Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-18 / 65. szám

Téli este volt. A nagy' cserépkályhában égett a tűz. Csak a nagy álló- pámpa világított s kSifttől • bevilágított- a- hó. Péter ke a szőnyegén. hasalt. Az órát fi- Szelte, ami éppen nyolcat’ ütött. .Ég ekkor egy picike öregember ugrott. ki belőle. Megigazította fehér parókáját, kis zöld kabátját és le- Kasalt Péter mellé. A kisfiú nem félt a kedves kis öregtől. Megkérdezte :

, — Ki vagy te?

,7-7 Én vagyok .Topott}, az. óra lakója. Min-' dent és mindenkit ismerek.

—. Mindent? Nagy-«

anyu varródobozát is?

— Bizony, azt -is. cj’eje, megmutatom, mi van benne.

Ahogy odaértek, a doboz teteje felpattant és egymás utás kiugráltak belőle nagy zsivajjal állandó lakói: a sokféle

varrótű, a kis görbe olló, az aranyos gyűszű, a különböző színű selyemfonalak.

Topogó rájuk kiáltott:

Csend legyen!

Péter elámulva vette észre, hogy vala menynyien elhallgattak. De aztán a dölyfös olló mégis kiabálni ’ kezdett;

—- Én "nem hallgatok, mert a varródobozban én «vagyok a legfontosabb személy, Nélkülem a gazda nem tudja elvágni a cérnát.

A többiek , -méítaüan- ködtuk: ’«

— Igen árn, —.sipította a fehér cérna — de velünk varrnak!

— Csak akkor. —— büszkélkedett a gyűszű — ha engem felhúznak a kéz ujjara.

— Ne hencegj, — feleselt a legnagyobb' varrótű. — Én vagyok á

legeslegíontosabb!

■ És ugyan .miért ?

■ -y visította a fekete cérna,

— Ej no. — magyarázkodott a tű — ágyán mibe fűznék a cérnát, ha én' nem lennék?, És mif vágna él az olló, ha, én nem dolgoznék?

A tűpárna kacagott. Azt mondta;

■— Oh ti oktondiak,- mikor jön már meg az eszetek? Rájöhetnétek áz igazságra: , Egymás nélkül nem érünk semmit és nem is boldogulunk. Ezért hát egyformán fontosak va- gyunk valamennyien. Belőlem húzzák ki a tűt. A tűbe fűzik a

cérnát. Az olló pedi; elvágja, amit kell.

A' többiek elhallgat lak,' csak’ a doboz fedele kezdett kocogni-. / fonalak, cérnák, ollók tűk és a többiek mim megértették, hogy a he lyükre kell menniük Így is cselekedtek.. A doboz teteje szépen ■ becsukódott. ..

Az_ öreg Topogó pe dig:, ezt -fríondta .Péternek:

— Most. á' magad szentével láthattad, m van a dobozban. . -JBe- esüld < me| a haázttos eszközöket- és tanult még. hogy az . együttes munka mindennél lob- bei ér!

Az öreg. Topogó ugrott egy nagyot, kinyílt az óra ajjaj a. és . befogadta öt. A szobában csend volt. Pétéi ámult-bámütt, á kályhában pedig . vidáman pattant egy., fahasáb.

Tudja e...

Keveaofl tudjak, hogy a világon az első keresztrejtvény egy börtön falán született meg. Dél- A inkában egy Victor Orville nevű ember találta ki, hogy enyhítse vele ötévi börtönbüntetésének keservét. Orville részegségben súlyos közlekedési balesetet okozott, amelyben saját felesége is édetét vesztette.

Börtönében kéíse gbeese tier,

igyekezett valamilyen foglalkozást találni és mivel papírja nem volt, cellája falára rajzolta fel uz első négyzetes hálót, amelyet függőlegesen es vízszintesen belükkel töltött ká. A fegyőrök őrültnek tartották Victor Orvil- lél, de a börtönorvos, aki megvizsgálta, azonnal felismerte a -szórakozás szellemes mivoltát, és hírt adott róla a dél-afrikai sajtónak is.

Mire Victor Orville, elhagyta börtönét, a keresztrejtvény már . .iási népszerűségre tett. szert és feltalálója milliomos lett.

hogy az alma jobb mint a fogkefe ?

Az amerikai fogorvoson egyé- ületé hosszú megfigyelések után

anu a következtetésre • jutott, liQgj- az alma kiváló íogtisztító eszköz:■ fogyasztása a szájban lévő baktériumok Síi,7 .százalékát eltávolítja.

hogy miért nem készült eddig univerzális oldószer?

Edisonnak az volt a’szokása, hogy személyesen elbeszélgetett mindenkivel, aki az ó laboratóriumában szeretett Volna dolgozni. Megkérdenie a jelölteket, milyen problémákkal akarnak foglalkozni- '

— Van egy nagyszerű gondolatom — mondta-’ neki egyszer egy fiatalember. — Univerzális oldószert szeretnék feltalálni, olyan folyadékot,. amely kivétel nélkül minden anyagot old. Úgy; érzem, helyes úton járok,,de nincs..pén,- zem és lehetőségein rá, hogy befejezzem a munkát. .

Univerzális oldószer? — csodálkozott Edison, mondja, milyen edényben ■ akarja, tartani?

Xapsugár vitr inter it

'A tehio leíflKSS. a .t Mcnm.

Gy ujo cim k egy üitők íigyelméfe©

a törékenységét mriyfk Tamtam*

városban fejtette ki?

Az Irinyi János klub közli;

Ezen a héten is újabb nsa- gyar gyutacímkék .iclcnbek meg. Hat darabból áll a NŐNAP sorozat. Egy címkét, adtak ki a Budapesti Ipari Vásár és ugyancsak egyet a Szemüveg KTSE terme« keinek propagálására. A címke két a klub vidéki tagjai részére postán küldi el.

11 ej tv enypalyazatuntv harmadik hcli kqrdcsc:

Irinyi János nemcsak híres feltaláló volt. hanem a szabadságharc idején,. «— Kossuth kér résére — tudományát, és hazár szerető .ét a szabadsagilarc sikere érdekében is hnsznpsjfotü}.

Kérdésünk:

Mikor és hol tevékenykedett Irinyi a szabadságharcban,' és eú

GYERMEK - REJTVÉNY

Z) Mi az ország, és a tó vidék neve ét*

I ! hogyan hívják az említett két fo~- lyót és végül: melyik tenger nyeli

II el vizüket ?

: Vízszintes: 8. Hamis derékszíj. fi.- Nyári mezőgazdasági munkát végez.- 10. Varjú tes^i. 12. Kis hiján dörörn- kíC>l!!! 14. A nátrium vcgyjele. 15.

i| Csökken, megcsappan, kevesebb lesz. . 116. ANEG. 18. Kutya. 24. Város anil goiul. 27. Majdnem kiolt!!! 28. ÖSZ- > szeboronálna, összeházasítana.

Függőleges: 1. Bájgliba teszik. 2. Alávet. 3. Szekér teszi a rázós úton. [ 4. UVORYN. 3. TA. fi. Időjelző. 7. «Feltételező szócska. 11. GÖ. 13. Be- í cézeú: női név. 14, Neves francia | fizikus, a híres hármastörvény ih- rehozója. 13. örökzöld fafajul. 17. Tiltó szó. 20. AV. 21. Úttörő szervezeti egység. 23. Korhol (első kockában kettősbetű). 25. Ford.: ételízesítő 20. KZ.

Múltheti megfejtés; Beszterce, esik. Ciyergyó, Olt, Hortobágy.

Könyvjutalom: RutkovszkJ Máci-t

j Nyírmada. Lengyel Margitka Máiú- ' szalka. Deák Vera Vásátosnamény,

I • \ _____

IF i Ú K y RÓVA!A

j ’ T"’ '

| Kedves „öreg" barátom! Lc- l veled megkaptam. Legyen kívánságod szerint. Beszélgessünk I ma egy kicsit az illemtanról, j Azt, hogy illemre — mivel kő- ; zösségben élünk — miért van szükség egyáltalában, azt hiszem i nem kelt még csak vázlatosan I sem kifejtenem. Ebben tehát i egyetértünk.

Inkább egy rásKiotkcrde* megoldását válasszuk mai feladatunknak: az étkezésről.

Mit mond erről az illemtan?

