »nemcsak állataink növekedésére 'van kihatással, hanem hiányé meddőséget, farkasvakságot és idegrendszeri ^varokat Is okoz­hat. E tényezők törvényszerűen ír­ják elő, hogv. pillangósvirágú ta­karmánynövényeink betakarítási igen körű Ítéld n tő munkát Igé­nyel. Nem egy esetben az üzerr jövedelmezőségét eldöntő ténye­zőként szerepelhet a helyes be­takarítási mód megválasztása. A szénák minőségére legnagyobb befolyással a készítés módja ói ■a kaszálás ideje van. További nagymértékben befolyásolja £ minőséget az, hogy mennyi le vélzettel tudjuk betakarítani. A pillangósok levélzete könnyer töredezik le a szárról és helyte­len betakarítással csak a kisebt értékű szárrészek maradna! meg. Legértékesebb piliangósunl a lucerna, melynél a levélze 48—50 százaléka a szárnak, fi levélzet két és félszer annyi fe hérjét tartalmaz, mint a szár rész, és körülbelül kétszer anny foszíorsavas meszet, mely álla taink csontvázának fejlesztéséhe nélkülözhetetlen. A jó minőségi lucernaszéna nyersrost tartalma nak 20 százalék alatt kell len ni, amit legjobban a helyes ka szálási idővel tudunk befolyásol I ni. Ma már a múlté az az el i mélet, hogy lucerna kaszálásé j virágzás kezdetén kell megkez j deni. Jó minőségű szénát csal | úgy készíthetünk ha a kaszá lást bimbósás kezdetén kezdjül és a virágzás kezdetére befejez zük. Vigasztalanul esik. Tóth, Péter, a párttitkár szemét dörzsöli, az álmot és fáradtsá­got próbálja elűzni. — Tegnap már száraz volt a föld. Örültünk, hogy indulha­tunk a munkával, s itt van ni — mutat as ablakon kifelé. — Két gépi és nyolc fogatos vető­gépünk vár bevetésre, a vető­magok készen vannak, már kezdtük volna a koraiak, a cu­korrépa, a borsó és a mák ve­tését, s most várakozásra kény­szerít bennünket az eső. Üj gép is érkezett a milotai Üj Élet Tsz-be. Nyilas Andor ki is próbálta az RS-09-es esz­közhordoz ó gépet. Járatja az eső­be, hogy ha majd szükség lesz rá, készenlétben legyen ez is. — Sajnos az árvízveszély gát­ra szólított bennünket — mond­ja Tóth Péter. — Régen a becsi és a milotai határ között folyt a Tisza, s mi itt látjuk leggyen­gébbnek a gátat. 1948-ban is nagyon őriztük, saroglyával hordtuk rá a földet. És most újból gátra szólítot­ta a milotai embereket a ve­szély. A párt és a községi ta­nács éjjeli őrséget szervezett. Kommunista és pártonkívüli pa­rasztok, segédrendőrök feláldoz­ták éjszakáikat. Az elsők kö­zött volt Tóth Péter a titkár, Szabó Mihály a tűzoltó parancs­nok, Kondor József a tanács vb. elnöke, Mikola Géza, Makai Endre KISZ-titkár, Mikola Jó­zsef, Nyilas Andor. Török Jó­zsef segédrendör és a többiek. — Két nap és két éjjel nyolc­nyolc ember állt őrséget. Lám­pással és fáklyákkal jártunk a gáton, s vizsgáltuk van-e átszi- várgás — magyarázza Tóth elv­társ. — Mert ilyenkor egy egér- lyuknyi rés is bajt hozhat az egész falura, ha nem vesszük észre. Csütörtökön Csókást Péter már azt jelenthette, hogy apa­dóban van a szeszélyes folyó. — De azért csak kinn vannak embereink. Örködnek, hogy a bajnak elejét vegyük. — Bosz- szant valamennyiünket, hogy ennyire késik az idei tavasz, nyugtalanok az emberek. S bi­zony a versenyt, amit mi kez­deményeztünk csak