Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-04 / 53. szám
Világ f>rel«(áfl«t *il XIX. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM Ai fmsz-ek nagyobb mértékben foglalkozzanak a termeléssel Benkei András elvtárs felszólalása Befejezte tanácskozását a MÉSZÖV V. küldött közgyűlése A tanácskozáson felszólalt Ben- toei András eivtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. — Benkei elvtárs bevezetőben megemlítette, hogy a föld- művesszövetkezeti mozgalomban valóban komoly eredmények vannak: javult a szövetkezeti demokrácia ; nőtt a szövetkezeti dolgozók politikai és szakmai képzettsége; fejlődött a felvásárlási munka; emelkedett a kereskedelem forgalma. — Azonban néhány még meg- j lévő hiányosságra szeretném fel- j hívni a küldöttgyűlés figyelmét ! — folytatta Benkei elvtárs. Ezek közül is leglényegesebb a termeléssel, a termelés befolyásolásával kapcsolatos tevékenység nem kielégítő volta. A szövetkezeti dolgozók még mindig nem foglalkoznak megfelelően a termeléssel, a szakpropagandával, hogy ezáltal is javítsák a felvásárlást, a lakos- - , sag ellátását. — Miről van itt szó? — Arról, hogy a szövetkezeti j mozgalom dolgozód karolják fel, propagálják az új agrotechnika ! alkalmazását! Sokat beszélnek az | elmúlt évi aszályról. Az valóban j volt, de korántsem a legfőbb tényezőként szerepelt a terméshozamok alakulásánál. Ezt igazolja, hogy egy község határában két tsz egészen elütő termelési eredményt ért el. A hiba tehát legtöbb helyen az elavult termelési technika állt almavtácáhan ír oroch niő Benkei elvtárs a továbbiakban a fejlett technikai módszerek — mélyszántás, tőszám, vetőmagmennyiség stfa. — alkalmazásának a fontosságáról beszélt, majd így folytatta: — A földművesszo vetkezett mozgalomban a nagy tsz-szerve- zési idő óta bizonyos elkényelmesedés lett úrrá. Azt számítják sokan, hogy a termelőszövetkezetek szerződött áruit átveszik, a háztáji gazdaságok már korántsem fontosak. Ez nem így van! A megyében százezer holdat tesz ki a háztáji gazdaságok területe, s emellett igen jelentős árutartalékaik vannak az állati termékekben. A háztáji árutermelés, es ezen áruféleségek felvásárlásának elhanyagolása igen nagy hiba lenne. Ezért nagyon fontos, hogy a földművesszövetkezeti felvásárló hálózat minden áruként jelentkező terményt és ^érmékét -felvá- sároljon a háztáji gazdaságokból. — Az áruellátás és áruelosztás megjavítása érdekében nagyobb figyelmet fordítson a kereskedelem a piackutatásra. Adminisztratív központi elgondolás alapján nem lehet azt megállapítani. hogy egyes árucikkekből hol jelentkezik nagyobb és speciális igény. y Kereskedelmi szerveink alaposan vizsgálják meg a ter- rületi és helyi igényeket, és ha csupán csak tíz vásárló L'i'n-in Ki'/nntrAc óenoiliL ni i /1 A hiba tehát legtöbb helyen az elavult termelési technika alkalmazásában kereshető. biztosítani keli a számukra. Szűnjön már meg végre az, hogy ha valaki bemegy egy üzletbe például kabátot venni s ha nincs — helyette, rátukmálnak mondjuk két csomag gombostűt. — A szövő kezeid beruházások területi megoszlása (erén nagyok az aránytalanságok. Túlzással azt mondhatnám, hogy egyes helységekben már a kommunizmus küszöbén vannak, ott korszerű üzletek, cukrászdák, zenés | espressók stb. találhatók más községekben pedig — mint egyes felszólalók is említették — az udvaron tárolják az árut. s legfeljebb csak a régi értelemben vett kocsma szolgálja a kereskedelmi kultúrát. — A vagyonvédelem iterületén még nagyobb léptekkel szükséges előrehaladni. Vannak még szép számmal leltárhiányok és leltártöbbletek. Ennek nem szabad megtörténnie! Sem a leltárhiánynak, amely a közösségi vagyon elleni, sem leltártöbbletnek. mert w pedig a vásárlók elleni vétség. Ez egyik sem lehet a szocialista kereskedelem jellemző.}«. — A megye földmuvesszövet- kezeti hálózata egy másfélszaz tagot számláló tekintélyes tömegszervezet. Töltse be még jobban nagy feladaté:, amely a munkásparaszt szövetség megszilárdítá; sában hárul rá — fejezte be fel- ' izolálását Benkei András elvtárs. (Folytatás a 2. oldalon.) A milotai kezdeményezés f Lapunk tegnapi számában közöltük a milotai Üj Éle»í Termelőszövetkezet versenyvállalását. Nagy szavak, még inkább nagy „százalékok” nélküli szerény, de mégis lelkesítő kezdeményezés született megyénknek e távoli községében. A felszabadulási követő években kibontakozó nemes vetélkedés az ötvenes évek elején csorbát szenvedett, amá- kor a vállalásban is csak a több száz százalékos kezdeményezést tartották jónak. A nagyotmondó szavak mögött reális teljesítés nem lehetett. így a versenyek tiszavirág életűek voltak, ilie'.ve legtöbbször csak vállalásból álltak. Megújuló életünkben a versenyek is a reálitás talajából fakadnak. Ezért aratott olyan nagy sikert a múlt esztendőben megyénkből kiinduló csengeni-tiszaloki kezdeményezés is. A milotaiak 10 