Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-04 / 53. szám
Beszélgetés Gu lyás Emil né dr. megyei tanács elnökhelyettessel, a megye néhány fontosabb kulturális kérdéséről — Megyénkben összesen 183 művelődési ház van. Ezek nagy többségét a felszabadulás után építettük állami beruházásból és társadalmi erőből. Bár vannak igen szép, tetszetős és a mai követelményeknek megfelelő művelődési házak és otthonok, el kell azt is mondanunk, hogy egy- részük nem felel meg a népművelési munka sokirányú feladatainak. Művelődési házaink jórésze egy nagyteremből, illetve egykét kisebb helyiségekből áll. így a szakköri élet, a művészeti csoportok működtetése nehézségekbe ütközik. A nagytermek, tekintve, hogy nincsenek állandóan használva, fűtve, egy-egy alkalomra szinte befűthetetlenek. Hiányosság van még a klubok felszerelésében. Szükséges, hogy a tsz-ek kulturális alapjából vásároljanak berendezéseket, televíziót, lemezjátszót, könyveket stb., hogy a tsz-tagok jól szórakozzanak, művelődjenek a klubesteken. Ahhoz, hogy a népművelési munka színvonala szükséges. hogy a népművelő munkát végzők körét bővítsük a falura lekerült új szakemberekkel, hogy ne csak a pedagógusok végezzék ezt a munkát, hanem kérjék fel e szép feladat végzéséhez a falusi orvosokat, ag- ronómusokat, technikusokat, tsz vezetőka , hogy segítsék a falu kulturális színvonalának emelését, hiszen ez náluk nélkül meg' sem odható. szeink jorésze Iialal, fejlődőképes. Ennek megvalósítását; olyan formában gondoljuk, hogy felhívást tennénk közzé — természetesen személyesen is megtárgyalva az érdekeltekkel — és megyénk nagyobb vállalatainak hozzájárulásaiból hoznánk össze olyan összeget, amelyből legalább egy művészünk részére biztosítanánk egy-egy éves támogatást. Ezt az elképzelésünket a közeljövőben a megyei tanács vb. elé terjesztjük. Lesz-e bemutató-terem városunkban? — Igen hasznosnak tartanánk, ha létrejöhetne megyénk székhelyén is a Képcsarnok Vállalatnak egy bemutató terme, ahol megyénk lakossága művészi igényű műalkotásokat vásárolhatna. Ez egyúttal lehetővé tenné a lakosság képzőművészeti ízlésének nevelését is. jelentős segítséget adna a giccs elleni küzdelemhez. Szerirt. ünk azonban a legfontosabb ebben a kérdésben a megfelelő üzlethelyiség biztosítása. Ez a városi tmács feladata lenne. Úgy gondoljuk, hogy a Képcsarnok Vállalat is szívesen támogatná ennek a tervnek a megvalósítását. — Igen fontos lenne, hogy megyék művészeit megfelelő megbízatásokkal lássuk el. Ehhez azonban szükséges lenne a lakásviszonyok javítása, hiszen a legtöbb művészünk saját lakószobájában végzi alkotó munkáját, ott rendezve be műtermét, ami nem egészséges, és nem segíti a művészi munka kibontakozása . Ennek megoldásában segítene, hogy az ötéves terv ff „ amán épülő új öröklakások egyiuében valamelyik lakással együtt műterem is épülne és azt egyik arra érdemes művészünk kapná meg. Közös müvészklub terve megvalósulást nyer-e: — Az írók, művészt / zenészek számára igen fontosnak tartjuk, hogy el ne szakadjanak az éleiről. A szocialista valóságot csak úgy tudják hűen ábrázolni, ha benne élnek azokban az eseményekben, amelyek jellemzően. tipikusan mutatják szocialista átalakulásunkkor lesz önálló színtársulat Nyíregyházán? — Színházunk I960, március 25-én nyílt meg az u építés után. Állandó társulata nincs, három színház (Debrepeni Csokonai Színház, Miskolci Nemzeti Színház és az Állami Déryné Színház) látja el műsorral. Ezenkívül