Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-11 / 59. szám

a vilég körüli riporter szemmel a világ körül riporter szemmel a rilág körtl Algírból felenlik... 1962. március 11, vasarnap. Névnap: SZILÁRD. Hétfőn: GERGELY. A NAP ESEMÉNYEI: 1*42. Született Eötvös Károly trö és hírlapíró. 1955. Meghalt Alexander Fle ( ming, Nobei-díjas angol bakterio-i lőgiis, a penicillin felfedezője. A hétfői nap eseményei: 1917. A polgári demokratikus forradalom, a .cári uralom meg­döntésének napja Oroszországban.1 Megalakul a pétervári munkás és katonatanács. 1937. Meghalt Hubay Jenő zene szerző és hegedűművész. 1907. Született Kilián György, az illegális kommunista mozga lom egyik vezetője. ., *■ BÜKI KARTÁRS szerda óta. gondolkozik azon, hogy ki a felelős a busz helyte len megállásáén. Szerdán dél­után ugyanis a nagyszál­lási megállónál azt mond la a. kalauz a - három Icszállni szándékozó asszonynak — akik egyébként már Nagy kallóban bejelentették ezt a szándékukat —, hogy nem ö a felelős, h gy nem a kért helyeit) állt meg. Ina aztán egy kilomé­tert gyalogolhattak vissza az utasok az orkánszerv szélben és hóviharban. Ki a felelős, ki tud­ja? ■*% SZÍNHÁZ. Ma este hét órai kezdettel harmadszor mutatja be a nyíregyházi színházban Fali j Leó Pompadour című 3 felvonó' .sós operettjét a Debreceni Cső-, konai Színház együttese. A teg­napi és tegnapelőtti bérletes elő­adás után ma este bérletszünet lesz. „KÖLTŐNK ÉS KORA” cím­mel a Budapesti Egyetemi Szín­pad műsorára kerül sor ma dél­után fél bárom órai kezdettel a színházban. A műsorban Juhász Ferenc és Simon István Kossuth- tlijas, Sántha Ferenc, Váci Mi­hály, Kamondi László és Nagy László, József Attila-díjaS íróit! saját műveikből olvasnak fel. A műsorban közreműködik még dr. Czine Mihály, József Attila- és Akadémia-díjas iroelaloxntörté- ii és". VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS vasár­nap. estig: felhős idő, több he­lyen kisebb eső. néhány helyen kevés havazás. Ma élénk déli délnyugati, nyugati szél. Várható legmagasabb nappali hőmérsék- . let plusz 8— plusz 11 fok kö zött. ★ A NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ MŰSORA Vasárnap: Rossini: A tolvaj szarka. Nyi-' :ány. Mahlov: Rückert dalok. —j Siogál. Riportműsor a debreceni, gyógyszergyárból. — A vasárnap: sportja. Hétfő: Innen—onnan. — Tokaji Damu1 Géza és népi zenekara muzsikál — Hajdúsági Hangos Újság. — A debreceni Kpdály-kórus éne­kel. — A XI. falusi spartakiád1 előkészítéséről. — Vince: Szágul­dás a hegyekben. kelexmagyarország a Magyar szocialista Munkáséért Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a Megyei Tanács fanja. Felelős szerkesztő: Bálim' Balos, kiadó Vállalat. Felelős kiadó: Farkas Pál. •rorkesztóség: Nyíregyháza, Benczú tér 21. Tel: 16-70. 16-71. 16-72. kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánov u. 1. Tel: Sil-OO. kéziratot nem órzünk meg, és nem adunk viss2a.:. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Szaboics-Szatmár megyei Nyomda­ipart Vállalat. Nyíregyháza. Dózsr Gyógy u. S. I. U úsz eisztendővel ezelőtt *"*■ Franciaország Ázsiában, Afrikában és Óceániában 12 mil­lió négyzetkilométernyi területei, mintegy 30 nép 70 millió fiát és lányát tartotta gyarmati igája alatt. Azóta e népek közül, mintegy húsz — 60 millió em­ber — különböző fokú politikai függetlenséget szerzett, és Párizs gyarmati kormányzása alá ma már csupán 3 millió négyzetki­lométernyi terület és 12 millió ember tartozik. Ebből Algéria 2,3 millió négyzetkilométer 10.3 millió la! tál. A francia gyarmatbirodalom felbomlása tudvalevőleg a má­sodik világháború idején kezdő­dött, amikor a meggyengült francia imperializmus kényte­len volt lemondani a Szíria és a Libanon feletti gondnokság­ról, majd 1946-ban kénytelen volt kivonni csapatait e terüle­tekről. E perctől kezdve a fran­cia nagytőkések és gyarmatosí­tók minden talpalatnyi földért verekedve, lépésről lépésre vo­nultak vissza a távoli gyarma­tokon. Franciaország az egyetlen hatalom földünkön, amely a má­sodik világháború befejezése óta megszakítás nélkül véres gyar­mati háborúkat visel. Hiszen alig ért véget az 1954-ben