Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-16 / 63. szám
„Nyitány“ előtt a Nagy-halászi Gépállomáson ? Beszélgetés Jórl István igazgatóval A jövő rádiósai Ha szeszélyes is a mostani tói, mindjobban számíthatunk az igazi tavasz beköszöntésére. Lehet, hogy hirtelen érkezik, és a korai munkák megkezdésében nagy felelősség hárul a gépállomásokra. Erről beszélgettünk Jóri István elvtárssal, a Nagyhalászi Gépállomás igazgatójával. — Hogyan állnak a gépjavítással és van-c a tavaszi rajthoz elegendő üzemanyaguk? — kérdeztük — A felsőbb szeiyünk által megadott határidőre, február 28-ra az erőgépeket kijavítottuk. A tavaszi munkákban közvetlen szükséges munkagépek javítását is elvégeztük. Teljesen nyugodtak vagyunk a gépszemlét illetően. A szükséges üzemanyag rendelkezésünkre áll. — Eves tervük teljesítéséhez biztosítva van-e a szükséges terület? — Sajnos, nem egészen. Ez évi tervünk 58 ezer normálhold. amelyből 43 ezret sikerült szerződtetnünk. De úgy niszem, ez nemcsak a mi gépállomásunkon van így. Az a helyzet, hogy a termelőszövetkezetek is mind erőteljesebben gépesítenek. Ez persze nem hiba. Sőt, kívánatos. Viszont ebből érthető, hogy velünk nem szerződnek annyit, mint korábban. — Ez azt jelenti, hogy a terv nem lesz teljesítve? — Szerződésileg már tavaly sem tudtuk lekötni a tervterületet. Mégis, előre nem látott, különböző munkavégzések segítségével végeredményben 106,8 százalékos terv teljesítést értünk el. Most sem jósolok. Én, és a gépállomásunk valamennyi dolgozója vallja: legfonVsabb feladatunknak a határidők betartását és a tervek teljesítését, túlteljesítését tartjuk. — Tudják már a traktorosok, miből mennyi munka vár rájuk? — A tervszámokat lebontottuk az egyes időszakoknak megfelelően brigádokra, traktorosokra. Termelési értekezleten is foglalkoztunk részletes ismertetésével. így minden dolgozónk ismeri feladatát. Négy brigádunk van és , egy-egy brigádhoz 15 gép tarto- ! zik. A kérdésnél még egy fontos dolgot érdemesnek tartok megemlíteni. Az eredményesebb terv- teljesítés érdekében ugyanis egész évre szóló versenytervezetet dolgoztunk ki. A munkaértekezlet határozata szerint, az elért eredményeket versenyhíradóban kö- ' zöljük dolgozóinkkal. I — Végeztek már ebben az évben valamilyen talajmunkát? — Gépállomásunk február 28-ig 748 normálhold munkát teljesített. Ebből — meat igyekeztünk kihasználni a korábbi kedvező napokat —, 459 normálhold szántás. A többi főleg műtrágyaszórás. Március 6-án megkezték brigádjaink a területre való kivonulást, hogy a mutatkozó enyhe időben munkához kezdjenek. A kíméletlen havas, szeles nap azonban megzavart bennünket — Hány brigádszállást tart fenn a gépállomás? — Dolgozóinkat lehetőleg úgy osztottuk el, hogy különösen a családosak annak a falunak határában dolgozzanak, amelyikbe valók. Hálókocsink öt van. Kimondott brigádszállást kettőt tartunk fenn. Egyiket itt a központban, másikat Vasmegyeien. Természetesen, mind a hálókocsikat, mind a brigádszállásokat ellátjuk a legszükségesebb berendezésekkel, tisztálkodási eszközökkel és kellemes pihenést nyújtó ágyakkal — fejezte be nyilatkozatát Jóri István elvtárs. A. B. Szanaszét tekercsek, lámpák, apró műszerek tömkelegé, s nagy gonddal fúrnak, szerelnek a Kos- suth-gimnázium rádiós tantermében a jövő rádiótechnikus- lányai. Persze, nem mindannyian rádiótechnikusnak készülnek, de nem árt, ha egy tanítónő, agro- nómus, vagy