Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-06 / 30. szám

Az országgyűlés külügyi bizottságának ülése Az országgyűlés külügyi bi­zottsága hétfőn Kiss Károly el­nökletével ülést tartott, amelyen részt' vett Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke is. A bizottság megtárgyalta a Külügyminiszté­rium 1962. évi költségvetését, »melyet Púja Frigyes külögymi- nisaterheíyeöes ismertetett. A köttgég*»etés&«® bizottság elfogad­ta és úgy határozott, hogy az, országgyűlésnek elfogadásra ja­vasolja. A külügyi bizottság ezután néhány fontosabb nemzetközi kérdéssel foglalkozott. Az ülésen felszólalt Barcs Sándor. Kiss Károly, dr. Mihályfi Ernő, Nógrádi Sándor, Rónai! Sándor. Szabó Piroska és Sza- kásíts Árpád. fMTIJ 01 ezfistkalászos tanfolyam, kihelyezett technikumi osztályok, bentlakásos tanfolyam a tfszaloki járásban Már most folyik a felkészülés a tavaszi munkára. Tanfolyamo­kon, iskolákon szereznek a ter­melőszövetkezetek vezetői, dolgo­zói nagyobb elméleti és gyakor­lati tudást, A tiszalöki járásban november 29-én kezdődött a tan­folyamok sorozata. Az elmúlt évben egy hetes tanfolyamot tar­tottak 24 tez elnök részvételével Tiszalökön. December 8-án a tsz hrigádvezetők és a növény­termesztési munkacsapatok veze­tői tanulmányozták a takarmány­termesztést. December 12-én 10 napos bentlakásos iskolát indí­tottak Tisza vasvári ban. Az isko­lán a járás legjobb mezőgazda- sági szakemberei segítették elsa­játítani a munkaszervezést. Ez évben továbbfolytatódott, a tan folyamok sora. 29-én egy hetes bentlakásos kertészeti oktatás indult, 30-án pedig a járás baromfitenyésztői beszelték meg az ez évi felada­tokat. ' Most Tisza vasváriban az állattenyésztési brigád vezetők ta nulják a korszerű állattenyész lést. A járás területén öt ezüstkalá­szos tanfolyam működik. Sokan határozták el, hogy el­végzik a technikumot. Két me­zőgazdasági technikum nyitott ki helyezett j osztályt, Tiszavasvári ban a debreceni, Tiszadobon pe­dig a mátészalkai mezőgazdasági technikum. Megnyitották a mezőgazdasági künyvbóuapot A nyíregyházi Ságvári Termelő­szövetkezetben nyitották meg a mezőgazdasági könyvhónapot. A szépszámú látogatók, a tsz tagjai a kiállított mezőgazdasági szak­könyvekből mintegy négyszáz fo­rint értékben vásároltak a hely­színen, mások pedig részletre vet­tek szakkönyveket. A könyvhó-, nap folyamán megyénk több köz ségében: Nagykállóban. Kölesén, Tunyogmatolcson. Rakamazon. Gacsályban, Nyírlugoson, Válfajon Nyírmadán. Apagyon, Ibrányban : es Tiszadadán rendeznek ismer I tető előadást. Szól a hegedű, ki­száll a bizonytalan hang az iskola abla­kon. Becsalogatja az embert. Ugyan ki, miért muzsikál ma délelőtt az iskolában, falun? A tanterem még íütétlen. Apró gyer­mekek állnak az ab­lak közelében, s kö­rükben egy férfi. A kotta nyitva, aiz ab­lakdeszkán. És a kis lábak ütemezve se­gítik a játszót. — Nem úgy kis­fiáim, az á húron kezdjük. Kettőt húzz a- vonóval, amíg egyet dobbantasz. Ér­ted? Így. Bánkú Miklós, , a kislétai iskolaigazga­tó szorgoskodik ta­nítványaival. Nem kötelező tantárgy a hegedű, dehogy! Csakhogy az igazgató nem tud meglenni anélkül, hogy túl ne kívánkozna a neve­léssel az iskola fa­lain. — Tornyospákán is így volt, — vall ké­sőbb, amikor szüne­tet tart a próba, s pihennek a komoly hegedűk a nyitott tokokban. — Hu­szonhat hegedűsöm volt ott, s már he­gedűtanár tanította őket. Mert én csak az alapokat tudom lerakni, két év után hegedűtanár kell a növendékekhez. Saj­nos, Tornyos&álcán «étoóródott a zene­Kis hegedűsök kor. De itt újat kez­dek. És miért? Kész a válasszal. — A zene nagyon szép dolog. És kivá­lóan alkalmas arra, hogy összefogja az embereket. Fiatalo­kat és öregeket, tán­cosokat és, dalosokat együtt a zenekarral. Már meg is mond­tam: . népiegyüttest akarunk kikovácsol­ni a termelőszövet­kezetben. Tánckar és énekkar már van. Az énekkart ki ve­zeti? Szinte szégyenii: — Én. — Aztán hozzá­teszi : — Persze, még hiányos a tudásom, úgy érzem. Éppen ezért iratkoztam be az Egri Pedagógiai Főiskolára, hogy el­végezzem a zenetan- szakot is. Harmincötéves. A gyerekek nagy biza­lommal. ragyogó szemmel hallgatják beszélgetésünket. Danku Miklós szeme is mindinkább raj­tuk. Aztán a legki­sebb fiú fejét kezdi simogatni. — Ez. a gyermek nagy tehetség! Ab­szolút hallása van! Csak harmadszor jött, es tessék meg­hallgatni! Na, Var­ga Pisti, játssz! Köpcös, eleven gyermek Varga Pis­ti: A h'egedű szinte nagyobb, mint ő. Nagy biztonsággal kezeli a vonót, az ember nem is hinné,, hogy alig néhány napja kezdte. Tasi Piroska kö­vetkezik. Az apja nyugdíjas vasutas citerazenekar szerve­zésén fáradozik. És nem hiába. Nyolc hegedűt, nyolc mandolint, kél gitárt vett a terme­lőszövetkezet ebben az évben. Csak Var­ga Pisti szülei vet­tek gyermeküknek hegedűt, mert édes­apja, a motorszerelő! megértette, hogy fiá­nak különös tehet­sége van. De azóta? Már sok szülő je­lentkezett, hogy vesz hangszert, csak jár­hasson á gyermeke. Próbál a jövendő beli zenekar. Napok múlnak majd türel­mesen. hányszor és hányszor ailanak még itt, az iskola ablaka elölt a bi zbnytatan kezű gyer­mekek, amíg úgy csendül i'el a dallam az érzékeny fán, aho­gyan kell? S a falusi iskola) ablaka előtt ha elbal­lag a kislétai pa- . raszternber. megállj egy pillanatig. El­mosolyodik. Örül az> ember,, ha hallja szól a hegedű. > Két új létesítmény Bahtaióránthósán nem sokáig vonakodott. Szíve­sen vállalta. Nem egy-két év­re. véglegesen érkezett Bakta- lórántházára. Nem sokan tették volna ezt meg az ő helyében. Ö megtette. És nem is bánta meg. Most, hogy ilyen fiatalon, ilyen felelős beosztást kapott,- nem csak a büszkeség érzése tölti el. Hadd idézzünk néhány mondatot a megnyitó ünnep­ségen elhangzott beszédéből? „Most. amikor átveszem ennek az intézménynek a vezetését, ér­zem, hogy milyen felemelő ér­zés ez a beosztás, de teljes sú­lyával érzem az ezután rámhá­ruló felelősséget is. Minden erőnkkel, tehetségünkkel azon leszünk, hogy ennek az intéz­ménynek a falai között mindig csak az öröm könnyei hullja­nak, a bánat könnyei pedig so­ha sem. Arra kértem a. munka­társaimat is, hogy úgy gondoz­zanak minden születendő gye­reket kivétel nélkül, mintha saját gyerekük lenne, úgy ápol­janak minden mamát, mintha saját édesanyjuk lenne". Pécsköi Sándomé vezető szü­lésznő neve márkát jeleni a szakmában, igaz. hogy előző ne­vén, mint Szendeczkiné. Alig­ha akad Nyíregyházán egyetlen akár csak néhány évvel ezelőtt szült nő is, aki ne ismerné leg­alább a nevét. Harmincöt éves Ritka alkalom az egy község életében, hogy egy napon két egészségügyi intézményt is ad­janak át rendeltetésének, mint ahogy az Baktalórántházán tör­tént a közelmúltban: új tbc rendelőintézetet és egy új járási szülőotthont kapott a község. A rendelőintézet lényegében már korábban megnyílt. Leg­alább tízezer páciens fordult egészségügyi szempont. hogy nem kell utazniuk a járás kis­mamáinak. A szülő nők bizalommal me­hetnek a szülészetre. Dr Balá- zsy László főorvos kényelmes körülmények kozott dolgozott a debreceni klinikán, mint tanár­segéd, de amikor felkérték, hogy vállalja el a baktalóránl- házi körzeti orvosi tisztséget, Dr. Balázsy László főorvos megbeszéli Pécskőinével a szü­lőszobán a következő szülés levezetését. már meg azóta a rendelőben. A csütörtöki és pénteki rende­lőnapon átlag 250—-300 ember jelenik meg itt. Eddig Vásáros- naményba. Kemecsére és Nyír­egyházára kellett bejárni az egész járásból egy szűrésért is. Érdemes lenne kiszámítani, hogy csak az említett tízezer páciensnek hány kilométert -kellett volna utaznia, hány fo­rintot kellett volna kifizetnie útiköltségre, ha nem épül fel a járási székhelyen az új rendelő. Nemcsak építési költségei — négy és félmillió forint — alap­ján, hanem jelentőségében is felülmúlja a rendelőintézetet u járási szülőotthon. Mert más az, ha egy egészséges motorosnak kell beutaznia vizsgálatra Nyír­egyházára, vagy egy szülő nő­nek. Évente 7—800 szülés van a járásban. A szülők jelentős része Nyíregyházán szült. Eny- nyivel is tehermentesítik a nyíregyházi szülészetet.. Sokkal fontosabb azonban ennél az A csecsemő osztályt teljesen dezte be Pécskőiné. öröm ve Dr. Balázsy László, Dr. Máthé Judit is örül az új otthon­nak, de ő, a fogszakorvos még egyelőre marad a régi ren­delőjében. Itt Is sokan felkeresik, hogy otthagyják avagy ke­zdtessék a Jogukat. Időnként talán túlságosan is sokan. saját elképzelése szerint ren­gignezui a kiságyakon. gyakorlata úgy vétjük, meg­nyugvással .tölti el még az elő­ször szülő mamákat is. De a többi négy nővér is képzett, gyakorlott szülésznő. A modern jelzőt elég gyak­ran használjuk új létesítmé­nyeinkkel kapcsolatban, de eb­ben az esetben különös súlya van ennek a szónak nemcsak azért, mert a négy és félmil­liós beruházásnak nem kis ré­sze esik éppen a modern fel­szerelésekre. hanem azért is, meri ezek a felszerelések leg­drágább kincsünk, a gyermek egészségét, a szülő ápolását szolgálják. , Van azonban egy sajnálatos dolog is: a mentőállomásból csak az épület készült el. A szükséges felszerelés hiányzik, inert nem tervezték be. Ügy hisszük, teljesen felesleges hangsúlyozni, mennyire nélkü­lözhetetlen kelléke egy szülő­otthonnak a mentőállomás, kü­lönösen. ha az egy egész járást lát el. Reméljük, valahogy utó­lagos tervezéssel is sikerül megoldani a kérdést. Érdemes feljegyezni, hogy az első „vendég", akt megérkezett a világra és a szülőotthonba. . fiú: Varga László, roltQdi „la­kos". Azóta átlag napi 15—2d nőgyógyászati szakrendelést tar­tanak. Gál Béla _________________Foto: Hammel 3 KLLLT-M AGYAROK?/*»®

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents