Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-11 / 59. szám
él a lüLág eg.yi.lt Lexpnagy&t%b íiója EffJ kJ világ bölcsőjét ringatták A he títirtnar befedte n jégpáncélba merevedett folyót, a leheletkönnyű fehér pclyhek megpihentek a fenyő- galluakon, cs a néma bokrokon. A felső Don hideg tele nem csökkentette a táj varázsát. Asért, amelyet Mihail Solohov, m Csendes Don és az Űj barázdát szint as eke lapjain oly költőien írt le. A világszerte ismert regények szerzője máig is kedvelt kozák-falujában, Vesenszkájá- han lakik. Kora tavasztól, amikor előbújnak az azúrkék mezei virágok és a sötétvörös tulipánok, a doni sztyeppék igézőén szép díszei — a világ minden tájáról vendégek jönnek ide. Az érkezők már messziről rálátnak a nevezetes, falura: Vescnszkája a D n balpartján fekszik, apró tarka kozák házait hosszú fonott kerítések őleli!; körül. ..Szomorú és kopasz” — Solohov könyveiben annak idején így nevezte saját faluját. Napjainkra azonban szinte a felismerhetetlenségig megváltoztatta a villanyfény, a rádió, a vízvezeték, az egész világgal kapcsolatot teremtő telefon és távíró összeköttetés, az iskola, az internátus. az üzletek és a járási kultúrház. Vcsenszkája a járás hagyományos mezőgazdasági községe. A kolhoz egyike Mihail Solo- hoo nevét viseli. Ennek területén kereken 30 évvel ezelőtt hasította az első barázdát a világhírű iró. Aztán benépesült a táj. melynek dolgozó parasztjai ádáz harcokat vívtak a ku- láksággal. Solohov mindezt az Új barázdát szánt az eke című regényében írta meg. ^Jolnhov kolhoza pompás s eredményekkel büszkél- kedhetik. A tagok összjövedelme már túlhaladta az egymillió rubelt. Éppen a múlt év végén ünnepelték élenjáró dolgozóikat is. Solohov tevékenyen segít a kolhoznak. Jellemző rá az az eset. amelyet a faluban mesélgetnek róla. Egyszer elment a Kaukázusba üdülni. Az ottani kolhozok egyikében csodálatos tenyész- juhokat mutattak neki. A juhok annyira megnyerték Solohov tetszését, hogy az iró nyomban vásárolt közülük néhányat földijei számára. Mihail Solohov a termőföld elismert szakértője, Vescnszkája a legközelebbi vasútállomástól 150 kilométerre fekszik. De ez csöppet sem zavarja az irodalom és a művészet rajongóit, hogy állandó kapcsolatot tartsanak a faluval. Hangversenyeket rendeznek, filmbemutatókat és előadásokat tartanak. Gyakran megesik, hogy a falusiak észrevételei az első kritikai megjegyzések. Solohov lakása közvetlenül a Don partján áll. Ez a ház az író müveinek állandó szereplője, életének és munkásságának néma szemlélője. A szö- löskert ápolgatása és a vadászat pihenteti őt a legjobban. Házát a második világháború után építették. A korábbi hasonló lakása, a falu könyvtára és sok más épülete a hitlerista rombolás áldozatává lelt. A háború mérhetetlen személyes veszteséggel sújtot- j fa Solohovot: egy fasiszta bomba megölte édesanyját, a nagyszerű orosz asszonyt. A Csen- des Donban az idős Iljinicsna személyében őt örökítette meg Solohov. A ki már személyesen is ta/ v lálkozott Solohovval. jól j ismeri humoros kedvét. Solo- > hov a tréfacsinálás mestere, l de sohasem sérti meg azt. akire irányítja finom, találó élveit. Művei is forró humorral, sajátságos költőiséggel és meghittséggel telítettek. Solohovot sok vendég személyesen keresi fel, de még többen levelet [ küldenek hozzá. Olvasói véleményüket mondják el, a fiaiul írók pedig kézirataikat küldik el hozzá. Az író felesége, Marija Petrovna meséli, hogy egyik alkalommal férje egy havi távolléte után 1600 leve-, let talált dolgozószobája asztalán. Az író most A hazáért harcoltak című regényét készíti. Sokat dolgozik, minden mondatot különös gonddal csiszol- gat, az egyszer leírt fejezeteket