A kulturált étkezésnek számtalan apró, finom szabálya, mű- logása van. De nem mindenütt divatoznak azonos szabályok, s művelt embernek értenie, kell ahhoz, hogy a különféle étkezési szabályokhoz alkalmazkodni tudjon. Milyen nevetséges volna például, ha valaki a Ti- sza-parton készült nyársonsüll halvacsora alkalrrui val ragaszkodnék althoz, hogy a halat csak tányérból és kél villával vagy hal késsel eszi. Ma jom áz j ilyen ember.

Az asztalra tett tálból akkor vegyél, mikor kínálnak, vagy ’ mikor látod, hogy rád kerül a sor. Igyekezz ügyesen, megír- lelő evőeszközzel venni. Mindig ügyelj, hogy ne szórd vagy öntsd ; ki szedés közben az ételt. Ne csinálj magad körül szemetet:

! evés közben hajolj mérsékelten tányérod fölé, de könyököd sose ‘legyén az asztalon, alsó karod azonban támasztékul ott lehel, j Ne szüresölj, a kenyeret törd, ne vágd és ne harapd: evőeszközeiddel ne csörömpölj és egyel 'hangtalanul.

Kést és villát Használj olyan ételekhez, mint pl. az apróbb darabokra felvágandó hús. A 1 kés legyen a jobb. a villa a bal ! kezedben. Míg étel van » szádban, ne igyál vizet és ne be- ; szólj; zsíros szájjal ne Igyál.

; Könyöködet szorítsd könnyedén ; tested mellé. Mások dott ne nyülfcálj el ,az asztal fölött, j Evés; közben ne légy mohó, de | ne •: légy túlzottan szerény sem,

| inkább kétszer vegyél, mént j egyszerre óriási halommal, Nad- ! rág,szíjadat ne creszgesd eves közben, ne nyújtózkodj, ne ásíts, ne böfögj. Ha a társaságban étkezés után a felnőttek megköszönik az ebédel, tégy te is úgy.? de há nem. iisry alkalmaadbodS hozzájuk.

Sose Vond magadra a tigse#- rr.et különc mag(ttartáaodAaL

Ennyit az étkezésről, IHa mt- ket betartod, nem lesanelk te- Mönösebb problémáid. 9m sMCboa cSfcaweí.

heaves gyetcjvCK: ivaui icjivcujuiu' isinél egy baráti államba , kalauzo el benneteket a képjelet szárnyán. Közel a tengerparthoz. E: ország északi résijét hatalmas tóvidéi, borítja. 'A lékopott. fetffliyéciV rög; hegységet — különösen a keléti re szén, melynek neve: vízsz. I — ke resztül kasul átváglak a kisebb-nágyobl folyók, vizüket a tavakból merjük Kifolyókat főleg egy. a ... (vízsz. 19.; gyűjti össze és ömlik a ... (visz. 24 medrébe, az ország- legnagyobb fO; lyójába.

Süssünk-j«»«»*

Lekváros metélt: Gömbölyű

! metéltet készítünk, s há kifőztük kizsírozoí.t, vaj azott formába égj j sort rakunk be belőle; ’.erre ke- I mink egy- sor lekvárt, majd égj Isor tésztát, ezt meghintjük cuk- 'ros darált dióval. Ezt addig-is- j metéljük, mig a -tészta tart. Tetejére üres tészta kerüljön. Sütő- ■ ben 20 percig sütjük.

Vagdalt sertés libamájjal: J

megmosott sertéshúst fedarabol ' jute és húsdarálón kétszer át-da 1 ráljuk 1 a szükséges Zsemlévé -együtt (25 deka húshoz .1 •/sémiét és fél tojást teszünkj. Pici re- szelt hagymát .zsíron megpirítünk ezt is a húshoz keverjük, maj< sóval, kevés törött borssal és égj kis mustárral ízesítjük es jól'kl dolgozzuk. A húst kétfelé Osztjuk Az egyik felét zsemlemorzsává leszórt Jiüsos deszkán ellapítjuk Egy szép nagy libamájat kettövá- gunk és a hús hosszában, annal* | közepére illesztjük., A két liba- j májszelet közé felszeletelt főtt to- jóst is tehetünk. -Az egészet s hűs másik felével betakarjuk henger alakúra formázzuk, inajc zsirral leiként tepsibe tesszük és tojással bekenjük. Fél liter tejföllel leöntjük és tíz deka vajat osztunk el körülötte. A; forr« sütőbe X óra hosszat sütjük, miközben saját levővel többször meglocsoljuk. Tálalás előtt kicsit állni hagyjuk, hogy szebben lehessen felszeletelni.

Ilári jólii»4**0U

lln a korcsolya rozsda-«, dörzsöljük be petróleummal, hagyjuk egy darabig állrtj s puha ronggyal dörgöljük |isz'tára. Ha a rozsdafolt makacs, használjunk konyhasót vagy. finoni , horzsolópapirt.- A korcsolyát.; 'használat után mindig gondosan töröljük meg s akasszuk 'száradni.' meleg kályha közelébe? A csavarokra nagyón vigyázzunk, mert azok rozsdásodnak a'legkönnyebben.

Ha a jégnek vége. íjagyon gondosan tisztítsuk tru»g t , a , korcsolyát mossuk, mog melég vízzel. szárítsuk nneg. puha ronggyal és akujas gii: égy; időre meleg, kályhához.' áort;a: |hég- tisztítjuk a csavarokat !%et^ör- ral. Végül beoiajözzüR 'a korcsi>. lyát és bekenjük folyékbiiy vazelinnel, majd puha rpngyba „csavarva száraz helyre tesszük.

:>. sor: «10 clb égyráliajtásos pálca a gyűrűbe., | I. sor: Minden pálcára ismét 3—1 egyráhajtaspi. paica. ‘ ■ ■ • ''-:

4. sor: Minden paleara 1—1 egy rahajtasos paica köztük 1—1 láncszemmel.

.. ä—tí. sor: Azonos az előző'' sóival, csak a pálcák között kettő láncszemet horgolunk.

7—11. sor: Azonos az előző sorokkal, csak a lánc'- ! , szemek száma szaporodik, soronként eggyel.

12. sor: Minden 'lyuk'ou !) rövidpálcát: horgolunk.

13. sor: Minden 3-1lc rövidpálcába 3 db egyráhai- tásos pálca, közöttük z láncszemmel. (l2o lyukat ka- I,

'punk.) .- ’ ” ' 1

14.. la-, in. sor; Minden lyukra 3 db kétláncszé- mes egyráhajiá-sos pálca. - ,- ■■

17. Sor: Minden pálcára 1, db .kétralájjlásps. pálca,- köztük :: láncszemmel. . . „ .

' 38. sor: 11 db ä iäiicszomöa iv minden lyukbá. . 4 láncszem, 1’ lyukat kihagyunk: 3 . db- gyráhajtúsos pálca. 4 láncszem cs egy lyuk kilia- ; jyásávtl lolytatjuk a 11 ivet.

19 sor: Minden ívbe ; láncszeme, iv. 4 láncsze.n, ; : ■i db egyrábajtásos pálca-a négy láncszembe.. 2 lánc-! szem cs 3 db égyráliajtásos pplca a következő négy- láncszembe. 4 láncszem után íoiy.-aljuk az íveket. ! < 20. sor: Minden ívbe 5 láncszeme., iv, s :n“zem. , 3x3 egyráhajtásos; pálca a két szélső 4 láncszembe, .és f, a középső tvét láncszembe, 6 láncszem után, folytat- !. juk az íveket. ' j'- ii

21—de. soi> Minden ívbe J láncszeme-^ iv. 8 lánc-i i szem, minden szélső' és. inindeu • b, Jáncszeme? lyukba], 'db egyráhajtásos pálca; Az. íS, sorban egy ivünk j es 11 húrom egyráhajtásos ’ pafeáesopóttunk lesz.

23. sor; Azonos az előző !sbi*ráí. Itt 12 három egy- j rahajtasos és 2 láncszemes,-.páteaesoportunk lesz.j-8 . íancsiacmrnel leoltiihk «z 1 ívbe, es 8 láncszem után -' lótjUai-jik: a-palcacsöp/.',rt»i,. ?, :" '

hogy ki találta fel a keresztrejtvényt ?

D i v a I"

r\a«£ yin »ma

varródoboza