Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-15 / 62. szám
Jól működnek a dolgozók iskolái Cél az egységes tantestületek kialakítása Bővül a kapcsolat az iskolák és a tsz-ek között a kisvárdai járásban Szűcs Géza elvtársat, a kisvár- dai járási tanács művelődési osztályvezetőjét kértük fél, hogy nyújtson tájékoztatást az iskolai év eddigi tapasztalatairól. Szűcs elvtárs első kérdésként érintette, hogy a járásban egyik legfontosabb dolognak tartják a dolgozók iskoláinak sikeres működtetését. A járásban harmincegy helyen van dolgozók iskolája. Lemorzsolódás mintegy 10—15 százalék volt, azonban újabban arra törekszenek, hogy a kima- radtakat ismét bekapcsolják. S ez igen sok esetben eredménnyel jár. — A dolgozók iskolái általában jók. Dombrádon például a napokban vizsgáztak, — főként termelőszövetkezeti tagok, — huszonötén, s közülük egy sem bukott meg. Probléma adódik azonban a fiatalokkal, akiknek a felkészülése nem kielégítő. Azokról van szó, akik általában túlkorosság miatt nem végezték el a nyolc általános iskolát, tehát már korábban is kifogás merült fel velük kapcsolatban A KISZ-bizottságok segítségét kértük, ezekkel a fiatalokkal való foglalkozáshoz. — Nagyon sok függ az iskola- igazgatótól — folytatta Szűcs elvtárs, — s a tantestületekben uralkodó szellemtől. Ügy érzem, járásunkban eléggé előrehaladtunk e tekintetben, a korábbiakhoz viszonyítva. Az igazgatók példával igyekszenek elöl járni. Jövőre például, hogy a szakos hiányon segíthessünk, az iskolaigazgatók közül tizenhatan vállalták — akiknek ez még nincs meg, — a szaktárgyak elsajátítását főiskolán. hogy azután taníthassák. Helyesen foglalkoznak a kihelyezett pedagógusokkal, illetve jelöltekkel. A legjobb pedagógusok vaniias meuejuK [leosztva, akik segítik őket vizsgáikra is. A munkafegyelem általában jó, egyetlen kirívó eset történt, Benk községben, ahol egy fiatal, képesítés nélküli nevelő durva testi bántalmat alkalmazott tanítványával szemben. Az ügyet megvizsgáltuk, és azon-! nali hatállyal elbocsátottuk az erre a pályára nem alkalmas- nevelőt. Más irányban azonban arra törekszünk, — lakásviszonyok rendezésével stb., — hogy a nevelőket letelepítsük, megszüntessük a „vándorlást”, mert a megállapodott, nyugodt körülmények között dolgozó nevelő végezhet igazán jó munkát. Célunk: az egységes, erős nevelői testületek megteremtése! Szűcs elvtárs elismerő szavakkal említette, hogy általában sokat segítenek a községi tanácsok és termelőszövetkezetek is. — A termelőszövetkezetek és iskoláink kapcsolata különösen sokat bővült az utóbbi időben, és bővül tovább. Igen jó a viszony Tiszabez- deden. Kékesén, Dombrádon, s másutt is. A tsz-ek és iskolák közötti szocialista szerződések nemcsak papíron vannak meg. Több iskolában például a televíziót a termelőszövetkezetek biztosították az ifjúságnak, ugyanígy gyakorlókertet. Viszonzásként az iskolák ifjúsága, s a nevelők részt vesznek a tsz-ek életében, munkájában. Szűcs elvtárs a közeli feladatok között említette a járásban még megtalálható írástudatlanság teljes felszámolását, amely szorosan összefügg a cigányság kérdéseinek megoldásával, tekintve, hogy! az analfabéták zöme az idősebb cigányok közül kerül ki. S. B. Megkezdődnek a viták az új általános iskolai tankönyvekről Az új tan terv, s ezzel párhuzamosan az új tankönyvek bevezetésére 1963—64 és 65-ben kerül sor. Az általános iskolák számára készülő új tankönyvek végleges összeállítását országos vita előzi meg, amelyet a pedagógusok szakszervezete rendez. A vitákon a tankönyv szerzője, vagy szerkesztője is részt vesz, így a javaslatokat, véleményeket az érdekeltek közvetlenül a pedagógusoktól, az iskolaigazgatóktól, a tanulmányi felügyelőktől hallják majd. Mit ír elő a községrendezés tei v Pócspetriben ? Már eddig is megvalósítottak fontos építkezéseket Pócspetriben. Többek között 1960-ban épült egy hattantermes iskola. Tanyaközpontot