Kelet-Magyarország, 1962. április (22. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-30 / 100. szám
Irodalom —Művészet — Tudomány A épszerű lett a n\ irhát őri múzeum Parkosítják a környezetét — Sok a képtár látogatója Több mint háromezer látogatója volt már az idén a nyírbátori Bálhori István Múzeumnak. Nemcsak a megyeiek, de külföldiek is felkeresik gazdag középkori gyűjteményét. A restaurált épület mind külső, mind belső képe ritka érdekességű látvány. A múzeum vezetősége most arra törekszik, hogy a környezetet is stílusosan alakítsa ki. Barokk-kert a múzeum körül Dr, Ormos Imre egyetemi tanár, a kiváló kert-szakértő készítette el azt a tervet, amelynek megvalósításán már dolgoznak. Barokk stílusú kert létesül a múzeum körül, nyírott fagyalsövénnyel, bukszus bokrokkal, tujákkal, füves táblákkal, kevés színes virággal. A parkban padokat helyeznek el. Az épület és a kert középkori hangulatot varázsol majd a látogatóknak. Addig azonban még igen sok munka van hátra. El kell tűntetni a közel fekvő lapályt, állóvizével. rendbehozni az utat. A múzeum mór az idegenforgalmi szervek érdeklődését is felkeltette. IBUSZ-utak Nyírbátorba Az. idén egyelőre kísérleti jelleggel kétféle társas utazást indítanak Nyírbátorba. Az egyik Budapestről indul. Miskolcon, Nyíregyházán át. A másik Debrecen—Hortobágy—Nyírbátor címmel hirdeti meg a látogatást. I Jövőre színes prospektusok is ! készülnek. Megéri, hiszen a küi I földiek nem fukarkodnak a jel- I zőkkel, mint legutóbb a néme- í tek: csodálatosam szép a múi zeum. Az ifjúság és a múzeum í A legszorgalmasabb látogatók azonban a diákok. Igen sojtan I tekintik meg a képtárat, a mely- ' l>en mintegy félszáz igen érté- i kés műalkotás van közszemlére i kitéve. A klasszikusoktól a mo- í dem piktura képviselőiig sok nagynevű festőnk alkotásaiban gyönyörködhetnek a látogatók, Koszta József, Mednyánsz.ky. Deák Ebner. Bihari Sándor. Csontvári Koszta, Iványi Grün- wald, Ferenczy Károly, Derko- vits, valamint Szőnyi István, Do- | manovszky, Arató Jár.oe, — ? I ezzel még nem is teljes a felsorolás. I A napokban a nyírbátori' H. i •fámú ál alános leányiskola ! nyolcadikosai lep ék el a kiállí- ■tasi termeket, s jegyzeteket ké- j szítettek a képekről, azok témá- I járói, mondanivalójáról. Általában meglepően jó meglátásaik voltak a gyermekeknek. „Nekünk is van viccsünk, odahaza“ A füzetekben ilyesféléket olvashatott az ember: „Hippi Rónai József a Teleki kastély kertje című képén gazdag, színes eszközökkel mutatja be, milyen gondtalanul élt a kizsákmányoló osztály, amíg...” Duray Tibor 1930 IX. 1. című képéről ezt írta az egyik kislány: „A sötét színek a munkások fáradt, nehé ■ életét és a rendőrök elnyomása ‘ ábrázolják.” Az egyik, modernista felfogású kép előtt a tárlatvezető megkérdezte: Nem giccs ez? S s gyerekek szenvedélyesen védték a művész egyéni felfogását, költői képzeletét. Aztán egyikük meg jegyezte: „Giccs, az otthon van, nálunk”. S egy másik: „Nekünk is van giccsünk, odahaza.” S elmagyarázták, hogy az miért rossz, mién. olcsó mázolmány. ér .éktelen. Ezek a gyermekek nem vásárolnak majd vásári képet. A múzeum kétségtelen jóhatása , ez a bátort ifjúságra. Megérdemelt kitüntetés Ismeretes, hogy evekkel ezelőtt néhány tárgy begyűjtésével kezdődőt: a múzeum alapításának munkája. Ma már bent él a köztudatban, s nemcsak megyénkben, hanem határainkon túl is egyre nagyobb hírre tesz szert. Az elindítója, Szalontai Barnabás, ma épp úgy, mint először, nagy tetóvággyal dolgozik. Munkáját ismerte el a társadalom, amikor április negyedikén munkaérdemérem kitüntetést kapott. Május 1 Würtis Ádám rajza JUHÁSZ CVULA: A JVDL Ü^TKA Én öt dicsérem csak, az élet anyját, Kitől jövendő győzelmünk ered’ A munkát dalolom, ki a szabadság Útjára visz gyász és romok felett. A gyárkómény harsogja diadalmáf S a zengő sínen kattogó vonat. A béke ő, a haladás, igazság, Mely leigázza a villámokat. Nagy városokban, végtelen mezőkön A dala zeng és zúgni fog örökön. Míg minden bálvány porba omol itt. Én őt dicsérem csak. az élet anyját, Kinek nővére Szépség és Szabadság S kinek világa most hajnalodik. —a. i Bemutató előtt SZABOLCSI MÁJUS 1. A VI ERIKÁBAN Érokol je v: Ilomeo és Júlia című balettjének bemutatójába készül a Magyar Állami Operaház. Koreográfus: Lavrovs:: - kij a Moszkvai Nagyszínház koreográfusa. Címszereplői.: Kun Zsuzsa és Havas Ferenc Kossuíli-díjas művészek. A ké pen: TJgray Klotild, Sipeki Levente látható, a Romeo és cg®k j^cDctéfcen. (Foto: Keleti Évái : New Brunswick. Nem sokai mond New Jersey Államnak ez a városneve. A nyíregyházi So- ' mogyi Gyuláné azonban negy- i ven év után is sokat 'tud róla ! mesélni. : A század eleji hazai nyomor igen sok magyart kivándorlásra . késztetett. Ezek olyan nagy szám- j ban kerültek a város szivargyá- l rába, hogy még az amerikaiak és lengyelek is magyarul beszéltek egymással. Nem voltak azonban népszerűek. Munkájukat ugyan rendesen végezték, de a bevándorlókat mégis megvetették. S hozzájárult az ellenszenvhez, hogy a magyarok szocialistáknak vallották magukat. 1919-et írtak. Május elsejére készültek. Nem az amerikaiak, a magyar fiatalok szervezték eioó j piros-zászlós május elsejei felvo- ; nuiásukat. Külön női részleg dolgozóit a gyárban. A lányok az ■ eisn akartak haladni. Hossz- , | vita mán sikerült csak lebeszélni i j okét. Nem lehetett tudni, lesz e I 3 ize tűzés? Nem volt túlzó, t az óvatosság. ! A fegyelmezett, zart sorokban j ivonuló magyarok alig tettek ötszáz métert a város főutcáján, az amerikai kispolgárság nem tudta elviselni a vígan lobogó piros zászlócskákat. Valószínűleg előre készültek erre, mert szer- j vezett banda rohanta meg a feldúlókat. A zászlókat akarták darabokra .„pni. Tömeges utcai verekedés kezdődött. Néhányan £u tárnod lak j csak meg, a többség szívósan védte a zászlókai:. Fokozatosan vonullak vissza a párt székháza felé. Elgondolásuk, — egyelőre úgy tűnt, — bevált. A támadók Követték a házba bevonuló felvonulókat. Itt aztán nagyobb biz- tonságba kerültek a zászlók, hiszen a felvonulók kerültek fölénybe. A támadók újabb erősítéseket kaptak, mégis menekülniük kellett volna, ha... A rendőrség azonban beleavatkozott a küzdelembe. Kik vebtek benne részt, magyar részről? Negyven év után nevek már nem igen jutnak eszébe So! mogyi néninek, inkább a rteiy| ségnevek, ahonnan származtak a '! kivándorlók: Nyíregyháza, Vas- megyer, Mátészalka, Panyola. Sok szabolcsi, szatmári ünnepelt ott május elsejét 1919-ben. Ha még ilyen erőszakos körülmények között is... — Igaz, amikor hazajöttünk, még gyűléseket sem lehetett szervezni, nem hogy felvonulásokat — emlékezik Somogyi néni a huszas évek elejére. — De az itthoniaknak azért nem ilyen elképzeléseik voltak az amerikai „demokráciáról’'’, mint aho©' azt mi tapasztaltuk New Brunswick-ban, 1919 május elsején. Gál Bél« Viegnynt a IX. Magyar Képzőművészeti KiáHílag , Háromezer kép és grafika, hat- . :áz szobor között kellett válogatnia a zsűrinek, amely ösazu- - látottá a IX. Magyar Képzőművészeti Kiállításit. A beküldött anyagnak csak egyhatoda kerül ’> önség elé. Az idei tárlat érdekessége . a kiállítás újszerűsége. Újdonság mindjárt az első terem összetétele is. A régi nemzeti tárlatok hagyományai szerint az első terem mindig amolyan protoko- línis díszbemutató színhelye volt. Ide válogatták a legjobb képeket. Most megszűnt ez a jelleg. A rendezés elképzelése volt, hogy összefoglalót, mintegy tartalomjegyzéket adjon a laiogatoknak: aki belép, azonnal szembetalálja magát mindazokkal a műfajokkal, amelyekkel a kiállításon találkozhat. S azokkal a művé- ■ szett stílustörekvésekkel is, amelyek a IX. Magyar Képzőművészeti Kiállítást jellemzik. A Műcsarnok mellett a jégpálya bejáratával szemben kőművesek dolgoznak, alapzatokat készítenek azoknak a szobroknak, amelyek jobban hatnak szabad téren. Ma már helyükön állnak a szobrok, és a 'termek megteltek nézőkkel, hiszen a kiállítást aeom- ' baton (leiben ' megnyitották.