Dien- Bien-Phunál elszenvedett vere­ségével az indokínai háború, máris kezdődött az algériai. pes él, és ugyanakkor félmillió katona áll fegyverben. A fran­cia katonai kaszt. Algériát te­kintette annak a szilárd pont­nak, amelynek segítségével is­mét „dicsőséget szerezhet a francia , fegyvereknek”, amely „visszaadhatja a hadseregnek az önbizalmat”. Visszatértek, a ré­gi ideálokhoz, _a gyarmatosítás, korszakának véreskező lovagjai­hoz. 1961. április 22-én hajnali 1 órakor az idegenlégió I. ejtőer­nyős ezredének 800 katonája körülvette az algíri főbiztosi rezidenciát, letartóztatta a főbiz­tost és a főparancsnokot. A ka­tonai puccsot irányító táborno­kok — Challe, Zeller. Jouhaud és Salán — Hi*el lettek a „fran­cia Algéria” eszméje melleit, s a hadseregre támaszkodva olyan francia kormányt akartak te­remteni, amely a reakciós tiszti kar és az ultrák érdekeinek megfeleltén folytatta volna a háborút. Április 23-án De Gaul­le elnök beszédet mondott a te­levízióban, összefogásra szólítot­ta fel a nemzetet a puccsisták­kal szemben. Április 24-én 12 millió francia dolgozó az or­szág történetének leghatalma­sabb poliükri sztrájkjában köve­telte a leszámolást a francia puccsistákkal és az algériai bé­ke megteremtését. Április 26-án a puccs összeomlott és a fasiszta Ezeken az olajvezetékeken keresztül kerül a Szahara folyé­kony aranya a tengerparira és onnan Franciaországba. KELET-M AGY A ROSSZ AG Ml A függetlenségét követelő töb­bi gyarmaton nem folyt ugyan nyílt háború, de olyan sincs, ahol ne vérfürdő, gyilkos meg­torlás, koncentrációs tábor sze­gélyezte volna a függetlenség­hez vezető utat. Madagaszkár­ban pl. 1947-ben 99 ezer felke­lőt, hazafit, vagy egyszerűen „bennszülöttet” öltek halomra. Az erőszakos eszközökkel pár­huzamosan azonban Párizs poli­tikai akciókkal is megpróbálta a gyarmati népek nyomását ki­védeni, és gazdasági érdekeltsé­geit biztosítani az egykori gaz­dag gyarmatokon. A neokoloniá- li2mus jegyében született meg 1958-ban a De Gaulle-fele al­kotmány, amely a Francia Unió helyébe a Francia Közösséget helyezte. Ez — úgymond — egyenlő felek szövetségét hozza létre, és az egyes területeknek azt a jogot is megadja, hogy „államnak” nevezzék magukat. Valójában ez a látszat-alkot­mány a gyarmati uralom átmen­tését célozta. apjainkban Franciaország­ban és Észak-Afrikában több, mint egymillió francia katojna éli talpig íeg-.v.r'-bsn. Ss mindez Algéria miatt. Algé­riában egymillió francia tote­lázadást vezető tábornokok Spa­nyolországba menekültek. A történelem iróniája, hogy De Gaulle tábornokot, a fran­cia monopóliumok politikajának végrehajtóját, az 1958. május 13-i államcsínnyel ugyanazok a katonatisztek juttatták hatalom­ra, akik 1961. április 22-én ha­dat üzentek ellene. Mind a négy puccsista tábornok szolgált Al­gériában. Sálán algériai főpa­rancsnokként tett De Gaullenak nagy szolgálatokat. amelyekért nem maradt el a jutalom; Chal­le tábornok. Pétain egykori hí­ve, az „indokínai hóhér”, szuezi agresszió tervének egyik megalkotója pedig felváltotta Sálánt, mint algériai főparancs­nokot, és De Gaulle bizalmi embereként folytatta az irtóhad­járatot az algériai szab”r1 ág­harc ellen. Jaurés, a nagy fran­cia szocialista politikus már négy évtizeddel ezelőtt megjó­solta, hogy milyen katasztrófá­hoz vezethet az, ha a hadsereg, Uietve annak tisztikara elsza­kad a.néptől, ha külön arisztok­ratikus kaszttá válik. Nos, Franciaországban már régen kialakult ez a kaszt, nek hosszú ideig' De Gaul­le tábornok is képviselője volt. Se a kas«, zna egy abnormáli­sán nagy (az. angol hadseregnél kétszerié nagyobb!) hadsereg élén áll, és kétségbeesetten küzd tulajdon létjogosultságáért. A francia katonai kaszt presztízse súlyos csorbát szenvedett az in­dokínai háborúban, a francia csapatoknak ki kellett vonul- niok Marokkóból és Tunéziából, De Gaulle tábornok pedig a monopóliumok korszerű neoko- lonlalista receptjéhez híven ki­egyezett a volt francia nyugat­afrikai és francia egyenlítői af­rikai gyarmatok megalkuvó ve­zetőivel és kudarcba fulladt a francia militaristák nagy re­ménysége, a szüzei háborús ka­land is. ,4 y 1961-es év eseményei meggyőzhették a világ köz­véleményét. hogy De Gaulle el­nök nem tudta mai napig sem . meggyőzni politikájának helyes­ségéről a katonai kaszt ielentős részét, melv katonai kosztnak köszönhette ő is hatalmát, ezer szál fűzi hozzájuk, s ha az al­gériai kérdés rendezésében el­térnek is nézeteik, alapvetőén- egyetértenek abban, hogy a kö­zös. a fő hazai ellenség, a tö­megmozgalom. és a francia munkásosztály. Hogy ezt a té­telt jobban megérthessük, ves­sünk egy pillantást a múltra, amikor a második világháború idején egész Franciaország Hit­ler csapatainak megszállása alatt nyögött és De Gaulle tábornok az Angliába és Észak-Afrikába átmentett francia csapatok fő- parancsnokaként előbb London­ból, majd a visszafoglalt Algír városából biztatta ellenállásra a francia népet. Ezekben a drá­mai gyorsasággal pergő napok­ban — 1944 nyarán — százez­rek hallgatták titokban a BBC adását Franciaország falvaiban és városaiban: „A végső harc megkezdődött: értsük meg, hogy ez Franciaország harca és harc Franciaországért, Franciaország négy éve el van árasztva, de nincs megcsonkítva és nincs le­győzve, nem bukott el. Vérünk és könnyeink felhője, mögül íme, újra előbukkan dicsőségünk napja” — üzente De Gaulle tá­bornok. Dagályossága ellentét­ben állt a szónok „megillető- dött” hangjával: az egyik szó, tömören hangzott, a másik meg aláhanyatlott, mint a hullámvas­út völgye, hogy aztán az egy­szerű halandók színvonalán ta­lálkozzanak. Nem stílus volt. sokkal inkább erőtlenség. Olyan volt, mintha egy tanár az osz- tályban a legutolsó diákjának adta volna oda a legjobb tanuló dolgozatának legszebb szakaszát felolvasásra. Királyok és király­nők beszéltek népeikhez, mint ahogy a tábornok saöR Fran­ciaországhoz. I 1 gyanebben az órában Fraa­ciaországban a Pétain rezsim nemzeti rádiója gyászin dúló* közvetített. Amikor a gyásáos akkordok elhalkultak, a bemon­dó közölte, hogy a „Marsall" beszédét közvetítik. A francia Challe tábornok, az indokínai hó­hér, a harmadik algériai puccs főszervezője nép őszhajú árulója ilyen sza-' vakkal jelentette be a szövetsé­gesek partraszállását: „Franciák!' A német és1 angolszász csapatok harcban állnak a mi földünkön. Franciaország tehát hadszíntér­ré változik. Franciák! Ne növel­jétek szerecsétlenségünket olyan tettel,- elkövetésével. amelyek rátok tragikus megtorlások koc­kázatával járnának. Ne hallgas­satok azokra, akik szorult hely­zetünkkel visszaélve az országot a teljes összeomlásba rántanák, A háború körülményei a német hadsereget a hadizónában leen­dő különleges intézkedésekre kényszeríthetik. Vessétek maga­tokat, alá a helyzet kényszeré­nek: esdve kérlek benneteket a ti biztonságotok érdekében. Kö­nyörögve kérlek • benneteket, franciák, gondoljatok mindenek­előtt arra a halálos veszede­lemre. amely országunkat vég­romlással fenyegeti. ha nem hallgatnátok ünnepélyes figyel­meztetésemre”. így szónokolt a németeket ki­szolgáló. hazaáruló Petőin mar­sall, de a franciák közül na­gyon kevesen követték az 6 szavát. 1944. június 7-én - a pá­rizsi rádió és sajtó a, követke­zőket jelentette: ..A tenger felől lámadó ellenségnek Sikerült több partraszállási, helyen meg­vetnie a lábát”. A. dél-francia- országi hegyek között bujkáló francia partizánok pedig szét­szórt erőik összefogására és nyíH hadműveletek megindításává ha­tározták el magukat a fasiszták e'len. (Folyt, köv.) H. S. BÉKE: Csak vasárnap! ROCCO ÉS FIVÉREI. A velencei fesz­tiválon díjat nyert, magyarul beszélő olasz—francia film, (4 órás műsor, dupla helyárral.) Csak 18 éven, felülieknek. Előadások kezdete: fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. DÓZSA: 8—14-ig (csütörtöktől—szerdáig) PESTI HÁZTETŐK, tjj magyar film. Széles változatban. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. GORKIJ: 8—14-ig (csütörtöktől—szerdáig) AZ 1NGURI PARTJÁN. Színes szovjet film. Előadások kezdete: 4, 6 es 3 órakor. SZÉLESVÁSZNÚ MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁEl 9—14-ig. (péntektől—szerdáig)A LEVEGŐ KALÓZAI. NDK film egy különös repülöűtról. Előadások fceedet*: td * w J*4 * «watet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents