Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-11 / 59. szám
— Kovács senki, nem jón fel « gyűlésre? — Nem. — Nem érdekli, kit vaíaszintiek meg bizalminak? — Dehogynem. — Akkor miért nem jön? — Mert nélkülem is megtörténik az. — És a szavazat? — Ugyan már! Egyébként is arra szavazok, akire ti. — A Nagy Lacira? — Arra. — Es Kiss Ferire? — Igen! — De csak egyet lehet választani. — Na és? Akkor kettő kimarad? Párbeszéd — Melyik kettő? — Nekem édes mindegy. — Szóval nem? — Nem. — Akkor viszlát! Másnap munkakezdés előtt folytatódik a párbeszéd. — Na, ki lett a bizalmi? — Ugye, nem is gondolja. Kovács szaki? — Nem én! — Tippeljen. — En csak a totón tippelek. De ott is rosszul. — Akkor nevezzen meg egykét embert, akire gondol. — Mindenkire gondolok. ■ — Ennyire mindegy? — Miért ne lenne mindegy? — Mert sok függ a bizalmitól! — Ugyan má. vasvillával nem lehel szilvát aszalni... Láttad már a Felmegyek a miniszterhez című új. magyar filmet.'... — Azért megmondjam . — ugye —. hogy kire szavaztunk? — Ha akarod! — A Dqlecz Jóska lett! — Mi? A Dole ez"? Az d szerencsétlen, az a pipogya. az az anyámasszony katonája? Hol volt az eszetek?. .. BVRGYL' KARTÁRS idestova tízesztendős jubileumát üli a Ny írfal vai Festékkeverő Vállalat igazgatói székében. Csodálatos képességekkel rendelkezik. Ennek köszönheti, hogy eddig még semmi néven nevezendő afférja nem vök feletteseivel. Gazdag magyar nyelvünkből különösen két szót kitünően tud alkalmazni. Éspedig az igent és a nemet. Ha valaki tudja, ő csak igen, hogy mikor és kivel szentben kell használni az egyiket és a másikat. A szí n mega Llapíto osaiály dolgozói már többször megfigyelték, hogy amikor a Festék- keverő Vezéri gazgatóság főnöke hívja tatefonhoe Bárgyút, akkor illedelmesen összekoccintja bokáját, jobbjával csendre inti a/, embereket aztán mélyen meghajolva, arcán szélesen elterülő mosollyal a következőket rebegi egy szuszra a kagylóba: — Tessék paancsolni vezérigazgató kartárs! Itt Bárgyú beszél, a Nyírfalvai Festékkeve- rő Vállalat vezetője. S aatán meg sem várja, hogy n az óhaja, kívánsága, utasítása Kéki vezérigazgatónak, már monóija is a bűvös igient, egymás után háromszor is. üzen persze a színmegailapitok kuncognak, s mikor aztán vége a „tartalmas' beszélgetésnek, s becsapódik Bárgyú mögött az igazgatói iroda ajtaja, múlt a vihar úgy tör fej valamennyiből a kacagás. Jó ideig nem is volt baj ezekkei az idegenekkel. De egyszer aztán alaposan megbosszulta Bárgyút. Ez pedig akkor történt, amikor a Nyírfalvai Festékkeverő Vállalat egy másik Igen (Karcolat) földszintes telephelyre költözött. Kéki vezérigazgató az egyik délelőtt sürgősen telefonhoz kérette Bárgyú kartársat. A kollégák szokásukhoz híven hallgattak, figyelték főnökük arcjátékát. • Kéki: Megvannak elégedve az új hellyel? Bárgyú: Igen. Kéki: Jobban tudják keverni a festékeket is? Kényelmesebb a hely? Bárgyú: Igen. Kéki: A munkások elégedettek? Bárgyú: Igen. Kéki: Biztosítva vannak löszükre ióí is az egészségügyi, feltételek? Bárgyú: Igen. (Sem öltözőjük, , sem mosdójuk). Kéki: Segítenék-e azzal, ha a i szállítások megkönnyítésére liftet küldenek? Bárgyú: Igen. Mtedéíewftfe a mettogazriasagi gépekéi. (Várnai György öújs*>) Kegeuyhóse annyira hasonlított a hús-vér emberre, mint az aszaltszilva a frissre, A Nem mindegyik papagaj beszél'. Némelyik 1 ír. Annyit ivott mások egészségére, hogy tönkretette a magáét. ★ Szerette .az egész emberisé-' get, kivéve szomszédait. ★ , A pegazussal nem volt sikere. Nyilván rossz lóra tett. . A vezető: Fiúk, miféle szervezettség ez? Ásít az egyik, ásít a másik. Rajta, ásítsunk egyszerre, szervezetten! Ka meg akarod előzni a klasszikusokat, írj előszót a müveikhez. < A talpnyaló temetésé’ c. kötetből^ PEROV: Kéki: Ügy-tudom, hogy önöknél ninés- -minden, rendbpp. Nem hajtja végre az utasításainkat,'- s elvesznek -a leveleink Is amit önökhöz küldünk. - Bárgyú: Igen. Kéki: Micsoda? (erősebben) Bárgyú: ígéri: akarom, .mondán .. -de ’mar nem. mondhatott nemet, .mert a vonal végén lecsapták a kagyló., s Bárgyú kartács ott állt nyitott szájjal) a kimondásra varó egyetlen nemmel ajkán bamba képpel, a fül- hajigatót kezében tartva, mereven a készülék előtt. Kisvártatva- meghajolt; aztán vállat vont s besiöiélt szobályaba. ...Csak egy hét "múlva tudták meg, milyen kérdésékre . is.' mondott hát Kéki vezérigazgatónak akköi is igent,, amikor nemmel kellek volna felelnie. UGYANIS MEGÉRKEZETT a lift felszerelés a hozzá szükséges sokezér .forintot él'.