Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-15 / 62. szám

Húsz év távlatából flmiehezés 1942. március 15-re Kiosztották as 1962• évi K ossuth-díjakat ttom. es szerte « faivakban, t íteéseregbeu és *z egyeteme­ken — érré leit a békevágy. Kilépni az öldöklésből. Szem­befordulni a fasisztákkal. Meg­menteni a nemzeti becsületet. Létrehozni a független és sza­bad hazát, amelyben a nép az ■úr! Erről volt szó. És hogy nem másról, azt az 1942 feb­ruár elején megjelenő Szabad Nép — a kommunisták illegá­lis lapja — félreérthetetlenül kinyilvánította. Méretükben és jelentőségük­ben megnőttek az események. A Magyar Történelmi Emlék- bizottság felhívására 1942. már­cius 15-én nagyszabású tünte­tés készült. Nem túlzás azt', állítani, hogy olyasféle boldog < izgalom fogta el az embereket, aminő 1S48 március idusán ejt­hette rabul a pestieket a Nem­zeti dal hallatára. A Petőfi jelvény és a Petőfi útján cí­mű kötet világosan megfogal­mazta a tömeghangulatot és a tömegek elszántságát. A hor­thysta reakció főként .azért döbbent meg. mert tudta, hogy a magyar munkásosztály nem­csak helyesli a mozgalmat, ha­nem minden erejével támogat­ja is. Nemzeti egység jött lét­re a népfront-gondolat zászla­ja alatt. A rendőrség fejvesztetten kapkodott. Szerette volna elkoboz­ni a Petőfi jelvényeket. Ipar­kodott. megakadályozni a gyűj­tést a koszorúkra. Kutatta a röpcédulák terjesztőit. Elren­delte a zászlók, transzparensek és emblémák elkobzását. Va­dászott a Kossuth. Petőfi, Tán­csics es Dózsa képekre. Moz­gósította egész spicli gépezetét, ■mindenkit, afcit judáspénzen megvásárolhatott. Peyer Ká­rollyal letiltatta a Népszavában a szociáldemokraták részvételét. Ámde Schwemitzer és vezér­kara érezte a maga tehetetlen­ségét. Mozgósították ugyan a rohamrendőrséget és a rend­fenntartó csendőrosztagokat, de a készülő tüntetést megakadá­lyozni nem tudták. rl ény, hogy a kommunisták szervezőereje és a szövetségek helytállása csodákat művelt. A százféle ellenőrzés, vegzatúra és mocskos provokáció ellené­re a tömegek egybegyűltek a Petófi-szobor körül. És 0tt ele­mi erővel robbant ki a harci­kedv. Előkerültek a kabátok alá rejtett zászlók, képek és transzparensek. Ugyanekkor ezer meg ezer röpcédula szök­kent a magasba, mint a sza­badság és a béke galambjai. A szó szoros értelmében megráz­ta a levegőt a húszezres tömeg együttes, tömör hangja: ,.Ab­cug Hitler! Le a fasisztákkal! j DK. CZIBERE TIBORT, a Ganz-MAVAG mozdony-, vagon- és gépgyár tervező mérnökét, az áram­lástechnikai gépek lapátozásának számítására vonatkozó elméleti mun­kásságáért és ezzel összefüggő gya korlatilag alkalmazható eljárások ki­dolgozásáért; TAHJ4N FERENCET, a Csepel Vas- és Fémművek szer­számgépgyárának főmérnökét, a fűró- és marógépcsalád továbbfejlesztése, ezen belül elsősorban a célgépek és automatasorok fejlesztése terén el­ért eredményeiért: DR. TETT AM ANTI KÁROLYT, a kémiai tudományok kandidátusát, a Budapesti Műszaki Egyetem tan­székvezető egyetemi tanárát, a ve­gyészmérnöki műveleti oktatás meg­szervezése és módszereinek tovább­fejlesztése, valamint az extrakciós vegyipari eljárások kidolgozása terén elért eredményeiért; DR. MÉSZÁROS PÁLT. a Vasúti Tudományos Kutató Intézet tudományos főmunkatársát, a vasúti forgalom korszerű lebonyolításának elvi és gyakorlati kérdéseire irányuló kutatásokban elért tudományos ered- menyeiért, a