Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-03 / 52. szám
Megkezdte tanácskozását a MÉSZÖV V. küldöttközgyűlése i elérni. A zöldség- gyümölcs forgalmat 65—“70 százalékkal kívánjuk növelni:-Nagy figyelmet kell fordítani továbbra is a kereskedelem kulturáltságának növekedésére, szakosítására, korszerűsítésére, az új kiszolgálási formák szélesítésére. A Szabolcs-Szatmár megyei íöldművesszovetkezelek képviselői tegnap kezdték meg kétnapos, V. megyei küldött- gyűlésüket. A tanácskozáson részt vett Benkei András, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Endrédi Endre, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr. Bartha István, a HUNGAROFRUCT igazgatója. Balku Gyula, a SZÖVOSZ szövetkezetpolitikai osztályának helyettes vezetője és Vincze József, a megyei tanács vb elnökhelyettese. A küldöttgyűlés ünnepi megnyitóját Endrédi Endre elvtárs tartotta. Elmondotta: a földművesszövetkezeti mozgalom az elmúlt években nagy fejlődésen ment keresztül, s komoly segítséget nyújtott a falu szocialista fejlődésének a kibontakozásához. A feladat: nagyobb léptekkel haladni előre a második ötéves terv idején a földművesszövetkezeti mozgalomban a megye dolgozóinak az egész népnek a javára. Az ünnepi megnyitó elhangzása, a mandátumvizsgáló-, jelölő- és szavazatszedő bizottság megválasztása után került sor a MÉSZÖV igazgatóságának beszámolójára, ame- Jvet Acél Béla, az igazgatóság elnöke ismertetett. Acél elvtárs bevezetőjében ismertette, hogy milyen előkészületi munkák előzték meg a MÉSZÖV V. küldöttközgyűlését. A földművesszövetkezetekben, tarkarék és tejszövetkezetnél, falusi ifjúsági szövetkezeteknél, járási központoknál és a MÉK-nél 660 tag-, köz-, és küldöttgyűlést tartottak az elmúlt hónapokban. Ezeken a gyűléseken 97 342 tag vett részt és 4805 tag szólalt fel, illetve tett javaslatot. Majd í'övid külpolitikai értékelésben nyomatékkai felhívta a küldöttek figyelmét az SZKP. XXII. kongresszusának tanulmányozására és tanításának alkalmazására a napi munkában. Négy év alatt közel 6 millió forinttal gyarapodott a részjegyek értéke A SZÖVOSZ IV. kongresszusa, vagyis 1958 óta a földművesszövetkezeti tagok száma 8 ezerrel növekedett. Az eltelt négy év leforgása alatt 5 millió 800 ezer forint értékű részjegyet fizettek be a szövetkezeti tagok. Célrészjeggyel 2 millió 700 ezer forintos hozzájárulást biztosítottak a szövetkezeti kereskedelem hálózatépítéséhez. A két küldöttgyűlés között a szövetkezeti gazdaság megerősödése lehetővé tette, hogy közel 14 millió forint vásárlási és értékesítési, valamint rész jegyutáni visszatérítésre. Sokat javult a szövetkezetek vezetőinek, különösen az igazgatóságoknak munkája. N„em sikerült megfelelő fordulatot teremteni a felügyelő és a szakbizottságok munkájában. Elsősorban a felvásárlási és termelési bizottságok munkája hagy kívánnivalót. A következő években a szövetkezeti demokráciának, a szövetkezeti tagok aktivitásának, a helyi szervek működtetésének igen nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk. Ezt alátámasztja az SZKP XXII. kongresszusának határozata is. Szép eredményekét értünk el a szocialista munkaveiseny kiszélesítése terén is. Csupán 1960-ban a felvásárlási tervek túlteljesítésére tett 4 és félmillió fo Vtos vállalással szemben 7 millió 800 ezer forintos eredményt értek el megyénkben a földművesszövetkezetek. 1961-ben kiszélesedett a munkaverseny új formája, 31 brigád vett részt a szocialista munkabrigádok cím elnyeréséért folyó versenyben. Tevékeny résztvevői a földmű- vessző vetkezet a falu kulturális munkájának is. 1957 óta a forgalomba hozott könyvek értéke két és félszeresére, 2 millió 800 ezer forintról 6 millió 800 ezer forintra nőtt. 1961-ben 45 kultúr- csoport működött a megyében. A TIT-tel közösen többszáz szakmai, tudományos és egyéb ismeretterjesztő előadást szerveztünk. A termelőszövetkezetek támogatósáról Megyénkben a mezőgazdaság szocialista átszervezése a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai megerősödésének kezdeti ideje az elmúlt évekre esik. E feladatok megoldásában számottevő volt a földművesszövetkezeti szervek munkája is. A számszerű fejlesztésben több mint ezer földművesszövetkezeti dolgozó és választott vezetőségi tag vett részt, több hónapon keresztül. A 3004-es kormányhatározat alapján 32 agronőmus, 55 könyvelő és 21 egyéb beosztású dolgozó került a földművesszövetkezeti szervektől a termelőszövetkezethez. 116 számviteli és pénzügyi dolgozó végez patronálási munkát. A földművesszövetkezetek a fcsz-ek megsegítésére közel 2000 darab kisgépet adtak át egy évi díjtalan használatra. A mezőgazdasági termékek feldolgozására szolgáló üzemek egy részét, elsősorban darálókat, sertés- hizlaldákat, és szeszfőzdéket a termelőszövetkezetek részére engedték át. A földművesszövetkezetek kebelében működő 80 alacsonyabb típusú szakcsoport, társulás, közel 2 millió forint értékű közös vagyonnal olvadt be a termelőszövetkezetekbe. Az elmúlt két évben műtrágyából 3450 vagont, növényvédő szerből 81 millió forint értékű árut. szerfás épületből 1961. első félévig bezárólag 1030 darabot, 140 darab rapidtox penmeiezőgépet, 673 darab pótkocsit. 21 ezer da- r;-k villát, 13 ezer darab ásót és sok egyéb eszközt értékesítették a földmű vessző ve; kezetek a termelőszövetkezetek részére. Jelentősen fejlődött a felvásárlás és értékesítés A földművesszövetkezeti szervek alapvető feladatainak egyike a megtermelt mezőgazdasági termékek felvásárlása és értékesítése. A MÉSZÖV IV. küldöttgyűlésének célkitűzése értelmében biztosítani kell a lakosság áruellátásán túl az ipari ellátást a megtermelt mezőgazdasági termékekből, de nem utolsósorban e cikkeknek az exportálását is. A-z 1060-as és 61-es kedvezőtlen időjárás meglátszott a föld- snűV essadateÉkeaetek felvásárlásán is. azonban meg kell azt állapítanunk. hogy olyan terméseredmények mellett, \ mint 1961-ben burgonyából volt, egyéni gazdaságok idején megközelítően sem tudtunk volna ennyi árut felvásárolni. Zöldségféléből például a múlt évi aszály ellenére is 35 százalékkal többet vásároltunk, mint 1957-ben. Baromfiból 75 százalékkal, tojásból 45 százalékkal vásároltunk többet az elmúlt esztendőben, mint négy évvel ezelőtt. Évről évre visszatérő probléma’például, hogy káposztából, sütőtökből, sárgarépából hol kevesebbet, hol többet termeltünk, mint az igények és értékesítési lehetőségek indokolják. E tervszerütlenségen elsősorban a szerződéses termeltetési rendszer kiszélesítésével, a szerződésbéri biztosított, jogainknak és kötelezettségeinknek a gyakorlásával kívánunk változtatni. A zöldség-gyümölcs; kiskereskedelmi -forgalmunk 1958-hoz képest megkétszereződött. Megfelelő intézkedéseket tettünk,'hogy más- megyékből történő . szállításokkal is biztosítsuk azokból’ a cikkekből az ellátást, melyekből erre még a megyei termelés nem adott lehetőséget. 137. vegyesboltban hoztunk rendszeresen forgalomba zöldség-gyümölcsfélét. Az egyfő- re eső zöldség cs gyümölcsfogyasztást az ötéves terv végére az 1960-ik éVi 85—90 kilógrammról 145—150 kilogrammra kívánjuk emelni. A kiskereskedelmi áruellátás 26 százalékkal növekedett A kei küldöttgyűlés közötti időszakban bolti, piaci kiskereskedelemben/ valamint a vendéglátóiparban 5 milliárd 106 millió forint értékű árut hoztak forgalomba :,á;.; fol.dműveSszövetkezéték.; Forgalmunk' egyenletesen fejlődött az elmúlt négy év alatt. 