Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-24 / 70. szám

NAPIRENDEN: Az agitációs és propaganda mun/ ;a Az MSZMP Nyírbátori Járási Végrehajtó Bizottsága az elmúlt napokban megvitatta a járás párt- és tömegszervezeteinek agi­tációs és propaganda munkáját. Megállapították: az utóbbi évek­ben, — de különösen 1961-ben — említésre méltó eredménye­ket értek el. A kedvezőtlen idő­járás, az itt-ott még meglévő vezetésbeli nehézségek, hibák, és az egyes községek gyenge ta­lajadottsága ellenére egy év alatt több mint / 7 millió forinttal gyara­podott a szövetkezetek közös vagyona Az előző évi zárszámadáshoz viszonyítva 1961-ben 782 forint­tal növekedett az egy tsz-tagra eső jövedelem, s közel 1300 tsz- taggal dolgoztak többen a já­rás közös gazdaságaiban, mint korábban. Nem maradt gondo­zatlan terület. Az állattenyész­tésből eredő jövedelem is csak­nem megduplázódott. Az eredményhez hozzájárult az is, hogy rendszeresen tájékoztat­ták a tsz-tagokat a soron követ­kező feladatokról, a munkaszer­vezésről, a föld járadék fizetésé­vel összefüggő kérdésekről. Be­széltek a családtagok, a nők kö­zös munkába való bevonásának jelentőségéről, a fegyelem állan­dó javításáról. Minden, község­ben megvitatták a munkás—pa­raszt szövetség további erősíté­sével összefüggő kérdéseket is. Az utóbbi hónapokban pedig az SZKP XXII. kongresszus tanul­ságait ismertették még sokolda­lúan az emberekkel. Kéthetes tanfolyamokat szerveztek, amelyen több mint hatezer em­ber yett részt. .... Mindezek ellenére sem tart­ják kielégítőnek az agitációs és propaganda munkát a járás ve­az Állattenyésztés jö­vedelmének alakulása, a mező- gazdasággal foglalkozók jobb, vagy rosszabb életmódja ősidők óta nagymértékben függ a nö­vénytermelés eredményeitől. Egy- egy aszályos esztendő és rend­szeresen azt követő kemény, vagy hosszantartó tél az állatte­nyésztés, különösen a szarvas­marha-tenyésztés eredményeit sok évre visszavetette pl: 1904- ben, 1929-ben, 1940-ben az ál­latállomány nagy része ment tönkre. Az idei teleltetésre kormány­zatunk előrelátóan több rendel­kezésével idejében felhívta a fi­gyelmet és jelentős takarmány- akcióval igyekezett segíteni. Azokban a tsz-ekben, ahol a vezetőség és a tagok nem gon­doskodtak idejében a megter­mett takarmány helyes betaka­rításáról, veszteségmentes táro­lásáról, gazdaságos felhasználá­sáról, és a hiányok pótlásáról nagy gondot okoz a hosszantar­tó tél. A jelenlegi időjárás arra kö­telez bennünket, hogy mindent ami etethetővé tehető, helyes előkészítéssel, a tápanyagok fel­tárásával takarmányozásra alkal­massá kell termi. A takarmány pácolása, vagy fülesztéssel való előkészítése, hosszú évtizedeken keresztül igen elterjedt módszer volt, különösen takarmányszűk teleltetés idején sokat segített. Pácolással a polyva, tőnek, szal­maszecska, felaprított kukorica­szár megpuhítható, és ízleteseb­bé tehető. A tejsavas erjedés ha­táséra a nyersrost emészthetőb- bé válik, jobban táplál, kelle­mesebb üst kap a takarmány, különösen a szarvasmarha job­ban eszi. Télutó a mátészalkai Egyesült Erő Tsz gazdasági központjá­nak udvarán. (Hammel J. felvétele) Alkoholellenes küzdelem és az Italboltok nyitvatartása K«y