átlag havonta egyszer-kétszer az Országos Rendező Iroda. Vitatott kérdés, nem lenne-e jobb állandó társulat működtetése? Erre jelenleg, sőt a közeljövőben is csak egyértelmű lehet a válasz — nem! Ennek persze megvannak a gazdasági okai (lakások a színészek részére, maga a színház épülete sem megfelelő. illetve nem elegendő egy állandó társulat részére — műhelyek. raktárak, irodák és egyéb fontos helyiségek hiányában. De a műsor gazdagságát, változatosságát illetően a jelenlegi szintet egy állandó társulattal semmi képpen sem tudnunk elérni.) Nyír. egyházán a jelenlegi rendszene! 1961-ben 35 darab került bemutatásra. Ez egyben biztosítja a változatos, gazdag és jó músorpoli- likát. Aztán van benne bizonyos nemes vetélkedés is. Minden színház igyekszik produkciójának a legjavát adni. A megye községei sem szenvednek hiányt az állandó társulat miatt. Sőt! Egy állandó társulat képtelen lenne é\ ■ közel 300 vidéki tájelőadás (1961 - ben például 272 előadás voK) ren dezésére. Hogy ez a szervezés, működtetés jó és bevált, azt bizonyítja leginkább, hogy a minisztérium a nyíregyházi színház mintájára szervezte meg a most megnyíló zalaegerszegi színházat is. Gál Béla—Sipkay Barna Pályázati felhívás A KISZ MEGYEI BIZOTTSÁGA az 1962-es Kulturális Szemle egyik ágaként pályázatot, hirdet különböző művekre. Irodalom; bárki pályázhat versekkel, eibeszólő költeménnyel, novellával, elbeszéléssel, jelenettel, egytelvonasos színmüvei. A műveknek állandóan alakuló, íejlódo életünket kell tükrözniük, mondanivalójukkal a béke, hazánk és a népek közötti barátság ügyét kell szolgálniuk. Első díj 500, második díj 300. harmadik díj 200 form!. Képzőm ü veszel: a hivatásos képzőművészeken kívül bárki részt vehet a pályázaton eddig kiállításon még nem szerepelt alkotásokkal. A pályázat kiterjed a képzőművészet minden ágára. Első díj 500, második díj 300, harmadik díj 200 forint. Népi díszítő művészet: palyáz- ini lehet; minden tájjelleggel kézült népi és iparművészeti munkával. Előnyben részesülnek azok a pályaművek, amelyek megyénk hagyományos motívumai alapján készülnek. Négy díj kerül kiosztásra: I. 400. II. 300, III. 200, IV. 100 forint. Gyűjtőművek: pályázni lehet olyan pályaművekkel, amelyek a nép életéből, a népi hagyományokból erednek. Tartalmazhatják a kevésbé ismer’, népdalokat, népmeséket, népitáncokat. Első díj 400, második díj 300. harmadik díj 200 forint. Foto: pályázni lehet minden olyan művel, amely a ma életét, fejlődését ábrázolja, témája, mondanivalója a béke és a barátság gondolatához Icapcsolódik. A pályaművek csak 1961. és 1962. éviek lehetnek. Egyénileg 4 darab, legalább huszonnégyszer harminc centiméter méretű feketefehér képpel lehet. A képeket kísérőjegyzékkel együtt kell beküldeni, feltüntetve a beküldő nevét, lakcímét, foglalkozását, a kép címét és sorszámát és amennyiben szakköri tag a pályázó, a íotc» akkor nevét és címet. Első díj 300, második díj 200, harmadjjs. díj 100 forint. A KISZ KLUBOK RENDBEHOZÁSÁRA, csinosítására is hirdet pályázat a KISZ megyei bizottsága. A járási bizottságoknak kell megállapítani, hogy járásukban melyik a legszebb klub óv a jelentést április 30-ig beküldeni a megyei bizottságra, amely aztán ezeknek a jelentéseknek és a további értékelésnek az alapján a megye legszebb klubját 2000 forint jutalomban részesíti. A kiállítón!, illetve pályadíjat nyert művek egy része a nyáron Helsinkiben megrendezésre kerülő VIII. Világifjúsági