szakirodalomban kifej­tett tevékenységért; | LEHR FERENCET, a műszaki tr ’. > kan '- ; - -i, 1 a Könnyűipari Tervező Iroda főmér. nőkét, a textilipar fejlesztéséért, to­vábbá a könnyűipari üzemek lerve- I zése területén kiemelkedő munkás,á- • gáért; j DOMONKOS ISTVÁNT, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt mizserfai üzemének front brigádve- j zető vájárát, a szocialista mun-aver- senyben el Tt. eredményeiért, valamint i a fiatal szakemberek nevelésében , végzett fáradhatatlan munkájáért,­CSERE ISTVÁN művezetőt, a Budapesti Vegyiművek elektrolízis üzeme cellakarbantartó szocialista brigádjának vezetőjét, a brigád megszervezéséért és annak ki­emelkedő eredményei érdekében ki­fejtett munkásságért; . BALÁZS JÖZSEFNET, a Goldberger Textilmüvek elornun- I kás fonónőjét, 25 eves munkásítá- I gáért, a vállalat első szocialista bri- I gádja vezetésében és különösen a fonalminőség javításában eléri ered­ményeiért; BARSI SAROLTÁT, a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadé­mia tudományos fömunkatársál. a , burgonj anemesítes terén végzett tu­dományos munkájáért, új korai bur- t gonyafajták előállításáért cs elszánó- ■ tatásáért; SEBESTYÉN GYULÁT, a kövágóörsi Béke Termelőszövetkezet elnökét, a termelőszövetkezet terme­lésének jó megszervezéséért, a terme­lőszövetkezeti közös vagyon növc’cse, valamint az árutermelési tervek ki­emelkedő teljesítése érdekében vég­zett munkájáért; WALTER IMRÉT, a, *lct Termelőszövetkezet i * termelőszövetkezetben jl9a2. óta élért kimagasló termésercd- i menyekéit; TÓTH ANDRÁST, a Vámospércsi Gépállomás traktoro­sát, kimagasló traktorvezetői teljesít­ményeiért, valamint üzemanvag r, alkatrész megtakarításáért; VÁMOS FERENCET, a Nagyszentjánosi Állami Gazdaság foagronórausát, a legújabb agrotech- ntkai, zootechnikai és üzemszerve, zesi eljárások bevezetése terén ki­emelkedő munkájáért, a gazdálkodás) , eredmények javitásáért; DR. GYÖRGY JULIA, ] orvosi-pszichológust, a nehezen ne­velhető gyermekek é* fiatalkorúak gyógyító nevelése terén végzett sok évtizedes, áldozatos munkájáért; SZÁNTAI ISTVÁNT, | Csongrad város Szabadság téri álta- I lanos iskolájának magyar-történelem | szakos tanárát, négy évtizedes pél- i damutató oktató-nevelő munkájáért, A kormány a művészet és az iro­dalom terén kifejtett munkásságáért j a Kossuth-dij 2. fokozatával tünteti kJ i MELIS GYÖRGYÖT, a Magyar Állami Operaház énekesét, művészi teljesítményeiért, melyekkel itthon es külföldön egyaránt elisme. ""at szerzett; KUN ZSUZSÁT és FÜLÖP VIKTORT, a Magyar Állami Operaház szolótán- eosait a Párizs lángjai, A balicsisze- rajt szökőkút és más balettek fő- szerepeinek művészi alakításáért; HIDAS ANTAL írót, a magyar munkásosztálv harcát támogató irodalmi alkotásaiért és a magyar irodalomnak szovjetunióbeli népszerűsítése érdekében végzett munkásságáért; MESTERHÁZI LAJOS írót, mai életünk kérdéseivel fog­lalkozó szépirodalmi és publiciszti­kai tevékenységéért; VAS ISTVÁN árát, költői és mül ordít« tnamkis­ságaért. Kialakítják a mesóguzdaxag egységes gépjavító hálózatát k Tegnap délelőtt az Qrszágház j ^kupolacsarnokában ünnepélyesen ‘ falad Iák az 1962. évi Koesuth-dí- !, ★jak».. Az ünnepség elnökségében • ★helyet foglalt Dobi István, a Nép- i fköztársaság Elnöki Tanácsának ■ ★elnöke, Kádár János, a forradal­mim munkás-paraszt kormány el­★ nöke, az MSZMP Központi