Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-07 / 31. szám

Szolidaritási nagygyűlés Santiago de Chilében. Beszédet mond Salvador Allende, a Chilei Szocialista Pari egyik vezeto.ie._________________(MTI Külföldi Képszolgálat) Az analfabétizmus ellen | anulságos adatokat tárt fel a népszámlálás ar­ról, hogy mennyi írni-olvas- ni nem tudó ember él még megyénkben. Viszonylag néni magas ez a szám már. ha a felszabadulás előtti időszak­hoz hasonlítjuk. Az analfabé­ták nagy része ötven éven fe­lüli ember. Az utóbbi tíz esztendőben számos analfa­béta tanfolyamot rendeztek megyénkben is, s ezeknek eredménye megnyugtató. Mégis elgondolkoztató az a statisztikai szám, hogy kö­rülbelül minden száz ember közül négy nem tud. vagy nem kielégítően tud írni, ol­vasni. Ez tettekre is sarkall bennünket. Őrömmel nyug­tázhatjuk, hogy szinte min­den megyei községünkben pe­dagógusok és tanácsvezetök. a pártszervezetek segítségével elindították a harcot az anal­fabétizmus ellen. Elsősorban a pedagógusok érezték a fe­lelősség súlyát, s az iskolák­ban számtalan helyen tartot­tak. tanácskozást, megbeszé­lést a hadüzenet módjairól. A járási szervek is terveket dol­goztak ki. A fehérgyarmati járásban még ismeretterjesztő előadássorozatokat is tervez­tek külön a cigánylakosság­nak. mint olyannak, amely rétegéből kerül ki az analfa­béták zöme. Frissen elöljárl a tevékenységben a vásárosna- ményi járás. Tiszaadonyban. Nagyvarsánvban, Gyürén. Ma­rokpapiban sikerült minden egészséges gyermeket beisko­lázni. Mintegy húsz helyen indult, vagy indul analfabéta tanfolyam. Ebben a járásban a tanácstagok. pedagógusok nem sajnálták a személyes fáradságot, megkeresték az embereket, s ha kellett, akár több órát is arra fordítottak, hogy megnyerjék őket a ta­nulásnak. Az egyik község­ben, — ahol sok cigánygye­reket nem akartak a szülők iskolába engedni. — a szülői munkaközösség egyik vezető­ségi tagjának választottak meg tekintélyes cigányasz- szonyt. Az ő sürgetésével és közbenjárásával indult meg az agitáció, és teljes sikerre!. ^ igányiskolák, analfabé­ta tanfolyamok, isme­retterjesztés. — és más for­mái megvannak, csak élni kell vele. De ne feledjük, mindez csak ott, azokon a he­lyeken sikerül, ahol a köz­ség vezetősége, a pedagógu­sok és általában a lakosság megérti, hogy le kell küzde- nünk a műveletlenség alap­vető jelentkezését, az írás- tudatlanságot. S hogy ez el­sősorban és döntően a ci­gányságnál van meg, kétsze­res figyelemmel forduljunk falvaink lakóinak e rétege iránt. Megértéssel, szíves se­gíteni akarással, nem papír­munkával, hanem éíő emberi szóval. 18 millió mázsával növelhető a rétek és legelők fuíei*mé*e Tervezet a korszerű gyepgazdálkodási módszerek elterjesztésére líazank mezőgazdaságilag mű­velt területéből 2,5 millió holdat foglalnak el a rétek és legelők. Ezek a legelők a mi körülmé­nyeink között szinte szűzföldek- nek számítanak, mert a legelő­gazdálkodás elhanyagoltsága miatt a gyepes területek zöme gyenge minőségű, alacsony ter­mést ad. A nagyüzemi gazdálko­dás kereteinek létrejöttével most már megvan a lehetőség a ma­gyar mezőgazdaság egyik legna­gyobb tartalékának kihasználásá­ra. Ebből indul ki az a tervezet, amely a