késve kezd­hetjük. Üres még a verseny­tábla is. Amit lehetett elvégezlek a milotaiak. A területet brigá­dokra, munkacsapatokra és em- ' berekre elosztották. A nagy ta­vaszi munkára teljesen felké­szült mindenki: emberek és gé­pek. Csak az idő jobbra fordu­lását várják, .hogy elmúljon vég­leg az árvízveszély. De addig *s figyelő szemmel őrködnek a Tisza gátján. F. K A LEKASZÄLT PILLANGÓST mielőbb meg kell szárítani és kazalba rakni. Ezt nemcsak a be­takarítandó széna minőségére, hanem a következő kaszálás ér­deke is megkívánja. A sokáig renden tartott széna akadályoz­za a növényzet újra sarjadását. Renden való szárítás esetén a levágott lucerna 10—12 napot tölt a táblán. Ez alatt az idő alatt úgy az esőzésnek, mint a nap kedvezőtlen hatásának ki van téve. E szárítási mód alkal- mázásánál a keményítőérték 25—50 százaléka, az emészthető fehérje 30—35 százaléka megy tönkre, a karotin pedig majdnem teljes egészében veszendőbe megy. Szabvány szerint a köze­pes minőségű szénának 11,3 szá­zaléka emészthető fehérjét kell tartalmazni. Ezzel szemben a renden szárított lucemaszéna gyakorlatilag mintegy 6—8 szá­zalékot tartalmaz, amit az éven­kénti laboratóriumi vizsgálatok bizonyítanak. Ma már ismeretes a pillam­1960 Keményítő ért. Renden #,24 Állványon 0,32 1961 Renden 0.26 Állványon 0,33 Az állványos szárítási módnak igen nagy előnye az, hogy tar­tósan esős időjárás esetén is jó minőségű széna nyerhető. Az állványokra rakott takarmány­nak csak a külső fele fakul meg, anélkül, hogy megromlana, de belül a saéljárás folytán egész­séges, üdezöld marad. Az így készült szénát az állatok szívesen fogyasztják. Az eljárásnak to­vábbi nagy előnye az is, hogy kaszálás után legkésőbb 4 nap múlva félszáraz állapotban a takarmány lekerül a tábláról a szérűn elhelyezett állványokra. A felszabadult területen szüksé­ges növényápolási munka azon­nal elvégezhető (fogasolás, mű­trágyázás), és így a növényzet zökkenőmentes fejlődése biztosít­va van. Állványos szárítás ese­tén a teljes száradási időnek csak 20 százalékát tölti a táblán k-Kkkkk-n-k-Kk-Mt-tt-tt-nk-tt-tt-tík-Pkkk gósvirágú takarmánynövényeié betakarításának veszteségmentes megoldása, a forrólevegős szárí­tás. Ez az eljárási mód azonban nagy beruházást igényel és így mezőgazdasági üzemeink többsé­gében még nem alkalmazható. A szárítás jövője feltétlen a forró- levegős szárítás. Az említett okok miatt azonban még hosszú ideig szükség lesz átmeneti megoldás­ra. Szakembereink véleménye szerint jelenleg legjobb megoldás az állványos szárítás. Gazdasá­gunkban az állványos szárítást 1960-as évben vezettük be. A szerzett tapasztalatok alapján 1961. évi pillangós termésünket (540 kh) majdnem teljes egészé­ben állványon szárítottuk. 1962- ben ugyancsak az egész területen ezt a módszert alkalmazzuk és 900 kh teljes termését állványo­sán szárítjuk. ÖSSZEHASONLÍTÁS KÉPPEN az alábbi táblázat mutatja a renden és az állványon szárí­tott széna béltartalmát. Emészthető fehérje Karotin % miligramm 8,7 0—14 12,2 15—60 n,8 0—12 13,— 15—60 a takarmány, míg renden szárí­tás esetén 50 százalékát. A szárító állványok minden üzemben könnyen előállíthatok, Egy állványhoz kell 3 darab egyenként 2,5 méter hosszú, 8— 12 centiméter átmérőjű rúdfa. 3 darab egyenként 2—2,5 méter hosszú 3—5 centiméter átmérőjű botfa és 3 darab egyenként 0,4 méter hosszú vas, i«*gy faszeg. Ez gyakorlatilag 0,08 köbméter tömörfát tesz ki. Egy tömörköb- méter fából tehát 12—13 darab állvány készíthető. Egy kát. hold állvány szükséglete szakaszos be­takarítás szervezés mellett 6—8 darab. Egy állvány előállítási költsége 50 forint körül van. Ha az állványok élettartalmát 4—5 évre becsüljük és ez alatt 40 mázsa szénát szárítunk meg raj­ta, akkor egy mázsa szénát 1,25 forint költségtöbblet terhei. Ez a költségtöbblet pedig már az első évben többszörösen megtérül, tmert az állványon szárított szé- Jna tápértéke közpes minőségű r abrakéval egyenlő. Üzemeink ^többségében az állványokhoz t szükséges famennyiség rendelke- t zésre áll így azok előállítási J költsége még olcsóbbá tehető, t A LUCERNA ELSŐ kaszálá­sig még mintegy másfél hónap fali rendelkezésre s ez az idő Jjól kihasználható az állványos rszárítással való felkészülésre. Hosszú László r Tíszavasvári Állami Gazdaság J igazgatója r -------------­í Kié E©'»yen a jutalék? k A baktalórántházi tudósítónk £ — Kricsfalussy Béla — írja. k hogy a járási operatív bizottság E legutóbbi ülésén a tojásfelvá- k sáriás helyzetét tárgyalta. E Ismeretes, hogy a tojásfelvá- k sáriás megkönnyítése végett a i földművesszövetkezeti boltok is k megbízást kaptak tojás vásár- k lásra. Ellenőrzése során a fel- E vásárlási kirendeltség több he­ir lyen megállapította, hogy a E boltvezetők csak akkor vették é át a tojást, ha annak az ellen- E értékét az eladó az üzletben le *r is vásárolta. Ez helytelen, mert E egyes termelőknek esetleg útí- E költségre, gyógyszerre vagy E egyéb dologra kellett volna a E tojás ára. E Más helyen, mint Nyírjákón E pedig azon vitatkoztak, hogy £ a boltosé, vagy a kinevezett to- E jásfelvásárlóé legyen-e a dara­lt: bonként! 3 fillér jutalék. (?) E E miatt késlekedett a tojás át­ír adása; ___________________________ ‘ 5 KELET-MAGYARORSZÁG A Tisza szálkái Gépállomás pártszervezete nagy gondot for­dít a traktorosok nevelésére, a szocialista munkaversenyre. Nemrégiben taggyűlésen vitatták meg az idei tervteljesítés fel­adatait. Az összejövetelen hu­szonnégy hozzászólás hangzott el, s ugyanennyien tettek válla­lást. Javasolták a taggyűlésen, hogy a VIII. pártkongresszus tiszteletére indítsanak a brigá­dok és a traktorosok egymás között versenyt, a gépállomás vezetői pedig — a taggyűlés megbízásából — hívják verseny­re megyénk minden gépállomá­sát az éves terv időbeni telje­sítésére. Van-e biztosíték? A taggyűlés megbízását telje­sítette a vezetőség: a gépállo­mások megyei igazgatósága he­lyesnek találta kezdeményezésü­ket. lapunk is közölte vállalásai­kat, s' minden bizonnyal helyes­lésre találnak majd vállalásaik a megye traktorosai között. Fel­vetődik azonban a kérdés: van-e biztosíték, hogy időben teljesí­tik vállalásaikat a tiszaszal- kaiak? Az időjárás most már kedvező, teljes lendülettel dol­gozhatnak a gépek, traktoro­sok. Munkát találnak, többet is mint amennyit elvégezhetnek! Tőlük elsősorban a kommunis­táktól, pártonkívüli traktorosok­tól s nem utolsósorban a gép- íUomás vezetőitől függ: valors vált jak-e adott szavukat. Egy taggyűlés tapasztalatai físzaszalha versenyre hívta a megyei A nevelés és a szocialista verseny — Kiktől fugäf ax adott szó megtartása ? — Huszonnégyen vállalták — Ami helyes volt és a hibák Taggyűlés után termelési ta­nácskozáson vitatták meg a so­ron következő, s a hosszúra nyúlt tél miatt összetorlódott felada­tokat. Lelkesedésben nincs hiány. S ami egy taggyűlésen huszonnégy kommunista ígéretet tett éves és egyes kampányter­vének túlteljesítésére, bizonyá­ra nem marad el az eredmény. Mizik János elvtárs brigádja tervének 120 százalékos teljesíté­sét vállalta, s párosversenyre hívta a Lackó brigádot. Hason­ló vállalásokat tettek a többi traktorosok, brigádvezetők, sze­relők. Utólagos tanulságok... Határozatban rögzítették: a munka közben kisebb javításra szoruló gépeket időben kijavít­ják. Minden traktoros megtanul­ja a fontosabb gépkarbantartá­si feladatokat, s gondoskodnak a termelőszövetkezetek gépeinek javításáról is. * Vállalásuk teljesítéséhez azon­ban még sok tennivaló vár meg­oldásra. Helyes lett volna, ha az elmúlt évi brigádok és trak­torosok egymás közötti verse­nyének tanulságait megvitatják a taggyűlésen. így a kommu­nisták is látták volna: mit csi­náltak jól, höl volt hiba, s mit kell tenniük. Kevés szó esett taggyűlésükön arról is. hogy munka közben mit kell tenni a pártszervezetnek a vállalások teljesítéséért. Nem propagálták eléggé, mennyivel jár jobban a traktoros, a tsz, a népgazdaság, ha vállalásaikat teljesítik. Mit jelent munkabérben, prémium­ban, terméshozam-növekedésben, kötelezettségeik valóra váltása. Ma még nem elég csak az ön­tudatra építeni, anyagilag is ér­keltté kell tenni a traktoroso­kat. Azt azonban nem ismertet­ték, milyen feltételek teljesítése szükséges és milyen jutalmazás­ban részesülnek. Az is célszerű lenne, ha a legjobban dolgozó traktorosok munkamódszerét va­lamennyi gépállomási dolgozó megismerné. ...és a mai feladatok Dicsérni való a tiszaszalkai kommunisták kezdeményezése. A taggyűlés hibáiról is kell azon­ban beszélnünk. Ha a beszá­moló nagyobb részét kitevő ál-; talános kül- és belpolitikai rész- helyett több szó esik a taggyű-J lésen a pártszervezet. a gazda-] sági vezetők, traktosorok műn-; hójáról, eredményesebb lett vol­na összejövetelük. Arról, ki.; hogyan vélekedik a versenyről,' a szövetkezetben végzett mun-; ka jelentőségéről. Dicsérni, bí­rálni, lehetőleg névszerint. Ha a gépjavításról nem csak száraz számokat közölnek, bizonyára a szerelők is nagyobb felelősség­gel dolgoznának. Még csak néhány napja kezd­ték meg a munkát. Van még idő sok kérdés tisztázására. Cél­szerű azonban már most, az induláskor meghatározni: milyen módszerekkel irányítja majd a pártszervezet a politikai mun­kát. a versenyt, milyen munka- program szerint dolgozik az üze­mi bizottság. Hogyan népszerű­sítik az élenjárókat, általánosít­ják munkamódszerüket, s ho­gyan dolgoznak együtt a terme­lőszövetkezetek vezetőivel, dől-! gozóival a kongresszusi verseny sikeréért. Nagy Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents