Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-02 / 51. szám
Másodszor is befejezték a fejtrágyázást — Legelőt javítottak Végzik a metszést x szamossályi fcj Élei Tsz-ben A aasamossályi Űj Élet Ter- meLöszovetkezetben befejeztek a termelési terv' elkészítését, s megkezdték az előkészületeket annak valóra váltására, A tsz gazdasági központjában az állattenyésztés körül szorgoskodnak a tagok. Az alig több mint 900 hold közös szántóval rendelkező gazdaságban bőven van szarvasmarha, sertés, és a ba- nomíinevelés is mind jobban növekszik. Szálastakarmányuk nincs nagy bőségben a tavalyi esztendő után, azonban silóval, pácolt tövekkel az állomány romlása nélkül újig sikerül átteleltetni a szarvasmarhát. A tsz az abraktakarmányok többségét keverékből biztosítja, mert meggyőződtek annak az eredményességéről. Az idén *00 mázsa sertés-, baromfi- és szarvasmarhatápot akarnak felhasználni. Szükség is lesz rá, mert növelik az állati termékek értékesítéséi. Márciusban már 51 hízott sertést és 20 sőrét akarnak eladni. A 200-as kacsa és a 430-as tyúk törzsállomány jelentős bevételt biztosít tenyésztojásból. Ezer naposcsibéjük közül két hetes korig mindössze hat darab pusztult el. A növénytermelésben már januárban megkezdték a munkát. 320 hold búzájukat — amelyből 260 az intenzív — január végén először, és február közepén másodszor is fejtrágyázták. Az intenzív Bezosztája búzánál különösen nagy szükség volt erre, mert ősszel az alaptrágyázásnál nem állt módjukban nitrogén műtrágyát adni a búza alá. Tavaly a San Pastore búzájuk hát mázsával fizetei-t jobban mint a hazad fajta, így tudják, hogy csakis jó tápanyag- biztosítással érhetnek el az idén is magasabb termést. Az őszi takarmánykeverék már harmadszor is megkapta a fej trágyáját, hogy mielőbb és nagy tömegben kaszálhassák a jószág részere. A tsz * 112 hold legelőből a tél folyamán 20 holdat szerves, 60 holdat pedig műtrágyázásban részesített, hogy előkészítsék a területet az öntözéses legelőgaz iá1- kodásra. A tagok — átlag 50—60 ember — megkezdték a száz bold termőgyümölcsös metszését. S ezzel idejekorán készen akarnak lenni, hogy a tavaszi kibontakozás idején ne akadályozza az egyéb növénytermelési munkák megkezdését. Erről jut eszembe, maguk már elkezdték a tavaszi szán tást...? (Várnai György rajza) Mikor a téma helyett az újságíró hever az utcán Azt szokták mondani, hogy a téma az utcán hever. Minek is rágja akkor az újságíró íróasztala mögött a ceruzáját? Gyerünk az utcára, gyerünk az életbe! ★ Midőn az újságíró ódon szerkesztőségéből kilép a Széchenyi utcára, rögvest megcsapja a friss levegő. Emberek jönnek-mennek, sietnek, köszönnek. Hát igen, ez az élet... De hol is hever az a bizonyos téma? Az újságíró szimatol, mint egy kopó. így jut el a forgalmas Zrínyi Ilona utcára. A megszokott járókelők, megszokott kirakatok és kirakatnézök. .. Tódulnak a vevők a konfekcióüzletbe. Hopp, megvan! Itt a téma, beszélgessünk csak egy vevővel! Nem, ez nem jó, ilyet már írtunk... Az újságíró gondokba merültem rója a lépéseket. Immár a Kossuth téren jár, fürkészve kutatja az ismerős arcokat, a kerékpármegőrző körüli „majom-szigetet”, a szobor környékét, a Szabolcs-étterem portálját... Megany- nyi, sokszor megírt téma. A Dózsa György utca is éppen olyan, mint máskor. Már-már elkeseredve néz, kutat, mikor egyszercsak. . . Egszakadás, földindulás, megnyílik az úttest, s valahol. a magasban szivárványszínű csillagok