Találkozón szerepel majd ajándékként Minden pályaművet a KISZ megyei bizottságára kell a pályázóknak beküldeniük április 30-ig. Mikor adják k) a Megyei írók Antológiáját? nélkül tisztán látják. Sajnos, intézményesen közös előadások hallgatásával nem tudnak részt- venni marxista tanulmányok végzésében, de külön-külön úgyszólván valamennyien foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. Enneí megoldását segítené egy közös művészklub létrehozása, amelynek egyik feladata lenne a művészek továbbképzésének megoldása is. kát, — legyenek azok akár a munkásosztállyal, akár tsz parasztságunkkal összefüggő cselekmény. Ennek szükségességére különben felhívta figyelmünket a XXII. kongresszus is, különösen az írókkal kapcsolatos vonatkozásokra. íróinknak, művészeinknek, ha a szocialista realizmus útján akarnak haladni, állandóan képezniük kell magukat. Ennek szükségét művészeink kivétel — Két kiadvány van olyan állapotban a niű\^ idási osztálynál, amely a közeljövőben az érdeklődők kezébe kerül. A ..Szabolcsi Nevelők Könyvtárának'1 negyedik kötete március végére készül el a Zeneműkiadó nyomdájában. Címe: ..Társas zene az ifjúság részére.” E kötet megyénkben gyűjtött népdalokra támaszkodik. A népdalok hangszerelését a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, a közelmúltban elhunyt Sztarechky Zoltán népzenetudós végezte. — Az ifjúsági zenekarok részére tartalmaz mintegy 410 hangszerelt művet. A mű különös értéke, hogy sok sajátos népi játékot is felelevenít, olyanokat, amelyek már majdnem feledésbe mentek. Ezek a dallamok hangszerelve és a jegyzetben megtalálható játékírással jó segítséget nyújtanak a nevelőknek. További értéke a kiadványnak, hogy a helyi adottságokhoz mérten a művekben előírt hangszerek általában helyettesíthetők más alkalmas hangszerekkel. A hangszeres cseréhez is kap a nevelő tájékozta ast a jegyzetekben. — A nevelők könyvtára ötödik füzete jelenleg még szerkesztői munkálatok alatt áll. Remén» van arra, hogy még ez évben kikerül a nyomdából. E kiadvány mintegy 100—160 Szabolcs-Szat- méri népdalt fog tartalmazni monografikus feldolgozásban. —. „Szabolcs-Szatmár megyei nevelő” címmel pedagógiai tárgyú folyóirat indul a megyei tanács kiadósában, első száma a nyomdában van. Célunk a lap kiadásával, hogy a pedagógusok önképzését elősegítsük az okíató-ne- velő munka elméleti és gyakorlati problémáinak elemzésével, illő vé a gyakorlati megvalósítás módszereinek ismertetésével. Szeretnénk segíteni az elvi kérdések tisztázását. Rendezés alatt van a Megyei írók Antológiája, amely az év II. felében jelenik meg. „Szabolcs-Szatmár megyei Művészettörténeti Emlékei” cím alatt megyénk művészettörténeti emlékeit dolgozta fel Koroknai Gyula, a kiadvány lektorálás alatt. Bátorliget élővilágát dr. Margities Gyuláné dolgozta fel kiadványunkban, — megírás alatt. Még egy kiadványunk készül, írója Kolláth László Kossuth-díjas, címe: „A paposi téesz kulturális élete.” Milyen erőfeszítéseket tesz a megyei tanács a megye tanerő ellátottságának javítására? Hogyan javítsuk meg a művelődési házak munkáját? — Megyénk tanerő ellátottsága nem kielégítő, az új oktatási évet ts nagy tanerőhiánnyal kezdtük altalános iskoláinkban. Ezérl szükségessé vált 1961. őszén 20C képesítés nélküli nevelő beállítása. A Művelődésügyi Minisztérium hozzájárulása alapján a pedagógiai főiskolákon pályázató! hirdettünk a II. és III. éves hallgatók számára, hogy alkalmazzuk oka! a megyében