vegyész laboránsnő két építeni is megtanulnak a \ nyok — közli a tanár. — Mád sokan önállóan is készítettek deí tektoros készülékeket, s már aa egy csöves készülék építését tanulják. Mire leérettségiznek, aa ügyesebbek önállóan el tudják készíteni a legmodernebb super-1 rádiókészüléket is. Tálas néni ötöse A történet nem nagy, de nem lehet szó nélkül elmenni mellette. A napokban egy este a kislányom — első általános iskolai tanuló — örömtől kipirult arccal jött j haza az iskolából: — Apu, a beszélgetésből ötösre feleltem. írd alá az ellenőrző könyvemet — mondta és nagy örömmel futott a táskájáért. Az ellenőrző könyvecske azonban nem volt a helyén, hiába kereste, szőrén-szá- rán eltűnt. Nagy volt a kis Kati bánata. Másnap a tanító néni figyelmeztette, hogy jobban vigyázzon a holmijára és mondja meg az anyukájának; készítsen házilag egy füzetet, mert nincs ellenőrző könyve. Másnap délután lelevet hozott a postás. öregbetűs címzéssel levél érkezett Varga Katalin I./b. osztályos tanuló részére. A kis Katalin nagy izgalommal bontotta fel élete első levelét. Talán mondanom sem kell, hogy a szürke borítékból az elveszettnek hitt ellenőrző könyvecske esett ki. Mellette Tálas néni Demecser, Hunyadi utca 29 szám alól feladott levele: „Kedves Vargáné asszony! Ezt a kis könyvet szombaton találtam meg és nem volt időm, hogy beadjam és ezért postázom visz- sza, mert a gyereknek szüksége van rá...” Azt hiszem, hogy ehhez nem kell kommentárt fűzni. Kati. az immár írni- olvasni tudó, első osztályos gyermek válaszolt Tálas néninek és megköszönte, hogy elküldte az ellenőrző könyvecskéjét. A levelet per dig eltettük a kis Katiinak, hogy majd felnőtt fejjel is emlékezzen erre a kis esetre, és olyan emberséggel szemlélje majd a világot, mint Tálas néni ott De- mecserben, aki ötösre vizsgázott... Varga Ferenc Nyíregyháza. is ért a rádióhoz: ha elromlik otthon a készülék, egy-két ügyes, szakavatott mozdulat, megszűnik a recsegés, s máris tisztán hallható: — Kossuth rádió, Budapest.., — Nemcsiak javítani, készülé— Ezzel fogatjuk fel a forgókondenzátort — magyarázza a tanár a munkábamerült Farkas Margitnak és Müller Annának. Álmodó Tisza=parf 2. Pillanatfelvétel az állam adott. Kihasználják-e? Jó lesz a film? Biztosan, mart ide olyan ritkán jön a mozi — szerda esténként csupán —, hogy nem lehet magasra emelni az igények mércéjét. Csak nézik a vásznat, valóságos áhítattal. S míg pereg a film, feledésbe merülnek az itthoni gondok. És együtt él, harcol a film hőseivel a párizsi barikádokon Dicső Olga tsz- adminisztrátor, meg Kosa Sándor bácsi, a hatvannégy éves tanácstag. Victor Hugo: „Nyomorultak” című regényének filmSport? — Csak a foci! — jelenti ki az egyik fiatal tanító. — Csak a foci a sport.. Már régóta vajúdik a sportkör, de nincs adottság. Azt mondják, hogy felszerelés kellene. Két súlygolyó rozsdásodik ugyanakkor az iskola szertárában, árván maradt a ping-pong- asztal is... A KISZ-nek évente 4—5 ezer forintos bevétele volt a báli rendezvényekből, műsoros estekből. Ebből a pénzből vették az asztalt, meg vásároltak egy lemezjátszót is néhány lemezzel, amit ma nem használnak. Csoda, ha elment a rendezvényektől a fiatalok kedve? Jó lenne a televízió. Három is van belőle, egyik sem működik. A tanács is vett egyet, de már nem telt antennára. Az elmúlt három évben iskola, kultúrház is épült. Az utóbbi valóságos palota, 560 000 forintba került, amiből 