sziporkáznak. Mérgesen tápászkodik az újságíró uborkányira dagadt orrát tapogatva, s közben önkéntelenül is a Közúti Vállalat, meg a városgazdálkodás illetékes szentjeit emlegeti. Ráadásul ez a téma sem új, mert Büki kartárs nap mint nap kipécézte már a Dózsa György utcai cseles lyukakat és egyéb buktatókat... gy. i. gyPardon, egy per ere,.. Fodrásznál M indig irigyeltem Tahi Lászlót a „Pardon egy peircre...” sikere miatt... De most nem azért kezdtem így, hogy őt utánozzam... Úgy kezdődött a dolog, hogy mindig egy fodrászhoz jártam (Nem éppen születésemtől kezdve, de évek óta...) Aztán a sors úgy hozta, hogy derék cégemet meg kellett csalni, mert a hivatalban a reggeli munkakezdést előrehozták nyolc helyett fél nyolcra... Egy kicsit feszé- lyezetten ültem le új mesterem, székébe, — alti korábban már állandó vendégének ismert és most gyanakodó szemekkel mért végig. Furcsa érzésem mindjárt be is igazolódott. — Hová jár mostanában Ancika? — (A pénzemért oda járok, ahova akarok, gondolom. magamban és sehogy sem tanom helyénvalónak ezt a rejtett jelelősségrevo- nást.) Hiába igyekszem elfogadható magyarázattal szolgálni, ereznem kell hűtlenségem következményeképpen a mostoha bánásmódot. De ez még csak hagyján. hiszen mindez menthető, hogy Bözsike szövetkezeti dolgozó, hiszen tervteljesítés. belső konkurrencia, premizálás is van a világon... Mondanom sem kell, hogy ezután új céget kerestem. (Haj, de nehéz az új vendégek sorsa!...) A másik üzletben sem volt kedvesebb a fogadtatás, de legalább a frizura kedvemre való volt és szorgalmas vendége lettem mesteremnek, mig egy szép napon őt is meg nem csaltam. . . Ugyanis visszaállították a munkaidőt és én is visszatértem megszokott helyemre. .. Közben hetek teltek el és egyszer véletlenül betévedtem újra a régi boltba. Nem vártam, hogy kitárt karokkal fogadjanak, .. Ez mégis sok lett volna, mert, szépséges mesterem soha nem „kényeztetett”. — Hová jár mostanában Ancika? A kérdés már nem volt új, mert a másik szövetkezeti egységnél is ugyanígy kérdezte Bözsike. Mondom illedelmesen és egy kissé megszeppenve, hogy hová járok, mire mesterem gúnyosan végigmér és cinikusan ennyit mond: — ... Na és most? ... Ha ló nincs, szamár is jó? És most mondom. hogy ..pardon egy percre!” Mert akkor hirtelen szóhoz sem tudtam jutni. Még szerencse, hogy nem állhatom a jeleneleket, mert legalább nyugodtan ültem és nem futottam ki felháborodva. Mert az még csak tűrhető, ha a szövetkezet tervteljesítése érdekében vonják felelősségre a vendéget, de az már kevésbé, ha így.. . A sztárok szinte mindent megengedhetnek maguknak a játék idején, hisz a közönség úgy is dédelgetni fogja kedvencét. . . de hogy már a fodrász szövetkezetben is...?! —Sebők— A lehetőségek korlátlanok Az Apagyi Állami Gazdaság — amely a szarvasmarha tartáson belül a sőrehizlalásra specializálta magát — a napokban egy tételben 256 darab hízott marhái adott át exportra. A gazdaságok a jelentős belföldi értékesítés mellett az év első negyedében közel 600 hízott marhát, hizlalásra alkalmas tinót, tejfogas bikát adnak exportra. Ürüből. húsvéti bárányból és tejesbárányból mintegy tízezer darabot szállítanak el. ünnepségeket a járás területén március 4-én, vasárnap délután tartják meg. A községi nőtanácsok ezeket a megbeszéléseket felhasználják előadások megtartására is, melyek a napi kül- és belpolitikai helyzettel foglalkoznak. így például február 27-én Levelek községben 70—80 asszony részvételével tartott ülést a községi nőtanács, melyen Dorka Erzsébet, járási nőtanács vb-tag tartott előadást. A részt vevők aláírásukkal ellátott tiltakozó levelet küldtek az országos nőtanács külügyi osztályára, melyben tiltakozásukat fejezték ki az algériai rablóháború ellen, s követelték az algériai nép szabadságát. az atom-, hidrogénbombák gyártásának megszüntetését és a magasszintű leszerelési tárgyalásoknak haladéktalan megkezdését K. 15. Játékos tudomány — Aw. or ősi Gemzsi bácsi hangja a budapesti ban £ múzeumban Magnón a népszokások Készül a Magvar Nyelvjárások Atlasza — Minek nevezik a tehén kisfiát? — Borjú. — Mi az. amibe az állatok elé az ennivalót teszik? — Jászol. — A tarlón elhagyott gabonaszárakat mivel szedik össze? — Gereblyével. — A tyúk tojásából mi kel ki? — Csirke. Ez a kérdezz-felelek játék az orosi községi tanács egyik termében folyt le. A kérdező dr. Imre Samu, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, és aki felel; Trecskó Miklós bácsi, 62 éves, „tősgyökeres"’ orosi születésű parasztember. Az édesapja, de még a nagyapja is Oroson élt. Mivel beszélgetés közbe nyitottam be. nagy volt a meglepetésem, de lnne elvtárs tájékoztatója fényt derített mindenre. — A Magyar Tudományos Akadémia egyik tanszéke tervbe vette a Magyar Nyelvjárások Atlaszá-nak kiadását. Egy kollégámmal együtt már több. mint tíz éve dolgozunk az atlasz összeállításán. Idáig 327 községben voltunk, és ott, hogy úgy mondjam: a ..bennszülött”, idősebb emberek közül hallgattunk meg néhányat, amelynek segítségével a különböző tájegységeket mintegy feltérképezzük a nyelvjárások szempontjából. Csaknem 1500 kérdésünk van és ezt a feladatot ennek alapján próbáljuk megoldani. — Mikor láthatjuk ezt a tudományos szempontból értékes, s érdekes könyvet? — Az atlaszt három kötetre terveztük, de valószínű öt lesz belőle. Ha a munka zavartalanul folyhat, akkor az első kötet 1—2 éven belül napvilágot lát. A másik szobában Gemzsi Gyuri bácsi éppen azt meséli el, hogyan szoktak felkészülni a disznóvágásra. Mit csinálnak előző nap, milyen annak a menete. Amit mond, azt magnetofonszalagra rögzítik. — Erre azért van szükség. — mondja Végh elv társ — mert a betű sohasem adja vissza a beszéd eredeti zamatét, zöngését. Ezt már világviszonylatban is így csinálják, mivel a nyelvjárások helyenként kiveszőben vannak. Ezeket a szalagokat aztán a hangmúzeumban őrizzük. Természetesen a munka itt is nagyon nehéz, mert az emberek egyré- sze „mikrofonlázt” kap, és akkor már nem úgy ejti a szavakat, ahogyan azt a köznap! életben szokta. Ezért igyekszünk velük egy kicsit a felvétel előtt elbeszélgetni, a beszédben segíteni. A felvételnek vége és Gém- zsi bácsi csodálkozva hallja viszont saját hangját. Közben újabb jelentkezők érkeztek. Nem is tartjuk fel tovább az akadémia dolgozóit Várjuk a Magyar Nyelvjárások Atlaszát, amely a tudományos körökben, de valószínű, hogy az egyszerű emberek között is nagy érdeklődésre talál majtíB. JF[ # KELE1 -M AU 1 AKöBSZAsG Az élet adja Nőnapi készülődés a baktafáránfházi járásban (Tuaosnonktol.) A közelgő Nemzetközi Nőnaj hatására még pezsgőbb élet folyik a baktalórántházi járás községi nőtanácsainál. Mosi folynak az előkészületek az ün- ! népségekre. Összejöveteleken ! beszélik meg az ünnepség részle- i tes programját. Az ünnepségeket, melyen me- gyei, járási előadók vesznek j részt, kultúrműsorok fogják szi- 1 nessé, változatossá tenni. Az