Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-23 / 69. szám

Ma hatvan éve jelent meg he­ti in elvtárs műve: Mi a teendő? Ebben a munkájában a kommu­nista párt alapítója gazdag útmu­tatást adott az új helyzet kiala­kulásának megfelelően. Nemcsak továbbfejlesztette Marx és Engels tanításait, hanem azok megvaló­sításának érvényt is szerzett a nemzetközi munkásmozgalom. Az alábbiakban méltatjuk Lenin elv­társ örök becsű tanítását. Az idő rendkívül szigorú bíró.' Kí­méletlenül megrostálja a múlt alkotásait. Megesik, hogy egyes írásokat a kortársak nagyra értékeinek, sőt zseniálisnak tartanak, de az idő múlásával jelentőségük elszürkül, végül mindenki megfeledkezik róluk. Mindaz, ami kevésbé jelentős, vagy éppen értéktelen kihull az idő rostáján, s csak a tényleges ér­tékek maradnak fenn az utókor számára. Ilyen értéket, valódi igazgyöngyöt jelent ma is a munkásmozgalom számára Lenin: „Mi a teendő?” című műve Ez az alkotás minden te­kintetben kiállta a gyakorlat próbáját, az idő vasfoga egyetlen tételét sem tudta kikezdeni. Sőt mi több: nemcsak egyszerűen arról van szó, hogy Lenin e munkája maradandó. A teljes igazság az, hogy az idő múlásával e lenini mű jelentősége, a munkásmozgalom fejlődésére gyakorolt hatása állandóan nö­vekszik. Minél jobban távolodunk megírásá­nak időpontjától, annál jobban tapasztaljuk a benne foglalt eszmék erejét, igazát, felbecsül­hetetlen értékét. Úgy vagyunk vele, mint egy klasszikus festménnyel. Közelről szemlélve is érezzük, hogy valami nagyszerű alkotással van dolgunk, de ha eltávolodunk: közvetlen közel­ségéből, akkor érzékelhetjük igazán nagysá­gát és felemelő gondolatait. Lenin: „Mi a teendő?” című munkája 1902. márciusában a XX. század kezdetén lá­tott napvilágot. Eire az időre a kapitalizmus fejlődésének utolsó szakaszában, az imperializ­mus korába lépett, amelyet a kapitalista rendszer összes ellentmondásainak rendkívüli kiéleződése jellemez. A világ területi felosz­tása a nagy tőkés államok között már nagy­jából befejeződött, s a kapitalizmus egyenlőt­len fejlődése eredményeképpen kibontakozó­ban volt az imperialista hatalmak harca a világ újrafelosztásáért. A munkásosztály, a dolgozók .elnyomása gazdasági és politikai té- aen egyaránt fokozódott. A társadalmi feszült­ség világszerte növekedett. Szemmel látható volt, hogy a kapitalizmus viszonylag békés fejlődésének ideje befejeződött, s ezzel a for­radalmi robbanások időszaka is belátható kö­zelségbe kerüH. Az imperializmus kialakulá­sával tehát a kor tartalmában lényeges vál­tozások mentek végbe, s így a munkásmoz­galom is új helyzettel találta magát szembe. Változott a kor. így megváltoztak a munkás- mozgalom fejlődésének feltételei - is. ÍVIarx és Engels tanításai termé­szetesen az új helyzetben is érvényesek vol­tak, de szükségessé vált az imperializmus ki­alakulásával kapcsolatos új jelenségek elméleti feldolgozása, s ezzel Marx tanainak a to­vábbfejlesztése. A munkáspártok előtt az a feladat állott, hogy a közelgő forradalmakat számításba véve, kialakítsák a munkásmozga­lom helyes stratégiáját és taktikáját. A marxizmus továbbfejlesztésének a gon­dolata úgyszólván minden munkáspártban fel­merült a századforduló után, de ezzel a fel­adattal csak az oroszországi marxisták,- első­sorban Lenin tudott megbirkózni. A II. In- ternacionálé akkori szellemi vezérei, mint például Kautski. Bernstein. Plehánov és má­sok nem voltak képesek helyes választ. adni a felmerülő új kérdésekre s az opportunizmus, a dogmatizmus mocsarába süllyedtek. Csak Lenin és követői értelmezték helyesen az im­perializmus lényegét, csak Lenin adott az im­perializmus szülte új helyzetbe helyes orien­tációt a munkásmozgalom számára. Ezt mu­tatja például a „Mi a teendő?” című mun­kája is, amelyben Marx korábbi tanításaira támaszkodva, aat továbbfejlesztve részletesen kifejtette az újtípusú forradalmi munkáspárt elméleti. politikai ás szervezeti alapelvei't. A forradalmi vihór érlelődése Eu­rópa-szerte érezhető volt, de a robbanást okozó anyaggal elsősorban az orosz társadalom volt terhes. A cári Oroszországot a kapitalista-im­perialista viszonyok kifejlődése az erős kö- zépkori-feudídista maradványok fennmaradása rátett az osztályellentétek sűrű és bonyolult hálózata székié keresztül-kasul, Ezek az ellen­tétek a századforduló után rendkívül kiéle­ződtek. A forradalmi’ harc élvonalában a munkás­osztály haladt; amely már ekkor is Európa legforradalmibb munkásosztálya volt. A cári Oroszországnak ugyanis ném voltak nagy ten­gerentúli gyarmatai, s így a gyarmati kizsák­mányolásból származó extraprofit hiánya miatt jelentős munkásarisztokrácia sem ala­kulhatott ki. A középkori cári elnyomó rend pedig az, egész osztályt a. legszélsőségesebb op- pozicióba szorította, növelte benne a rendszer­rel szembeni gyűlöletet. A munkások különö­sen a századforduló után kezdték megmutatni oroszlánkörmeiket. A sztrájkok mellett a tün­tetéseket, sőt a barikádharca; is egyre gyak­rabban alkalmazták a rendszer elleni meg­mozdulásaikban . Megmozdult a parasztság is. A nagybir­tokrendszer, a cári rend elleni parasztfelkelé­sek egyre jobban' elszaporodtak. Az orosz parasztság, különösen a falusi szegénység kö­zött Pugacsov és Sztyepán Rázin az egykori parasztfelkelések vezetőinek szelleme Ural­kodott. Elégedetlenkedett a diákság, az értel­miség', a városi középrétegek, sőt a liberális burzsoázia is. A forradalom ott vibrált a tár­sadalom atmoszférájában. A robbanás előszele á legtöbb európai or­szágban érezhető volt, de a forradalom szem­pontjából az oroszországi helyzet volt a leg­kedvezőbb. A forradalmi feszültség' itt volt a legnagyobb, a forradalom kirobbanása itt volt a legvalószínűbb. Igaz, Oroszország' polgári forradalom előtt állott, de a kapitalizmus, az osztályviszonyok fejlettsége miatt joggal _ le­hetett várni, hogy az első robbanás a máso­dik, azaz a szocialista forradalom prológusá­nak bevezetője lesz. A munkásosztály s más dolgozó ré­tegek megmozdulásai azonban önmagukban még nem biztosíthatták a forradalom győzel­mét. A munkások ösztönös tőkeellenes moz­galma nem léphette túl a kapitalizmus kere­teit, sohasem juthat el a szocializmushoz. A munkások, s a rendszerrel elégedetlenkedő más osztályok mozgalma csupán azt mutatta, hogy a forradalom érlelődik, hogy a közelgő nagy európai forradalmak láncreakciója Orosz­országban fog kezdődni. A cárizmus, majd pe­dig a tőke megdöntéséhez még egy sor szub­jektív feltételre is szükség volt. S az orosz forradalmi mozgalom gyenge oldala éppen a szubjektív elem bizonyosfokú hiányában gyö­keredzett. • Mindenekelőtt a munkásosztály, az egész nép forradalmi harcát vezetni képes marxista pártra volt szükség Oroszországban. Olyan vezető erő, olyan politikai tényező kellett, amely a nép ösztönös harcának tudatos irányt szab, s a dolgozók forradalmi energiáit a cár­izmus, a tőkés rend legsebezhetőbb. pontjaira irányítja. A történelem objektív menete olyan párt létrehozását írta elő, amely a forradalmi helyzetből adódó lehetőségeket a forradalom győzelmes valóságává tudja változtatni. S Le­ninnek, az oroszországi marxistáknak többek között az a történelmi érdemük, hogy felis­merték a helyzet követelményét, harcot in­dítottak egy valóban forradalmi marxista párt létrehozásáért, és meg is teremtették azt. S Le­nin: ..Mi a teendő?" című munkájának az a jelentősége, hogy rámutatott az újtípusú mar­xista párt létrehozásának halaszthatatlan fon­tosságára, s kimunkálta a feladat megvaló­sításának útjait és módozatait. A „Mi a teendő?” című alko_V a leniniz- mus eszmekörének fontos alkotórészét képezi. 1902-ben a mű puszta megjelenése is de­monstrálta, hogy az oroszországi forradalmi szociáldemokrácia elméletileg, politikailag ro­hamosan erősödik, s szerepe, befolyás^ a nem­zetközi munkásmozgalomban egyre növekszik. S valóban! A századforduló után az orosz for­radalmi mozgalom sodrása volt a legerősebb, ez az ország lett a forradalmi gondolatok fó­kusza. Ezektől az évektől kezdve a Lenin vezette orosz szociáldemokrácia léi a világ forradalmi munkásmozgalmának legerősebb áramlata. A bolsevik irányzat fokozatosan a munkásmozgalom legharcosabb. legerősebb ideológiai, politikai és szervezeti erejévé váll. Ez a párt a lenini tanításokon nevelkedve, a XX. század nagy forradalmainak az élén ha­ladva a nemzetközi forradalmi munkásmozga­lom élcsapatává vált. A leninizmus megjelc nése óta az orosz mozgalom adót; orientáció' mutattak utat a marxistáknak az egész világon s ezt a szerepét — ahogy az utóbbi évek ta­pasztalatai is, mutatják — szovjet testvérpár- tünk noniainkban is megtartotta. Lipkovics Károly az MSZMP Pariíoiskola tanára átadták a nemzetközi Lenin Békediíat Fittel Castronak HAVANNA, (TASZSZ): * Szerdán este ünnepélyes kere­stek között átadták Fidel Castro- *nak, a kubai forradalmi kormány Jminiszterelnökének a nemzetkö- *zi Lenin Békedljat. J Az ünnepség Havanna legna­gyobb színházában zajlott le kö- *rülbelül 6000 főnyi közönség előtt, ír Szkabelcin akadémikus, a nem­zetközi Lenin Békedíjat odaítélő •—-----------------------­★ bizottság elnöke méltatta Fídel Castronak a békéért, a népek szabadságáért és függetlenségéért vívott harcban szerzett érdemed, majd hosszantartó taps és él­jenzés közepette átnyújtotta Fidel Castronak a békedíj jelvényét és az adományozásról szóló okle­velet. Ezután Fidel Castro mondott beszédet. í Az ENSZ vilátjűrbizottságának ülése | Bi •uscsov válaszának nagy visszhangja * ★ ★ NEW YORK, (MTI): 5 Az ENSZ központjában nagy *érdeklődéssel fogadták azt az ★ üzenetet, amelyben Hruscsov mi- íniszóerelnök a világtér tanulmá­★ nyozása és leihasználása kérdé­★ sóben válaszolt Kennedy elnök ★ március 7-i levelére. Az üzene­tet Morozov szovjet küldött fel­★ olvasta az ENSZ világűrbizottsá- *gának szerdai ülésén és kérte a ★bizottság elnökét, hogy az üze­★ ngtet — minthogy az közvetlen van a bizottság köröztessék az 5 összefüggésben J munkájával — ENSZ hivatalos okmányaként. TASZSZ-jelentés szerint Matsch bizottsági elnök közölte az ülé­sen, hogy Morozov kérését ha­ladéktalanul teljesítik. Az ülgsen felszólalt küldöttek egyöntetűen kiemelték az üzenet nagy jelentőségét a világtér bé­kés felhasználásában kifejtendő nemzetközi együttműködés elmé­lyítése szempontjából. Olaszor­szág képviselője hangsúlyozta, hogy Hruscsov és Kennedy üze­nete fontos lépést jelent az e téren megvalósítandó szovjet— amerikai együttműködés felé. A leszerelési bizottság esti törtök i ülése j. GENF, (MTI): J A 17 hatalmi leszerelési bizott- Jság genfi értekezlete csütörtökön ■JTello mexikói külügyminiszter J elnökletével megtartotta 7. teljes * ülését. A 40 percig tartó ülésen Ja mexikói külügyminiszter mon- *dott beszédet. A következő ple- Jnáris ülést pénteken, magyar *idő szerint 10 órakor kezdik meg. X * Az AFP úgy értesült, hogy a J mexikói külügyminiszter ■ beszé­ddé után rövid ügyrendi vita tá- Jmadt s ennek befejeztével a Jrészt vevők elhatározták, hogy * magyar idő szerint 16 órai kez- jsdettel csütörtökön is megtartják * d -----------------------­d a szűkebbkörű nem hivatalos megbeszélést. Csütörtökön délelőtt megkezdte munkáját a nukleáris kísérletek megtiltásáról tárgyaló háromha­talmi albizottság is — jelenti a Reuter. Dr. Lothar Bolz, a Német De­mokratikus Köztársaság külügy­minisztere csütörtökön kezdte meg tárgyalásait az értekezleten részt vevő külügyminiszterekkel. Gromiko szovjet külügyminiszter meghívására Bolz a szovjet de­legáció szálláshelyén villásregge- lizák. -Este Rapacki lengyel kül­ügyminiszterrel tárgyal — közli az ADN. j Megsemmisítették as argentin váhisstások eredményét LenumUott a kormány í Buenos Aires, (MTI): L Az argentin kormány és a had­sereg vezetői szerdára virradó féjszakán folytatták tanácskozásai­dat. Frondizi ezután hivatalosan [bejelentette, hogy a kormány ^polgári tagjai benyújtották le- - mondásukat. Az új kabinet négy ■miniszterét a hadsereg nevezi ki, [négyet pedig Frondizi választhat. ■ Az elnök végeredményben tel­jesítette a hadsereg valamennyi ■lényeges követelését. Közölte, hogy ’törvényen kívül helyezik a pe- ■ronista mozgalmat, amely a va­sárnapi választásokon a kommu­nisták támogatásával elsöprő győ­zelmet aratott Frondizi pártja •fölött. Ez az intézkedés azt je­lenti, hogy teljesen megsemmi­sítik a választások eredményeit. ; Frondizi a hadsereg nyomására •ahhoz is hozzájárult, hogy új ;működési szabályzatot dolgozza­lak ki a szakszervezetek számá­vá. Ezzel a lépéssel a katonai ve­hetők lehetetlenné akarják tenni, ■hogy a szakszervezetek általános [sztrájkkal tiltakozzanak a katonai •diktatúra ellen. Buenos Aires-t egyébként ked- [den este katonai körzetté nyíl­vánították, Ez az intézkedés fel- •hatalmazást ad a hadseregnek, •hogy a fővárosban átvegye a [rendőrség hatáskörét és így csi­gájában elfojthassa a választási •eredmények megsemmisítése el­len tiltakozó megmozdulásokat. Kennedy amerikai elnök ked­den Washingtonban első ízben [foglalkozott az argentin válasz­tásokkal. Humphrey szenátor j szerint az elnök kijelentette, I Frondizi veresége azt mutatja, hogy az Egyesült Államoknak ■meg kell kettőznie a latin-ameri­kai segélyprogram érdekében .tett erőfeszítéseit. Kennedy hangoz­tatta, véleménye szerint a pe­ronisták győzelmének és a mos­tani argentin válságnak az az oka, hogy az Egyesült Államok „el­hanyagolja Latin-Amerikát”. DUCLOS: A FRANCIA KOM­MUNISTÁK IGENT MONDTAK AZ EVIANI EGYEZMÉNYRE, DE FOLYTATJÁK HARCUKAT A DEGAULLEISTA SZEMÉLYI HATALOM ELLEN Párizs. (MTI): A képviselőház után a francia szenátus is befejezte az eviani egyezmények tárgyalását. A vi­tában, amely szerdán ’ a késő éj­szakai órákig la ivott, mintegy 20 szenátor szólalt fel. A Fran­cia Kommunista Párt álláspont­ját Jacques Duclos fejtette ki. Éppen úgy. mint Waldeck Rochet a képviselőházban, Duclos is ki­jelentette, a kommunisták az április 8-i népszavazásnál igen­nel fognak szavazni. Helyeslik az eviani egyezményeke;, mert azok az algériai gyarmati rend­szer végét jelentik és megnyit­ják az utat a béke felé. A kom­munisták ugyanakkor folytatják harcukat', a degaulleista személyi hatalom ellen. Hatvan esztendői a munkásmozgalom igazgvün^te Lenin: ,,Mi a teendő'?“ című műve

Next

/
Thumbnails
Contents