Kelet-Magyarország, 1962. április (22. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-29 / 99. szám

Megmentik a jövő ■ nemzedéket? nx emberi jogokról és a lettek Moszkva, (MTI): Moszkvában hivatalosan közöl­ték, hogy május 1-én magyar idő szerint reggel 8 órakor kez­dődik a Vörös téren a Szovjet Hadsereg szárazföldi, tengerésze­ti és légi egységeinek díszszem­léje. amely háromnegyed óráig tart. A díszszemle után 8,50-kor kezdődik a moszkvai dolgc felvonulása. A magyar televízió. an pénteken közvetítette a szovj> Uruguay válogatott 1 abdarf mérkőzést a Lenin-stadion május 1-én helyszíni közv lést ad ■ a moszkvai díszszen ről és felvonulásról is. Az East River partján épült ENSZ palota. AZ.ENSZ közgyűlések üléstermében 636 képviselő, 3<0 megfigyelő, 334 újságíró és 800 lá­tM&íUó részére van hely. Háromnegyed órás díszszemle le: Moszkvában május 1-én HA VALAMILYEN kisdiák | elégtelent kap földrajzból, mert . nem tudja, hői vannak a Kará- '•sony-szigetek. ilyesmi bizonyára sokszor megtörtént. De hogy egy amerikai elnök kapjon elégtelent világpolitikából a Karácsony-szi­getek miatt, az tudtunkkal első eset, s az elégtelent nem egy ta­nító adta és írta noteszébe, ha­nem százmilliók harsogják tünte- | léseken , és táviratokban, felvonu- | lésokon és gyűléseken, London- j ban és Tokióban. Washigtonban és Delhiben j A HÉT ELEJÉN ülésezett a j Szovjetunió március 18-án vá­lasztott Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. Az ülésszak megválasz­totta a Legfelsőbb Tanács elnöksé­gét és az új szovjet kormányt. Az : ülésszak meghallgatta Gromiko 1 beszámolóját a genfi értekezlet­i ről. Gromiko rámutatott: — A le- j szerelés ellenzői védekezésre szo- í riiltak. Megállapította: az ameri­kai nukleáris robbantás-sorozat a I Csendes-óceán térségében csak- nem általános elítélésre talált. ■ Gromiko továbbá megállapította, ,hogy a leszerelési kérdésben a semleges országokat képviselő ; küldöttek az atomfegyverek be- I tiltása mellett foglaltak állást, és ■ egyetértenek azzal, hogy a kísér- j letek beszüntetését a nemzeti ész- ielés eszközeivel ellenőrizni lehet. Ez azt jelenti, hogy a genfi 18-as bizottság nyolc semleges és öt szocialista országot képviselő tag­ja eg'y nagyon használható plat­formot talált éppen abban a kér­désben, amelyben az Egyesült Ál­lamok és Anglia elsősorban a legmerevebbsn elzárkóztak a megállapodás elől és a tényeket semmibe véve. arra az álláspont­ra helyezkednek,, hogy nem lehet megegyezni, mert a Szovjetunió ellenzi a területén folytatandó nemzetközi ellenőrzést, értsd: kémkedést. Gromiko figyelmezte­tett: ..Indokolatlan dolog lenne úgy vélekedni, hogy a genfi ellen­őrzési bizottság közel jár a tény­leges leszerelés? intézkedések ki­dolgozásához”. Ám az a körül­mény. hogy a 18 tagú bizottság 13 tagja reális lehetőséget lát a meg­egyezésre az atomfegyver-kísérle­tek kérdésében, egyértelműen a karácsony-szigeti bűncselekménv ellen szólt. Nagyon is helyénva'ó tehát Gromiko figyelmeztetése a nyugati hatalmakhoz: ,.Ha a né­pek akarata ellenére mégis vé­geznek atomfegyver-kísérleteket, akkor a Szovjetunió arra kény­szerűi, hogy válaszul a nyugati hatalmak eljárása. kipróbálja úifaita atomfegyvereit”. A? ame­rikai fegyverkezési hajszát jel- lornjn egyébként, hogy az Egye­sült Államok küldötte Genfben a háborús propaganda eltiltásáról szóló egyezmény létrehozását is akadályozza. A NÉMET PROBLÉMÁT érin­tő szovjet—amerikai tárgyalások hasznos voltáról nemcsak a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak ülésszakán' esett szó. hanem abban az e héten nyilvánosság­ra hozott nagy jelentőségű in­terjúban is. amelyet Hruscsov miniszterelnök adott Gartner Powler amerikai lapkiadónak. Hruscsov nagy nyomatékkai hangsúlyozta: a német kérdés megoldása megkönnyítené a le- SíSiBfStóájaa -"**&> megegyezést Ismételten aláhúzta a szov miniszterelnök, hogy az út kommunizmus győzelméhez r,< a háborún át vezet. A komm nizmushoz minden nép m fogja találni, az utat a marx: mus-leninizmus alapján, de m holmi szabvány vág}- sablon ; klímázásával. Nagy figyelmet szentel a t lágsajtó ezen a héten a franc és algériai eseményeknek, franciaországi, úgyszólván a telj vasutassztrájk rávilágít a fra: cia dolgozók tömörülésére a mi nopóliumok és az azokat képv selő kormánnyal szemben. Ez kormány Fompidouval, a Ko schild bankház volt vezérigazgí tójával az élén, e héten muta kozott be a francia nemzetgyt lésben. Jellemző, hogy a kői mány, amelynek a mai franci alkotmány értelmében' nincs i szüksége bizalmi szavazatrí mégis bizalmát kért a nemzet gyűléstől és csak a szavazató! felét