Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-30 / 75. szám

Mit hoz az új esztendő Nyírtasson ? A nyírtassa Dózsa Termeiőszo- vetkezet egymillió és félszáziezer forintos mérleghiánnyal zárta a tavalyi, a kezdő évet. Már ma­ga a szám is megdöbbentő a kí­vülről szemlélőnek, s még job­ban elevenébe vág a szövetke­zet tagjainak... Munkaegységen­ként több mint tíz forint — mínuszban... Könnyebb, mindig könnyebb sorra venni a jó eredményeket előidéző okokat, mint a hibákat boncolgatni. Amikor az embe­rek rádöbbennek a valóságra, akkor érzik felelősségüket, s tud­ják, hogy másképpen is alakul­hatott volna, de ha már utána vannak, nem marad más hátra, mint a keserű tanulság levonása. A kezdet nehézségei általáno­sak voltak az új szövetkezetek­ben, s ezt — kétségtelen — még a kedvezőtlen időjárás is tetéz­te. Azonban a nyírtassi, megyé­re szóló „eredményeket” nem lehet ezzel magyarázni. tervezett munkaegység mennyi­ségének több mint 30 százalé­kát „megtakarították” — s eb­ben a megtakarításban lehet keresni az egymillió forintos hiányt. Ennek a termelésben való felhasználása esetén leg­alább kétszeresére növelhették volna az említett termésátlago­kat. Ha nem volt premizálás a ter­melési folyamat alatt, amely buzdított volna — lett részes be-^i takarítás, amikor már más meg- ] oldást nem találtak! Ebben az1 időszakban aztán dolgozott min- ( denki a termés 25 százalékáért, ( és még ezenfelül is „aki bírta,1 marta” a csekélyke közöst. Gyógyulás Nem könnyű átváltani Két dudás egy csárdában A zárszámadó közgyűlés han­gulata érzékeltette, hogy az em­berek tudatában beérett az első „termés”. Jellemző volt, hogy nem a szövetkezeti életet, ha­nem a vezetést, önmagukat hi­báztatták az eredménytelensé­gért. Bíró János, a volt elnök nem volt rossz ember, sőt, túl­zottan is jó akart lenni. Már ez maga a fegyelem teljes lazasá­gához vezetett. A hibák halmo­zását fokozta az elnöknek az a téves nézete, hogy ő egyedül mindent megoldhat. Ez pedig a többszörösére növekedett gazda­ságban meghaladta, képességeit. Azonban az már sokkal ked­vezőtlenebb volt, hogy ezzel a „mindent én csinálok” elgondo­lásával sokszor keresztülhúzta a vezetőség tagjainak jó elgon­dolásait. S ez az ellentét az el­nök és a mezőgazdász között éleződött bá különösen. Sokszor, elhangzott egyes munkák végzé­se közben olyan, hogy „én va­gyok az elnök, úgy csinálják, ahogy én mondom”, s ennek a fordítottja: „én vagyok a szak­ember, nem az elnök”. És nap­jában négy-öt ilyen — egymás­nak ellentmondó — „utasítás­tól” kapkodhatták fejüket a ta­gok. ( A „megtakarított" munkaegység Egyik idős szövetkezeti tag ezt mondotta: — Ha a lovak lazá­nak érzik a gyeplőt, úgy neki- iramodnat, hogy az isten se ál­líthatja meg őket. Főleg akkor, ha még betöretlen csikók... Ta­láló a példa, mert. a nyírtassa tsz-ben valóban ilyenek voltak az állapotok az indulásnál, amit még tetézett az is, hogy — a példával élve — menetközben is gyakran laza volt a gyeplő. Az év elején volt szó a pre­mizálásról, azonban ez el sem jutott a tagokig, azzal a meg­gondolással, hogy „csapjuk ezt is hozzá a munkaegység értéké­hez, akkor az többet mutat”. A növénytermesiztésben a munkát nem is csapat, hanem brigád- egységben végezték mondván, ha közös, akkor legyen közös. Így teljesen lehetetten vök a tették, az idén már ezen a hé­ten kijelölik és elosztják a ház­táji területeket, hogy ez se aka­dályozza a közös tevékenységet. Komoly eredménynek tartják a tsz-ben azt, hogy már most több erő áll ki munkára, mint tavaly a növényápolás idején. Ez a tenniakarás látszik meg azon, hogy már csírázik az ötven hold­ra szánt korai vetőburgonya, végzik az erdőtelepítést, a do­hány- és zöldség melegágyak ra­kását, elvégezték ötven hold gyü­mölcsös kitűzési munkálatait. A rend' nehezen, lassan, de lépésről lépesre biztosan veszi át uralmát a nyírtassi Dózsa Tsz gazdaságában és az embe­rek tudatában. Kemény, s ko­rántsem könnyű esztendő lesz még ez az idei, mert a felada­tok végrehajtásával a tavalyi csorbát is ki kell köszörülni. Ezt