1957-hez képest a múlt évben 26 százalékkal forgalmaztunk, többet. A falusi lakosság keres-, lete egyre únkább fokozódik az egyes kulturáltabb, változatosabb étkezést biztosító, általában ’ipari’ jellegű élelmiszerek iránt. Ezt bizonyítja a száraztészta, cukorka, csokoládé áru, péksütemények, valamint a mélyhűtött . és félkész ételek iránt megnyilvánuló kereslet. Az 1 összforgálmon ! belül legnagyobb ütemben: az j élelmiszer ’forgalom nőtt. , , ,. , , Igen megnőtt a vegyesipar cik- [ kék iránti kereslet, különösen keresik a tartós fogyasztási cik- keket. Például mosógépből, világ- j vittlíL rádióból, televízióból még ■ napjainkban sem tudjuk’ teljesen kielégíteni az igényeket. Az elmúlt négy év alatt. 62 százalék- ; kai nőtt' az építőanyag forgalom is. Az utóbbi két évben nagy ke- j resiet jelentkezett; a falusi lakos- j ság részéről tüzelőanyag iránt is. Az igények kielégítésére 1961 -ben ! már megfelelően felkészültek a | földművesszövetkezetek. • ■■ ■•'■ I Javult a vagyonvédelem A , vagyonvédelem egyike azon ! munkaterületeknek, ahol a : fejlődés a legjelentősebb. bár , ezen a területen meg fókdzott' feladataink vannak.. 1957-ben a j leltá'rhiáflyök; ÖsszegV kÖzel nyolc i millió ■ forintot tett ki, ami az j összes forgalom 0,39 százaléka | volt, 1961-ben már csak 2 millió 400 ezer forint volt a leltárhiány, Amíg 1957-ben a hiány 44 százaléka térült meg,' addig a múlt évben már több mint 80 százaAz árualapokat terveink teljesítéséhez a szerződéses termeltetés és értékesítés útján kell biztosítani. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek mellett nagy gondot kell fordítanunk a húzta - lyi gazdaságok árutermelésére, elsősorban a tojás- és baromfi felvásárlás terén. A lakosság reáljövedelmének' növekedését íi- gyeléfnbevéve a bolti 'kiskereskedelemben 23, a vendéglátóipari kiskereskedelemben pedig mintegy 30 százalékos növekedést kell Az előttünk álló közvétfen feladatok is jóval, fokozpttabbak mint az elmúlt évben.' Burgonyából 1962-ben 12 250 vagont, 18 százalékkal többet kell felvásárolnunk, mint 1961-ben. Almából 700 vagonnal, . vagyis 12 százalékkal több a tervünk. Baromfiból 21 százalékkal kell többet adnunk az ellátás biztosítására, mint a/ előző'évben. Igazgatóságunk részletes intézkedési- és takarékossági ••• tervet készített a feladatok végrehajtására, s tartalékaink feltárásága, A mi eredményes munkánktól is számé' -vő mértékben függ á szocializmus építésének meggyorsulása. Biztosak vagyunk abban, hogy terveink. célkitűzéseink megvalósításában egységesen áll mögöttünk a közel : 150 ezer főt számláló szövetkezeti tagságunk, a mintegy öt és félezer szövetkezeti dolgozó. Támogatásukkal az V. megyei küldöttgyűlés be , fog-* ja tölteni hivatását, előbbre fogja vinni közmegelégedésre a megyei földművesszövetkezet ügyét, — fejezte be beszédét Acél elv- társ. (A beszámolót követő vita- 1 ra későbbi lapszámunkban visz-, szatérünk.) Hruscsov üzenete huniamhoz Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke ismét megerősítette, hogy a legmagasabb szinten kell megkezdeni' a tizenriyolchatalmi leszerelési bizottság tárgyalásait. A szovjet kormány továbbra is fenntartja azt a véleményét, hogy ez az út ígéri a legtöbb sikert. Nyikita Hruscsov üzenetet küldött Amintore Fanfani- hoz, az olasz Minisztertanács elnökéhez azzal a válasszal kapcsolatban, amit Fanfani küldött a szovjet kormánynak-, arra a javaslatára, hogy az állam-, vagy kormányfők részvételével kezdje meg munkáját a tizennyplchatalmi bizottság. Hruscsov hangsúlyozta: nehéz egyetérteni az olasz miniszterelnöknek azzal a javaslatával, hogy a tárgyalások „kritikus, vagy befejező szakaszáig kell halasztani a legma- gasabbrangú államférfiak részvételével”. „Nehéz egyetérteni azzal, hogy egy ilyen eljárás bármi jót is ígérjen” — jelentette ki Hruscsov és hozzáfűzte: célszerű. ha éppen a megbeszélések elején vesznek részt a legfelsőbb államférfiak, mert így adhatnak megfelelő irányt a tárgyalásoknak. Hruscsov kifejezte azt a reményét, hogy Fanfani és az általa vezetett kormány erőfeszítéseket tesz majd a genfi tárgyalások sikeres megkezdése érdekében. Felhívta Fanfani figyelmét arra, hogy éppen a legmagasabb beosztásban lévő vezetők helyzete teszi könnyebbé, teszi lehetővé, hogy bizalmat tanúsítsanak a személyes érintkezésnél a másik fél szándékai és javaslatai iránt és kedvező légkört teremtsenek az álláspontok közelítéséhez vezető út felkutatása számára. Hruscsov Kennedyhez intézett üzenetét az ENSZ hivatalos okmányaként tették közzé lékos volt a megtérülés. Sokat j javult tehát a számvitel és meg- j bízhatóbbak. - lettek az, operativ, nyilvántartások. A földművesszövetkezetek- saját vagyona 1957-hez képest lényegében megkétszereződött. Legjellemzőbb fejlődés egyike a fedezethiányos szövetkezetek gazdálkodásának megjavulása. 1959- ben még 19 ilyen földművesszövetkezetünk volt és 1961. décem- ber 31-évéi előreláthatólag -már j nem lesz olyan szövetkezetünk. I amely a 30 százalék alatti saját | forgóeszköz állománnyal rendel- i kezzen. ( A 61-es év teljes érté- j kelése még nem készült el.) New York, (TASZSZ): V. A. Zorin, a Szovjetunió állandó ENSZ képviselője csütörtökön eljuttatta U Thant ideiglenes ENSZ főtitkárához Hruscsov szovjet miniszterelnöknek Kennedy amerikai elnökhöz intézett február 21-i, üzenetét. Az üzenet, mint ismeretes, a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság munkájával foglalkozik. Az üzenetet New Yorkban az ENSZ hivatalos okmányaként tették közzé. fiz OfiS beépült a francia hadseregbe E tekintetben 1957-ben a 19 i megye közül az utolsó helyen voltunk: reméljük jelenleg áz első négy közé jutunk. Előttünk álló feladatokról Terveink kapcsán' tömegszer- ! vezeti, gazdasági ’ munkánkban j egyaránt nagy feladatokat kell I megoldani. Népgazdaságunk má- ! sodik ötéves tervének fő célkitűzése a mezőgazdaságban a növénytermelés elsődleges növelése. Ezt figyelembevéve burgonyából mintegy 40, -zöldségből 60, gyümölcsből 80 százalékkal kell többel lel Mása t'-oini. nrvwu t96tWaa«.Párizs, (MTI): A hadsereg több magasrangú j tisztjének letartóztatása nagy fel- 1 tűnést keltett Franciaországban. A nyomozás eddigi adataiból kiderül, hogy az OAS nvugat-fran- ciaországi szervezetének irányítása a katonatisztek kezében volt. A hét elején Őrizetbé vett kilenc katonai és 14 polgári személyen kívül csütörtökön további 14 sze. mélyt tartóztattak le, köztük a francia vezérkar egyik tisztjét. A titkos szervezetet egy Sergent nevű kapitány építette ki, akit az algériai lázadásban viselt szerepe miatt távollétében halálraítéltek. Az Összésküvés egyik gócpontja a Cóetquidán-i katonai iskola -uoifc. A Le Monde hangot ad a francia közvélemény nyugtalanságának. „Sokan azt kérdezik — írja a lap —, vajon a hadsereget és különösen tényleges tisztikarát nem fertőzték-e meg teljesen az összeesküvők, vajon nem támad-e áthidalhatatlan szakadék az ország és á hadsereg tisztikara között.” A lap rámutat, a hagyományosan szélsőjobboldali körökben erősen ápolják azt az elképzelést, hogy a hadsereg „a Nyugat és a keresztény civilizáció elővédje” nem a nemzetet, hanem az ő politikai céljaikat hivatott szolgálná. A tisztképzés és az egész hadsereg megreformálása halaszthatatlanná vált — hangoztatja a Le Monde Acél Béla elvtárs beszámolója
