Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-10 / 58. szám

Világszerte telhábarodást kelt a légköri nukleáris kísérletek felújításáról)

amerikai Uejeleiilé*

Moszkva. (MTI):

A pénteki Krasznaja Zvezda megállapítja, hogy a világ népei haraggal és felháborodással fogadták az amerikai atomlovagok legújabb provokációs tettét. A népek jogosan úgy vélik, hogy az amerikai atomkísérlelek új sorozatának bejelentése a fegyverkezési verseny felélénkülésére vezet és fokozza a nemzetközi feszültséget. A lap megjegyzi, hogy az amerikai uralkodó körök a kísérletek felújítását, a „véderő” megerősítésének szükségességével próbálják indokolni Nem titok azonban, hogy az Egyesült Államok sokkal több kísérletet hajtott végre, mint a Szovjetunió. '

Az amerikai uralkodó körök nem akarnak a józan ész Szávája hallgatni. Meg kell azonban tudniok, hogy súlyos felelősséget vesznek magukra, ugyanis, ha az Egyesült Államok és szövetségesei a már eddig végrehajtott atomkísérletek mellett most újabb kísérletsorozatba kezdenek atomfegyvereik tökéletesítésére, akkor a Szovjetunió szinr,*» y /iis/Ió visszakerül

Külön repülőgéppel Budapestre hozták Károlyi Aíiiiál,v és fiának. Károlyi Adumnak hamvait. A koporsókat rcaüji- moíoros diszkísérettel a Kerepesi temető halottasházába vitték.

(Vigovszki Ferenc felvétele)

A történőt 1941 őszén kezdődött. A Krímbe betörő német csapatok egyik sorkatonája idős szovjet harcosra lett: figyelmes, aki az egyik csata közben vörös zászlót tartva esett el. A német katona késő éjszaka az elesett szovjet: hazafi holttestéhez lupó- zott, s a véres zászlót magához vette. Néhány hétig a fronton rejtegette, majd szabadságot kapott. hazautazott Drezdába és a selyemzászlót Hans Prihoda neA Pravda cikke Gizepga sorsáról

Moszkva, (TASZSZ):

A Pravda pénteki száma közti Leopoldvilte-i tudósítójának cikkét a Gizenga körük mesterkedésekről. A cikkíró a kongói igazságügymimsztérium Gizengú- val kapcsolatban kiadott nyilatkozatához fűz kommentárt. E nyilatkozatban egy szó sincs arról, hogy mivel is vádolják tulajdonképpen Gizemgát. A kongói közvélemény joggal követeli Gizenga saabadonbocsátását és azt, hogy tevékenységéről az ország parlamentjének ’ adjon számot, amely m inis zterel n ok helyettessé választotta. Az említett nyilatkozat megmutatja azt is — hangsúlyozza a cikkíró —, hogy az illetékes jogi szervek elismerik: képtelenek bármilyen kompromittáló anyagot találni Gizen- gára vonatkozóan. Az Igazság- ü gymi nisztérium lényegében

magának a parlamentnek javasolja, hogy tisztázza Gizenga letartóztatásának körülményeit.

Amikor a reakció veri a

nagydobot a ..Gizenga-ügv" körül, hogy ezzel elterelje a közvélemény figyelmét a fontos kérdésekről, Kongó függetlenségének igazi ellenségei szabadon

folytathatják szeparatista tevékenységüket. A katangai kérdés két és fél hónap óta nem mozdult el a holtpontról. Csőmbe továbbra is az orránál fogva vezeti az ENSZ-parancsnokságol és a központi kormányt egyaránt. Erősíti csendőrségét és 12 000 jói felfegyverzett emberből álló hadseregét. Az egyik Katangához közeli rhodesiai repülőtéren Csomóénak 15 léglökéses repülőgépe tartózkodik. A diktátor azt hangoztatja ugyan, hogy kész megbeszéléseket folytatni Katanga visszacsatolásáról, tevékenysége azonban ennek ellenkezőjét bizonyítja.

vu baratjanak adta át megor-’ zésre. Nem tudni, ki volt az ai német katona, aki a fasizmus’ legsötétebb esztendőiben is hitt az igazság győzelmében. Prihoda ugyan eg.v év múlva elmondta a zászló történetét Franz nevű | barátjának, aki ma is Drezdá- I ban lakik, de nem közölte vele i a katona nevét. Később Priho- 1 dát is behívták a Wehrmacht- ba. a háború nemsokára végzett vele. A zászlót azonban tokba zárta, elásta s nemrég élőké- j rült.

A Német Szocialista Egység-! párt drezdai bizottsága most! visszaküldte a lobogót a Szov- i jetunióba. az Ukrán Kommunis- j La Párt krimi területi bizottságához. A nagy utat megjárt i zászlót a szimferopoli múzeum- j ban állították ki. A történet két! főszereplőjének kiderítésére a Krímben és Drezdában a helyi | lapok vállalkoztak.

MEGNYÍLT a ciprusi DOLGOZÓ NÉP HALADÓ PÁRTJÁNAK X. KONGRESSZUSA

Nicosia (TASZSZ):

Pénteken megnyílt a Ciprusi Dolgozo Nép Haladó Pártjának X. kongresszusa. A kongresszuson ti?, ország' kummunista és munkáspártjának küldöttsége van jelen. köztük az SZKP küldöttsége.

A külpolitika — reméljük utolsó — téli hete kissé tava- sziasan telt el. A legfontosabb események ugyanis a szocialista országok békés szándékait demonstrálták. A szovjet diplomácia rugalmassága tette lehetővé. hogy külügyminiszteri szinten induljanak meg a leszerelési tárgyalások, amelyektől a népek éppen a legfontosabb nemzetközi probléma megoldásának előmozdítását várják.

És. hogy a Szovjetunió nemcsak a diplomáciában tanúsít békés szándékot, hanem minden tevékenységében ezt az elvet követi, arról az SZKP Központi Bizottságának ülése adott meggyőző bizonyítékot. A tanácskozás a párt és a nép legfontosabb feladatának a mező- gazdaság nagyarányú fejlesztér s t tűzte ki célul, ami arról tanúskodik, hogy nem akarhat fegyverkezési hajszát az az ország. amely főfeladatként a hús, a tej és a cukor termelésének növelésén fáradozik.

A másik oldal, a nyugati félteke ugyanakkor attól a tiltakozó hullámtól hangos. amelyet az USA-nak az a bejelentése váltott ki. hogy további

Párizsban halálra ítélték, — de akkor már Spanyolországban volt. A háború uiáni Franciaország legveszélyesebb földalatti szervezetének főnöke, forma szerint élet-halára keresik, — de egy amerikai televíziós riporter akadálytalanul interjút koszi: vele. „valahol Algériában”. Mellén nyolc sorban ülnek a kitüntetések, de emberi píasztikbombákkal százakat gyilkolnak meg. Ki ez a Raoul Sálán? Hogyan lett az indokínai és az algériai francia csapatok egykori főparancsnokából — földalai.ti fasiszta puccsvezér?

Algírban vagyunk. A ragyogó, fehér parancsnoksági épület egyik ablákán valaki belő — a szomszéd ház tetejéről, tankelhárító kézi fegyverrel. Rodier ócr nagy szárnysegéd meghal. Sálán tábornok, akinek a lövést szánták néhány másodperccel később lép a szobába.

Mindez öt évvel ezelőtt történt. A lövést az ultrák, az OAS emberei küldték. Az a szervezet és politikai csoport, amely Algériát gyarmati sorba akarja «tartani. Salant „túl demokratának”, túl puhának” tartották az arabok elleni háborúban. Sőt. árulónak. Tragikomikus fordul»; a a sorsnak, hogy Philippe Castille, aki a lövést irányította, 1961-ben Párizsban Sálán megbízottjaként a plasztikrobbantásokat szervezte. Tehát: újabb kérdőjelbe ütközünk. Hogyan kanyarodott idáig az extá- bomok, akit a nyugati újságok ..a titokzatos” jelzővel illetnek?

Pedig nem is olyan titokzatos. Múltjában nem egy hasonló kanyart találhatunk.

\ második vi lágháború előtt a had- ' sereg titkosszolgálatának magasrangú tisztje, s mint ilyen, az olaszok ubesöjáMai had^anaktoai iaía&ozba ttunk

vele, ahol a Temps című lap tudósítójának álcázva figyeli az eseményeket. Kitör a háború és Sálán a hitlerpárti francia bábkormány oldalári áll: lövet az angol és a degauliista francia csapatokra. De változnak az idők, 1943-ban már látja, hogy rossz oldalhoz csatlakozott, gyorsan

Sálán, a

„titokzatos ionok“

irányt változtat, s a szó vet, seges egységekkel vonul be Dél-Németországba.

Filmazerű gyorsasággal pergetjük a továbbiakat. Parancsnok lesz az indokínai dzsungelháborúban, majd a vietnamiak győzelme után Algériába kerül. 1957-ben az ultrák célpontja, egy évvel később, amikor De Gaulle éppen az algériai fasiszták felkelésének segítségével kerül hatalomra. Sálán ezt kiáltja: „Víve De

Gaulle” — Éljen De Gaulle!

Ekkor még kettős játékot játszik. Nem telik el azonban hosszú idő, összeütközik a két hatalmi elképzelés: az ulla-áké, akik a régi gyarmatosító rendszert szeretnék megtartani és De Gaulle, aki látja, hogy fordul a világ, s új módszerekkel kellene megőrizni az afrikai befolyás maradványa«.. Saécw ae. algíri Jió*unm--áfl-ái;C(ér

nokol Válaszúi a tömeg — a gyarmatokon élő feher telepesekből rekrutálódott néhány ezer ember — ezt üvölti: .Akasz- lóíára De Gaullelal!” Franciaországban nincs e szónoklatnak visszhangja. Francia- országban a tömegek szemben állnak a fasizmussal, itthon csak földalatti piasz- tikőrökre futja.

1 iratomra kerülése után De Gaulle

^ még így ír Salanról: „Meghitt barátom”. Nem sokkal később azonban hazarendeli Algériából, s alacsonyabb beosztásba teszi. Két dudás egy csárdában nem fér meg, az előkelő St. Cyr-i katona- iskola két egykori növendéke — De Gaulle és Sálán — szakítanak. Kirobban a második algériai i'asisszta puccs. Sálán és több más magasrangú katonatiszt ellen per kezdődik Párizsban, de a vádlóit tábornok háborítatlanul Spanyolországba szökhet. Nevet a világ: a francia hadseregügyi miniszter írásban hazarendeli Salant! A meghívó természetesen papírkosárba keríti de megindul a plasztikbomba-rob- baanóások szinte végtelen sorozata. Alii meg nem ismerte volna, megismerheti falakra mázolva, s vérrel írva e három betűt: OAS. Organisation de l’Armée Secréte”, vagyis: a Titkos Hadsereg Szervezete.

Az algériai béke kialakulását az OAS nem tudja megakadályozni, de bajokat, bonyodalmakat, emberhalált még okozhat. Sálán nem jelentős politikus, s nem komoly ellenfél, ami ereje mégis van, az a hatóságok elnéző gyengeségét)«! rejlik.

Egy mindenesetre biztos: Sálán, — ugyanúgy, mint: 1940-ben — mos! is rossz ló*« t«e&,

(Xafcttí

földalatti a lom robban tusokat hajtott végre és felújítja a légköri kísérleteket is. Éppen a genfi külügyminiszteri értekezlet előtt...

Furcsa képet öltötl az eviani Park Szálloda környéke. A csendes kis svájci város utcáin esendorjárőrök csizmái kopognak, a parkot drótsövény övezi, a határban légvédelmi ágyúk sorakoznak, a levegőben helikopter zúg... Olyan ez, mintha csatatér lenne. Odabent a szállóban mégis más a hangulat: béketárgyalások folynak. A francia—algériai fegyverszüneti szerződés utolsó pontjairól tanácskoznak a két kormány képviselői.

Amikor ezeket a sorokat nyom,’ i adjuk, még nem érkezett hír a tűzszünet aláírásáról. Az illetékes körök mindkét részről, ha óvatosan is, de biztatónak ítélik meg a zárótárgyalások helyzetét. Véleményük szerint most már csak napok, vagy talán órák kérdése, hogy tisztázzák a hátralévő problémákat, elsősorban azt. hogy mi lesz Algériában a fegyverszünet és népszavazás közötti időszakban, milyen garanciákat nyújt a francia kormány az algériai népnek az átmeneti időszakban.

De ezzel mégsem zárul be minden. Az eviani drótsövények és a készenlétben álló légvédelmi ütegek intő jelként figyelmeztetnek: De Gaulle kormánya nem teljesen ura a szavának. Ott van még az OAS, — ez az „állam az államban” — amely nem csekély hatalom Franciaországban, és az algériai francia területeken. De Gaulle számára ez nem kis kölönc. Elsősorban azért, mert maga sem óhajtott eddig leszámolni a pókhálószerüen elterjeszkedett, gyilkos terrorszervezettel. Bombák robbannak a francia városokban, százával gyilkolják az embereket Algériában és mindez az OAS műve. Ám, amennyire ez gondokat okoz De Gaullenak. any- nyira ütőkártya is a kezében, amelyet szükség esetén felhasználhat a baloldali demokratikus és háborúellenes erőkkel szemben. Veszélyes ez a játék, különösen most. amikor tető alá kerül az algériai tűzszünet. De Gaulle — aki Franciaország nagyhatalmi tekintélyének helyreállításán fáradozik, egyre kevesebb sikerrel — nagy gond elé kerül, ha az algériai békét nem tudja biztosítani.

Mindenki előtt világos. Hogy a gyarmatosítás kora lejárt, az algériai függetlenségi mozgalom nagy sikert aratott. Ezen még az OAS féle terroristák sem tudnak változtam, sőt ők a leg- kelésbe.

tön kénytelen lesz kiprobáin atomfegyvereinek új nemeik

Belgrádi:

A jugoszláv Kommuniszt bírálja Kennedy bejelentései. A lap megállapítja, hogy az amerikai. elnök érveit aligha lehel elfogadhatónak nevezni, ugyani? az érvelés ellentmondásos. A; Egyesült Államok egyrészről az: állítja, hogy az atomfegyverei« mennyiségét és minőségét illetőéi: ii Szovjetunió «l'őtt jár, másrész| röi pedig saját kísérleteinek szük| ségessegét a szovjet sikerekkel I próbálja igazolni.

■ Bagdad: (TASZSZ):

) Az Ii'aki. Béketanács nyilatko- j zalban ítéli el az amerikai kor- i roánynak azt a szándékát, hogy | felújítja a légköri alomfegyver- i kísérleteket.

| Az A1 Bilad című lap meg- j állapítja, hogy az Egyesült Alla- | mok újabb döntése a nemzetközi i feszültséget élező tényező.

hél világ — hétféle célon