pedig gyakran többször is átdolgozza. Azt akarja, hogy új könyve — aminek már oly sok és igényes munkát szentelt — szenvedélyes felhívás legyen a béke megőrzésére és lángoló gyűlöletre szítson az emberiség ellenségei ellen. P. JiVscsenUu. az APN kűlöntudósítója. Megjelent az Alföld 1962. évi első száma Szaznegyvenöt lapnyi terjedelemben, érdekes, változatos tartalommal jelent meg az Alföld 1962. évi első száma. A főszerkesztő Mocsár Gábor Kettő« novella című írása vezeti be a folyóiratot. A néhány éve még nyírbátori könyvtáros Bartha Gábor kőt verssel szerepel, az Este otthon (meditáció egy atomháborúról) és a Kései hexameter cíművel. A lapunkban is többször szerepelt Kópiás Sándor Tavasz a gyárudvaron című versével jelentkezik . Nyíregyházi írónk, Végh Antal elbeszélés sorozatából az Egy üveg bor címűt közli a folyóirat Az Írószövetség Debreceni Csoportjának kritikai szakosztályán rendezett vita bevezető előadásának rövidített változatát közli Baranyai Imre A kritika kritikája címmel a Vita rovatban. Váci Mihály Mindenütt otthon című, tavaly megjeleni kötetét Kovács Kálmán méltatja. A Bőgel József szerkesztésében megjelent A képzőművészetek Debrecenben című kiadványt Módy György ismerlek és értékeli. Érdekes tanulmányt olvashatunk a folyóiratban Az álnevekről, Kálmán Béla tollából. „Felnőnek a gyerekek" Nagykáilóban A nagyksHoi művelődési házban ma este 7 órai kezdettel mutatja be Viktor Rozov: Felnőnek a gyerekek című háromfelvon.i- sos színművét a Nyíregyházi Közgazdasági Technikum Pénzügyi Tagozatának KISZ színjátszó csoportja. Innen — <>«««« Otlábú őzbak A Bukarest melletti Snagov erdőben nemrég ötlábú özba- kot terítettek le. Ez a tudományos nyelven ,.polimélion”-nak nevezett jelenség mostanáig még nem fordult elő Romániában. A szépen fejlett 30 kilós őzbak a capreolus-caprea fajtához tartozik. Az őzbak ötödik lábát a két hátulsó lába között meghajlítva hordja. A szakembereknek az a véleménye, hogy a torz- szülött őzbak ötödik végtagja tülajdonképpen az állat ki nem fejlődött ikertestvérének a lába, ami rendkívül ritka jelenség az ehhez a fajtához tartozó állatoknál. Feltételezik, hogy ez az őzbak normális életkort érhetett volna meg és ötödik végtagja sohasem akadályozta volna a. futásban. Gyík? ameiy nem lúd • vizel inni Délnyugat-Aíríka egyik nagyon száraz partvidékén él egy gyíkíajta, amely sokszor 12 órán keresztül pihen, boleásva magát a part finom szemcsés homokjába. Kérdés, miképpen fedezi ilyenkor oxigénszükség- lctét és hogyan oltja a szom- ját. Ha ezt a gyíkiajtát foglyul ejtik és vizet tesznek eléje, annyira ügyetlenül iszik, hogy száján és orrán át egyszerre szívja be a vizet, sőt emiatt néha meg is fullad. Ez is mutatja, hogy az állat nem ismeri a szabadban található vizet és feltételezhető, hogy szomját a Délnyugat-Afrikában ritka köd-, illetve harmatlecsapódásból oltja. AMÍG NEM KERÜLT műsorra az „Új barázdát szánt az eke'’ című, három részes szovjet film, voltak, akik azt mondták: ismerős téma, nem kellett volna háromrészes filmet készíteni belőle, úgysem sikerül végig érdekeltté tenni a nézőt. Nos, akik így vélekedtek, csalódtak. A film alkotói Solohov ismert regényéből filmszerű történetet komponál Útik sűrítették a regény hatalmas cselekménytárát. Változatos, váratlan fordulatok teszik érdekfeszítővé a cselekményt. Miről szól a film? Po- lovcev érkezik egy faluba, az egykori fehérgárdista, áld volt beosztottja, Osztironov középnyílt kenyéi-tőreare kerek arc. Közben megismerünk sok «sebért, akik az új élet mogtorsm- tésén fáradoznak. Az I. és II. rész vázául» eg. íirdekfeszítő, tanulságai CB a film. Kibontakozóban van az Űi embertípus, amelynek sok szép példáját vitték