Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-01 / 50. szám

XIX. ÉVFOLYAM, 5«. SZÁM Ära: 59 fillér Vihar után iincs megállás ELÜLT A VIHAR, must már szépen jönnek, ménnéli a vona­tok, tiszteleg a bakter, kéri a jegyeket a kalauz, — de az em­lékek vágányán néha még visz- szatér az ítéletidő... Fentek éj­jel volt. Nyíregyháza és Nagy- kálló között hóba fúrta magát egy mozdony, moccanni sem bírt. ottreltédt a személy vonal há­romszáz utasával. Három mo­rc 557 millió forint a zöldség-gyümölcs felvásárlás! technikai bázisának fejlesztésére ! Korszer«, mijjy befogadóképességű raktárak épülnek mind a belföldi ellátás javulása ban, mind pedig az exportszám tások növekedésében. 1860-hoz viszonyítva 1965-ben almából 81112 vagon helyett 24 450 vagonnal. szőlőből 1645 vagon helyett 4300 va­gonnal, szilvából 2241 vagon helyett 6800 vagonnal, kaj- szibaraekból 1689 vagon he­lyett 4100 vagonnal, külön­böző vegyesgyümölcsökböl pe­dig 4280 vagon helyett *600 vagonnal vásárolnak fel, il­letve visznek piacra. A termelés, a felvásárlás és az j értékesítés ilyen nagymérvű, az ! ország egész lakosságát közvetle- | nül érintő fejlődése szükségsze- ! fűvé tette a felvásárlás és az ér­tékesítés technikai bázisának erő­sítését. A földművesszövetkezeti I | rendszer 1960—1965 közötti, együt- . tesen több mint egymilliórd-J»á-..{ romszazmUlió, forint értékű .beóu- I házasainak kereken 41 százalékát: j 557 millió forintot fordít ilyen I célokra. A rendelkezésre álló ösz- , szegeket úgy igyekeznek íelhasz- j nálni, hogy a megvalósuló beru- \ húzások eredményeként a közö: ! gazdaságokban megtermelt árul ! a legrövidebb úton. jó minőség' i ben, kis költséggel jussanak el « j fogy tisztükhöz és ugyanakkor biz | tosítani tudják a háztáji gazda j Ságok áruinak gyors átvételét á i értékesítését is. A tervidőszakban folytatódik i tájtermőterületek központjába! levő raktárak és átvevőhelyei ] fejlesztése. Legnagyobb almatermö kör­zetünk, Szabotcs-Szatmár me­gye központjában, Nyíregyhá­zán, 1965-ben befejeződik az I együttesen több mint 180 mil­lió forintos beruházási költ­séggel már több éve készülő almalároló építése. Ez. lesz az ország legnagyobb és légkor­UVAi'li liK n's’it iilove'i 1.' T'i *« *» dony, kéts-áz katona érkezett segíteni, így is csak kilenc órás ádáz küzdelem után sikerült megnyitni a pályát... Kosa József, a nyíregyházi ál­lomás főnöke kinéz az ablakon, a ..vágányország" irányába: —- Nálunk a vihar után kéz­A termelőszövetkezeti gazdál­kodás térhódításával megterem­tődtek hazánkban a korszerű, nagyüzemi zöldség' és gyümölcs- termelés feltételei. A földmű­vesszövetkezeti szervek — ennek alapján — a következő években jelentős erőfeszítéseket tesznek mind a belföldi zöldség-gyümölcs­ei látás, mind pedig zöldség-gyü­mölcs exportunk fejlesztésére. A fejlődés tervezett arányaira, s egyben a termelőszövetkezeti gazdálkodással kialakult lehetősé­gekre jellemző, hogy 1965-ben — a második ötéves terv utolsó évé­ben — kereken 189 000 vagon mezőgazdasági terményt és ter­méket vásárolnak fel és visznek piacra. Ez pontosan 43.2 száza­lékkal lesz több, mint 1960-ban. A kulturáltabb. egészsége­sebb táplálkozás szempontjá­ból fontos, vitamindús gyü­mölcsökből és zöldségfélék­ből 60,2, illetve 47 százalék­kal emelkedhet az egy főre jutó fogyasztás. Ugyanakkor az állami élelmiszer- ipar, a konzervgyártás is 81.6 százalékkal több nyersanyagot kap a mezőgazdaságtól. Exportra csaknem 70 százalékkal szállí­tunk többet a második ötéves terv végén, mint 1960-ban. Burgonyá­ból, vöröshagymából és zöldség­félékből együttesen 16 552 vagon­nal kerül több piacra 1965-ben, mint 1960-ban. Legnagyobb mértekben — #4,7 százalékkal a zöldségfé­lék felvásárlása növekszik, de például olyan kiil- és belföl­dön egyaránt keresett cikk­ből is, mint a vöröshagyma, csaknem 35 százalékkal töb­bet vásárolnak fel. A tervidőszak éveiben ország­szerte nagyterületű új gyümölcsö­sök fordulnak termőre. Ez köz­vetlenül érezteti majd hatását öt éve annak, hogy hazánkban bevezették a lottójátékot. Nem art visszapillantást tenni az elmúlt 5 évre, mely igen sok izgalmas és nem utolsósorban kellemes meg­lepetést hozott a megye számta­lan lottózójának. A számadatok azt bizonyítják, hogy a szerencse egy héten sem hagyta el a megye lottózóinak széles táborát. Minden héten kisebb-nagyobb nyeremény került a lottózók birtokába. Az elmúlt évben például közel 7 mil­lió szelvénnyel vettek részt a dol­gozók a lottójátékokon. 5 év alatt átlagosan 6 millió szelvényt vásároltak évente a megyében. A magas szelvényvásárlás magá­val hozta, hogy nagy lett az esély úgy a pénz, mint a tárgynyere­ményekre egyaránt. 5 év alatt kö­zel 30 millió forint nyereményt fizetett ki az Országos Takarék- pénztár a nyerőknek a 4-es, 3-as m -.találatok»*. Figyelemre méltó a havonként tárgynyeremény sorsolások alkal mával nyert tárgynyeremények értéke is. 2 millió forint értékű tárgynyereményhez jutottak a lottózók eddig a megyében. Ér­dekes jelenség az is, hogy ez év­ben csak a 4-es találatokra 7C0 ezer forint került kifizetésre. A nyeremények összege műiden bi­zonnyal növekedni Log március hónapban is, A 13-ik játékhét nyerőszámait Nyíregyházán húz­zák majd és a számhúzás újabb nyereményekkel kecsegteti a lot­tózókat. A lottó bevezetésének 5. évfordu­lóján — március 9-én — a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság mű­sorral egybekötött jubileumi sor­solást rendez a Magyar Optikái Művek Csörsz utcai kulturházá- ban. A műsoros lottóhúzás — a elődöt/ csak igazan a nehéz küzdelem. . AMÍG ESETT. FÜJT. s ha­talmas hóhegyek rakódtak a sí­nekre, — megbénult a közleke­dés. Néhány órára, napra meg­szűnt a lüktetés, kihagyott a vér­keringés. Pótolni a kiesést, — könnyű ezt így kimondani: de ! szokásostól eltérően, kivételesen '< csak erre az alkalomra — es'e 118 óra 30 perckor kezdődik, s j a nyertes számokat a műsor ele- ! jén húzzák. A két részből álló ! műsort egyébként a televízió tel- I jes egészében, míg a rádió a mű- j sor első részét közvetíti A húzás tehát akár a televízióban, akár pedig a rádió helyszíni lő ej­tése útján végigkísérhető és a | kihúzott számok a húzus idő­pontjában országosan ismertté ^ I válnak. * A sorsolás időpontjának váltó-J zása a szelvények beérkezési idő-* pontját nem módosítja. A szel-* vényeknek tehát ezen a héten isj csütörtökön déli 12 óráig kell aj budapesti központban, illetőleg az* illetékes Tolo-Lottó körzeti iroda-* hoz beérkezniük. *­— Hwnes —í jöít temérdek árut elindítsák az ország' minden részébe, — csak nagy