ö ..motorral és Jjjséretgben egy ley él is. a vezértől. Szóbeli-^figyelmertetés Bárgyú karfámnak címezve: „Csak azért mert arra a kérdésre is igént mondott," amire nemmel •keltei»., volna válaszolni. .Bácgy-u , kezébe .vette és elmélyedve olvasta. S. mikor a végére ért. száját ..csupán egyetlen szó hagy,a el... „ , Igen,..» , Farkas Kálmán i űszúrások Semlrliert sem vállalta a .felelősséget. Amikor kijelentette; hogy a Föld forog, hozzá: tette: Kopennikus szerint. Vezető állás Az oroszlán sörtől elázva í-áadta fejét a házasságra. Minket az nem is érdekelne, hogy miért nősült meg ökelmc. de becsúszott egy nagy hiba, mert bizony nem oroszlánt vett el hitvesi, forró szeretettel: egy macskát vitt a lagziba! Még az sem oly nagy galiba, mert jól tudja minden gyerek, hogy az oroszlán szintén macska, csupán egy kissé nagyobbacska. Mi baj lehet? A fő, hogy az asszony szeret... így szól egyszer az oroszláu a káderes mosómedvénck: — Állás kéne a menyecskének, nem űzhet mindig egeret! Mint jóbarátod, megígérem, hogy nem lesz túlmagas igényem, de tudd meg, hogy az én nejemnek csak vezető állás felel meg. — Kővé meredt a mosómedve: — Ugyan mi jutott az eszedbe? A sas nem csíz. a medve nem egér. a mácskaprcsztizs fabatkát sem er: És bőgni sem tud. mint a vad, csak dorombol az ágy alatt..., — Hallgass! — sörényét felborzolván mordul rá a dühös oroszlán. — Ha macska is, a feleségem, lehal oroszlán mindenképpen és bőgni is fog csodaszépen!... A macska magas polcra vágyott: — leváltottak az elefántot... Meg keif az apus&ívnek hasadni l JJ iltakozoín! Tiltakozom a magam és apatársaim nevében, fellebbezek magához a közvéleményhez, ilogy mérlegeljen és ítéljen. Mert amiről itt szó lesz, az közügy, amihez az asszonyoknak nincs semmi közük. Ugyebár, behsőséges keretek közt megünnepeljük a ‘gyermekek napját. Van ott bábszínház. lepény evés, zsákbanfutás. Aztán megünnepeljük az ifjúság napját, s — nagyon helyesen — az anyákról sem feledkezünk meg, s anyák napján „kicsiszívem kicsiszám, neked sokminden jót lcívári”-fel- Id ál lássál átnyújtjuk hitvestársunknak a borsosáru kosztümöt. Aztán vannük cukorka-napok. vas-hetek, gumi-hónapok. Csak rólunk, apákról feledkezett meg mindenki. Igaz, azt mondják, minden» fizetéskor apák napja van.J Nem igaz ez kérem, hü, de-J hogyis igaz, mert a fizetósj napja is ugyancsak az anyák» napja; hiszen az asszony még» azt is pontosan számontartja,} hogy negyvenkét forint és öt-} venhét fillért vontak le nyug-J díjilletékre, s próbáljunk csak* valamit eldugni, lesz ott hadd-* elhadd! } A . fizetésből tehát nem sok} öröme telik egy apának, s vég-» eredményben itt állunk egész} évben apák napja nélkül. Pe-* dig már ideje lenne végre ki-} harcolni a férfiak teljes egyen-* jogosítását, s ennek nagyszerű} vívmányát, az apák napját. • Egy olyan napra lenne szük-J segünk, amikor egyszer nekünk» is mindent szabad. Mégcsak* lepényt enni és- zsákbanfutni» sem akarunk, megelégszünk* azzal je, hogy,.amikor éjfél után} pityókásan hazaérkezünk, asz-J saonykáDk összecsapja a kezét;} — Hát már hazajöttél, kedvesem? Ugyan szívem, itt van még kétszáz forint, eredj csak vissza és érezd jól magad... J\Jem megható lenne? Meg kell az apaszivnék hasadni, mert már rég elmúlt Télapó, karácsony, s apák napjának se híre, se hamva. Ez tűrhetetlen! Felszólítom a társadalmat: arccal az apák felé, gyújtsd a fáradt-apát, előre a háborítatlan ultipartik és quaterkazások megvalósításáért! Éljen a szabad kimaradás, s ml nem rés, hanem negyvenszázultimó akarunk lenni! Csak ama kérem olvasóimat, meg ne mondják a feleségemnek, hogy tőlem szármaak ez az iromány... fy. i* EUUENÖRZÉS — No, fiam! Betartják*« * rendészeti előírások»!#!