olvasónk észrevételei A márc. elején megjelent lap 5. oldalán lévő „Üzletek nyit­vatartási idejét a tanácsok ha­tározzák meg" című cikket ol­vasva eszembe jutott a február 13-án megjelent „Hová vezet a szülők felelőtlensége?” című cikk. A kettőt összehasonlítot­tam. Az első cikk azzal foglal­kozik egyebek között, hogy az italboltok nyitvatartási idejét hogyan kell meghosszabbítani úgy a délutáni, mint a szom­bat vasárnapi esti időszakban. Míg a másik több példával be­mutatja, hogy mit tesz az ital a családi életben, milyen szo­morú sorsa van az iszákos szü­lők gyermekének, mit kell ten­ni a szülők megnevelése érde­kében, hogyan lehetne a kisik­lott családi életet jobb vágány­ra terelni. Meglepő ellentét! Nem az italboltok nyitvatar­tási idejének meghosszabításá- ra, hanem ellenkezőleg, annak a megrövidítésére lenne szük­ség, hogy kevesebb alkalom le­gyen az italozásra. Sőt, azt a szeszesitalt, amely sok jobb sósra érdemes embert állattá A PACOT KÉSZÍTHETJÜK répával, amikor 1 kg répához 1,2—1,5 kg polyvát, töreket, szalma- vagy kukoricaszecskát adunk, a keverékhez hozzáke­verhetjük az abrak egy részét is, ezeket jól összekeverjük és any- nyi vizet adunk hozzá, hogy jól átnedvesedjen. Ha melaszunk van, akkor annak oldatával vé­gezzük a nedvesítést, mert az a pác ízét és emészthetőségét nagy­mértékben javítja. Répa helyett használhatunk takarmányburgo­nyát, friss vagy nedvesített cu­korgyári répaszeletet, utóbbiak esetében a nedvesítést csak a szükséges mértékig egészítsük ki vízzel. A pácolást legjobb fül- lesztő gödörbe végezni, de el­készíthető a tataarmányos vagy az istálló padlóján is. Az elké­szített pácot 48 óráig, de leg­alább 24 óráig állni hagyjuk, bemelegszik, benne tejsavas er­jedés indul meg, melynek ha­tására megpuhul és kellemes ízű lesz. A szarvasmarha hamar megszokja és szereti. Ha nincs répa, melasz, szelet, takarmány- burgonya, akkor a pác készíté­séhez 3—4 százalékos sós vizet használjunk és 48 óráig állni hagyjuk. A töreket silóval vagy répa- szelettel keverve etetik tsz-eink nagyrészében. Az a baj, hogy etetés előtt közvetlenül, vagy jobb esetben a reggeli mennyi­séget este keverik össze. Nincs idő a hasznos erjedésre, a szal­mát csak szálasán etetik, nem szecskázva. A rétiszénát szecs­kázva helyes a pácba keverni, etetni. A pillangós virágú szálas­takarmányokat darálva, az ab­rakhoz, vagy a páchoz adva ad­juk. A lehetőséghez mérten igyekezzünk a napi takarmány­adagot minél többféle takar­mányból összeállítani, mert a tudományos és a gyakorlati ta­pasztalatok alapján a különböző takarmányok egymás kihaszná­lását, jobb emészthetőségét elő­segíti. Ne feledkezzünk meg a takarmánysó és takarmánymész szabvány szerint állandó adago­lásáról sem, a jó étvágy fenn­tartása és a csontlágyulás elke­rülése érdekében. AZ ETETÉSEK, itatások ide­jét lehetőleg egyenletesen osz- szuk el, az állatok megszokják az etetések időpontját, az emész­tőnedvek termelése ugyanabban az időben indul meg és a leg­nagyobb mértékű. Ha előbb ete­tünk, az emésztőnedvek terme­lése még nem indult meg, így azzal a megetetett takarmány nem keveredhet megfelelő mér­tékben, ha később etetünk, már az emésztőnedvek termelése