kerülővel, Vásárosnamé- nyon át tudták eljuttatni azo­kat Záhonyba. Dupla igyeke­zetre volt szükség a vasúton ezekben a napokban, csal: úgy tudták pótolni■ a vihar alatti kiesést. De sikerült, — és ez a fontos. Záhony és Komoró felől elin­dulhattak a kilométer hosszú szerelvények, olajjal, eleiem­mel, alapanyagokkal. Száz és srós vasutas nevét őrzik a je­lentések. akik percnyi pihenő nélkül talpon voltak. Az első lélegzetnyi csendes időben aztán a személyvonatokra is több gondot tudtak fordítani: a pon­tos közlekedést gátló szeszélyes időjárás ellenére a lehető leg­ideálisabb érkezést-inditási igyekeztek elérni. Talán soha sem volt még olyan jó az össz­hang a pályafenntartó,— a von­tató. — és a forgalmat ellátó rész között, mint ezekben a na­pokban. Meg is látszott mindez abban hogy géphiba vagy ha­sonló okok miatt vem. veszítet­tek percet sem a vonatok NINCS MEGÁLLÁS a vihar után sem: Nyíregyháza állomás — akárcsak Záhony — megkü­lönböztetett szerepet tölt be ha­zánk vasúti forgalmában: az it­teni vasutasok munkájától nagy. ban függ. hogy eléggé. tüzesre, ízzik-e a kohó. termelhet-e a mennyi gonddal jár? Záhonyban például napokig hiába várták a Debrecen felől érkező üres ko­csikat. hogy a Szovjetunióból bútorgyár, ömlik-e a kék acél* Most már nem rajtuk múlik... Angyal Sándor Hammel Tel». Vllég pr»intérl*l • g f • • « I i e t e *. 1962. MÁRCIUS 1. CSÜTÖRTÖK* Öregek becsülete Kukortcamor/salás kuzi.e Sport Verseny és agitáció Merészség Szaíymazon mar az elmúlt évben I elkészült egy hűtőház-tároló, ■ Salgótarjánban. Fehérgyarmaton i és Kaposvárott pedig egy-egy I zöldség-gyümölcs raktár. Húrom f nagy ipari megyénk központjá- | ban — Veszprémben, Tatabányán ] és Pécsett — együttesen csak­nem 50 millió forintos beruhá-' zási költséggel épül egy-egy kor-, szerű raktár. Építésük már az; | elmúlt évben megkezdődött, s az' j idén fejeződik be. Ugyancsak az- I idén készült el a hatmillió forin-' I tos beruházási költséggel épülő- | dunaújvárosi raktár. 1963-ban; j Kecskeméten adnak át egy új,, j csaknem 40 millió forintos költ-; i ség'gel épülő, korszerű raktárt.­Ugyanebben az évben készül el á fővárosban egy modern berendezésű mézraktár is. , 1964-ben Szegeden. Özdon. Gyöngyösön és I üzesabony- _ ban. 1965-ben Debrecenben, Szolnokon, Győröd, Makón és | Nyíregyházán fejeződik be egy-egy raktár építése. Építésükre és felszerelésükre 142; j millió forintot biztosít a SZÖ-; | VOSZ költségvetése. | Tovább folytatódik a felvásár­lási munkát javító tranzit-telepek I létesítése és korszerűsítése. Az (ország területén összesen 40 ilyen ] telep épül a- tervidőszak végéig. 'Minden nagyobb felvásárló, vagy értékesítő telep közelében gön­gyölegtelep is lesz. Jégtarolókat elsősorban az exportszállításokat lebonyolító lelepek kapnak. Tovább folytatódik a második ötéves terv idején a nehéz fizi­kai munkát igénylő rakodás, osz­tályozás és válogatás gépesítése. A nagyobb raktárakat szállítósza­lagokkal és targoncákkal szerelik I fel. A zöldség, a gyümölcs és a; j nagyma rakodásánál rakodói apó-, j kát, emelővillás targoncákat »1-; kalmaznak. Jubilál a lottó márciusban 5 év alatt közel 30 millió forint nyeremény — Evenként átlagosan 6 millió lottószelvényt vásároltak megyénkben

Next

/
Thumbnails
Contents