alakítottak ki a termelőszövetkezetben, korszerű istállókkal, hodályokkal, fiaztaIJj műhely ház — 510 hálószoba hűtői* 1961-ben — Kárpitos részleg nyílik Helyrajz? Szociográfia? Riport? Talán egyik sem, lalán mind a három. Nehéz meghatározni a műfajt, amely megközelítően tökéletes képet adhat 1147 ember életéről, egy alig ismert, csak a megyei térképen található Szabolcs községről. Az újságíró sem a felfedező igényével kutatta az ottani viszonyokat. Csupán az volt a célja: hű, mai tükrét adni egy apró, eldugott falunak. Sarat fröcskölnek a gumicsizmák, a városi ember félcipője meg épp>en, hogy ott nem marad az úton. Járda, kövesút nincs és a sár feneketlen. Lustán és szennyesen hömpölyög a falu határában a gátak közé szorított Tisza. Valamikor itt volt Üjkenéz — akkor még Cserepes-Kenéznek hívták. Csakhogy a folyó szeszélye elkergette innen lakóit Hetvennégy esz-' tendeje — 1888-ban — arább kellett hurcolkodniok a folytonos áradások elől. Az idősebbeknek még' jól él emlékezetében, hogy őseik Szatmárból és Beregből, Fehérgyarmatról és Tarpáról települtek ide. Az 1935-ben megjelent megyei monográfia szerint „...a lakosság főfoglalkozása az őstermelés. Határa főleg kis- és törpebirtokosok kö* zött oszlik meg,. A folyó hordalékán települt faluban még most is adnak a Álmodó Tisza=parf régi dicsőségre. Hétszilvafás és kutyabőrös nemesek voltak a dédapák, az unokák pedig sokat emlegetik őket. Őrizgetik itt-ott a kutyabőrt, szinte dédelgetik a kertek néhány öreg szilvafáját a Petrócziak, Dicsők, Jármiak, Szalócziak, Joók. Mert bármerre megyünk a faluban, szinte csak ezt az öt nevet halljuk. Az örökké rebellis, szép jövőről álmodó Tisza- parti ősök büszkeségének beszélő emlékeiként. És ez a büszkeség, meg a görcsös ragaszkodás a sokszor talpalatnyi földhöz nem engedte hogy a fiúk máshonnan házasodjanak, vagy a lányokat kivigyék a családból. Rokonházas- ság. vérrokonság fonta be az egész falut — ma már kiáltó bűnéül az elődöknek. Sok, sajnos nagyon is sok volt Újkenézen emiatt a széthúzás, gyűlölködés. És a beszédhibás, értelmi, vagy testi fogyatékos gyermek. Tizenhét esztendő pedig kevés ahhoz. hogy gyökeresen megváltozzék az élet. /. A régi dicsőség — Nem néz még előre mindenki — rriondja Danes Béla, a tanács vb-elnüke. — És ezért gyakoriak a bajok. Egyszer a lucerna kaszálásánál kijelentették az egy rokonsághoz tartozók, hogy csak egy brigádban hajlandók dolgozni. A szövetkezet egybeszántotta a mezsgyéket, de lám, az emlékük még él a fejekben. Sajnos, nagy itt még az elmaradottság... Kevés az ember, de sok a nézet. Ez pedig alap a széthúzásra. Amint mondják, még mindig vannak, akiknek a szilvafa sokkal becsesebb, mint a jonatán. Hiába magyarázzák nekik az ellenkezőjét. A fejükbe vették, hogy a szilva a jó, mert abból pálinka lesz. Újkenéz a Nyírség és Bereg határán fekszik. Nem Nyírség, de nem is Bereg. Sajátosan különálló falu. Fekete, jótermő a földje. Fő terménye a búza, burgonya, kukorica. s most van fellendülőben az almatermesztés. A jó adottság évekkel ezelőtt is gyümölcsözhetett volna, ma pedig korlátlan a lehetőségek határa. A falu régebbi vezetői, sajnos nem sokat adtak az emberek véleményére. A saját fejük után mentek, azt hitték, hogy utasításokkal, parancsolgatással boldogulhatnak az egész község támogatása nélkül is. Politikai munka, népművelés szinte ismeretlen fogalomnak tűnt itt. Nem lehet ezek után csodálni, hogy ez a módszer 1960 tavaszán — a termelőszövetkezeti átalakulás esztendejében — visszaütött. Új emberek kerültek a szövetkezet élére, a vezetési stílus azonban maradt a régi. Még most is emlegetik, milyen károkat okozott a recept, amely szerint valahogy így tett induláskor a tsz-vezetőség: — Fogjuk meg és vigyétek! Az elmúlt évben még érezték ennek a hátrányát. Semmiből csak semmit lehetett osztani — ez pedig nem vitte előre a falut. De 1961 tavaszát már politikai iskola, népművelési és ismeretterjesztő előadások előzték meg. A párttággyűlésekre, tanácsülésekre sok kívülállót is meghívtak, hadd lássák az emberek, mit kell tenni. Mire ezt a legtöbben megértették, olyan volt a szárazság, hogy a kenézi föld megrepedezett. 57 mázsa burgonyát szedtek fel ennek ellenére egy hold földből, előleget is adtak közben — 11 forintot minden munkaegységre. Kifizették a földjáradékot. Kétszázharminc családnak hatszázhetven sertése hízott, szarvasmarha minden háznál és százhetven tehéntől fejték a tejet. Az idei közgyűlésen már kevesebb volt a panasz, a családban a veszekedés. De még sok viszályt, kimondott és kimondatlan sérelmet, megannyi titkot rejtenek az est sötétjébe bújt házak. Gyérszámú vilianyégő pislákol a főutcán, a tanácsház tetejéről recsegve kiabál a villamos „kisbíró”. Este van, az emberek mennek a munkából hazafelé. Valamelyik Dicső, vagy Petróczi portán dühösen csahol a kutya, az iskola felé fiatalok csoportja tart. Ma eljön a keskenyvetítő., 1 (Folytatjuk.) Kopka János — Győri ülés György 3 KELET-MAGI7 ARORSZÄG Ma: magyar-csehszlovák baráti találkozó Balkánvban Szép juhállománya van a hodászi Béke Termelőszövetkezetnek. Kulybus György és Veres Sándor juhászok közel 600 darab jószágot gondoznak. (Hammel József felvétele.) meritum filmeket vetítenek, melyeket a csehszlovák vendégek hoznak magukkal. Az ünnepségre felkészült Bal- kány község KISZ szervezetének kultúrbrigádja is. A találkozót, ami iránt máris nagy az érdeklődés, színes műsorral teszik még emlékezetesebbé, maradandóbbá Március 15-én este IS órai kéz. dettel Balkány községben magyar —csehszlovák baráti estet rendez a Hazafias Népfront megyei és községi bizottsága. Ez alkalomból dr. Rudolf Holcik, a Csehszlovák Kultúra igazgatója tart előadást a csehszlovák nép életéről. Az előadás után az említett témakörből oktató és dokuMárcius 10-én tartotta évzáró közgyűlését a Fehérgyarmati Asztalosipari KTSZ. A közgyűlés résztvevői megelégedéssel vették tudomásul, hogy a szövetkezet el-, múlt évi tervét 115 százalékra tel-j jesítette. * A műszaki fejlesztés során a-> szövetkezet vásárolt egy maró-; gépet, saját erő beruházással ké-J szített egy idom-csiszológépet ésj egy hosszoló körfűrészt. j Nagy előnyt jelent számunkra,j hogy 100 ezer forint költséggel.: építettünk egy új műhelyházatj Ennek segítségével bevezettük azj Erzsébet hálószobabútor szalag-j rendszerű gyártását. A szalag-j rendszerű termelés lehetővé tette.j hogy az 1960-ban gyártott 140; hálószobával szemben 1961-ben ^ már 540 hálószoba garnitúrát ké-j szítettünk. Ezenkívül az elmúlt évben aj lakosság közvetlen igényeinek ki-j eiégítésében is jelentős ered-; ményt ért el a szövetkezet. A to—< vábbi tervben szerepel még egy; kárpitos részleg megnyitása is, hogy a lakosság megnövekedett igényeit még jobban ki tudjuk elégíteni. Lőrincz László Május végére kigyűl a villany Tiszakaoyár és Szakoly községekben A kisvárdai járás két községében, Tiszakanyáron ' és Sza- kolyban mind ez ideig nem volt villany. A járási tanácsok illetékes osztályai tervbe vették mindkét község villamosítását. Tiszakanyáron 486 ezer forintot, Szakoly ban pedig 605 ezer forintot fordítanak községfejlesztési keretből a terv megvalósítására. A költségek többi részét az állam adja. A munkálatokat mindkét községben megkezdték. A jelentős társadalmi munka eredményeként még ez év májasában lesz villanyfény Tiszakanyáron és S'ikolyban. rászda építését tervezi, s külön mozi létesítését, a mostani helyett, ami a művelődési házban van. Egy szabadtéri színpad építését is szeretnék megvalósítani. A 15 éven belül 7 mélyfúrást} kút működését irányozták elő. tokkal, s villanyvilágítással. A 15 évre szóló községrendezés i terv további célokat tűz ki. Rendezni kívánja a közlekedési utakat, bekötőutakat ír elő Kisléta. Kál- lósemjén felé. Egészségház, orvosi lakás, bölcsőde, óvoda, cuk-