kívánja a közösség érde­ke, és a becsület. Samu András Az utóbbi evekben nagy teret hódított magának az igen fontos silókukorica-termelés. A takar­mányrépa főként a munkaigé­nyessége miatt — nehéz egyelni — szorult ki számos üzemből. A gyakorlati tapasztalatok azt mu­tatják, hogy étrendi hatása és nagy hozama miatt a takarmány- répa termelése sem hanyagolható el. Megjavult a ktsz-ek szolgáltató-javító munkája, de további intézkedések szükségesek A NEB utóvizsgálat tanulságai Egy évvel ezelőtt vizsgálta a Megyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság, hogyan alakul a megye ktsz-einek összte vékenységén be­lül az egyik legfontosabb feladat: a szolgáltatás, javítás. A vizsgá­lat akkor megállapította, hogy bár a kisipari szövetkezetek többsége igyekszik kielégíteni a lakosság igényeit, a ktsz-ek ter­vében és gyakorlatában nem je­lentkezik megfelelő mértékben a szolgáltató tevékenység. A NEB éppen ezért szzüksé- g esnek tartotta, hogy egy esz­tendő múltán visszatérjen e területre és megnézze, hogy mit tettek azóta a megállapí­tott hibák felszámolásáért. Az utóvizsgálat megyénk terü­letén tíz egységet érintett a kisvárdai, csengeri és nagykál- lói járásokban, valamint Nyíregy­háza város két kisipari szövetke­zeténél. A vizsgálatban részt vett népi ellenőrök már lénye­ges javulásról számolhattak be. Elsősorban arról, hogy az emlí­tett járási tanács vb-k ipari-mű­szaki csoportjai intézkedéseket tettek a munka megjavítására. Különösen a kisvárdai és a csengeri járásban nézték meg alaposan, milyen a lakosság ségieknél, aminek behajtására nem fordítanak gondot. Bajok vannak az anyagok tárolásánál is. A NEB legutóbb tárta fel, hogy a Nagykállói Fém- és Faipari KTSZ-nél és ugyanott a Textil- és Ruházati KTSZ- nél nem történt meg az igények felmérése sem, il­letve egyáltalán nincs szol­gáltatási részleg. Ezek is mutatják: a helyes irá­nyú törekvések ellenére még sok a megoldásra váró feladat. Ezért a NEB azt javasolta a KISZÖV- nek, hogy a megyei vizsgálat alapján minden ktsz-nél hozza­nak lé re szolgáltató- és javító részleget, s a hibák elkövetőit a KISZÖV fegyelmi úton vonja felelősségre. Biztosítani kell a meglévő raktározási lehetőségek ésszerűbb kihasználását, és sür­gős intézkedés szükséges a kint­levőségek behajtására is. A NEB egyben felkérte a megyei tanács vb. ipari osztályát, hogy utasítsa a járási ipari-műszaki csoportokat: mindenütt mérjék fél a pzolgáltatás-javítás iránti igényt, s intézkedjenek annak kielégítésére. (*.. JJ Szunerszsiektív vegyszerre perzselik ki az arankát a lucernából Néhány évvel ezelőtt a Mte üzemi gazdaságokban még elég­gé általános módszer volt, hogy a lucernából tűzzel égették ki a sárga-aranka foltokat. Az ál­lami gazdaságokban az idén már szu perszel ektiv vegyszerrel perzselik ki a káros növényt a lucernatáblákból. Ez a vegyszer úgy írtja ki az arankát, hogy közben nem tesz kárt az érté­kes takarmánynövényben. Ab idén először használt szuper* szelektív vegyszert összesen 1® ezer hold lncemaföldőn alkal­mazzák. __________________ 5 KEEET-M AGY ARORSZA-G munka minőségének az ellenőr­zése. A termelésben való aktivi­tás igen lecsökkent. A kukori­cát — külső segítséggel — mind­össze egyszer kapáltál-: meg, a burgonyánál, cukorrépánál és dohánynál hasonló volt a hely­zet A jelentős munkaerővel rendelkező községben megműve- letlenül maradtak a földek. Ku­koricából 3,5, burgonyából 21, és cukorrépából 30 mázsa volt a termés, amely eredmény koránt­sem az aszálynak tudható be. A termelőszövetkezet ötszáz munkaképes tagja közül csak 154-nek volt 300 fölött a szer­zett munkaegysége, s mintegy 120-an maradtak az ötven mun- kaeevséff alatt I.ov sainn«; a A Megyei Felvásárlási Opera­tív Bizottság legutóbbi ülésér részletesen foglalkozott a tejfel­vásárlással. A bizottság határoza­tot hozott, hogy a tejipari vál­lalat az eddiginél nagyobb szak mai segítséget adjon a termelő- szövetkezeteknek a tej mennyisé­gi és minőségi termelésében. Ta­nítsák a szövetkezeteket a szak­szerű, takarékos takarmányozás­ra. A