filmre a szerzők. Bátorság, a párt iránti hűség jellemzi a nyomortól megszabadított falusiakat, de viaskodnak még az újjal, sajnálják jószágaikat, a vetőmagot néhány hektárnyi földjüket A végtelen területű szovjet földön a forradalom győzelme után évekig garázdálkodhattak az ellenforradalmárok, s minden lépéséit gátolták az új élet megteremtőinek. Lazítottak, gyilkoltak, ,,végleges leszámolásra' készültek, s mindezt a falu, a parasztnál talál menedéket. Megérkezése után mindjárt szervezkedni kezdenek a kolhoz szervezése ellen, s egykori beosztottja híveket is toboroz a kozákok közül. Nemsokára megjelenik azonban a faluban Davidov Is, akit a párt bízott meg a kolhozok szervezésértek segítésével, irányításával. Davidov munkás, keveset ért a mezőgazdasághoz, de mirú a párt képviselője, az új élettől húzódozó szegényparasztok között hamar megbarátkozik a falubeliekkel, s az egyik gyűlésen meg is szavazzák a kolhoz megalakítását. A kolhoz . létrehozásával egyidőben az ellenforradalmi bandát is megszervezte az egykori fehérgárdista, a középparaszt Osztronov segítségével. A kolhoz, ha lassan is. de fejlődik, s az eredmények láttán az elleníori'adalmárok meggyorsítják szervezkedésüket, mígnem kolhoz vezetői mindaddig wears restek komolyan, amíg a kerületi titkár nem figyelmeafcetiie okét. Világforradalomról beffiél- tek, s közben falujuk ellenségei - vei sem számoltak le. Csak a film harmadik részében tisztázó dik hogyan, milyen áron tették ártalmatlanná az ellenforradu ■- marokat. BÁTOR EMBEREKET ismertünk meg a filmben. Olyanokat, akik hittek a forradalom győzelmében. Bátor és humánus embereket. Szerelem, küzdelem, hősiesség, bátorság, az emberekhez való új viszony, megértés, humanizmus, egy új rend kibontakozó sokfélesége tárul a néző elé a filmen. Ez a film is méltatóan kerül a legjobb szovjet alkotások közé. Nagy Tibor Kézikönyv a vallásról Az elmúlt években örvendetesen megszaporodott ismeretterjesztő könyvek között fontos helyet foglal el a „Kézikönyv a vallásról”, amely nemrégiben került a »könyvesboltok polcaira. Kézikönyv, te- ,hát tömör összefoglalásban — ötszáz oldalon — közli mindazt, an)it manapság a vallásokról, eredetükről, lényegüktől, társadalmi szerepükről tudunk. A „Kézikönyv” — amely két Ívnyi mélynyomásos műmellékletet is tar- ;talmaz — a vallás eredetének magyará- izatából indul ki, ismerteti a világ legfőbb vallásait, külön is foglalkozik a •kél legismertebb vallási könyvvel: a Bibliával a* a Koránnal, áttekinti a főbb vallási szertartásokat, ünnepeket, taglalja a tudomány és a vallás, az egyház és az állam kapcsolatát, végül a kommunista erkölcs és a valláserkölcs viszonyát fejtegeti. De nemcsak ezért fontos a „Kézikönyv”, mert egymás mellé állítja a legkülönbözőbb vallásokat. Hanem azért is, mert így együtt könnyebben és érzékletesebben vehetjük észre közös lényegüket: a valóság idealista módon eltorzított tükrözésé!. A ..Kézikönyv” mértéktartó hangon világosan és félreérthetetlenül tárgyalja a mai vallások ősz» szefüggését a társadalmi fejlődéssel é»s gyakon össaefonódásál — különösen a vezető kapitalista országokban — a vezető politikai liata- lommal. Éppen a könyv fent említett sokoldalúsága miatt válik láthatóvá, hogy nem csak a katolikus, hanem a többi vallásnak is lényeges jellemzője, a túr-jj sadalmi változások-^ hoz való alkalmaz-* kodás, a politika iená gerén végbemenő állandó lavirgzás. Teljességgel tehetetlen egy rövid cikkben még csak felületesen érinteni is mindazt a sok ismeretet és gazdag, valláskritikai anya-; got, amelyet az Sz. Lovaljov profé .zori szerkesztette ,1 /•- könyv'-ben a 'óbb' mint harminc Mg . szerzői hol! -' it it felhalmozott. Kép szöveg nélkül.
