Kelet-Magyarország, 1962. április (22. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-26 / 96. szám

Három utca villumasítása 2o ezer forint értékű torsudatnu munka

Vaj» Uöí'égfejlesKléífi tervében

. Az elmúlt években számtalan objektív körülmény akadályozta Vaján a községféjlesztési tervek végrehajtását. Ezek közé tartozik a. Dessewffy utca, problémája is, ahol az úttest mélyebb fekvése miatt hóolvadáskor és nagy esőzések alkalmával megáll a víz. Ezen az utcán már több ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság és mégis...

Az idei községfejlesztési terv végrehajtása során három — a Dessewffy, Kiss Ernő és Svédei — utcában megkezdődött a villamosítás. A 140 ezer forint beruházásit igénylő munkát már május végére elvégzik, és ezzel befejeződik az egész falu villamosítása.

Terv készült a belterületi utak megjavítására. Ebben az évben erre a célra 25 000 forint értékű társadalmi munkát fordítanak. A Dessewffy és a Svédei utcák tanácstagjai — Kállai Istvánná és Jászter István — nagy gondot fordítanak a társadalmi munka szervezésére. Körzetükben már

58 munkanapot ajánlottak fel a lakók, míg a homok és egyéb iörmeléganyag szállítását a termelőszövetkezet vállalta.

Az elmúlt évben a Dessewffy utcában a terv szerint 400 méter járdái, kellett volna építeni, de ezt előbb anyag, majd kapacitás hiányában nem tudtuk teljesíteni. Így az erre szánt 140 ezer forint év végén maradványként jelentkezett. Ez azonban az idén már nem marad felhasználatlanul.

A községi tanács, és annak végrehajtó bizottsága mindenkor igyekszik a lakosság anyagi erejéhez mérten megvalósítani célkitűzéseit úgy, hogy évről évre kevesebb legyen a panasz és szépüljön. csinosodjon a falu, kulturáltabb legyen az élet Vaján is.

Helmeczi Miklós vb. elnök.

Somfai József vb. titkár.

Korzón

(Foto: Hammel József)

A milotai kommunisták terveiből

Holdankénti tőszám burgonyából 23 000, kukoricából 20 000, az alma exportmennyisége 70 százalék lesz,

a tejhozam tehenenként évi 2000 Liter

Winden tNz-fag>&»l megismertetiI« a feladatokat

A pártkongresszus tiszteletére a milotaiak versenyt kezdeményeztek. Vállalásuk lényege,

hogy jobb munkával, jó szervezettséggel, a vezetés színvonalának javításával többet, jobban, olcsóbban termelnek. Kezdeményezésük helyeslésre talált nem csak a járásban, hanem megye- szerte.

A pártmunka

módszereivel

A verseny meghirdetése után a milotai Űj Élet Tsz pártszervezete éves munkatervet készített. Rögzítették, mit kell a kommunistáknak tenni, hogy minden tsz-tag megismerje a feladatokat és tevékenyen részt vehessen megvalósításukban. Nem a gazdasági vezetők helyett akarnak dolgozni. Ellenkezőleg: a

pártmunka sajátos módszereivel segíteni vállalások teljesítését.

Többi között vállalták: almatermésük 70 százaléka exportminőségű lesz. A pártszervezet vitát rendez szakemberek, gyümölcstermesztők részvételével. A terv:

, 1. Népszerűsítik a vegyszeres

gyomirtást.

2. Kiszámítják, hogyan, menynyivel növelhető a közös, a tsz-tagok jövedelme, a hozam, ha holdanként burgonyából 22, kukoricából 20 ezerre növelik a tőszámot.

3. írásban kidolgozzák a babtermesztés előnyeit, módszereit,

s ezt minden tsz-taghoz eljuttatják.

4. A lucerna állványos szárítása elterjesztéséért megvitatják a fiatalokkal (akik pártmegbízatásban foglalkoznak a lucerna állványos szárításával) mennyivel előnyösebb az állványos szárítás.

Indítványozza a pártszervezet, időben vizsgálják meg: hogyan lehet elegendő és jó minőségű takarmányt biztosítani a közös és háztáji állatállománynak. Megvitatják Juhász Gusztáváé fejőnö munkamódszerét s azt alkalmazásra javasolják a többi tehenérzctben dolgozóknak is, hogy a tavalyi 1400 literes tehenenként! tejhozamot ebben az

évben 2000 literre emeljék. Beszélnek azokkal a szövetkezeti tagokkal, akik korábban is szívesen foglalkoztak szerződéses sertéshizlalással, s felhívják figyelmüket a háztáji sertésnevelés jelentőségére, jövedelmezőségére. Papírra rögzítik, s minden1 tsz-taghoz eljuttatják: mennyit

jövedelmez a sertéshizlalás és értékesítés.