alá­hagyott és azért nem keveredik megfelelően. Az állat sokat nyugtalanko­dik, nem eszik jó étvággyal, ke­vesebbet fogyaszt, többet pocsé­kol, az .elfogyasztott takarmány kihasználása is, rosszabb, ami a. termelés csökkenésében jelent­kezik. Az állatok étvágya, takar­mánykihasználása és átalakítása kapcsolatban van a vízszükség­let kielégítésével. A szarvasmar­ha 40—50, a ló 25—35, a sertés 6—10, a juh 2—3 liter vizet igé­nyel naponta. A víz 10—15 C fo­kú hőmérsékletű legyen. Tegyük lehetővé állataink szá­mára a napfényen és a szabad­levegőn való tartózkodást. A napfény ingyen gyógyszer. Az állat bőrében lévő faggyúmiri­gyekben, íx D-vitamin előanyaga, az ergoszterin jelen van, napsu­gárnak kell érni az állat bőrét, hogy a D-vitaminná való átala­kulás bekövetkezzék. A D-vita­min a csontlágyulás megelőzésé­hez nyújt segítséget. A szabad­levegő élénkíti az anyagcsere forgalmat, melynek hatásaként a megetetett takarmányt jobban kihasználja az állati szervezet. A HÁTRALÉVŐ IDŐSZAK nagy gondosságot követel a tsz vezetőitől és állattenyésztésben dolgozó tagjaitól. Csak a takar­mányozási előirányzatban előírt mennyiséget etessék, a fogyasz­tás mértékét rendszeresen ellen­őrizzék, hogy az utolsó napok­ra is legyen takarmány. Hasz­náljanak ki minden lehetőséget a sikeres átteleltetés érdekében. Szkila József Tkv, felügyelőség vezetője zülleszt, nem ártana teljes egé­szében kivonni a forgalomból, így lehetne segítem a családo­kon, és azoknak a gyermekein. Miért kell szombat vasárnap hosszabbított nyitvatartási idő? Hogy a munkából haza induló dolgozó tovább dőzsölhessen és üres zsebbel, négykézláb érkez­zen haza. Üsse feleségét, gyer­mekeit, másnap későn még ki nem hevert állapotban kerüljön a munkahelyére, a gyermekek korgó gyomorral menjenek is­kolába. Mert hiszen nincs pénz, az ott maradt az italboltban! Kérdezzék meg az asszonyo­kat! Ki kívánja az italboltok nyitvatartási idejének meghosz- szabbítását? Ki ne csatlakozna ahhoz a küzdelemhez, hogy le az alkohollal? Ha a Szovjet­unióban így van, miért ne le­hetne itt is így? Aztán meg kellene szüntetni a „gebinens” rendszert, mert amíg ilyen létezik, addig egye­sek, mondhatnám nagyrésze, fütyül, a zárórára. Legszíveseb­ben 0 órától 24 óráig lenne nyitva, hogy a toronyóra meg­legyen lánccal együtt minden nap. — Kiszolgálnak kiskorúa­kat, részegeket. — tisztelet a kivételnek, — akiket nem árta­na múzeumba tenni az utókor számára. Kérem önöket, fontolják meg soraimat, amely minden asszony szíve szerint lett írva. Mentsék a családok életét, harmóniáját, küzdjenek a nyomorbadönéő, családok békéjét feldúló alkohol ellen. Jó munkájukhoz sok sikert kíván: K-né. A levélben foglaltakat vitára bocsátjuk. Szeretnénk!, ha több olvasónk írná meg véleményét a fentiekről. A szerk. Héj nélküli tökmag Kovács László „ a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársát érde­kes feladattal bízták meg: az AGRIMPEX mezőgazdasági külkereskedelmi vállalat felké­résére speciális takarmánytök termesztését kezdik meg tavasz- szal. E tökfajta érdekessége« hogy magja héj nélkül fejlődik ki, aminek cukrászati és egyéb ipari szempontból van különös jelentősége. Feldolgozása — mi- vei nem kell a magot hántolni — rendkívül könnyű, egysze­rű és olcsó. A külföldről ka­pott leírások szerint egy holdon 5—6 mázsa tiszta mag terem, ugyanakkor 400—500 má2sa ta­karmányozási célra kiválóan al­kalmas tökhúst is nyernek. A Délalfödi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet az idén tavasszal kötött talajon és homokíöldön állít be kísérletei. 5 K Ef .ÉT-MAGYAROK S 7. ' ’ / A tél vé<*\ takarmányozásról < ■ Időszerű és helyes volt larni a manyossagoicat es meg­határozni a további feladatokat. Ha a községi és szövetkezeti pártszervezetek, valamint a tö­megszervezetek sokoldalú neve­lő munkát végeznek, az ered­mények bizonyára nem marad­nak el. N. T. az agitációs és propaganda mun­ka megvitatása. Eredményt azon­ban csak akkor várhatnak, ha az elfogadott határozatokat ma­radéktalanul megvalósítják. Ezt segítheti jól a megalakítandó járási versenybizottság, melynek kötelessége lesz: rendszeresen értékelni az eredményeket, fel­adót készítenek, népszerűsítik az élenjáró mezőgazdasági dolgozó­kat és a termelésben bevált jó módszereket. A járási szervek éves versenyprogramot készíte­nek, s meghatározzák: mit tesz­nek a versenyek szervezése, ér­tékelése és a jó eredmények is­mertetése és elterjesztése érde­s nevelő munkával biztosítják j szövetkezeti közgyűlések által ^fogadott feltételek gyakorlati negvalósítását. Három községben: Nyírbátor­ján, Kislétán, Nyírbogáton pia­cútokon, versenytáblákon ismer­őik az ötéves terv irányszá­mait, a község és a tsz tervfel- idatait. Április 1-ig minden tsz­ttprspn vtáhlát vprspn vhír.­napirenden tartják a premizálást bővebb körben ismertetik a kö­zös gazdaságok termelési tervét és több gondot fordítanak az írásos és szemléltető agitációra. A széles körű munkaverseny ki­bontakozása érdekében úgy dol­goznak, hogy minél többen csat-, lakozzanak a milotai tsz kong-1 resszusi versenyfelhívásához és, a különböző termelési mozgal-1 mákhoz. J Helyesen határozta meg a párt végrehajtó bizottság, hogy az előrehaladás alapja csalás az anyagi érdekeltség elvének al­kalmazása. Már eddig is számos szövetkezetben felismerték en­nek jelentőségét. Ebben az év­ben célul tűzik " ki, hogy min­den közös gazdaságban alkal­mazzák a premizálást. Ezért ne­velőmunkát végeznek, pontosan kiszámítják a premizálás gazda­sági jelentőségét. De nemcsak most tavasszal, hanem egész év­lton zetői. Még mindig sak a dol­gozók egy részét ér iti a politi­kai felvilágosító ír nka. Ennek oka az, hogy nem ninden párt- szervezet irányítja tervszerűen a nevelő munkát, 5bb helyen csak általános ké désekkel fog­lalkoznak. A me győző munká­ra még most is i kampánysze­rűség jellemző, .’ evésbé látogat­ják a népnevei k otthonaikban a tsz-tagokat. Több határoz. . született a ne­velő munka hatékonyságának javítása érdé! ében. Legfonto­sabbnak tekint k, hogy az eddi­gieknél több dolgozóhoz jussa­nak el a néf nevelők. Ezt azzal kívánják segí eni, hogy a jelen­legi népneve’ 5 kollektívákon kí­vül az égés; párttagság- felada­tává teszik, az emberekkel való foglalkozást. Több pártonkívülit, nőt és fia­talt vonnál--, be az agitációs mun­kába, hatékonyabban foglalkoz­o termplpsi neitárióval is

Next

/
Thumbnails
Contents