Bi- ; fzottságának első titkára, Kállai , ★•Gyula, a Miniszt ertanács elnök- I f helyettese. Kiss Károly, az Elnöki ★Tanács titkára, az MSZMP Poli- ftikai Bizottságának tagja, Szir- trmai István, az MSZMP Központi JBizottságának titkára, a Politikai; ★ Bizottság póttagja, Csergő János,] fCzottner Sándor, Ilku Pál, Lo- ★sonczi Pál. Nagy Józseíné, dr.! flrautmann Rezső miniszterek, ★ dr. Ajtai Miklós, az Országos ^Tervhivatal elnöke, dr. Molnár VKrik akadémikus, a Kossuth-dij ★bízol,sag elnökhelyettese. Részt j ★ vett az ünnepségen a politikai, ] £a gazdasági és a kulturális élet: ísok más vezető személyisége. ★ Az ünnepségen Dobi István, az j {.Elnöki Tanács elnöke mondott ★beszédet. Az új Kossuth-díjasok {nevében dr. Erdei Ferenc mon- ★dott köszönetét. Az ünnepség; íután a párt- és az állami veze- ★tők hosszan, szívélyesen elbe- j íszélgetOek az új Kossuth-díjasok-1 ★kai í Á kormány a tudományok, ta- j ★ lálmányok, ú jítások, a termelő ] ★munka módszerének alapvető tö- , í kéletesítése terén elérti eredmé-' ínyeiért jr A Kossuth-díj 1. fokozatával tűn- etette ki ★ DR. BOGNÁR REZSŐ ^ Kossuth-díjas akadémikust, a Deb­receni Kossuth Lajos Tudomány- ★egyetem tanszékvezető egyetemi ta- , ★»tárát, a nitrogén-glükodizok és a {fJavonoidok kémiája területén kiemel- ; {kedő kutatómunkájáért, valamint a j {hazai alkaloid- és antibiotikumgyártás i { színvonalának és választékának to- | {vábbfejlesztéséért. ★ a Kossuth-díj 2. fokozatával tün- ★teti ki ★ DR. JULESZ MIKLÓST, ★az orvostudományok doktorát, a Sze- {gedi 1. számú Belgyógyászati Klini- ! ★ka igazgatója, tanszékvezető egyetemi ] ★tanárt, a kísérletes endokrinológia j {terén elért eredményeiért; ★ DR. ERDEI FERENC {Kossuth-díjas akadémikust, a Ma- {gyár Tudományos Akadémia főtitká­a Mezőgazdaság Uzemtani Inté­zzél igazgatóját, az agrárgazdaságtan ★mezőgazdasági üzemgazdaságtan terü- .★letén elért eredményeiért, a terrae- {lőszövelkezeti mazgalom megyzilár- {dítását segítő elméleti munkásságáért; J DR. ORMOS IMRÉT, {a mezőgazdasági tudományok dok­torát, a kertészeti^ és szőlészeti fő- j .{iskola tanszékvezető egyetemi taná-' {rat, a kertészeti szakoktatás területén {kifejtett többévtizedes oktató-nevelő munkájáért, a városok és lakótelepek ★ zöldövezetének kialakítása terén vég­ezett kutató munkájáért, Kertészeti földmérés-tan és kertfechnika, továb- ,{bá Kerttervezés című könyveiért; . dk. HAJÓS GYÖRGY, ★ vossuth-díjas akadémikust, az Eöt- ös Loránd Tudományegyetem tan­•* izékvezető egyetemi tanárát, az egyetemi oktatás terén elért ered­★ ^lényeiért és a Bevezetés a geomet­★ iába című tankönyvéért; { DR. PÁL LÉNÁRDOT, '★ i Magyar Tudományos Akadémia le- elező tagját, a Központi Fizikai Ku­★ ,tó Intézet tudományos igazgatóhe­★ otteset, a reaktorfizika területén el- { rt elméleti és kísérleti eredményeiért; ★ DR. ALMÁSSY GYÖRGYÖT, { i műszaki tudományok kandidatu- { át, a Távközlési Kutató Intézet tu- {Jományos osztályvezetőjét, a mikro- {'uillámú műszerek elméletének meg- {'lapozása és kutatása terén elért ★ 'uedményeiért; ★ DR. PALOTÁS LÁSZLÓT, i műszaki tudományok doktorát, az it építőipari és Közlekedési Műszaki ★ Egyetem tanszékvezető egyetemi ta- ★nárát, a hazai korszerű építöanyagtan ★ cs anyagtakarékos betontechnológia {tudományos alapjainak lefektetéséért,1 {továbbá a vasbetonszerkezetek sta­tikája és szilárdságtana területén {végzett kutatómunkájáért, az Építő­i-anyagok című könyvéért; .