úgy, hogy utolsó éveiket megyénkben tanítva levelező úton végezzék el. A főiskolai hallgatók közül mintegy 40-en jelentkeztek tanítani. Nyíregyházán. Mátészalkán és Kisvárdán a gimnáziumok IV. osztályában pedagógiai előképzést adunk, hogy tanerőhiányunkat érettségizettekkel való pótlás esetén e tanulók közül biztosítsuk. Megyénk ele tőben mindig voltak izgalmas kulturális kérdések. Ma is vannak. A különbség csupán annyi, hogy ezek a kérdések egyre nagyobb tömegeket érdekelnek. Érvényes ez a megállapítás Nyíregyházára is, de többszörösen érvényes újjáalakuló falvainkra, ahol a rádió, a televízió, a könyv, az öntevékeny művészeti csoportok különböző rendezvényei nap mint nap újabb rétegeket nyernek meg a kultúra számára. Éppen ezért kerestük fel Gulyás Emilné dr. megyei tanács elnökhelyettest, hogy válaszoljon néhány átfogóbb megyei kulturális kérdésre. Hogyan segítik megyei vezető szerveink képzőművészeti életünk fejlődését? ket bízzon meg egy-egy alkotás elkészítésével. Az elmúlt évben a megyei tanács által meghirdetett Szamuely portré elkészítésének pályázatát megyei művész nyerte el. Ez évben intézkedések«! teszünk, hogy nagyobb megyei építkezéseken, vagy az előtte elhelyezendő népművészeti alkotások elkészítésére megyei művészek kapjanak megbízást. Leg utóbb például kértük, hogy a ké-«, szülő mátészalkai, kisvárdai ál-: talános iskolák, valamint a nyír-1 egyházi gimnázium építkezésével, kapcsolatos képzőművészeti alko- < tást szabolcsi művészek kapják.1 Képzőművészeink támogatását cé- 1 iozza az a törekvésünk is, hogy minél szélesebb tömegek ismerjék meg szabolcsi festőink alkotásait. Megyei művészeink legjobb munkáját evenként mintegy ] 15—20 ezer forint éviekig megvásárölillk intézJTiiPnvpinlc S7ámát*n i Lesz-e müvésztelep Vaján? sét. valamint a legszükségesebb fenntartási költségeket részben költségvetési hitelből, részben a létrehozandó művészbarátok körének támogatásával akarjuk megvalósítani. Ehhez kérni fogjuk a Képzőművészek Szövetségének támogatását is. — Képzőművészeink alkotómunkájának támogatására az a tervünk, hogj" a vajai Rákóczi kastélyban néhány szobát rendezünk be festőink részére. Erre alkalmasnak látszanak az épület sarkain lévő külön íeljáraüú emeleti szobák, amelvnek berendezéMilyen támogatóy* kívánnak biztosítani képzőművészeinknek ? legyen megyénk fejlődő eletet al- • kőtáraival bemutatni. Jelenleg művészeink részere nincs lehetőség helyi forrásból I ösztöndíj elnyerésére, bár nagy szükség lenne rá. hiszen művé— Sotesz Albert festőmuvés: megpályázta a Dertovits ösztönéi jati Támogattuk ebben a pálya zatában, hogy nagyobb lehetőségi KELET-MAGYARORSZAG 6 — Képzőművészeink támogatására létrehoztuk a közös műtermet. Az a célja, hogy a képzőművész szakkörnek legyen egy helyisége, ahol rendszeresen dolgoznak és lehetőség legyen arra, hogy közös tapasztalatcseréket rendezzelek. Az elmúlt • évben megalakult a képzőművészek megyei csoportja. Ezzel a ténnyel lehetőség jut arra, hogy rendszeres szervezeti életet éljenek és bizonyos anyagi támogatási! is kapjanak képzőművészeink a Képzőművészeti Alaptól. Képzőművészeink munkájában fejlődés tapasztalható. Ezt bizonyítják az évről évre megrendezett közös és egyéni kiállítások is. Problémaként jelentkezik, hogy képzőművészeink nem főfoglalkozásként foglalkoznak a művészettel, csak munkaidő utón tudnak alkotni. Több intézkedést tettünk arra vonatkozóan, hogy a Képző- mnvpf!7fl i Alan mp?vpi mnvps7P.