Elméleti vitákat, ankétokat is rendeznek. Beszélnek például a munkás—paraszt szövetség további erősítését szolgáló feladatokról, az egységes paraszti osztály megteremtéséről. A vita vezetésére a járási pártbizottság dolgozóit is segítségül hívják. A legjobban dolgozó brigád munkamódszerét megvitatják, s általánosítják a többi brigádokban, munkacsapatokban. A tagjelölteket konkrét feladatokkal bízzák meg. Az élenjáró párton- kívüliekkel foglalkoznak, hogy a versenyben tanúsított magatartásuk. munkájuk is segítse tagjelöltfelvételüket. Segítségül hívják a pártcsoport-vezetőkel, akik ismertetik a pártcsoportokkal az élenjáró termelési módszereket. Hatékonyabban foglalkozzanak a kommunisták, pér- tonkívüliek nevelésével.

Megteremtik a jó munka

feltételeit

Baráti beszélgetésre hívják össze a traktorosokat. Segítenek

jogos kérelmük orvoslásában, biztosítják o jó munka előfeltételeit. Felhívják a gazdasági vezetők figyelmét a gépi munka minőségének javítására. A kongresszusi verseny értékelésére, szervezésére alakult versenybizottságot havonta beszámoltatják, feladatokkal bízzák meg. Népszerűsítik az élenjárókat;

különböző községi, szövetkezeti rendezvényeken az elnökségben is helyet kapnak a termelés legjobbjai. Különböző céljutalmakkal segítik a tervek teljesítését. Év közben is beszélnek a premizálás jelentőségéről. Arról, ki mennyivel jár jobban, ha többet, jobbat, olcsóbban termeL s mennyi lesz a prémium.

Különös gondot fordítanak a fiatalokra és nőkre. Az asszonyokkal, lányokkal megvitatják a közös és háztáji árutermelés jelentőségét, szerepét, jövedelmezőségét, népgazdasági fontosságát.

Kollektív és személyi felelősség

Hatékonyabbá teszi a pártszervezet munkáját, hogy nem csak a titkár tevékenykedik, hanem a párt- és gazdasági vezetők valamennyien felelősséget éreznek vállalásaikért. Éves munkatervükben személy szerinti felelősséggel határozták meg a tennivalókat. Segítségül hívják a tanács, a tömegszervezetek vezetőit, s határidőkhöz kötik az egyes tennivalók teljesítését.

Rajtuk, kommunistáktól, a ■szövetkezet vezetőitől sok függ: ha a kollektíva erejére támaszkodnak, továbbra is segítségüket kérik, nem marad él az eredmény.

Nagy Tibor

A falánk jószágoknak sok takarmányra van szüksége. Simon Zsigmond és Barkó Zsuzsanna a keveréket állítják össze.

Háromóránként etetik a kacsákat. A képen látható csoport már hathetes, rövidesen eléri a vágósúlyt.

Csikós Balázs (Boto: Hammel J.»

Százezres

időjárás az amúgy is fiatal törzsállományt zavarta a tojástermelésben. Ehhez hozzájárult a kevésbé alkalmas építkezés is. Különösen érezhető volt ez a korai kiskacsák nevelésében. A sertésék számára készített ólakat fafűtésre alakították át. A hóviharok idején, amikor legjobban kellett volna fűteni, a szél annyira visszaverte a füstöt, hogy már a kacsák megfulladásától kellett tartani. A villanyfűtés csak egy ólban volt. Késlekedett az építést végző vállalat is a megfelelő ólak elkészítésével.

Az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága intézkedett, hogy más gazdaságok is neveljenek kacsát, így a közfogyasztás az állami gazdaságoktól megkapja a 100 ezer darabot. A fehérgyarmati gazdaságban mindent elkövetnek a visszásságok leküzdésére. Eddig 20 ezer darab kacsa érkezett a keltető állomásokról. Az első szállítmányoknál, amikor a fafűtésű ólakban nevelték a naposkacsákat, magas volt az elhullás, de ma normán belül vannak. A legutóbbi 5000-es szállításból alig egy százalék esett ki.

Megérkeatek a keltetógépek is a telepre. Így a jövőben nem kell elszállítani a tenyésztojást az ország különböző keltető állomásaira és utána vissza a kiskacsákat, hanem helyben, egy kombinátban bonyolítják le az egész kacsatenyésztési folyamatot. Ha nehézségekkel is, de az eszenyői telepen csak kiépül megyénk eésé Jcacsagyára”»

A Fehérgyarmati Állami Gazdaság megbízatása, hogy ebben az esztendőben már 100 ezer darab pecsenyekacsáit adjon közfogyasztásra. Erre a célra a volt esze- nyői sertéstenyésztő ieiepat jelölték ki.

A terv végrehajtása azonban több akadályba ütközött, A törzstenyészetnek szánt — Ausztriából importált — kacsák késve, érkeztek. A rapszódíkus téli és tavaszi