Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-22 / 68. szám
tojás- és baromfihús „gyárak“ — KüzpoulosítoM gépesítés — 1000 holdas nagyüzemi táblák — Mennyit teremjen egy hold föld? Beszélgetés az igazgatóság tervosztályának vezetőiével A megye állami gazdaságai kőiül — Keroecsén és Nyírmadán — vezették be egy évvel ezelőtt stz. i párezer u üzemi irányítást és termelést. Most aziránt érdeklődtünk Lukács Zoltántól, a megyei igazgatóság tervosztályának vezetőjétől, hogy milyen tapasztalatokat szereztek, és azokat hogyan hasznosítják a többi gazdaságban. — A tavalyi kísérlet tapasztalatainak túlnyomó többsége azt mutatta, hogy helyes úton járunk, s így ezeket és a többi országos eredményeket felhasználva már az idén nagy lépést teszünk előre gazdaságainkban — kezdte tájékoztatását Lukács Zoltán. — Már elöljáróban megjegyzem — folytatta —, hogy a meglévő és folyamatosan kialakuló szervezési-termelési módszereink nem e 1 von at kozta tolt ta k a tsz-ektől, hanem ezek többségét alkalmazni tudják a szövetkezeti gazdaságokban jelenleg is. — A szervezeti felépítésiről röviden szólva annyit mondhatok, hogy gazdaságainkban az igazgató mellett három-négytagú főmérnöki tanács működik. Ez irányítja azt a szakmérnöki csoportot, amely összehangolja a soron következő termelési tevékenységet az egész gazdaságban. — A termelést irányító magasabb fokú szervezési forma valamennyi gazdaságban szükségszerűen megköveteli a területek szakosítását, a tömbösítést, amely már az idén kialakul. — Hogyan hat a tömbö- sités a termelékenységre? — A hatszázezer holdas gabona-,' kukorica-’ és burgonyaCáb- lák megművelése már szinte el sem képzelhető kézi erővel. A gépesítés és a kemizálás, vagyis a vegyszeres gyomirtás ugrásszerűen növeli a munkatermelékenységet. Egy-egy gazdaságon belül a géppark központi irányítás alá kerül. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság — mondjuk — húsz- harminc erőgépe az egyes munkaműveleteknél, például a burgonya növényápolásánál, egy he-i Íven és egyszerre áll munkába. Ezzel elérthető, hogy az egyes műveleteket gyorsan, a legoptimálisabb időben végezhessék el. — A termelékenységnél és az' önköltség alakulásánál — a termelőszövetkezetekben is — igen lényeges az egyes növényféleségek területi elhelyezése. A tszek- ben még nem valósult meg, de nálunk kialakult az a gyakorlat, Kép szövés nélkül. — Már említettem, hogy egy- egy majorba egy állatfajt koncentrálunk. Azonban gazdaságonként — az adottságoknak megfelelően — specializáljuk az állattartást: nem foglalkozunk minden gazdaságban minden állatfajjal“." — Törekszünk az olcsó tartási körülmények biztosítására elsőTöbb mint háromezer Az erdőgazdaságok a módosított típusterveket figyelembe véve kitermelték a termelőszövetkezetek szeríás építkezéseihez szükséges faanyagot. A Földművelésügyi Minisztérium megrendelése alapján az idei fakitermelési szezonban 3100 különböző gazdasági épület favázát szatcák ki, de felkészültek arra is, — amennyiben a közös gazdaságoknak erre szükségük van —, hogy további 300—400 épülethez szállíthassanak anyagot. :A szakszervezeti választások tapasztalatai Irta: Szűcs Lajos, az SZMT vezető titkára A szakszervezetek alapszabálya kimondja, hogy kéé évenként újra kell választani az összes szakszervezeti szerveket; a bizalmiaktól kezdve egészen a központi vezetőségig; A SZOT elnökségi határozatának megfelelően megyénkben is befejezéshez közelednek az alapszervi választások. A válaszsok során arra törekedtünk, hogy a pártáiapszervek választásúnak politikai hangulata a szakszervezeti tagságnál is érvényesüljön. Így a munka jobbá, hatékonyabbá vált a mozgalom valamennyi területén. Magasabb színvonalra törekedtünk mind a politikai nevelő munkában, mind a szocialista munkaverseny szervezésben. A választásokat felhasználtuk arra is, hogy a tagság és a tisztségviselők kapcsolata tovább erősödjön, hogy a tanácskozások vitatkozó és meggyőző jellegűek legyenek. Ugyanakkor a beszámolók nyíltan és őszintén feltártált a hiányosságokat és mindenütt végig kísérte a legnagyobb demokrácia biztosítása. A tagság megelégedéssel fogadta azt a módszert, hogy a jelölő bizottságokat már a decemberi taggyűléseken megválaszthatta és hogy ezek túlnyomó többsége eredményesen végezte el feladatát. Mindössze három választást kellett megsemmisíteni, mivel a jelölő bizottságok munkája akadályozva volt. A szakszervezeti tagság klil- és belpolitikai kérdések iránti érdeklődését nagymértékben az SZKP XXII. kongresszusának anyaga, valamint a Szakszervezeti Világszövetség Moszkvában megtartott V. kongresszusa iránti érdeklődés hatotta át. A beszámolók is ennek szellemében készültek el. A tagság nagy érdeklődéssel fogadta a béke. a leszerelés és a gyarmati kérdéssel foglalkozó konkrét adatokat és sikerült előbbre jutni a tagság internacionalista nézetének formálásában és alakításában is. 4 z üzemek élői: álló gazdasági feladatoknál is a XXII. ’ ' kongresszus gazdasági adataiból indultak ki. Ennek következménye, hogy igen sokrétűen foglalkoztak az 1962. évi üzemi tervfeladatokkal, s ennek kapcsán a szocialista munka- verseny és a szocialista munkabrigád-mozgalom feladataival. A beszámolók és a felszólalók nyíltan bírálták a meglévő szervezetlenséget, ami akadályozza az erőteljesebb fejlődést. Igen sok üzemnek alig van már olyan dolgozója, aki valahol és valamilyen formában ne tanulna és ne képezné magát. Azonban jogosnak taníjuk a tagság határozott kérését, hogy a szak- szervezeti bizottságok az általános műveltség megszerzésén túl; a szakirányú műveltség fejlesztéséhez sokkal • nagyobb segítséget adjanak. Sok szó esett a beszámolókban és a hozzászólásokban a szocialista létesítmények, a beruházások és a biztonságos munka feltételeiről. A helyzet, az utóbbi időben ugyan sokat javult, de munkásaink sok esetben kifogásolták a munkásszállások kulturális helyzetét. Ezek sok esetben a vállalati és szakszervezeti vezetés hibájából nincsenek megfelelően felszerelve: nem teszik azt a dolgozók második otthonává. Előfordult olyan eset is. ahol sürgősen kellett intézkedni, mim pl: a komorói átrakó esetében, ahol egyes vezetők mulasztása következtében huzamosabb idő óta a dolgozók délután 4 órakor kapták meg áz ebédet A választások azt is mutatják, hogy a tagság érzi a szak- szervezetek erejét és éppen ennek következtében igen sok feladat megoldását várja a vezelésUjj. Ez tükröződik a szakszervezeti titkárok alapos, megfontolt kiválasztásában is. igen sok helyen — mint például az Apagyi Állami Gazdaságban, a Nyírbátori Gépállomáson, a komorói olajátrakóban, a Mátészalkai Gépállomáson — nyíltan ás őszintén mondták el a volt szakszervezeti titkár személyével kapcsolatosan az alkalmatlanságot. Mi teljes mértékben támogattuk az ilyen irányú állásfogla- lást és a tagsággal közösen gondoskodtunk az új titkár megválasztásáról. A tagság azonban nemcsak bírált, hanem a jól végzett munka megbecsülését is kifejezésre juttatta. Alapszerveink túlnyomó többbségénél megválasztották a régi bizalmiakat és SZB tagokat, bizalmat szavaztak továbbá munkájukhoz és támogatásukról biztosították őket. Most az újonnan megválasztott tisztségviselőkön múlik, hogy miképpen használják fel a tagságtól kapott bírálatot, javaslatokat. A választások befejezése után a szakszervezeti demokrácia éppen abban nyer kifejezést, hogy a dolgozók javaslatait, észrevételeit érvényre juttatják. így válnak az egyszer» dolgozók is részeseivé a .szakszervezeti munkának. A z alapszervi választások végrehajtása közben szervez- * zük középszerveink, illőivé megyebizottságaink újraválasztását is. Megyénkben eddig az Élelmiszeripari Dolgozók és a Közalkalmazottak Szakszervezeteinek megyebizottságát választották meg. Az élei mi szeripari dolgozóknál a tanácskozásnak munkaértekezlet jellege volt, nem az ünnepélyesség volt a jellemző. Itt a küldöttek elöne elkészített írásos beszámoló alapján készültek hozzászólásaikra. Hiányossága volt, hogy az élelmiszeripar előtt álló megyei feladatokról keveset beszéltek, nem kapott kellő súlyt a második ötéves terv olyan célkitűzése, min: a szakemberképzés, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság kooperációja. Ez tanulság számunkra. Eddigi tapasztalatink azt igazolják, hogy a választások elősegítették a szakszervezeti munka egésze tovább javulását, a szákszervezeti demokrácia erősödését, a szakszervezeti nwaga&awi erejét és tömegbefolyáaát utánpótlásnál is nagy jelentősé- <' ge van. Ugyanis a takarmány- <, termő övezetiben végzünk istálló- trágyázást, a külső területeken a növényi maradványokat mű- <, trágyákkal egészítjük ki. Ezál- S tál is — többek között — sok]* szállítási gondtól szabadulunk <» hogy egy majorban csak egy állatfajt helyezünk el, s ezek számára alakítjuk a majorok körül a takarmánytermő övezeteket. Ez igen fontos a szállítási költségek csökkentése végett. A távolabbi területekre kerülnek a szemestermónyek, általában az áru-növények. Ennek a áápanyag— Sok szó esik mostanában a kiegészítő műtrágyázásról. Mi ennek a lényege ? és kálium hatóanyagra van szükség. A meglévő talajerő mellett egy mázsa tépett kukoricaszár 12,7 kilogramm műtrágyaértéket ad vissza, s ehhez kell mérni az adagolandó műtrágyát. — Ez a helyzet a kalászosok és a burgonya esetében is. A burgonya termesztésénél megjegyzem, hogy a szövetkezetekben van egy nem megfelelő gyakorlat, amely szerint a burgonyát Irissen istálló trágya zott területbe ültetik. Ezáltal növelik a fuzá- rium és a vírusfertőzés veszélyét, rontják mind az étkezési, mind a vetőgumó minőségét. Adják az islállótrágyát a takarmánynövények és a kukorica alá, s csak második évben tegyenek rsj-i-ci Itnvcfz’vrvtT'á f" 1 — Mindenekelőtt ismerni kell a talaj nitrogénfoszfor-kálium készletét, amely ismerethez könnyen hozzájutnak a itsz-ek is a gépállomási laboratóriumok vizsgálatai alapján. Minden ter- melvény egy mázsa szem- és szártermésének az előállításához megvannak a szükséges tápanyagnormák. Ha tudjuk, hogy mennyi a talaj táplálóanyag tartalma, mennyi a beszántásra kerülő növényi részeké, akkor azt mondhatjuk, hogy gyakorlatilag meg tudjuk szabni, mennyit teremjen egy hold föld. Ha például a vegyszeres gyomirtás következtében több évben ugyanazon a helyen termelünk kukoricát, és húsz mázsás szemes termést értünk el és akarunk elérni, akkor öt és fél mázsa mű- tráavában lévő nitrogén, foszfor — Mennyiben érinti az üzemszerű termetes azi állattenyésztést? < sorban a növendék állatoknál. A növendék szarvasmarhánál, ba- <( romfinál, süldőiméi és hízó sei'- ,1 lésnél néhány helyen bevezettük »[ és tovább bővítjük az önetetés S rendszerét, amely többszörösére ji növeli a munka termelékenysé- <’ gét. Tehenészettel rendelkező i| gazdaságban létrehozzuk az ön- k tözéses legelőket. (i — A ..gyárszerű” termelést el-,' sősorban a baromfitartásnál al<»kalmazz.uk. Az idén nyolc gazda- i, ' ság félmillió, jövőre egymillió | darab pecsenyecsiikó ad a nép-(i > gazdaságnak. A fehérgyarmati 'gazdaság most százezer, jövőre i| 1 kétszázezer kacsát nevel fel es | értékesít, így 1963-ra a megye i állami gazdaságai teljesítik az (i 11965-ig előirt baromfihús-érté-, 'kesítési tervüket, Nyirlugoson az ij idén félmillió csibét nevelünk lelő háromhetes korig, s itt 30 ji ezer törzilyúk biztosítja majd a ,' tenyésztőjást. Kisméretű ..tojás-1 gyárat1’ létesítünk Kemecsén 15. k és Nyírmadán 20 ezer 'tyúkkal. \ — A modern takarmányozás (i nem képzelhető el a takarmá- ,' iyok egységes, központi élőké- C ;zítése nélkül. Ezért Mátészalkán \ most építünk egy — évi 800 va- J 'gonos kapacitású — takarmány- keverő üzemet. . __ A mezőgazdaság előtt áMó (( feladatok nagyok. Az állami gaz.- < daságoknak ezek valóra váltásában 1 élen kell járni úgy, hogy tapasz-? talataikat mind szélesebb körben f gyümölcsöziethessék a termelő- J, szövetkezeti gazdaságok is fe- iezte be tájékoztatását Lukács Zoltán. Samu András <[ Védjük a vándormadarakat •!; Szoboszlai Pál, a biri Táncsics Tsz elnöke a napokban közölte a megyei vadászati felügyelővel, hogy községükbe IS darab gólya S érkezett. Azonban kedve- (i zollen az időjárás, egyenlőre nem <' találnak megfelelő és elegendő táplálékot a hozzánk érkező vándormadarak. Ez nemcsak a gólyákra vonatkozik, hanem más <» hasznos korán érkező madarak- <| ra is. Ezért ezúttal is kérjük kü- Ionosén a vadászokat és a ma- ji dárszeretöket, hogy védjék, eles- sék a hozzánk érkező hasznos (' vándormadarakat. Ne engedjük,? hogy’ a tél elhúzódása miatt éle- S lem és védelem nélkül maradja-'» nak s megtizedelje hasznos madarainkat a Hosszúra nyúlt fél. ?