160 ezret A vb-elnök szerint igen, a pedagógusok szerint, nem. Danes elvtárs sorolja, hogy havonként bált rendeznek, néha színdarabot. Volt már könyvbál, asz- szonybál, lesz sportbál. És ott a könyvtár is. A könyvtáros: Petróczi Aladár. Arról panaszkodik, hogy az olvasóknak csak egyharmada felnőtt. Hetente kétszer van kölcsönzés. Jókait, Móriczot, Mik- szátot rongyosra olvassák, a gyerekek meg a meséket viszik. Nem ártana frissíteni az állományt, de nincs miből. A kul- túrházra négy évig gyűjtött a falu... Valamit pótol a rádió. 93 van belőle, s mint mindenütt, itt is a Szabó család a kedvenc. Szinte sokalljuk, amit a posta mond: 30 Népszabadság, 58 Szabad Föld, 11 Kelet-Magyarország és 51 más újság, folyóirat jár ide. Rúzst nem látni szikinek a száján — esst még szóvá tennék az öregek. Mint a lányokon a nadrágot. Mert a pletyka divatos. Az öregasszonyok nyelve itt is mérgező. És ha kikezdenek valakit, — különösen egy-egy bál után — az alig maradhat meg a faluban. Talán ezért is szállnak fel hetvenen naponta, a hét elején a vonatra, s mennek Záhonyba, Kazincbarcikára, Budapestre, sőt még Tatabányára is. Pedig jó lenne itthon... Hiszen mindezek mellett mégiscsak lép előre Kenéz. Orvosa ugyan még nincs, Me- zőladányból jár át hetenként egyszer a tanácsházi rendelőbe. Védőnője, szülésznője még a körzetnek sincs. Hat éve még sem volt a községben csecsemő- halálozás. Az asszönyok ragaszkodnak az intézeti szüléshez. Jellemző a falura, amit Dicső Tibor boltvezető mond. A nagyobbik vegyesboltban van öt éve, sokat lát és sokat tesz. — Valamikor pergeltlevesvolt a reggeli, most meg kávé, vagy tea. És tudják, mennyire szeretik itt a konzervet? Nem hinnék, a múlt hónapban 360 le- veskonzervet rendeltem, még 120 kellett. Leginkább a marhahúslevest és gulyást kérik — pedig disznót mindenütt vágtak. Népszerű az olajos hal, még a szardínia is, de legjobban a bambit keresik. Pörköltkávét viszont még csak a tanító vitt... Már nem emlékszik rá, hány villanyvasalót adott el, a mosógépre igen, abból ötöt. Egy hét alatt 30 kiló cukorka és rengeteg apró csokoládé fogj'. Már alig kell az olcsó Asszonydicséret — csali a Rádión, meg a Tisztaság. Pedig az drágább. Könyvet itt is árulnak. A forgalom kicsi — de nincs is olyan mezőgazdasági szakkönyv, amit keresnek: a gyümölcsfák ápolásáról. — Még egy érdekes dolog: a februári „világ vége” előtt ösz- szesen tíz gyertyát adtam el. Azt is az erőshítűeknek... Vajon kik azok? (Folytatjuk.) Kopka János — Győri Illés György 5 KELET-MAGYARORSZÁG változatát hozták át Tornyospál- cáról.' Igen, a művelődés alapvető lehetőségei megvannak. De eiég-e ez? Négy éve maguk is többet akartak. A KISZ kultúrcsoportja többször nevettette meg a falut, még idegen községekbe is eljárt vendégszerepelni. A járási seregszemlén első díjat nyert népi tánccsoportjuk, a színjátszók a „Debreceni lunátikus”-t és a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül"-t tanulta. Azóta sok fiatal választotta a várost, az ipart. Ma már inkább csak a lányok szerepelnek. A volt nyolcadikosok java továbbtanul. Még így is sikerült nemrégi ben a »Kilóg a lóláb” bemutatója. Rádió lesz ebből, méghozzá egycsöves, erősített készülék.. Idén, az első évben 120 órán keresztül tanulták az elsős lányok ezt az érdekes szakmát. S máris transzformátort építenek, erősítőt szerelnek! Kész rádió- műszerészek lesznek... Foto: Hammel gy. i. gy.