malomipari és terményfor galrni vállalat sürgősen intézked jen a korpa-járandóság termelők­höz való juttatása érdekében. A tejipari vállalat minden juh tartó szövetkezetben szervezz! meg a juhtej vásárlását. Kösse nek értékesítési szerződést a (Bt vetkezetekkel. Az operatív bizottság határo­zatában felhívta az állatforgalmi vállalat figyelmét a júniusra szerződött sertések hizialásának meggyorsítására. Nyújtsanak se­gítséget a szövetkezeteknek afal- kásításban és amikor egy falka eléri az alsó súlyhatárt azonnal vásárolják fel. A hízott marha átadást — atnd zömmel a negyedik negyedévre van tervezve — a szövetkezetek­kel újra beszéljék meg és hozzák előbbre az átadást. Végül a burgonya és a bab szerződéskötésével foglalkozott az operatív bizottság. Meg Kell szervezni a juhié! felvásárlását Is valamennyi juhtartó szövetkezeiben Illést fin*tolt a mrirvei FOR — Elmaradt az értekezlet... Tessék kiírni egészségesnek— (Pusztai Pál rajza) Az egyelési munkát megkony- nyíti és kis hányadára csökkenti a koptatott mag vetése. Míg a természetes magból egy gomoly­ból több növény fejlődött, a kop­tatott magból egy kél ki. A koptatott mag rövidebb idő alatt csírázik, mert a vastag parafás burok nagy részétől megszabadul, így igen jelentős előnyre lehet szert tenni vetésével, illetve a jelenlegi időjárás következtében "csökkenteni a késésből adódó hátrányt. Az egyszálas növény­kének gyorsabb a kezdeti fejlő­dése, de nem sínyli meg az egye- iést sem. Előnyös, hogy kevesebb vető­magot kell vetni, a legjobb faj­tákat könnyebben elszaporüíhat- juk. Az egy holdra eső vetőmag értéke is kevesebb, meri. termé­szetes magból 14 kiló kell, ami­nek kilója 16,50 forint, míg kop- tatottból kedvező talajelőkészítés mellett már 4-6 kiló is elegendő, ára 25,70 Ft kilónként, de a leg­gyorsabb és kevésbé jól előkészí­tett talajon is elegendő 8 kiló. Tehát még a maximális mennyi­ség esetén is megtakarítás érhető el a magnál. Vetőmag a MEZŐM AG kirendeltségtől kor­látlan mennyiségben beszerezhe­tő. Keiéi gyorsabb, magja olcsóbb, az egyelése könnyebb a koptatott magból vetett répának A termelőszövetkezet uj elnö­ke és főkönyvelője a munkafe­gyelem teljes meglazulásában és a közös tulajdonhoz való rossz viszonyban látják a bajok gyö­kerét, és a tagok ehhez még hozzáteszik, ha a vezetés erős lett volna, akkor nem következ­hettek volna be ezek a hibák. A tagságnak az elmúlt évi — saját családja megélhetését érin­tő — tapasztalata (ha azt lehet mondani) nagy segítség az új vezetőség részére. Mind többen belátják saját hibáikat, s ma­guk követelik a rend helyreál­lítását mind a szervezeti élet­ben, mind a gazdálkodásban. Kidolgozták — a megyei ja­vaslat alapján — a premizálá­si rendszert, a tagoknak több mint kétharmada már megkö­tötte a családra jutó területek megművelésére a szerződést, s már van olyan brigád is, ahol a vállalások alapján kevésnek bi­zonyul a terület. Tavaly későn szolgáltatásokkal kapcsolatos igénye, s ennek kielégítésére távlati tervet is készítettek. A kisvárdai járásban például az fmsz-ek összegyűjtik a javításra kerülő tárgyakat és azt elküldik a kisvárdai ktsz-hez. Ez jól bi­zonyítja, hogy szükséges és le­hetséges a két szerv közötti együttműködés. Poresalmán és Csengerben is megtervezték a szolgáltatás várható alakulását, a szükséges igény kielégítéséhez az anyagokat is biztosították. A porcsalmai ktsz idén már meg­tervezte férfi- és női fodrász-, géplakatos-, faipari- és bérfűré- szelésl részlegek megvalósítását. A KISZÖV a NEB vizsgálat után tételes vizsgálatot tartott a ksz-ékben, amelynek célja az volt, hogy megállapítsák: betartják-e a szövetkezetek a gazdaságosság és a bizony­lati fegyelem elvét. A revi­zori vizsgálat lí'ólag is fel­tárta, hogy jó néhány kisipari szövetkezetnél még mindig komoly bajok vannak a bi­zonylati fegyelemmel. Befolyásolja a ktsz-ek gazdasági működését az is, hogy közületek- nél és magánszemélyeknél 21E ezer forint összegű követelés van kint csupán a vizsgált egy-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents