Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-20 / 66. szám

Szülői felelősség a gyermeknevelésben: A z Alkotmány 52. §-a ér­tőimében a „Magyar Népköztársaság különös' gon­dot fordít az ifjúság fejlődé­sére, nevelésére, követ kezete­ken védelmezi az ifjúság érde­keit''. Az ifjúság festi,. szellemi ét erkölcsi fejlődésének biztosí­tása mindenekelőtt a szülő fel­adatát képezi. A szülők ez- irányú kötelezettségét Család­jogi Törvényünk a következő­képpen határozza meg:‘„A szü­lői felügyelet körében a szü­lők kötelessége, hogy - a gyer­meket gondozzák, neveljék, testi és szellemi fejlődésében elősegítsék. Arra kell töreked­niük, hogy a gyermek egész­séges, müveit, erkölcsös, nép­hez hü, hazáját szerető, « szo­cializmus építésében hasznos munkával közreműködő em­berré váljék. Joguk és köte­les .'égük mindent megtenni, ami c célok elérése érdekében szükséges, és tartózkodniuk kell mindentől, ami azok el­érését akadályozza, vagy. meg­nehezíti ", L1 zek a kötelezettségek a v szülőket közösen terhe- fik még az esetben is, ha . a házasság felbomlott. különél­nek. vagy törvényesen elvál­tak. Ha a nyírbátori járás helyzetét a fenti szülői köte­lezettségek tükrében vizsgál­juk, azt lehet megállapítani, hogy a szülők döntő többsége a törvényben rögzített neve­lési kötelezettségének maxi­málisan eleget tesz. Vannak azonban és ezt a bűnüldöző és igazságügyi hatóságaink tud­ják talán legjobban, nemcsak lelkiismeretes cs odaadó apák és anyák, hanem részegesek-, crkölcstplenek. munkakerülők, visszaeső bűnözői. aki k,„gyér r mekeik neveléséről, gondozásá­ról megfeledkeznek, és ezzel okozóivá válnak saját gyer­mekeik elziillésének. Ilyen ‘esetek fordultak elő az elmúlt, évben; például D. J.-né nyírlugosi lakos fiatal­korú gyermekét arra biztatta fel, hogy részére szeszesitalt szerezzen. Fiatalkorú gyerme­ke előbb anyja bíztatásáfá‘*''^’> helyi fmsz italboltjába tört be. ahonnan nagyobb mennyi--'. sósfű szeszt lopott, el. Majd ki­sebb bandát szervezett s utana már több lakásba is betört. If B. nyírbátori lakos a tsz burgonyaíöldjére megy lopni, ahova két kiskorú gyer­mekét is magával viszi. A t^z mezőőre őket tettenéri és elzavarja. Másnap már kora hajnalban felkölti két kisko- rű gyermekét cs azokat lopni küldi. Ez több esetben is meg­ismétlődik, majd amikor így gyermekei lopás révén 2—3 mázsa burgonyát, összegyűjte­nek. azt értékesíti, és az így. szerzett pénzt szórakozásra költi. M, A. Máriapócs, F. Gy. te­remi, Cs. K. nyírvasvári, TV F. aporiigeti Ipkos szülők fiatai- korű gyermekeiket szarvas- marhájukkal a tsz, illetve az 44-44444 444 *4 444444444 4.4 allamj gazdaság földjére kül­dik legeltetni, ahol azok kárt okoznak. K. J.-né NyírbéUeken két­éves gyermekét magára hagy­ta minden felügyelet nélkül, aki benzint ivott és meghalt. Gy. K.-né, mert gyermeke gyakran sírt, mákgubóból teát főz, azt gyermekével meghat­ja, aki súlyos állapotban ke­rül kórházba. K. A. nyírbátori lakos azért, mert 3 éves gyermeke — fel­tevése szerint nem tőle szár­mazik — haiilden alkalmat megragad arra, hogy azt bru­tálisan bántalmazza, melynek eredményeként 1960-ban már mentővel kellett kórházba szállítani. 1961 szeptemberé­ben szintén, októberében pe­dig ügy az ajtófélhez vágta, hogy az súlyosan megsérült, aicát orvos varrta össze. Válófélben lévő szülők gyer­mekeiket egymás ellen neve­tik. Az apánál lévő gyermeket anyja, — az anyánál lévőt pe­dig apja ellen hangolják. 1961. évben 11 olyan tűzeset volt, amikor a szülők gyerme­keiket minden felügyelet nél­kül magukra hagylak, s azok tüzet okoztak. I,’ kifordult, hogy a mária- J pócsi csecsemőotthonban a löbb éves gyakorlattal ren­delkező gondozónő az őrizeté­re bízott kétéves gyermeket a forró vízzel telt kád mellé székre állította, azt otthagyta, aki megcsúszott, a kádba esett, s égési sebeibe belehalt. Egyes nevelők ahelyett, hogy taníványuikut helytelen magu- tártasukfn ' figyelmeztetnék, meg nem engedett eszközt használva azokat areulvefik. Ezek, ellenére u csak ..«n- líljjötő szülőid’ elfed védi a felnövekvő generációt büntető törvénykönyvünk, amikor ki­mondja, hogy: ...Bűntettet követ el es 2 évig terjedhető börtönnel bün- tetendu. a gyermek t (fiatalko- í ui tartására, nevelésére, ille­tőleg gondozására köteles sze­melj-. aki kötelességeit nem teljesíti, vagy á gyermek (fia­talkorú) érdekeit súlyosan sértő módon elhanyagolja és ezáltal annak életét, egészsé­gét, testi vagy szellemi fejlő­dését súlyosan veszélyezteti, illetőleg a gyermeket (fiatalko­rút) sútj’os nélkülözésnek te­szi ki, továbbá aki döntő mér­tékben okozójává válik annak, hogy a gyermek (fiatalkorú) bűncselekményt követ el”. ..Aki pedig fiatalkorút ígéret­tel. tanáccsal vagy biztatással valamely bűncselekmény el- követésé'e vesz rá. 5 évi bör­tönnel büntetendő”. ' Sajnos azt is meg kell ál­lapítani. hogy a válással vég­ződött házasságok száma járá­sunk területén szinte évről év­re növekszik, igen sok gyer­mek nő fel mostoha anyával, vágj' mostoha apával, vagy ami a leggyakoribb: hányód­va; vetődve a széttört családi bárka darabjai között. A szü­lök a váloperes tárgyalásokon 1 uvíratcjjaTCíi Kikér uvuiuábjm NEMRÉG SZÁMOLTUNK be lapunkban arról a nem mindennapi eseményről, ameij- Nyírmeggyesen történt. Ami történt, az ugyan nem első már a megyében, de aho­gyan történt, az már csodálkozásra készteti a szakembe­reket is. Nyírmeggyesen ugyanis ismeretterjesztő eset tendeztek, s ez eddig nem újság. Hanem az esten annyian jelentek meg, hogy 'az ajtóival nyitva keltáit tartani a művelődési házban, s még kint, a tél hidegében is ér­deklődők sokasága hallgatta a műsort. Kétszer annyian jöttek el, mint a müeelődé&i ház befogadó képessége. Hiá­ba szóltak többen a bentlévők közül, hogy csukják be az ajtót! Ezt a kívánságot egj'sZerűen nem lehetett teljeeí teni. Mi voll, ami az ismeretterjesztő estnek ekkora vonz­óiét kölcsönzött? N yiRMEGGVESEN. — ismeretes —. mióta csak meg­épüli a művelődési ház, rendszeres a látogatottsága. Itt nem fejeződött be á- művelődési ház építése — mint saj­nos. számos niás helyen. — azzal, hogy felhúzták a fala­kat és átadták a nj’iivánossúguák. Az építés azóta is fo­lyik: egyre o. (honosabbá teszik, egyre inkább bekapcsol­jak a község életének vérkeringésébe. Természetes-, hogy ilyen körülmények között nagyobb sikerrel bíztat- bármilyen kezdeményezés. De Nyírmeggye­sen még i'gy sem- bízzák , a véletlenre. Körültekintően szer­veznek. azazhogy hívják az embereket a művelődési ház rendezvényeire. S mindezek inelié: néni akármilyen estről volt s/.o! S ez már nerhesaft a nj'iróieggyesiek érdeme. Sikerült megtalálni az, - ismeretterjesztés olyan népszerű formáját megyénkben,, ameij', másutt is, nagy érdeklődésre táfthat számot. - Színes' liiüsoráal tarkítottak ezek a .,szövetkezeti téli es.ék", —. így nevezték el,■— filmvetítés éppúgy meg­található a réhützvényekén. mint egy egy szakelőadás, irodalmi, művészeti műsor. Éppen e sokféleség kelti tel az érdeklődést és a hosszabb időn át tartó, műsor sem fá­rasztja el a nézőt. S az est minden perce hasznos, nincs felesleges időtöltés, es mégis, roppant szórakoztató. TULAJDONKÉPPEN kísérlettel indult ennek a ..komplex” műsornak az összeállítása. Míg az elmúlt év- októberében Csengerben •; rendeztek hasonlót, ahol előadás, szellemi öttusa, művészeti műsor, televízió és tánc • vál­tották egymást. Ezután többször tartottak megbeszélést a járási művelődési házak vezetői, hogyan lehetne vonzóvá tenni a dolgozó patasséság előtt az ismeretterjesztést. A nj’írmeggj'e^i est s még egy két más helyen tartott ha­sonló előadás. —’ mint. iVlérken, -—- azt bizonyítják, hogy a próbálkozás helyé».' Kétségtelen, hogy a megyei népmű­velési tanácsadónak éz összefogó munkája nélkül nem venne ilyen határozott irányt' a falusi ismeretterjesztés). A példa azonban vonzó, s. a megfelelő tapasztalatcserék egy­re szélesítik a szövetkezeti téli esték mozgalmat. IGEN JELENTŐS, hogy a szokottnál jóval többen je­lentkeznek egJ'-egy ilyen szövetkezeti estre. A jelentősé­get az adja meg,‘ hogy mind többen jönnek el olyanok, akik egyébként ritkán, vagy egyáltalán nem járnak el & művelődési házakba., Nyírmeggyesen a több. mint félszáz ember között száfnosan , akadtak olyanok, akik még mo­ziba sem járnak el 'rendszeresen. Ha ezeknek a téli es­teknek semmi más érdeme nem- lenne, csak az. hogy ilven új embereket nyernek meg' a művelődési hazaknak, már betöltötték hivatásukat. Sipkay Barna ¥ * * * * * -K •* ¥ * * * * * * ¥ * ** * * * * * * * * * * f* * * * * **+ *++* * mind a hatan az ifjú­sági építőtáborban. Nincs a kollégiumban egyetlen olyan sport- megmozdulás, hogy ők részt ne veimének benne, A Kilián mozga­lomban' ők teljesítették az első fokozatot. Min i. KlüZ-lagok hárman úttörő őrsveze­tők. hárman a Kossuth gimnáziumban Ifjúság a szocializmusért próbát vezetnek. Kelten a KtSZ, vezetőségének tagjai, ketten kollégiu­mi tisztséget töltenek be. Politikai képzésen, sajtómegbeszéléscn rendszeresen részt vesz­nek. Es a tanulás? Hiszen végeredményben mégis­csak diákok. Példát mutatnak ebben is! Jó­rendűnél gyengébb ta­nuló nincs köztük. Át­laguk 4:Ei- Az utánuk következő legjobb cso­porté 3,IS a kollégiumr ban. Átlaguk egy egész jeggyel jobb a kollé­gium■■ átlagánál, de jó­val fölötte van az osz­tály es az iskola - átlag­nak is. Látszólag á szá­mok magukért beszél­nek és nem szorulnak ■magyarázatra. De csak­is la te tréfáiE Mit mered Híj Janos, de w»v*o* ez » te macik tehened! Tevőd#?. Mihály ez #?. eni wr — u a másik a keiöee::: «&*»• á*mé»r * Gyakran megesik it az, hogy as ember csak futólag lát tisztán biso- í nyos dolgokat. Annak jidején én sem sokat ?töprengtem azon, hogy *mi az alapja a diák­it barátságoknak. Vidéki * tanulóit esetében lehet iraz, hogy földiek, egy­* más mellett van az * ágyuk, vagy a tanuló- + asztaluk, egymás mél­áiéit ülnek az iskolában, *egymáséról írják le a Jházi feladatot. együtt * járnak sportolni. Úgy X érzem, sokáig Lehelne *sorolni a lehetőségeket. •JMondom, diákkorom óla J nem törődtem az I egésszel, csal; a napok­* bau kezdett el fogtál­ig koztatni a dolog, ami- $ kor a nyíregyházi Bes- ifsenyéi György fiúkollé- k gumiban jártam, hogy £ megismerkedjem a kol­* lcgíum első szocialista *brigad,iának életével, * A Kossuth Lajos 4gimnázium hat tanul ú- fja él ebben a brigád- kban a legszorosabb ba * válságban, közülük né- ■kfíven már az első osz- J tálytól. J Azt mar számé tér­* meszelésnek veszik, luwy Ktdmm. '/saUä/a, i Pásztor András. Turó- czi Péter, Szabó Mik­lós. Tóth Mihály és Berci Sándor szinte mindenütt együtt lát­ható: az utcán sétálva, a moziban, a színházi előadáson. Ezek tálán legtöbb­ször véletlen alkalmak, de egyébként szinte minden cselekedetük előre meghatározott program szerint törté­nik. Hangverseny bér­letük mindegyiküknek van. ide tehát együtt járnak.. Közös az olvasási programjuk is: a négy tavmlmányi évre ütvén könyvet válogattak ki. főleg a József Attila olvasómozgalom által ajánlott könyvekből. Az elolvasott könyvekről beszámolnak egymás­nak, közösen megvitat­ják. Megvitatják a. kö­zösen megnézett filme­ket, színházi előadáso­kat. televízió előadáso­kat. A társadalmi munkából, a kollégium körül adódó közmun­kából együtt veszik ki részüket. Es csak ter­mészetes, hogy ti múlt *4**» m Wurt onilsür meg Keahegjig ménó harcot folytatnak a gyermekért. Az­után egy7 részük (tisztelet a ki­vételnek és a nem mostoha szívű mostoháknak) rájön ar­ra, hogy „új életformája” be­rendezésében csak akadályt jelent a gyermek, és ezért igyekszik megválni tőle. IJ szülők nem is gondolnak 1J arra, hogy micsoda tra­gédiák keletkeznek így. A ser­dülő fiú, vagy leány lelke ér­zékenyebb a legfinomabb mű­szernél is. Ért és érzékel ki nem mondott szavakból, hang­súlyokból. elfelejtett becézé- sekből is. Helyrehozhatatlan törést okoz benne, ha az egyik szülő esepüli előtte a másikat — és a másik szintúgj'. Az ilyen gyermekek kora if­júságukban . meghasonlanak a családdal, a legszívesebben in­kább , távol vannak otthonuk­tól. elcsavarognak, és ami na- gjan logikus következmény — jelentős részük szembekerül társadalmunkkal is. A z ifjú lelkei viasztábla­* hoz szokták hasonlítani. Nagyban igaz is ez a hasonlat. A felnövekvő, emberré csepe­redő. serdülő fiú és leány gondolkodása rendkívül fogé­kony. minden érzésre, hatás­va. példára és ösztönzésre; alakítható, formálható, írni le­het ra szépet es nemest, de rútat es gyalázatosat is. De érhetik a fiatalt olyan mély megrázkódtatások is, amelyek szinte letörölhetetlenek, s ame­lyek nj'omát esetleg égy egész, életen át viselni fogják. És. hogy milyen, emberié válik a/, ifjú, hogyha leínő,; 3/ minde­nekelőtt átlőj:'.' a :,l. növeléstől lügg. amit. szüleitől, környe­zetétől kapott. Az érzésektől, gondolatoktól es indulatoktól, amelj'eket beléplánláltak, vágj' amelyeket elfelejtettek meg­gyökereztetni benne. Ezért olyan végtelenül nagy a szülök és nevelők felelős­sege: Dr. Borbély Árpád. a nyírbátori járási ügyészség vezetője Barátsáa — közösséai szsllsm erről Tar János, a kol­légium igazgatója: — Náluk egy­szerűen ismeretlen » rossz felelet. Ha egy hármas becsúszik vala­melyiküknek, már ak­kor is összeülnek meg­tárgyalni, hogyan lehet­ne kijavítani. És állí­tom, hogy elsősorban nem a saját eredmé­nyüket nézik, hanem a csoportét. Ha eg ifikuk érzi. hogy egy Icicxi gyengébben all, szó nélkül fogja ihiíidjárt ebéd után a könyvet cs tanul kétszer, hárem - szór annyit is, ha kell. mint a többiek, csak hogy a csöpört ne érez­ze az ő elmaradásának a hátrányát. Bármiről legyen ne szó velük kapcsolatban, a közösségi, baráti szel­lem mindig jelen van. A legkisebb dolgokat is tudják egymásról, Mosolyogva mondta <v igazgató elvtárs, hoy talán még egymás, gon dolatait is ismerik. Más ez tr bmaisag. magasabbrendn, ; Ezért gondolkoztam ei azon, hogy mi az a lapja » diákbarátságoknak. M« mar: »: ti’ r*«i MM

Next

/
Thumbnails
Contents