★ URSITZ JÓZSEFET, .★a Mátrai idéki Szénbányáaeati Tröszt ★főmérnökét, a bányászati műszaki '★fejlesztése érdekében végzett kisér- -★letező, kezdeményező, újító mnnká- _{jáért, valamint az önmozgó páncél- ^{pajzs alkalmazásba vételéért. ★ A Kossuth-dij 3- fokozatával tünteti -★ki ★ DR. ALFÖLDÉ ZOLTÁNT,-★az orvostudományok kandidátusát, a -jBudapesti Orvostudományi Egyetem .^Mikrobiológiai Intézete igazgatóját, ftanszékvesetö egyetemi tanárát, a ’★teptospira-fertozesek tanulmányozása ★•ereit kifejtett nmnkássagáért; Békét! Munkások. parasztok fogjatok össze! Éljen a Szov­jetunió! Független, szabad Ma­gyarországot!” Olyan volt ez a hangorkán, mint egy törté­nelmi vihar. Aki ott volt, meg­mámorosodott tőle. Nem félt senki. Nem kímélte a torkát egy sem. A nemzet életakara- ta tombolt a jelszavakban. Fé­lelmetesen és fölemelöen széf volt. Csoda-é, ha az utcai já­rókelők ezrével csatlakoztak az akcióhoz — spontán, lelkesen elszántan, A rendőri terrorosz­tagokat eleinte megbénítot­ta a tömör egység. Nem tud­ták. hol kezdjék a támadást. A katlan középpontjához, aho leghevesebben forrt az indulat oda se fértek. Ekkor aztán i legállatibb vadsággal zúdultál az emberekre: villogtak a kar dók, suhogtak a gumibotok é: csattantak a puskatusok, De t tömeg csak szétszóródott — e nem futott. Sőt: a mellékút cákban folytatta a tiltakozás és új járókelőkkel akkumulál ta önmagát minden csoport Erősítések érkeztek: sivítottal a szirénák, bőgtek a gépkocsi1 és csattogtak a tiszti osztagol csizmái. És az „eredmény*’? / reakció veresége volt ez. Nagi és végzetes veresége. Nem he verte ki többé. Az igaz, hogy százakat met százakat betereltek a fökapi tányság épületébe. Sok ember a környékbeli házak ka.pual ján „írtak föl”. A toloncház, t „jergli” megtelt tüntetőkkel Ezeket korbáccsal, botokkal kardlappal ütlegelték és hajna lig igazoltatták. Schweinitze azt hitte, hogy a priuszos kom munisták százai kerülnek t horgára. De mekkora volt i megdöbbenése, amikor kiderüli hogy a társadalom minden ré tege „kompromitálva van” < mór-mór felkelés méreteit ölti tüntetésben, A felső vezetői pedig fogcsikorgatva kénytele nek voltak belátni, hogy i függetlenségi és antifasiszti mozgalom — noha a kommu nisták állottak az élén — nem zeti tömegmozgalommá nőtt. 1942. március 15-e az újkor magyar szabadságharc együ legszebb epizódja. Azok, akii ott voltak, számban évről évr fogynak. Az idő eljár fölöttük De él az eszme, amiért küz dőltek. Dicsőséges harcuk ta nulsága megmaradt, ez pedi így hangzik: Be kell fejezni művet! Ez azt jelenti, hogy marxista-leninista eszme zász laja alatt, szoros nemzeti egy ségben, törhetetlen hittel har colva a békéért — testvéri sző vétségben a Szovjetunióval é más szocialista országokkal - meg kell valósítanunk a kom munizmust. A nemzeti lét parancsa ez.. 1 emberei valamint az érdekeit] minisztériumok és tudományos] intézmények küldöttei. A tanács-] kozáson Fekete János, a Föld-- művelésügyi Minisztérium gép-] állomási és gépesítési iőigazga-: tóságának főigazgatója tartott] vitaindító előadást, majd a ku­tatók és a gyakorlati szakem-] rétek számoltál, be tapasztala­ti útról, egyben já vasiatokat tét-] lek az egységes gépjavító há- j lazát kialakítására, illetve a] ‘ távlató fejlesztésre. A mezőgazdaság évről évre ío- ! kozódó gépesítése, elsősorban pe­dig a termelőszövetkezetek sa­ját gépparkjának gyorsütemű növekedése mind sürgetőbbé te­szi a gépjavító hálózat bővítését, illetve egységesítését. Ezt a problémát tárgyalták meg a Földművelésügyi Miniszteri unt­ban kedden kezdődött kétnapo tanácskozás részvevői: a gép állomások, az állami gazdasá­gok és a termelőszövetkezetek: műszaki, illetve termelési szak-: Az emlékezés néha ><ö*e­lee«ég. A második világháború ide­jén a magyar úri világ vég­képpen behódolt a horogke­resztnek. Népellenes alaptermé­szetének megfelelően felaján­lotta a hitleristáknak a magyar kenyeret, a magyar szalonnát, a magyar bort és a magyar — vért. De ugyanekkor a nép­frontpolitikát folytató Kommu­nisták Magyarországi Pártja a szövetségeseivel együtt általá­nossá tette a harcot a függet­len, szabad, demokratikus Ma­gyarországért. E kiállás lendületét a Szov­jetunió elleni fasiszta orvtá­madás a végletekig felfokozta, és nem szűnt meg a felhábo­rodás a magyar tábornokok új­vidéki vérengzése miatt sem. A Milotay-féle jobboldali publi­cisták jajongása és átkozódása közben fantasztikus méreteket öltött a Hitler-barát magyar kormány terrorja. Ennek elle­nére az ifjúmunkások 1941. ok­tóber 6-án megkoszorúzták a Batthyány-emlékművet, 1941. október 31-én pedig nagyszabá- sú antifasiszta demonstráció ment végbe a Kerepesi teme­tőben Kossuth és Táncsics sír­jánál — „hogy mi ne legyünk német gyarmat”... A Vár ura dühöngött. Rfl- portra rendelte a minisztereit és vért követelt. Valóban: min­den korábbinál kegyetlenebbé, vált az rrtóhadjárat. Óránként szaporodtak a mártírok, és 1941 karácsonyán a Népszava ünnepi száma mégis deklarálta a hadüzenetet a nemzeti tragé­dia ellen, E hadüzenetben kép­viselve volt minden haladó irányzat Bajcsy-Zsilinszkytől Kállai Gyuláig, Szekfűtől Mó­ricz Zsigmondig és Szakosíts Árpádtól Benedek Marcellig. A jobboldali propa­ganda vaskos hangon rikol- tozott és a nyilas osztagok ha­zaárulónak nevezgették a leg de­rekabb magyarokat. Maga a kormánysajtó hetet-havat ösz- szehordott a hitleristák dicső­ítésére. Tombolt a féktelen so- viniszta-nacionalista-fáj gyűlölő uszítás és kötetszámra gyártot­ták az ódákat a Wehrmacht verhetetlenségéről. De 1941—­1942 telén már az SS-elithad- osztályok nimbusza is ssétmál- lott. A Vörös Hadsereg meg­állította a rohamot. Hitler el­akadt, megrekedt, befagyott. Ettől kezdve a „tervszerű el­szakadás” és az „átgondolt stratégiai visszavonulás” meg­szokott jelenséggé vált a fa­siszta hadijelentésekben. A magyar nép pedig fogcsikor­gatva látta, hogy a fasiszta gyilkosok miként rabolják ki az országot. Megkezdődtek a jegyrendszeres éhezés sötét napjai. Rádöbbent a magyar: — kitartani a fasiszta rablók mellett gyalázat és nemzeti pusztulás. Nem csoda, hogy számban megnövekedtek a kommunis­ták által meghirdetett antifa­siszta s függetlenségi mozga­lom hívei. Ennek látható jele­ként megalakult a Magyar Tör­ténelmi Emlékbizottság. Az a fedőszerv, amely a legtapasz­taltabb és legrátermettebb kommunisták — az egész párt vezetésével, nagyszabású szer­vező munkát kezdett. Minden második-harmadik pesti ember gomblyukában feltűntek a Pe­tőfi jelvények: „Valami lesz. valaminek történnie kell” — érezte mindenki: 1942 elejétől forrani, izzani kezdett a ma­gyar politikai élet levegője. A hadiüzemekben, az egész ipar•

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents