Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-14 / 61. szám
Miért dolgozik „feketén“ Bulkúnybun a »sikvísüsem Már lassan teél éve annak, bőgj- Balkániban „feketén" isz- szák a szódavizet. Igaz, hogy azért nem fekete a szódavíz, — sőt, a vásárlók szerint igazán jó is — de ha a járási tanácson múlna, bizony igen hamar megfeketedne, sőt még a kútja is kiapadna. Mi is a helyzet ezzel a szódával? Két érvvel ezelőtt a körzeti töldművesszövetkezet szerződést kötött a helyi sakvízessel arra, hogy átveszi az üzemét és 1 — mármint a földmnvesszö- vetkezet üzemelteti azt tovább és az egész körzetére, négy községre kiterjeszti munkáját. A szikvizes beadta iparát, a szövetkezet kérte az üzemelési engedélyt — 1960 júniusában, és azóta sem kapta meg. Elutasították kérését, megfellebbezte az fmsz, azt is elutasították, aztán megint kérelmezte, megint elutasították és — igy megy ez két éve. Közben persze a balkányiak és a környékbeliek is igénylik és — kapják is a szódavizet, de ezt nem veszi senki sem figyelembe. Mi ennek az oka? Lényegében egyszerű — az, hogy közben a járási tanács alapított Nagy kallóban egy szikvízüzemet és — ilyen módon is, ki akarja terjeszteni annak hatáskörét! A maga nemében igaza van, de — vasárnap és más ünnepnapokon ez a szikvizüzem nem üzemel, még a rendszeres vásárlók sem kaphatnak ezeken a napokon szikvízet. Olyan probléma is van, hogy a szövetkezetnek nagy mennyiségre van szüksége, de tárolótere nincs — helyileg pedig meg tudják oldani ezt a problémát. Tehát erről az oldalról vizsgálva érthető a járási tanács álláspontja, a másik oldalról azonban egyáltalán nem. Nem kap engedélyt az üzemelésre a balkányi fmsz, de közben Nagykállóban két magánkisiparosnak is van engedélye szódavízgyártásra és árusításra. Méltánytalanság tehát a tanács megkülönböztető eljárása — ezért tettük szóvá az egész ügyet. Jól sikerült művészest volt Ököritón kis szépséghibává^. Amikor híre ment a községben, hogy fővárosi énekművészek fellépésével rendezi meg a földművesszövetkezet szombat esti farsangi bálját — szinte az egész község ott akart lenni. Igaz az is, hogy a szövetkezet dolgozói és választott vezetői mindent megtettek a siker érdekében. Előre felosztották maguk között az utcákat, így adták el a vacsorával összekötött művészTavaszi kalapújdonságok Megjelentek a tavaszi, nyári kalapújdonságok. Divat lesz a színes, sottis anyagból készült, felhajtott szélű kalap. (Molnár Edit felv.) Néhány szó a földművesszövetkezeti kultúrnevelési tervekről Seprűcirok termelése A seprücirok igénytelen, hálás és nagy jövedelmet biztosító ipari növény. Minden részét lehet hasznosítani. Legfontosabb része a kalász, amelyből seprűt készítenek. Magja pedig a jelentős keményítő értéke és emészthető fehérje tartalma végett elsősorban baromfi takarmánynak kiváló, de felhasználható a sertések és szarvasmarhák darakeverékében is. Megyénkben régóta ismerjük a seprücirok termelést. Valamikor az egyéni gazdák általában a kukoricaföldek végére vetették csupán saját használatukra. A nagybani, üzemi ciroktermelésnek megyénkben nincs hagyománya. Ez évben már 400 kh, vagy ennél is több seprücirok szerződéses termelésre van lehetősége a tsz-gazdaságoknak. A seprücirok egyébként a talaj tekintetében nem igényes. Legjobban a mélyréíegü humuszba« »«lag talajt »zerefcLi Tápanyag igénye is közepes. Őszi mélyszántást, koratavaszi simítást kíván. Tekintve, hogy fagyérzékeny a legjobb vetésidő április 20—30 között van. Vetőmag szükséglet kh-ként 5—6 kg. Vetése történhet géppel 2—3 cm mélyre, 45 cm sortávolságra. A hengerelés egyenletesebb kezelést biztosít. Amint a sorok látszanak igen fontos a sorközök lazítása, ez elsősorban az egyeselés munkáját könnyíti meg. Egyeseléskor a töveket 20 cm-re hagyjuk. Ez esetben 1 kh területen 64 000 tövet kaphatunk, amely a Békés megyei tapasztalatok szerint a legjobb eredményt adja. Megfelelő talajon, gondos műveléssel kh-ként a várható termés: 7—8 q cirokkalász és 18—20 q cirokmag, továbbá 8—9 000 kéve cirokszár. Ossz értékben a ciroktermelésből 1 lch-on 8—10 000 Ft jövedelem, vagy ettől több is elérhető. Szerződéskötéseket a MÉK járási ki- rendeltségek szakemberei végzik. Éles Sándor. Gyümölcsfák rügyfakadás előtti permetezése A mechanikai munkák elvégzése után, ha az időjárás megengedi, kezdjük meg a gyümölcsfák rügyfakadás előtti permetezését. Gyümölcsfáinkat rügyfakadás előtt általában télihigítású mész- kénlével permetezzük, lisztharmat ellen, valamint ha gyenge a kaliforniai pajzstetű fertőzés. Erős pajzstetű fertőzésnél alma-, körtefáknál 5 %-os, szilvafáknál 4 %-os gyümölcsfaolajjal permetezzünk. Nagyon elhanyagolt zuzmós, mohás kérgű és erősen pajzstetves gyümölcsösben gyü- mölcsfa-karbolineumot használunk 6 %-os töménységben. Olajos szerrel minden három-négy évben szabad permetezni. Olyan gyümölcsösben, ahoi nagyobb marsai állati kártevő lermazása? A válasz egyszerű: a tagoknak fokozottabb lehetőségük nyílik, hogy válasszanak a nekik leginkább megfelelő népművelési formák között. A sokrétűség az egyik feltétele, hogy újabb és újabb embereket nyerjenek meg a kulturális forradalom végrehajtására. Jóllehet nem kevés az, amit az fmsz-ek a népművelés tömegbázisának érdekében tesznek, mégis reális az a veszély, hogy már a közeljövőben elmaradnak a növekvő igények és követelmények mögött. Az fmsz-ek népművelési eredményei eddigi jelentőségük megőrzése és erősítése megköveteli, hogy a választott vezetők és dolgozók mindennapi tevékenységük elsődlegessége mellett az eddiginél jobban ismerjék és jelentőségének kijáró fontossággal foglalkozzanak községük népművelési problémáival. Ennek a kérdésnek megvitatására az látszik a legcélszerűbbnek, ha az igazgatósági elnökök szokásos havi értekezletén külön napirendként vitatják meg a népművelési feladatok tennivalóit. Az fmsz-ek népművelési tevékenységének legfőbb fogyatékossága, — s ez tömegszervezeti munkájuk gyengédre is rámutat, — hogy a választott vezetők és dolgozók mellett kevesebb gondot fordítanak a tagság bevonására. Milyen veszélyeket rejt ez magában? ISMERETES, hogy megyénk termelőszövetkezetei is szakember hiánnyal küzdenek és a tsz-tagság sem sajátította még ei a korszerű termelési módszereket. A termelőszövetkezetek megszilárdítása, — s ami ettől elválaszthatatlan; az fmsz-ek terveinek teljesítése, jórészt attól függ, hogy tagjaik szakmai és általános műveltsége milyen gyors ütemben halad. Nem szabad elfelejteni, hogy a tanulás hiánya gátolja a nagyüzemi gazdaságokra fordított anyagi és technikai ráfordítás mielőbbi megtérülését, az életszínvonal emelkedését. A fentiek megvalósítását nagyban elősegíthetik földművesszövet- kezeteank, ha kövoikezetesen munkálkodnak népművelési terveik maradéktalan végrehajtásán. Péter László 3 KELET^MAGi'AKOKSAlG estre a jegyeket. Az igazgatóság tagjai segítettek a terem berendezésében, este pedig a rendfenntartásra ügyeltek. A szövetkezeti dolgozók vacsorát főztek és felszolgáltak. Ott ta-' láttuk mindenütt a „Fergeteges” tagjait is, hol vizet hoztak a főzéshez, hol a felszolgálásban segédkeztek, hol pedig a r endet- lenkedőket i n tették csendre. Szombaton este zsúfolásig megtelt a kultúrház, amikor Labonc Miklós, az iskola igazgatója bejelentette a műsort, Túrái Kató és Bocz Gyula műsorszámait. Eddig szól azonban a dicséret is, mert — ez hozzátartozik az igazsághoz — nem volt azonban minden szép és jó ezen az esten. Kezdjük talán a zenekaron. Az FJK az utolsó pillanatban megváltoztatta ígéretét és nem a várt Mocsár zenekart küldte ki, hanem a Halászcsárdában dolgozó zenekart, — akik — enyhén szólva — követelőzőek voltaic és szórakozás helyett bosszúságot okoztak. Szólni kell a két művészről, is, akik kellemes perceket szereztek a közönségnek és sikerük is volt. Visszatapsolták őket — ezt azonban nem művészi sikerüknek tudták be — mint ahogyan másnap a tiszteletdíj kifizetésnél kiderült, mert az egy-egy külön számot, amit a taps után együtt adtak elő. külön megfizettették a földművesszövetkezette]. Ez nem segíti elő a művészi munka megbecsülését — sőt határozottan rossz fényt vet munkájukra. Mindemellett még azt is meg kell jegyeznünk, hogy az ilyen felelősségteljes munkát jobban kell irányítani — járási és megyei szinten is, hiszen így az többet árt, mint használ! dolgozókat, akik egyéni hasznukat tartják szem előtt és nem a becsületes munkát, szigorúan megbüntetik. Január, február hónapban ellenőrzésük során 23 boltegységben találtak szabálytalanságot a vásárlók sérelmére. Demeter Lajos, a nyírbélteki fmsz 1. számú vegyesboltjának vezetőjét árdrágításért 500 forintra büntették, mert 101,30 forint értékű próbavásárlásnál 17,85 forinttal számolt többet. Vitéz Árpádot, a mándoki cukrászda vezetőjét 300 forint, Jenei Bélát, a nagy- ecsedi és Márton Károlyt, a tarpai fmsz-ek kisvendéglőinek vezetőit 250— 250 forint, Halász Andrást, a mándoki, Kozma Mihálynét, a nagyecsedi kisvendéglő csaposát és Kertész Gyulát, az anarcsi 1. számú italbolt vezetőjét 200 —200 forint, Rácz Miklósnét, a tiszalö- M cukrászda, Nagy Sándornét és Kiss Józsefet, a baktai vendéglő dolgozóit 150—150 forint bírsággal büntették súlycsonkításért, árdrágításért, szabály- j talanságért. Több dolgozó szí- j gorú írásbeli figyel-; mertetést és 100— 150 forintig terjedő összegű büntetést kapott. Az elkövetkezendő időben hatékonyabb ellenőrzést végez majd az ÁKF a vásárlók érdekvédelmében. Ha a bolti vásárlásnál, vagy az italboltban minket mint vásárlókat sérelem ér — kevesebbet mérnek, osztályos árut minőségi áron sóznak ránk, ez bosszúságot és sok esetben haragot is kiváltanak belőlünk. Tegyük hozzá, jogosan. Persze minden olyan bolti dolgozót, aki megfeledkezik magáról, nem tudjuk feljelenteni, viszont van egy szerv, amelynek dolgozói, hivatássaerűen a vásárlók érdekvédelmét szolgálják. Ez az Állami Kereskedelmi Felügyelőség. Mindenhová nem tudnak eljutni, de fáradságot nem ismerve a vásárlók érdekében járják a boltokat és azokat a A vásárlók érdekvédelmében tőzéssel kell számolni, pl. bimbó- likasztó, sodrómoly. levéltetű; vértetű fertőzésnél igen jó hatásúnak bizonyult 1,5—2 %-os sárgaméreggel (Novenda) való perme-, tezés. Ha tavasszal nagyobb mérvű varasodásra számítunk, úgy rügyfakadás előtt alma és körtefáinkat 1 %-os bordóilével permetezzük le. Az első, vagyis a rügyfakadás előtti permetezést, mindig lemosatás szerűen kell elvégezni, így a permetszer a fá- . nak minden egyes részét lemos- sa és az áttelelt gomba spóráit elpusztítja, valamint az áttelelt . összes rovarokat. tojásokat és bábokat megöli. Ha a gyümölcsöseinkben az el- L ső munkákat, a gyümölcsfák . törzs és korona ápolását, vala- - mint a rügyfakadás előtti per- t metezést kellő időben és szakszerűen elvégezzük, akkor a többi soron következő munkák sokkal . olcsóbbak és hatásosabbak lesznek. ■ ' Növényvédő Állomás. Káilósemjéo. MEGYÉNK FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZETI mozgalmának mintegy 11 000 válasaíott vezetője, 6000 dolgozója és másfélszázezer tagja van. Ez már önmagában azt jelenti, hogy jelentős népművelési feladatok hárulnak az fmsz-ekre. Tegyük hozzá: a legtöbb földművesszövetkeze!; egyre inkább nagyobb gondot fordít a kulturális kérdésekre és számottevő tényezője megyénk népművelési tevékenységének. Az fmsz-ek éves népművelési munkatervei és végrehajtásuk azonban art bizonyítja, hogy egyoldalú népművelési tevékenység jellemzi a legtöbb földmúvesszövetkeaetet. Egyes helyeken — mint például Ga- csályban az olvasómozgalomban, Balkányban és Jánkmaj- ttson az ismeretterjesztés, Nagykállóban és Mátészalkán az öntevékeny művészeti együttesek munkája kerül homloktérbe, Kevés az olyan fmsz, mint a nyírbogáéi, ahol sokrétű népművelési munka folyik. De kevés az olyan fmsz is, mint a levetóki, ahol az igazgatóság elnöke és választott vezetői egyáltalán nem foglalkoznak népművelési kérdésekkel. Miért fontos a sokrétű népművelési tevékenység szorgal