Földművelésügyi Minisz­térium szakoktatási és kísérlet­ügyi főigazgatóságán készült el. A tervezet összesíti és rendszerbe foglalja azokat a jelentős ered­ményeket. amelyeket a gyepgaz­dálkodással foglalkozó kutatók az utóbbi években elérteit. A kísérletek .szerint a rét­es legelülerület 40 százalé­kán megfelelő műtrágyázás­sal a jelenleginek 2—2,5-sze- resére lehet növelni a gyep-, illette szénahozaniot. A gaz­daságosan javítható szikes le­gelők — az össz.es területnek több. mint 15 százaléka ta­lajjavítás. öntözés és műtrá­gyázás együttes hatására 4—5-ször nagyobb 1 érmést adnak, s a javítás költségei általában néhány, de sokszor már egy év alatt megtérülnek. Igen nagy le­hetőségeket jelent az öntözéses gyepgazdálkodás, amire körülbe­lül 500 000 holdon vannak meg a szüksége« természeti-földrajzi feltételek. A korszerű öntözés mellett 4—6-szor nagyobb a le­gelők termése. Az öntözéses legelőn tartott tehenek a 160 napos legelte­tési idény alatt 50, egész év­ben pedig 20 százalékkal ol­csóbb tejet adnak, mini a hagyományosan lakarmányo- zott állatok. A tervezet felsorolja a korsze­rű. bő hozamokat biztosító rét-, és legelőgazdálkodás megteremté­séhez- . szükséges . le!adato­ka1 . Többek között. el kell készíteni talajtípusként és növényfajonként az országos gyepkatasztert, fokozatosan gépe­síteni kell a rétek és legelők ápolását, a gyomtalanítást pedig minél szélesebb körben kérni íü ! úton kell megoldani. Szakemberek számítása szerint | a kísérletekben eddig bevált; módszerek széleskörű gyakorlati! alkalmazásával a rétek jelenlegi! 14. és a legelők 5,5 mázsás hol­danként! átlagos termését száraz j gazdálkodás mellett 20, illetve 12 mázsára lehetne emelni, ön- • tűzéssel pedig a létek 30. a lege­lők 37 mázsa íűtermést adhat- j nak holdanként. A rétek és le­gelők hozama igy 18 millió má­zsával lenne több a mostaninál, i Ha ilyen tömegű szálastakar-1 mányt szántóföldön termelnének i meg. 700 000 hold jó minőségű j termőföldre lenne szükség. Hangversenyre készül a nyíregyházi zeneiskola Április elején rendezik men Debrecenben a városi zeneiskola 100. évfordulójának ünnepségét. Ks alkalommal körzeti növen­dék hangversenyt tartanak. A nyíregyházi zeneiskola úgy ha­tározott, hogy minden kategóriá­ban felveszik a versenyt a kör­zet más iskoláinak növendékei­vel. Az előkészületek folynak. Ugyancsak erős ütemben pró­bálnák a zeneiskola kis kamara­zene együttesei is. Április köze. pe táján ugyanis részt kívánnak venni az V. országos kamara­zenei fesztiválon. Mint ismere­tes. a korábbi fesztiválon a nyír­egyháziak elismerést érdemlő sikerrel szerepeltek. A két verseny — reinellieto- leg. — tovább növeli a nyíregy­házi zenekultúra nevét es ered­ményeit. Tízen utaznak ma a tsz-asszonyok országos tanácskozására Budapestre Ahol a peckelive-csil)éív nevelkednek Jó jövedelmet biztosit a baromfitenyésztés. Tudják ezt tiszavasvári Lenin Termelőszövetkezetben is. A megye tsz-ei közül szinte elsőnek kaptak a nyíregyházi keltető állomástól 3000 darab naposcsibét. A tsz vezetői kiszámították, hogy a csibék megfelelő takarmányozással már márciusban elad Íré ok, pecsenyének. Ez pedig harminchatezer forintot jeleni a küzátnek. Ha csak májusra sikerülne a hizlalás, 24 ezer forintra csökkenő a bevétel. Óvatos gondoskodással nevelik a csibéket. Gondozóik: Torma József né és Nagy Margit értenek munkájukhoz. (Hammel—Ta-káts.) IfüElLEll pr«(«tdr/fll • ff ifttjete*. MlGVlRORffíl. jiíi 1W 11 IM V 1«UAii ■ IN ^IIQ@ÍBEQESEIEBQEQBSEBBQDDE9QOE3QQDQGEI3SEE^9Q&&D^OKiSE3SSDSDRDU3QSBR39B9QI XfX. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM Áífl S 50 Üllér 1962. FEBRUÁR 7. SZERDA I ——■———■—■———I IJ ii — j Külpolitikai Ritka vendénél,- Mátészalkán Sport Tétlenségből: jeles I ToflllJZ-tÓ titka A Magyar Nők Országos To ­náesanak végrehajtó bizottsága február nyolcadikén és kilence- j dikén országos tanácskozást tárt a termelésben kiváló tsz-asszo-! nyok részére az Élelmezés- i ipari Dolgozók Szakszervezeté- i ben. Pankovics József né ország-! gyűlési képviselő, az MNOT me- , zőgazdasági Bizottságának elnö- í ke ..A nőmozgalom munkájának értékelése a téeszek megszilárdí- • tusában és az 1962. évi mező- i gazdasági len teljesítését segí­tő feladataink" címmel tart- be számolót. A beszámolót vita követi. Mű­sorban szerepel városnézés es egy színházi előadás megtekinté­se is. Megyénkből Kovács Károlyné országgyűlési képviselő, megyei nőtanács titkár vezetésével tíz kiváló téesz-asszony utazik ma délután a tanácskozásra. A „Magyar Mé%ógazdaság“ Ivrje&z-ivsí hónapja Az. H rendkívüli gyors fejlődés, ami mezőgazdaságunk­ban végbemegy megköveteli, hogy a szakemberek, a ter­melőszövetkezeti vezetők, állami gazdaságok és gépállomá­sok igazgatói, agronómusai. s a brigádvezetők tovább ké­pezzék magukat. Ismerjék meg a legújabb termelési mód­szerekéi, amelyek alkalmazása révén még olcsóbban, még kevesebb megerőltető munkával mind többet és jobban lehet termelni. Ezt a colt szolgálja a Magyar Mezőgazda­ság című szaklapunk, amely a szocialista nagyüzemek ve­zetőinek, szakembereinek nyújt gyakorlati segítséget, hogy miként, hogyan és milyen módszerekkel tervezzék meg. rendezzék be a sok árut termelő, korszerű mezőgazdasági nagyüzemet. A Magyar Mezőgazdaság hetról-hélre közli az időszerű feladatok elvégzésének legjobb módszereit. Ismerteti a legújabb tudományos eredményeket, új, nagy termőké- pességű növényfajtákat, a talajművelés, műtrágyázás be­vált módszereit. A mezőgazdasági gépek munkájának meg­szervezéséről. agrotechnikai vonatkozásairól ad részletes tájékoztatást. Megtalálhatók rovataiban a korszerű takarmá­nyozás, az állategészségügy legjobban bevált módszerei. A Magyar Mezőgazdaság terjesztésével kapcsolatban megindult kampányfeladatokat a járási és községi taná­csok Irányítása mellett végzik a társadalmi szervek. A megyei tanács vb elnöke felhívással fordult vala­mennyi tanács vezetőjéhez, hogy segítsék sikerre a ..Ma­gyar Mezőgazdaság" terjesztési hónapját és annak ered­ményeit. 1 . \ terjesztési agitáció húz kapcsolódott a postai appara- tus és lapkiadó vállalatunk szervezői kollektívája is. A kampány célja, hogy a mezőgazdaságban dolgozó vezető- és középkáderck állandó olvasóivá váljanak a Ma­gyar Mezőgazdaság című szaklapnak. A kampány március 15-ig tart. az eredményről a járási és községi tanácsok jelentést adnak a megyei tanács vb el­nökének. Farkas Pál y

Next

/
Thumbnails
Contents