százalékos áru terv túlteljesítése a szorgalmas munkán és a haladó módszereken alapszik. Vegyszeres gyomirtás a búzaföldeken, sűrűbb kukorica, burgonya, álványos lucernaszárítás mind olyan módszerek, ami elsősorban nem a több munka árán, hanem a szakszerűség, a fejlettebb technika alkalmazásával eredményez többéi. Az egyéni parasztok között is voltaic, akik cserélték a vetőburgonyájukat, törzskönyvezett állatokat neveltek. Akadlak pompás baromfitenyésztő gazdasszonyok, akiket „jó boszorkányoknak” neveztek a faluban, pedig csak tiszta + ólban tartották a csibéket, lámpázták a tojást, minden évben kicselélték a kakas»: és máris messze maguk mögött hagyták az átlag gazdálkodókat. Kinek lett volna érdeke akkor elmondani a szomszédjának, hogy 6 miként gazdálkodik jobban. Hogyne, hogy más is olyan szép csirkét vigyen a piacra. A milotai termelőszövetkezetnek már nincs miért rejtegetni a módszert, sőt egyenesen érdeke, hogy a többi termelőszövetkeze: ek is úgy, vagy még jobban termeljenek, mint ők. A mostani vetélkedésben, a többet akarásban ez a lényeges, ez adja elsősorban a tartalmat. Fehérgyarmat o«n a járási tanácskozáson, amikor elhangzott ez a versenyfelhívás, Jakó Károly a tunyogma- tolcsi termelőszövetkezet elnöke ezt mondta: „Mi csatlakozunk ehhez a versenyhez, nem tudjuk, még a versenyt ki nyeri meg, de mindnyájan nyerünk vele." Mindnyájan. A milotaiak kiszámolták azt- is, hány százezer forinttal lesz gazdagabb a szövetkezetük, kimutatták, hogy két forint 70 fillérrel ér többet minden munkaegység. Több nyersanyagot adnak a gyáraknak, több élelmiszert a városi lakosságnak. Gazdagabb lesz államunk, több lesz a a műtrágya, a traktor, bővebben lesz építőanyag, motorkerékpár. televízió és minden, ami a falu felemelkedését szolgálja. A mezők felett, mái* kikeleti szél fujdogái, indulásra készen állnak emberek, gépek es fogatok. A tavasz frissességét sugalja a milotai kezdeményezés is. Remélhetőleg megyeszerte olyan fogadtatásra talál, mint a fehérgyarmati járásban, ahol a szövetkezetek többsége már csatlakozott! a felhíváshoz. Csikós Balázs A fehérgyarmati járás asszonyai csatlakoznak a milotai versenykihíváshoz Mi. a fehérgyarmati járási nőtanács végrehajtó bizottsága, a milotai termelőszövetkezet által pártunk VIII. kongresszusának tiszteletére indított versenykezdeményezést, az abban foglalt célkitűzéseket elfogadjuk. Felhívjuk a falvak nő dolgozóit, j hogy minden térien segítsék ezt j a versenyt, de különösen ve- I gyék pártfogásukba a babterme- | lést, a baromfitenyésztést és to- j jástermelést, valamint e cikkek értékesítési tervének túlteljegí- j tését. A járási nőtanács végrehajtó bizottsága felhívja a községi nőtanácsokat és termelőszövetkezetek nőbizottságait, hogy vállaljanak védnökséget a bab, baromfi és tojástermelés felett. Vállaljuk, hogy a járás aszszonyai a milotai versenyben kitűzött közös kukoricaterületre ültetendő babtermelésen túl a háztáji kukoricában babot ültetnek. El kívánjuk érni, hogy a járásunkban tervezett 4 ezer mázsa hab értékesítést 5 százalékkal túlteljesítsük. Mozgalmat indítunk, hogy a baromfiállomány növelése érdekében minden kotlót megültessenek az asszonyok és a baromfi eladására szerződést kössenek. A járásban tervezett 1200 mázsa baromfihús helyett 1300 mázsa eladását vállaljuk. Vállaljuk, hogy a járás tojásértékesítési tervét 50 ezer darabbal túlteljesítjük. Tisza Miklósné a járási nőtanács titkára Sikeresen zárta az elmúlt évet a Nyíregyházi Vegyes Szerelő KTSz Ára: 70 fillér 1962. MÁRCIUS 4. VASÁRNAP í ______________ : i A fiatal, életerős szövetkezet i tegnapelöl. tartotta mérlegzáró ' közgyűlését. A múlt év eredmé- jnyei becsületére válnak a szövetkezet szorgalmas dolgozóinak. ► Tervüket 112,9 százalékra teljesí- 1 tették. Meg is volt az eredménye [jó munkájuknak, mert 30 napi i munkabérnek megfelelő összeget »kaptak a dolgozók. 1 A szövetkezet rugalmasan alkalmazkodott a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez és ezt az 11902-es évben még tovább kiván- • ja fokozni. | A szöveikezetnél élénk munka- i verseny folyt a részleg v között, i A kiértékelésnél első lett a se! gédüzem dolgozói 300 Ft. második a galvanizáló részleg, dolgozói 1500 Ft, harmadik az elektroműszerész részleg, dolgozói 1000 Ft jutalmat kaptak jó munkájukért. Munka és egészségvédelem terén is sikereket ért el a szövetke- j zet, mert messzemenően biztosí- j tóttá dolgozói részére az egészségvédő és a munkabiztonságát fokozó berendezéseket. Tevékenykednek a szövetkezet fiataljai is. megalakították a KISZ-szervezetet. ahol a fiatalok szívesen végeznek társadalmi- munkát. A Magyar Nők Országos Tanácsának ülése a parlament Vadásztermében. Előadó: Oríutay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Tanácsának titkára. A képen: Lidia Romanovna Kudrina, a moszkvai Ssverdiovszk kerület VB elnöke felszólal.