kapta meg. Franciaország ban még De Gaulle négyéve uralma után is nehéz lelkese­dést provokálni a bankok nyíl­uralmához. A letartóztatott OAS fővezére. Sálán nem fukar­kodik a szenzációval. A vizsgá­lóbírótól Debré volt miniszterel­nök, sőt De Gaulle kihallgatá­sát követeli, nyilván cinkosság­gal vádolva őket. Ugyanakkor De Gaulle nem siet jóváhagyat­ni Jouhaud, a kétszer is halálra ítélt OAS hadvezér ítéletét. Pompidou felfüggesztette a fog­ságban lévő algériai hazafiak sza- badonbocsátását, amelyet pedig az eviani egyemány kötelezően előír. Az OAS banditái folytat­ják algériai merényleteiket. A hírek szerint újraszervezik a ve­zetőséget és Bidault volt fran­cia miniszterelnök vette át az OAS politikai vezetését. Mindez azokat az ellentmondásokat jel­lemzi. amelyek Franciaországban és Algériában bizonytalanná te­szik a helyzet. A Pomoidou- kormány nem békét és rendet akar teremteni, hanem a szaha- rai kőolaj zavartalan kibán vá- szásál akarja biztosítani. Nem az OAS fasiszta garázdálkodása ellen léo fel. hanem csupán a monopóliumok üzleteit zavaró tevékenység ellen. Ebből adódik az a tragikomikus helyzet, hogt az OAS vezérek úgy élnek a párizsi Santé-börtönben. mint villáikban éltek. És De Gaulle habozik Jouhaud halálos ítéleté­nek jóváhagyásával. De Gaulle jobban fél a valóban demokra­ta francia dolgozóktól, mint a valóban fasiszta Jouhaudtól és társaitól. A HALADÓ ERŐKTŐL való félelem nyomja rá a bélyegét a latin-amerikai országokban végbemenő eseményekre is. Az amerikai imperialisták Argentí­nában1 is. Guatemalában is a nyílt katonai diktatúra eszközei­hez folyamodtak, illetve ezek igénybevételére ösztönözték hí­veiket. Guidó argentin elnök az alkotmányosságnak még a lát­szatát is feladta. A közeljövő megmutatja majd. hogy ebben a nagy latirí-amerikai országban sem lehet már az amerikaiak elavult módszereivel kormánvoz- ni­líihívús as emberise# etée kormos Imre jegrsecle tűnőén bizonyítja: kik azok. akik megtartják az ENSZ alapokmány legfőbb célkitűzéseit, s azok, ' ‘VPi dást. A szocialista országok és a kapitalista kormányok meg­bízottai cselekvésében választó­„Mi, az Egyesült Nemzetei népéi elhatároztuk, , hogy meg­mentjük a jövő nemzedéket c háború borzalmaitól, hogy újbo hitet teszünk az alapvető ern­ten jogok, az, emberi személyi­ség méltósága és értéke mel­lett; hogy egyesítjük erőinket c nemzetközi béke és biztonság lenntartására,. így kezdődik az ENSZ Alap­okmánya, melyet tizenhét éve 1945. június 26-án írtak alá San Francisco városában. ,-V Az idegen, aki New Yoikbe érkezik és első alkalommal pil- lantja meg az ENSZ épületeit, meglepi az épületek külső ké­pe, elálmélkodik a gazdag be­rendezésen. A legmeglepőbb azonban a három stílusban ter­vezett. össze nem illő épületek diszharmóniája. A titkárság 3fl emeletes felhőkarcolója modern­ségben túltesz a hatalmas vál­lalatok felhőkarcoló-irodahelyi­ségein, de — jóllehet üvegfa­lain szabadon özönlik be a nap­sugár — lélektelenségben ha­sonló hozzájuk. Az ENSZ tit­kárság háromezer alkalmazottja a világ minden1 tájáról érkezett, vannak közöttük diplomaták és nyelvészek, tudósok és újság­írók. közgazdászok és könvvtá- rosok, adminisztrátorok és rá­diós-. televíziós-, filmszakembe­rek. Munkájuk sokféle és szerte­ágazó. ök szervezik az üléseket, tolmácsolják a beszédeket, kiad­ják a tanácskozások jegyző- könyvét, sajtóközleményeket fo­galmaznak, rádióadásokat szer­kesztenek, filmeket forgatnak és elvégzik azokat az adminiszt­ratív feladatokat, amelyek az ENSZ különböző szervei által hozott határozatok végrehajtá­sához szükségesek. Bár kívülről hideg és csendes az épület, odabent naponta fél tíztől este hat óráig zajlik az élet. és a belépőt bábeli zűrzavar fogad­ja. hiszen kétszázharminc győr­ire tizenöt nyelven — angolul, arabul, csehül, dánul, franciául, görögül, héberül, izlandiul, len­gyelül, norvégtU, oroszul, per­zsául, portugálul, spanyolul, tö­rökül — kopog félelmetes gyor­sasággal. És ha a felvilágosító irodához fordul a látogató sze­mélyesen. vagy telefonon öt nyelven kaphat felvilágosítást kérdéseire. Különböző nyelveken beszélnek az ÉNSZ-ben, külön­böző gondolkodású emberek gyűltek össze a világ minden tájáról. ’ . , Az ENSZ jelenlegi munkája — saín°s — -hem tükrözi a 17 évvel ezelőtt aláírt megállapo­vízként húzódik a határ. Nap­jaink — . az imperialista USA által diktált — fegyverkezési hajszája, az Egyesült Államok hidrogénrobbantása is szembe­akik cseppet sem törődnek a népek érdekeivel, akik csak be­szélnek az emberi jogokról, de eszük ágában sincs betartani szavaikat.

Next

/
Thumbnails
Contents