Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-01 / 50. szám

&!*•>*£»- at#«** tewilnJi » mezőgazdasági termelés 23 szá­zalékos' növelését írja elő. Szo­cialista mezőgazdaság, jelen­tős géppark, több műtrágya, élenjáró agro- és zootechnikai módszerek szolgálják a terv megvalósítását. Mindezek és a munkásosztály egycb segítsé­ge, a helyi erőforrások foko­zottabb hasznosítása biztosíték a célkitűzés megvalósításához, Szükséges azonban, hogy a me­zőgazdasági termelésben rejlő tartalékok feltárását, az eddi­giektől hatékonyabban segítse a termelési agitáció és a kü­lönböző termelési versenyek. A nevelőmunka során olyan feladatokra, mint a kenyér­gabonatermelés fokozására, a takarmúnybázis megteremtésé­re, a nagyüzemi szőlő- és gyü­mölcstermesztésre, az állatte­nyésztésre, különösen a. sertés- és baromfitenyésztésre, a bur­gonya és kukorica hozamának növelésére — kell a figyelmet irányítani. A versenyek során növekszik a termelés, javul a vezetés színvonala, hasznosít­ható a mezőgazdaság belső erő­forrásai. kibontakozik a szövet­kezeti tagok, szakemberek al­kotó kezdeményezése. Növekszik a közös vagyon, az árutermelés, az áruértékesítés, erősödik a szövetkezeti demokrácia, foko­zódik a tsz-tagok anyagi ér­dekeltsége, javul a közösségi szellem. Ahol élő volt a verseny Az elmúlt évben nyolcvan tsz versenyzett az almatermelés­ben. A demccseri Dimitrov Tsz holdanként. 178,3 mázsa ' almát termeli. Ebből 145.7 mázsa e.v- portnii nősegű volt. Jutalmul egy darab 70 ezer forintos Ra- PÍdtox permetezőgépet kaptak. 85 tsz az állattenyésztési ered­ményekért vetélkedett. A csá­szárszállás! Űj Alkotmány Tsz- ben tehenenként 3881 kiló tejet fejtek 3.6 százalékos zsírtarta­lommal. A tarpai Győzelem IS'agy Tibor: Verseny és agitáció Tsz-ben 70 ezer darab napos­csibét neveltek fel 6 százalé­kos elhullással, 78 ezer darab tenyésztajást értékesítettek es " 2400 darab törzsbaromfi van a közösben. Burgonyatermesztésben 74 közös gazdaság mérte össze erejét, tudását. A mándoki Új Elet Tsz-ben holdanként elér­ték a 100 mázsás burgonyater­mést. A Csengén és tiszalöki járások aratási versenykezde- mónyezóse az egész országra kiterjedt, megyénk minden já­rása csatlakozott a gyomai és szarvasi járások őszi betakarí­tási, szánt ás-vetési versenyé­hez. Az állami gazdasagok az elmúlt évben mintegy 30 mil­lió forint, értékű versen válla­lást tettek, s ezt 115,2 száza­lékra teljesítették. A Fehér- gyarmati Gépállomás országos első helyezést ért el a tavaszi­nyári terv teljesítésében. Feke­te Endre, a Fehérgyarmati Gép­állomás traktorosa 208 százalé­kos tervteljesítéssel került a megye traktorosai között folyó Versenyben az első helyre. Mindezek igazolják: nőtt a dolgozok versenyked­ve, szélesedett a verseny demokratizmusa. önálló, hasznos kezdeményezések születtek. Mindezek ellenére sem mond­hatjuk azonban, hogy a külön­böző termelési mozgalmak a dolgozók széles rétegeit érin­tik. Van még' közömbösség. Egyes helyeken nemi biztosít­ják a szükséges anyagi, gazda­sági feltételeket az eredményes vetélkedéshez és a fő figyel­met nem a dolgozók megnye­résére, a célok népszerű site só­ié fordítják. A lelkesedés párosuljon józan megfontoltsággal Az idén is — az elmúlt évi­hez hasonlóan — termelési versenyek bontakoznak ki me­gyénkben. Eredményekre azon­ban csak akkor számíthatunk, ha a versenyek során nem a számszerűség hajhászására tö­rekszünk. Ne csak a vezetők vetélkedjenek egymással, ha­nem minden mozgalmat a dol­gozók támogassanak. Fontos az őszinte beszéd, a feladatok vi­lágos. érthető meghatározása. A közös gazdaságok vezetői’ne csak szűkkörben beszéljenek a, tennivalókról és a dolgozókra ne csak a feladatok végrehaj­tását bízzák. A lelkesedés azonban páro­suljon mindég a józan meg­fontoltsággal. Csak reális, teljesíthető célokat tűzzenek a dolgozók elé. mert eze­kért lelkesednek. Csak ott lehet eredményes a verseny, ahol egységes a veze-, lés, a párt- es gazdaságvezetők1 munkája összhangban van., kölcsönös a bizalom vezetők és1 dolgozók között. A verseny? szolgálja a szocialista életmód.1 erkölcsi magatartás, a szocia-? lista együttélés szabályainak1 kialakítását. A versenyek értékelésével1 kapcsolatban is nőtt a dolgo-, zók igénye. Tudni akarják, ki.: hogyan teljesítette feladatát, kit érdemel dicséretet, bírálatot,; jutalmat, jó szót, elismerést,, megbecsülést és leit kell elma-; raaztalni. Mindezek elbírálását, azonban bízzák a kollektívára.] Ahol egyéni érdekek szerint és: nem igazságosan osztanak di-] cséretet. jutalmat, bírálatot, ott joggal sértődnek meg a leg­jobbak, akik viszont jogtalanul kapnak dicséretet. jutalmat, nem tekintik megbecsülésnek. Fontos, hogy rendszeresen is­mer tessék a versenyben elért eredményeket. A korábbi évek­ben sok versenytábla volt me­gyénkben, s ahol nem álltak üresen, értek el eredményeket. Most azonban sem a megyei, sem a járási és községi szer­vek előtt nem lehet találni vérsenyhíradókat. Ha a ktsz-ek, ipari szövetkezetek élenjáró dolgozói megérdemlik a nép­szerűsítést. a mezőgazdaság ki­válói sem kerülhetnek hátrá­nyosabb helyzetbe. Korábban előfordult, hogy egy-egy versenyt több hivatal is szervezett azonos időben. Az sem volt persze ritka, hogy ,,sok bába között elveszett a gyermek”, nem volt felelős gazdája a versenynek. Nem célszerű az sem, hogy me­gyénkben a 100 mázsás burgo­nyatermesztési versenyt a Földművelésügyi Minisztérium szervezze. Vannak jól doiguzo közös gazdaságaink, akik ön­álló kezdeményezésként ver­senyre léphetnek a szövetke­zetekkel. A tsz-ek egymás kö­zötti versenyén kívül azonban több gondot kell fordítani a szövetkezeteken belüli brigá­dok, munkacsapatok és tsz-ta­gok egymás közötti párosver- senyére. A versenyszervezés irányításút illetően pedig az a célszerű, ha a mozgalmakat az illetékes járási tanácsok szer­vezik, értékelik, a párí- és tömegszervezetek. tömegmoz­galmuk pedig elvileg, politi­kailag segítik. Milyen legyen a termelési agitáció? Ez összefügg az. anyagi érde­keltséggel. Jelentős a verseny­ben részt vevők anyagi érde­keltségének megteremtése, fo­kozása. Ahol a megyei párt­ós tanács végrehajtó bizottsága által javasolt premizálást al­kalmazzák, nem maiad el az eredmény. Minden fontosabb termékfé­leségből nem lehet egy cikk­ben elemezni az elérhető ered­ményeket. A kukorica és bur­gonya hozamának minden ed­digitől nagyobb arányú növe­lése érdekében azonban cél­szerű néhány megyei szám­adattal közelebbről is megis­merkedni. Termelőszövetkezeteink 130 ezer holdon termelnek kukori­cát ebben az évben. A hagyo­mányos módszereiméi holdan­ként mintegy 13 ezer tő kuko­rica került egy holdba. Átlag­ban egy cső kukorica 18 de­lta. Ilyen módszerrel holdan­ként el lehetett érni a 23.4 mázsás átlagtermést. Ezt a kö­zös gazdaságok többségében el­érték már többször. Ha azonban az eddigi 13 ■ ezer töszámot 18 ezerre nö­veljük és esak egy szál ku­korica terem bokronként, a termést 36 mázsára lehet nö­velni. A 7ux70 cm sor- és tötávolság azonban lehetővé teszi. hogy bokronként két-három szál te­remjen. Ha a töszámot 18 ezerre nö­veljük és bokronként két szál kukorica terem átlag­ban 14 dekás csöveket, így holdanként 50,4 mázsa ter­més érhető el. A megfelelő talajelőkészítés, őszi mélyszántás, istállótrágya, műtrágya alkalmazása, jó vető­mag, vetési idő helyes megvá­lasztása, gépi vetés, növényápo­lás szükség szerint, időbeni és veszteségmentes betakarítás és az egyéb szükséges korszerű nagy­üzemi módszerek alkalmazása lehetővé teszi,, hogy a 70x70 cm sor- és tőtávolságon 18 ezer tőszámmal, bokronként három szál kukorica teremjen átlag­ban 12 dekás csöveket, hol­danként 64,8 mázsa átlagter­méssel. így a hagyományos módsze­rekkel termelt 23,4 mázsa helyett 64.8 mázsa kukorica termelhető, vagyis holdan­ként 41,4 mázsával több. így csak kukoricából, a 130 ezer holdon 5 millió 382 ezer múzsa többlcttcrmést nyerhetnénk az idén, ami­nek értéke, mázsánként 150 lóriul jáv al. 807 millió 300 ezer forint. Csupán a löbble'térmésböl 768 ezer 837 darab sertést lehetne meg hizlalni (sertésenként 7 mázsa kukoricával), tízszer annyit, mint amennyit felvásá­rolni kívánunk az idén me­gyénkben. Ezért érdemes dol­gozni! Amiről a számok beszélnek Megyénk termelőszövetkeze­tei átlagban mintegy 13 mázsa kukoricát terveznek holdan­ként. Ha lervteljeshésig 10, a terven felül termeli mennyi­ségből 50 százalékos premizá­lást alkalmaznak a szövetkeze­tekben, akkor a hagyományos módszerekkel termelt 23,4 má­zsából 5,7 mázsa prémium il­leti holdanként a tsz-tagot. Ha viszont 18 ezer a tőszám és bokronként 3 szál kukorica te­rem, a 64,8 mázsa , termésből (ha a tsz terve most is 15 má­zsa) holdanként 24,9 mázsa pré- miumkukoHca illeti a tsz- tagot 3960 forint értékben. Burgonyából megyénkben hol­danként mintegy 15 ezer tőszani- mal, bokronként 40 dekájával, holdanként 60 mázsás átlagter­més érhető el. A nyírmadaiak azonban az elmúlt évi kedve­zőtlen időjárás ellenére is 100 mázsát termeltek holdanként. 370 holdon csatlakoztak a bur­gonyatermesztési. versenyhez. Ebből 120 hold előveteménye csil­lagfürt volt zöldtrágyának. 60 holdat istállótrágyáztak, 40 holdat műtrágyáztak. Az összes vetőgumót őszi mélyszántásba. 110 holdat géppel vetettek el 70x35 cm sor- és tőtávolságra. Kézzel kétszer, géppel - egyszer kapáltak, kétszer töltögettek. Tavasszal, kelés után holdan­ként 80 kiló pétisóval fejtrá­gyáztak. így elérhető, hogy a holdanként! tőszámot 22 ezerre növelve, bokronként 50 deka burgonya teremjen, vagyis egv holdon 115 mázsa. Burgonyá­ból holdanként I******* így 35 mázaital uövélhető n • érmés, ami megyénkben a Isz-cli közös gazdaságaiban levő 45 ezer hold burgonyán 2 millió 475 ezer mázsa löbblcttcrmést biztosítana. Ennek értéke, mázsáját 150 forinttal számolva, 371 mil­lió 250 ezer forint. Közös gazdaságainkban át­lagban 60 múzsát terveznek burgonyából. Hu tervteljeaíté- sig 10, a terven felüli mennyi­ségből 50 százalékos premizá­lást számítunk, és a hold an­kénli terv 60 mázsa, a 115 mázsa termésből 33.5 ritázsa prémiumburgonya illeti hol­danként a tsz-tagot 5025 forint értékben. A kukorica elérhető ter- méstöbbletéből 807 millió 300 ezer, a burgonya ter- mcslöbbletóböl pedig 371 millió 250 e/er forint biz­tosítható. Ez összesen 1 mil­liárd 178 millió 550 ezer forint, amiből megyénk min­den lakosára (mintegy 600 ezer főt számolva, beleért­ve a csecsemőket is) 1964 forint, egy-egy Isz családra pedig II ezer 721 forint .jut­na. Almából eddig 63 darab fa termett egy holdon. Szövetke­zeteink többsége így is elérte a 160 mázsás termést. Ha nö­vekszik u fasűrűség és holdan­ként 180 darab fa terem, dup­lájára lehet emelni a hozamot. A Pest-környéki tsz-ek zöld­ségtermesztői naponta megkap­ják készpénzben az őket meg­illető prémiumot. Alkalmazzuk bátran megyénkben is ezt a módszert s ez is jelentősen hozzájárulna a. zöldségtermesz­tés fellendítéséhez. Ha megyénk 130 ezer hold kukorica terüle­tén köztesként babot terme­lünk, s holdanként csak egy mázsa bab kerüljön értékesí­tésre, megoldódik nehézségünk. Ez előnyös a közösnek, mert jól megmunkálják a kukoricát, hasznos a tsz-tagoknak, mert munkaegységen felüli jövedel­met biztosít és a népgazdaság szükségletét is kielégítjük. A kollektíva határozata törvény Szövetkezeteink többségében felismerték az anyagi érdekelt­ség alkalmazásának jelentősé­gét. Vannak még azonban olyan gazdaságok, ahol a veze­tők ellenzik a premizálást. Egyesek azt mondják: a pre­mizálás összeegyeztethetetlen a szocialista elosztással. Sok pa­naszos levélben és személyes bejelentésekben kifogásolják, hogy a megígért prémiumot nem adta meg a tsz vezetősége. A demecseri Dimitrov Tsz-ben szép eredményeket értek el az almatermelésben. Termékük nagy része exportminőségű volt. Az elmúlt évben közgyű­lési határozat rögzítette, miből mennyi prémium illeti az érde­kelteket. Ennek ellenére a tsz elnöke most sem adta ki az almatermelők prémiumát. Ahol ] így jár el a tsz vezetősége, a ■ tagok becsapva érzik magukat, ] csökken munkakedvük. Közgyűlési határozatot nincs joga megváltoztatni a tsz elnökének sem. A kollektí­va határozata törvény, aki ezt megsérti, a szövetkezet által hozott törvényeket rúg­ja fel. ■ S ahol a vezetők szektás né- [ zete és saját jövedelmük fél- : lése miatt nincs meg az anya- 1 gi érdekeltség, olt a dolgozók 1 nem szívesen dolgoznak ver« í senyszerüen. Ahol viszont dl­l’ nek az anyagi érdekeltség ad- í ta lehetőségekkel, magasra r csap a munkakedv, s ahol idő- ? ben. pontosan biztosítják a r prémium kifizetéséi, lermószet- \ beni kiadását, ott biztosítva r van a verseny eredményes- r séffé. k £ 1/ esőn érkeztem és k így igyekeztem tininél kisebb feltűnés- ksel helyet foglalni. Tá­blán ez is közrejátszott k abban, hogy észre sem fvettem, hiába ült köz- k vétlenül a mellettem le- f rő széken. Lehet azon­* ban, hogy altkor ő sem £ ccn észre engem, kr Ugyanis később, ami­dkor figyelemmel kísér­tetem a pöttömnyi kis fe- Jicete, sötétbe öltözöttől jt év körüli lánykát, lát- t tam, hogy hiába . nyí- ■klott az ajtó mindjárt Jmellette többször is, *ügyet sem vetett rá, imint általában a gye­it rekek, hanem csak a * zongora, g hegedi es a ■kfuvola gyönyörű hang­ijait szívta magába. I* Közben pedig a.: szamuk utó# fal* hangzott a vastaps. Igen, vastaps. A hang­versenysorozat kiala­kult törzsközönsége — közte alig . néhány: fia­tallal — érzékenyen reagál az előadók tel­jesítményére. Nem vé­letlen, hogy Schubert romantikus, dallamot zenéjének, a ü-dúr szo­natinának az előadást aratta a legnagyobb si­kert. Ennek a tolmá­csolása sikerült talán c legjobban. Örvendetes at is hogy a zeneiskola la nárai mint előadómű vészek is egymás utál mutatkoznál; be « kö ztmsta elölt. A He bee Ildikó azonban tö-+ 1 mörebben foglal-]J ta össze a véleményéi.h Ugyanis nem tudtamj megállni az előadás vé-4 gén, hogy meg ne kér-J dezzem: — „jó volt, nes kém nagyon tetszett”—J mondta egy felnőtt ko-á molyságával. Hogy* őszintén nyilatkozott, azk biztos. Ildikó ugyanis a* törzsközönség táborához* tartozik. S talán ory-J nyit, hogy Fekete Ildi ij kőt nem a vasszigor3 késztette példás fegye-* lemre, hatlem a zenei iránti rajongása. Nem* múlik el nyomtalanul-t benne ez a hangver-J seny sem, Händel. We-i bér, Schubert és Men-t delssohn dallamai meg-?j maradnak a fülében ési gazdagítják bontakozójj érzelem világát. Gál Bélá i Ildikó és a szonáta est cetiből bejáró Szálkay Andrásáé képez itt egyedül kivételt, ő mindegyik előadáson bemutatkozik. éspedig nem is akárhogyan, hanem elismerést ér­demlő művészi játék­kal. Kellemes meglepe­tést jelentett Pécsi Ist­ván hegedűjátéka. Az Áginé helyett ..beugró” Csöcs Sándor ne méltó­képpen képviselte a ze­neiskolában is szép eredményeket elért fa- fúvós tanszéket. Sikeres folytatása volt ez a vasárnapi szoná­taest az eddigi előadá­soknak.

Next

/
Thumbnails
Contents